Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «wwf románia»

Kutyafalkák végeztek bölényekkel a Szárkő-hegységben

Romaz, a szabadon született bölényborjú az egyik áldozat. Fotó: Matei Minculescu

Romaz, a szabadon született bölényborjú az egyik áldozat. Fotó: Matei Minculescu

A Szárkő-hegységben szabadon engedett bölények közül újabb négy pusztult el, közülük legalább kettőnek a halálát egyértelműen a térségben vadászó kutyafalkák okozták – jelentette be a WWF Románia.

Olvasd el a teljes sztorit

Videó: orvvadászokat filmezett egy, az állatok megfigyelésére kihelyezett kamera

A WWF Románia leleplezett egy orrvadászatot a Szárkő-hegység Natura 2000-es területén Vörösacél település erdészetében. A bűncselekményt a WWF kihelyezett kamerája segítségével sikerült leleplezni, amely jól mutatja, hogy szeptember 11-én és 12-én egy három fős csoport bement az erdőbe, és a törvénytelenül elejtett zsákmánnyal térnek vissza.

A vizsgálatok során a kompetens hatóságok megállapították, hogy a videón látható személyeknek nem volt vadászati engedélyük az elejtett szarvasra, ennél súlyosabb, hogy az egyik tettes a helyi erdészeti hivatal alkalmazottja, aki a vadászati alapokat is kezeli.

A WWF Románia az ország dél-keleti részén, a Kárpátokban végzi a Kárpátok vadonja, emberek gazdagsága (Sălbăticia din Carpați, bogăție pentru oameni) projektet, amely során felmérik a helyi vadállományt, hogy a földrajzi jellemzőinkhez mérten a lehető legjobban biztosítsák a megfelelő élővilágláncot. E projekt keretében helyeztek el több kamerát a Déli-Kárpátok ezen részében.

Dan Bortis a Krassó-Szörény Megyei Rendőrség részéről a DIGI24 televíziónak elmondta, az ügyben összesen öt ember ellen indítottak eljárást, és illegális fegyverhasználattal, illetve orvvadászattal vádolják őket. Egy kárpáti szarvas agancsa egyébként akár 5000 eurót is megérhet a feketepiacon.

digi24/

WWF: a tokhalat úgy lehet megmenteni, ha támogatjuk a halászokat

k

Kihalás szélén állnak a tokhalfélék, ez az egykor az egész Dunában elterjedt fajta a túlhalászás miatt. A vizát és más tokféléket már tíz éve tilos halászni, de az értékes kaviár miatt az orvhalászoknak továbbra is megéri pusztítani a nagy testű halakat. A WWF Románia közleményében leszögezi, az év végéig érvényes halászati tilalmat a vizára továbbra is fenn kell tartani. Ugyanakkor az orvhalászat megelőzése céljából olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek arra ösztönzik a halászokat, hogy más megélhetési forrást találjanak.

Olvasd el a teljes sztorit

Csibi Magor: tévedünk, ha a természetet baltával és puskával írjuk felül

P1420854

A medvepopuláció évente néhány száz, sőt ezer példánnyal nő; “Románia Európa állatkertje”, a medvevédők szava pedig többet ér a jogalkotáskor, mint a gazdáké és a helyi közigazgatásé. Többek között ezek voltak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor sajtóban tett kijelentései abból az alkalomból, hogy a nagyragadozók okozta károk ügyében petíciót nyújtott be Korodi Attila Hargita megyei képviselővel közösen.

B.D.T.

A petíció egyébként nem tartalmaz a fent szemlézett sajtónyilatkozatokhoz hasonló kijelentéseket. A dokumentumot 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását, az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

Mindezzel van egy kis gond: a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá. Mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják. Ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, szakmai érvekkel ellensúlyozzák a medveellenes retorikát. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük (korábbi cikkünk itt elérhető). Olvasd el a teljes sztorit

WWF: kötelezettségszegési eljárás indul Románia ellen a törpe vízerőművek miatt

Captare Valea Sebeșel - Munții Țarcu. Operator Balkan Hydroenergy SRL. © WWF-România

Captare Valea Sebeșel – Munții Țarcu. Operator Balkan Hydroenergy SRL.
© WWF-România

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Románia ellen a törpe vízerőművek Fogarasi-havasokbeli építése miatt – jelentette be a WWF Románia. Az EB döntéséről szóló értesítés másfél évvel azután érkezett meg, hogy a WWF feljelentést tett a Bizottságnál az építkezések engedélyeztetése és a Natura 2000-es területekre gyakorolt környezetromboló hatása miatt.

Olvasd el a teljes sztorit

Cuki plüssállatok megvásárlásával támogathatod a WWF-et

pwwf

A WWF Románia online boltot indított be, ahol plüssjátékok megvásárlásával lehet támogatni a szervezet programjait. A pwwfosenii.ro címen elérhető bolt kínálatában mackók, tigrisek, de hiúzok is szerepelnek.

Olvasd el a teljes sztorit

Van-e elég hazai és biotermék a szupermarketek polcain?

top

A WWF Románia harmadszor készítette el a Retalier Scorecard nevű felmérését, amely a 11 legnagyobb áruházlánc környezettudatosságát mérte fel. A tanulmány rámutat arra, hogy amint fenntarthatóság témája egyre mediatizáltabb lett, elkezdtek megjelenni az első eredmények is: minden áruház jobban teljesít, mint az előző években. Mindezzel együtt: még egyetlen nagy szupermarket sem árusít hazai biozöldséget vagy -gyümölcsöt, egyetlen cégnek van biotejterméke a polcokon, és csak három nagy áruház ad el ökotisztítószert.

A Retailer Scorecard (amelyet itt lehet böngészni) a nagy áruházak teljesítményét vizsgálja hét olyan területen, amelyek kulcsfontosságúak környezeti és társadalmi szempontból: zöldségek és gyümölcsök, tejtermékek, tojás, hal, tisztítószerek, egyszer használatos papírok és az üzletek környezettudatossága. Az értékelések úgy születnek, hogy mindegyik vállalat képviselői kitöltöttek egy-egy kérdőívet, valamint a WWF szakértői helyszíni szemlét tartottak.

A vizsgálatok a 11 legnagyobb üzletben zajlottak: Auchan, Billa, Carrefour, Cora, Kaufland, Lidl, Mega Image, Metro, Profi, Penny Market és Selgros.

Míg a 2013-as felmérésben mindössze egy vállalat érte el a maximálisan adható 84 pont felét, idén már kettő volt ilyen, további kettő pedig 45% fölött teljesített.

De nézzük őket sorban: a helyi termelőket legjobban a Penny Market vonja be (55%-ot kapott), második a Kaufland (50%), de szépen teljesített a Mega Image (46%) és a Billa (45%) is. Őket a Cora (26%), a tavalyi legjobb Carrefour (24%), az Auchan (23%), a Lidl (23%), a Selgros (19%), a Metro (18%) és a Profi (12%) követik.

A tavalyi sorrendben való változások abból adódnak, hogy csupán négy vállalat töltötte ki a kérdőívet (a Penny Market, a Kaufland, a Billa és a Mega Image), ez pedig 50%-ot számít a végső értékelésben. Mind a négy vállalat maximális pontszámot kapott ezért az átláthatóság kategóriájában. A hitelességben azonban így ronthattak, ugyanis a válaszokat leellenőrizték a WWF megbízottjai is. A hitelesség kategóriájában a maximális pontszám 3 volt, ebből a Kaufland 2,12-t, a Mega Image 1,98-at, a Penny Market 1,82-t, a Billa 0,84-et kapott.

„Amennyiben a tavalyi tanulmány azt mutatta meg, hogy a nagy áruházaknak figyelni kell a környezetre – nem a társadalmi haszon, hanem a hosszú távon fenntartható profit miatt –, az idei tanulmányból az derül ki, hogy bátrabb lépéseket kell tenniük. A releváns fejlődés hiánya azt mutatja, hogy még távol vagyunk a kívánt fenntarthatóságtól, holott kommunikációjukban minden nagyvállalat és intézmény hangoztatja ennek fontosságát. Ahogyan az Élő bolygó jelentésben is megjegyeztük: a készletek fogynak, a fogyasztás nő, és a nagykereskedések hatalmas szerepet játszanak a vásárlói magatartás kialakulásában, ezért fontos kérdés, hogy hogyan fognak eljárni” – mondta el Csibi Magor, a WWF Románia elnöke.

A Retailer Scorecard-tanulmány kimutatja, hogy növekszik a nagykereskedésekben a hazai gyümölcs- és zöldségfelhozatal (55%), de a 11 vállalat közül egyetlen egy sem árusít biogazdaságból származó hazai terményt.

Az árusított tejtermékeknek mintegy 56,5 százaléka származik Romániából, ez 2013-ban 54,43% volt. Azonban zöld tanúsítvánnyal csak a termékek 7,8%-a rendelkezik, és egyetlen hazai brand képviseli a biotermékeket.

top2

A tojások 99,5%-a hazai, de mindössze 9,8%-a bio. A bio- és hagyományos termékek listája itt található meg.

Ami a fa- és papírtermékeket illeti: mindegyik áruház javulást ért el az FSC-tanúsítvánnyal (Forest Stewardship Council) rendelkező termékek terén (főleg két áruház, amelyek újrahasznosított fát használnak promóciós termékekhez). Egy enyhe javulás észlelhető az MSC-tanúsítvánnyal (Marine Stewardship Council) rendelkező, halászatból származó termékek terén is, míg az ökotisztítószerek terén tavalyhoz képest változatlan a helyzet. Mindössze három áruház ad el ilyet, de ők is kis pontszámot kaptak a lehetséges 6-ból: Carrefour (1), Cora (1,5) és Auchan (1).

2014-ben a tanulmány a kaviár-árusítást is vizsgálta, azaz hogy a polcokra kerülő termékek rendelkeznek-e kötelező CITES-címkével (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről). Fontos, hogy a vásárlók rákeressenek erre a címkére is, mert Romániában például a Duna-delta vizái válnak az illegális kereskedelem áldozatául.

via totb.ro