Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «zagytározó»

15 éve történt a tiszai ciánkatasztrófa

hattyuk
Hattyúk a Tisza egyik holtágában Tiszadada közelében. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Idén lesz 15 éve, hogy az Aurul ausztrál-román tulajdonú bányavállalat egyik tározójának átszakadását követően több mint 100 ezer köbméternyi ciánnal szennyezett zagy jutott a természetes vízrendszerbe, köztük a Tiszába.

Olvasd el a teljes sztorit

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit

Titkolózik a csertési polgármester: állítólag van engedély, de nem mutatja meg

IMG_0439-1024x764
Fotó: Mining Watch

Pontosan 43 évvel ezelőtt 89 halálos áldozattal járó ökológiai katasztrófa történt Romániában. A Hunyad megyei Felső-Csertésen átszakadt az aranybánya egyik zagytározójának fala, a településre zúduló savas iszap elöntötte a települést. Az akkori rezsim igyekezett eltitkolni a katasztrófát, a kivizsgálást gyorsan lezárták. A katasztrófa évfordulóján a Mining Watch arra kéri a környezetvédelmi minisztert, tisztázza az új csertési bányaprojekt kapcsán felmerült kérdőjeleket és aggodalmakat.

Olvasd el a teljes sztorit

Mining Watch: engedélyek nélkül elkezdték a munkát Csertésen

IMG_0439-1024x764
Fotó: Mining Watch

Az Eldorado Gold cég leányvállalata, a Deva Gold erőgépei nekiláttak a felsőcsertési ipari területen a munkálatokhoz, engedélyek nélkül – jelenti a Mining Watch.

Románia egyik legnagyobb aranytartaléka kitermelésének előkészületei zajlanak, anélkül hogy az érintett hatóságok ezt hajlandóak lennének tudomásul venni, a hivatalok pedig nem büntetik az illegális tevékenységet – írják a romániai bányászati tevékenységet figyelő civil szervezetek hálózatának weboldalán közölt összefoglalóban. Olvasd el a teljes sztorit

Az Európai Bizottság egy felelőtlenül kezelt zagytározó miatt perli Romániát

large_image_8612

Az Európai Bizottság jogsértési eljárást indít Románia ellen az újmoldovai (Moldova Nouă) réz- és cinkbánya után maradt zagytározó miatt. A tározó 102 hektáros területen fekszik, és súlyos kockázatot jelent mind az emberi egészségre, mind a környezetre.

Az Európai Bizottság közleménye szerint Románia nem tartotta be a bányakitermelésből származó hulladék kezelésére és tárolására vonatkozó uniós törvényeket. A boșneagi zagytározó jelenleg teljesen elhagyatott és nagy szennyezési kockázatot jelent, ólompor kerül miatta a levegőbe, ami az emberi egészséget és a környezetet is károsítja.

Románia szerződésben vállalta a probléma megoldására vonatkozó intézkedéseket, de a fellépés elégtelen volt. Tekintetbe véve a a kockázatok súlyosságát, és Janez Potočnik uniós környezetvédelmi biztos javaslatára, az Európai Bizottság az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, abban reménykedve, hogy ezzel rábírja Romániát arra, hogy betartsa azt, amit vállalt.

A Bizottság jogsértési eljárása azért is érthető, mert már 2012-ben figyelmeztette Romániát, ezt egy másik figyelmeztetéssel ellátott indoklás követte idén februárban. A válaszban Románia elismerte, hogy ha feltámad a szél, akkor a boșneagi tározó szennyezést bocsát a környezetre, és hogy intézkedéseket kell foganatosítani ennek megfékezésére. Az EU tett javaslatokat a helyzet megoldására, ám Románia továbbra sem tett konkrét lépéseket.

Az EU-s jogszabályok szerint minden tagállamnak garantálnia kell a bányászatból származó hulladék biztonságos kezelését, hogy az emberi egészséget ne károsíthassa, ne okozhasson környezeti szennyezést (ne jelentsen kockázatot vízre, levegőre, talajra, a faunára és a flórára), sem zaj- és szagszennyezést, illetve ne legyen tájromboló jellegű. A tagállamoknak kötelességük továbbá meghozni a szükséges intézkedéseket arra nézve is, hogy a bányászati hulladékot ne lehessen illegálisan tárolni, kontroll nélkül hagyni.

via totb.ro

Két hét múlva kezdik betömni az Azomures veszélyes zagytározóját

azomures
fotó: Deák Zsombor/vasarhely.ro

Október végén kezdik meg Marosvásárhelyen az Azomureș 30 hektáros tavának (zagytározójának) betemetését – adja hírül a vasarhely.ro portál. A Marosszentkirály területén fekvő, 900 méter hosszú és 250–300 méter széles tóba a vegyipari termelésből származó szennyező anyagokat raktározták éveken keresztül.

Korábban környezetvédők többször is figyelmeztették a hatóságokat, hogy amennyiben a tó víze beleszivárogna a Marosba, az ökológiai katasztrófát okozhatna.

Az 1972-ben létrehozott ülepítőt 2006 óta nem használják, a gyár jelenleg egy a Maros bal partján kialakított, 2,5 hektáros zagytározót -üzemeltet.

„A projekt technikailag be van fejezve, a jóváhagyási szakaszban van, az építkezési engedély előkészítésénél tarunk. Becsléseink szerint október végén el lehet kezdeni a kivitelezést. Tulajdonképpen késésben vagyunk a bürokratikus folyamatok miatt, de mostanra minden engedély és szerződés megvan” – nyilatkozta a sajtónak Dana Ijac, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal európai uniós pályázatokért felelős igazgatója. A tervek szerint a kivitelező cég 2015 július 15-ig befejezi a munkálatokat.

„Több réteg fólia, georács, és geoszintetikus bentonit alapú anyagok felvitele után egy 85 centis földréteget hordunk a jelenlegi felületre, ami után egy 15 centis termőréteget terítünk szét, ami után pedig zöldövezet kerül kialakításra” – magyarázta a környezetbaráttá alakítás részleteit Csongvay Attila, a munkálatokat végző Geiger Transilvania igazgatója az Erdély TV-nek adott interjúban.

Az Azomureș vegyipari kombinát zagytározójának megtisztítását szorgalmazó terv szerződését még 2012-ben írta alá Csegzi Sándor, akkori alpolgármester és Borbély László, akkori környezetvédelmi miniszter. Az elmúlt két évben azonban mindeddig nem történt érdemi előrelépés a munkálatok megindításában.

„Közel 25 millió eurós beruházásról van szó, amelynek végén a kombinát által használt területeket, megtisztítva visszaadjuk a városnak, amely maga dönti majd el, hogy parkot, szórakozó központot vagy más, a lakosság számára létfontosságú létesítményt épít” – magyarázta akkor a környezetvédelmi és erdészeti miniszter, hangsúlyozva, a rekultiváció értékének a város csak két százalékát kell fizesse. Borbély akkor arról is beszélt, hogy a beruházásból nemcsak Marosvásárhely, hanem a környező községek is profitálnak, hisz a zagytározó rájuk nézve is környezetszennyező.

via vasarhely.ro

Kell nekünk ciános aranybánya? Csak augusztusban három komoly baleset történt

mexiko

Két kénes és ciános szivárgás egy hét alatt, mintegy 20 000 ember ivóvíz nélkül. Ez Mexikóban történt augusztus 6 – 13. között, egy arany- és rézbánya zagytározója miatt. Azóta a mexikói parlament szenátusa el is fogadott egy tervezetet, amelyben a bányászati engedélyek felfüggesztését kérte.

Augusztus 6-án helyi idő szerint 10:00 órakor több mint 40 millió liternyi kénsavas oldat és más, zagytározóból származó folyadék ömlött a Bacanuchi folyóba, amely az észak-mexikói Sonora folyóba torkollik. A zagytározó a világ egyik legnagyobb felszíni réz- és aranybányájához tartozik, a Buenavista nevű település közelében található és a Grupo Mexico nevű vállalat üzemelteti.

A katasztrófát az ő hozzáállásuk is súlyosbítja, hiszen a szivárgást több mint 24 órás késéssel jelentették be (augusztus 8-án), miután a helyiek értesítették a hatóságokat, hogy kezdenek hullani az állatok. A vállalat szóvivői kijelentették, hogy az ivóvízbe jutott dózis nem halálos, mert mésszel semlegesítették. Ugyanakkor azt mondták, a baleset a szokatlanul sok eső miatt következett be. Az előzetes vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy építési hiba miatt szakadt át a zagytározó fala.

Denuncian pobladores que los desbordes de agua sulfuradas por parte de la mina ya  han estado sucediendo en años anteriores.

A környéken több mint 20 000 ember maradt iható víz nélkül, most palackozott vízzel látják el őket, továbbá 88 iskolásban függesztették fel a tanítást. Augusztus 18-án a Mexikói Szövetségi Környezetvédelmi Ügyészség a Mexikói Törvénykönyv 44. cikkelyének megsértése miatt feljelentést tett. A törvény értelmében akár kilenc év szabadságvesztés is kiszabható abban az esetben, ha valaki nem veszi figyelembe a biztonsági előírásokat és ezzel erőforrásokat, élővilágot, a víz vagy a környezet minőségét károsítja.

A feljelentés szövege szerint a 40 millió liternyi folyadék példátlan környezeti pusztítást okozott a térségben a folyó mintegy 90 kilométernyi szakaszán. A folyónál többnyire marhatenyésztők élnek, számukra szintén hatalmas veszteség keletkezett, naponta kb. 28 000 liternyi tejet kell elönteniük, mivel az alkalmatlan az árusításra.

A múlt hét közepén az ország szenátusa elfogadott egy határozatot (nem kötelező érvényű), amelyben azt kérik a kormánytól, vonják vissza a bányászati engedélyt. A vállalat is kiadott egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy egy ilyen lépés részrehajló és igazságtalan lenne, és nem venné figyelembe a baleset előreláthatatlanságát. A szakértők azonban azt állítják, a vállalat hazudik a baleset okairól és a megelőzéséért tett lépéseiről. Szerintük nem az esők, hanem a felügyelet hiánya és az építési hibák vezettek a balesethez.

mexiko3

Augusztus 10-én egy újabb baleset következett be egy másik észak-mexikói bányában, amelyet a Magistral vállalat üzemeltet. A heves esőzéseket a gátak ugyan kibírták, de azok tetején 2 millió liternyi csapott át. A ciánt is tartalmazó folyadék a közeli folyóba folyt. A Környezetvédelmi Szövetségi Ügyészség megállapította, hogy a gátakat nem a megfelelő magasságra voltak építve.

Ugyancsak e hónap elején történt még egy hasonló baleset, csak Kanadában, egy ugyancsak egy arany- és rézbánya mellett. A zagytározó ott átszakadt, felmérhetetlen környezeti károkat okozva. Az eset pikantériája, hogy a zagytározót azok építették, akiket a Gabriel Resources kért fel tanácsadónak a Verespatakra tervezett beruházáshoz. Nem akarunk következtetéseket levonni, de egy hónap alatt három baleset jól szemlélteti, miért aggódik a civil szféra, ha beindul az aranyláz.

Ilyen ha átszakad egy zagytározó. A kanadai Mount Polley augusztus elején történt balesetének légi felvétele:

forrás: romaniacurata.ro

Az Európai Bizottság szemétlerakók és zagytározó miatt figyelmezteti Romániát

banyaszenny

photo by Florin Stana via shutterstock.com

Az Európai Bizottság két, indoklással ellátott figyelmeztetést küldött Románia számára az illegális hulladéktárolással kapcsolatos európai normák be nem tartása és két bányaüledék-tározó ökológiai rendezetlensége miatt, amelyek a Krassó-Szörény megyei Újmoldova (Moldova Nouă) település melletti réz- és cinkbányához tartoznak.

„Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy Románia nem védi megfelelően állampolgárait a helytelen szemétlerakás káros hatásaitól. Az előzetes figyelmeztetések ellenére a legújabb információk azt mutatják, hogy Romániában 19 szemétlerakó működik az európai normák betartása nélkül. Ez magas kockázatot jelent mind az emberi egészségre, mind a környezetre”– írja a Bizottság közleménye.

Hogy intézkedésre buzdítsa e tekintetben a kormányt, a Bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetést küldött.

A második figyelmeztetés ugyancsak környezetvédelmi problémára mutat rá, és az újmoldovai réz- és cinkbánya üledéktavainak kitisztítását sürgeti.

Az üledéktározók jelentős mennyiségű toxikus, ólomtartalmú anyagot tartalmaznak, amelyeknek súlyos, embert és környezetet károsító hatásai vannak.

A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Románia nem tette meg a megfelelő intézkedéseket a szivárgás ellenőrzésére és a bányatelep elhagyására. A Bizottság ezekben a kérdésekben 2012 októberében már egyszer jogsértést állapított meg.

A román hatóságok előrelépést jelentettek az ügyben való eljárásban, de a célokat nem sikerült megvalósítani, a toxikus porok problémája továbbra is fennáll. Ennek következtében a Bizottság indoklással ellátott figyelmeztetést küld, amennyiben a román állam két hónapon belül nem oldja meg a problémát, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fog fordulni az ügyben – áll közleményükben.

Forrás: green-report.ro

Fémtolvajok engedtek zagyvizet a Szamosba


illusztráció, photo by WvdM via shutterstock.com

Hétfő reggel a Nagy-Szamos partján halászók figyeltek fel a folyó vörös elszíneződésére. A hatósági nyomozás kiderítette, hogy a szennyeződés Óradnáról indul, ahol valószínűsíthetően fémtolvajok bontották le egy régi zagytározó falát, hogy a tárnákban található sínekhez férjenek.

Petru Drăgan, a Beszterce megyei vízügyi igazgatóság vezetője a Mediafax hírügynökségnek számolt be arról, hogy mindezek ellenére a szennyezés inkább látványos, mint valóban veszélyes, és egyelőre nem észleltek halpusztulást az érintett területen: „A vas-oxid, a mangán, és a többi anyag, ami a Szamosba jutott szerencsére kémiailag nagyjából semleges. A vízminták vizsgálata azonban még folyamatban van, így nem adhatok pontos információkat” – mondta Drăgan. Ugyanakkor elmondta, a hatóságok és a bánya bezárásáért felelős vállalat dolga elhárítani a veszélyt, talán a szigorúbb ellenőrzések segítségével.

Drăgan egyelőre nem látja veszélyesnek a helyzetet, ám a vízügyi hatóság készenlétben áll, hogy ha a laborminták azt mutatják, indokolt lépés a Szamos alsóbb folyásánál lévő települések vízellátóinak figyelmeztetése, akkor eszerint fognak eljárni.

Amennyiben a szennyeződés a vártnál nagyobb mértékűbbnek bizonyul, több kisváros (Naszód, Bethlen és Dés) ivóvízellátásánál léphetnek fel problémák. Az eddigi jelek szerint Dés után a vízbőség már akkora, hogy nagyon csekély valószínűséggel válthat ki bármilyen káros hatást a szennyeződés.

Forrás: Mediafax

Hargitafürdő környezeti szennyezettségét taglaló cikkért Bányai János-díj

2010-ben a Márton Ernő (BBTE végzős diákja) és dr. Márton István (genfi, kolozsvári egyetemi oktató) székelyudvarhelyi szerzőpáros kapta a Bányai János-díjat, a sajtóban sikeresen közzétett (Transindex, Székelyhon, Duna Tv), szakmailag megalapozott munkásságukért, amelyben a téli síparadicsom, Hargitafürdő, környezeti szennyezettségét és veszélyforrásait taglalják.

A szerzőpáros írása (A hargitai fenyveserdő aljában: bányászati veszélyforrások Hargitafürdőn) a Think Oustide The Box Reply rovatában olvasható. Olvasd el a teljes sztorit

előző »