Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vízszennyezés»

Ivóvízproblémák: arzénos víz Temes megyében, büdös, barna lötty Uzonban

“Jó a víz”, iható – ez lett mostanában az egyik legfontosabb tényező, amikor egy háztulajdonos megpróbálja meggyőzni a potenciális vevőt, megéri megvásárolnia az ingatlant. Ami régebb természetes volt, ma már kiemelt pozitívumként tálalható. Mert egyre több az olyan település, ahol az emberek már csak a “bolti vizet” merik meginni.

Olvasd el a teljes sztorit

Mi van a kajában? Az okos evőpálcika megmondja

Az élelmiszerek esetleges szennyezettségét kimutató “okos” evőpálcikákat mutatott be a Baidou kínai internetes keresőóriás.

Olvasd el a teljes sztorit

Ivóvízszennyezés a palagáz- és kőolajkitermelés miatt Pennsylvaniában

Első alkalommal láttak napvilágot hivatalos iratok arról, hogy ivóvizet szennyeztek a palagázat és kőolajat kitermelő cégek Pennsylvaniában. A hatóságok 243 esetet ismertettek, nyilvánosságra hozva az ezzel kapcsolatos dokumentumokat – jelenti az Associated Press.

Olvasd el a teljes sztorit

It’s a plastic world: animáció a mindenhová eljutó műanyagról

plastic

Használsz fogkrémet, tusfürdőt? Természetesen igen. Ezeknek a termékeknek a jó része is tartalmaz apró műanyagdarabokat, amelyek a szennyvízhálózatba jutnak, ám a tisztítóberendezések nem tudják kiszűrni őket, így végül az élővizekben – és az állatok, majd a mi gyomrunkban – kötnek ki.

Andreas Tanner “It’s a plastic world” című animációja szemléletesen megmutatja, a műanyag, ami nélkül nem tudjuk elképzelni az életünk, már mindenhol jelen van a természetben. Olvasd el a teljes sztorit

Greenpeace-aktivisták torlaszolták el az utat Pungesti-en

greenpeace

25 Greenpeace-aktivista torlaszolja el az utat ebben a pillanatban is a Vaslui megyei Pungești-en, a Chevron által felállított szonda bejáratánál. A hét országból érkező aktivisták „Anti-Chevron karanténzónát” állítottak fel.

A román, magyar, osztrák, cseh, lengyel, szlovák és német aktivisták békésen tüntetnek a szonda körül, nem engednek bemenni senkit, és azt kérik, tiltsák be a palagáz-kitermelést. Élőláncot alkottak, és odaláncolták magukat a kerítéshez, ezért a hatóságok egyelőre nem tudnak velük mit kezdeni. Tábláikon „Nem kérünk palagáz-kitermelést!”, „Legyen vége az erőszaknak Pungești-en” feliratok olvashatóak.

A Chevron áprilisban állította fel az első szondát, annak ellenére, hogy a helyiek több hónapja tiltakoznak ellene. A vállalat újabb szondákat tervez Păltiniș, Siliștea, Popeni és Puiești falvakban, mindezekre megkapta már a környezetvédelmi engedélyt, Puiești-ben a Vaslui Megyei Tanács az építési engedélyt is kibocsátotta már. Ezzel párhuzamosan Vaslui megyében 11 helyi önkormányzat döntött úgy, hogy megtiltják a palagáz-kitermelést.

A Greenpeace akciója a palagáz-kitermelés lakosságra jelentett veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet. A talajvíz megmérgezésének lehetősége, a légszennyezés és a földrengések mind-mind az „olcsó gáz” kitermelése ellen szólnak. „Meg kell állítani a minden áron megvalósítandó gazdasági bővítést, amely miatt a lakosság akaratát és biztonságát sem veszik figyelembe. Az emberek és környezetük fontosabbak, mint egyes vállalatok profitszerzése. A palagáz-kitermelés nem történhet a több százezer, a térségben élő ember egészsége rovására” – nyilatkozta Laurențiu Ciocârlean, a Greenpeace Románia kampánykoordinátora.

A Chevron nemrégiben engedélyt kapott kőolajfelmérésre Konstanca megyében Adamclisi, Vama Veche és Costinești települések közelében. A Greenpeace ez ellen is hevesen tiltakozott, emlékeztetve, hogy itt is történik palagáz-kitermelés. A szervezet emlékeztet rá, hogy Bulgária, Franciaország, az Egyesült Államok 15 tagállama, kanadai régiók, Ausztrália, Új Zéland, Argentína, Spanyolország, Olaszország, Svájc és Ausztria már betiltották a palagáz-kitermelést.

Forrțs: Greenpeace

A tét: Dél-Erdély jövője. Négy forgatókönyv

Mi történhet Dél-Erdélyben az elkövetkező 30 évben? Sikerül-e a helyi közösségek érdekeit és a természetvédelmi szempontokat összehangolva élhető jövőt teremteni a térségben? Ezzel kapcsolatban vázol négy forgatókönyvet egy izgalmas kiadvány, amelyet a lüneburgi Leuphana Egyetem Fenntartható Tájak Munkacsoportja adott ki.

A multidiszciplináris kutatócsoport helyi szervezetek, intézmények, gazdálkodók, iskolák, egyházak, a helyi etnikumok képviselői bevonásával a jövőképtervezés (scenario planning) módszerét alkalmazta, elbeszélgettek a helyiekkel a lehetőségekről, tervekről, ily módon körvonalazódott a négy jövőkép, amely vizuálisan is összehasonlítható. A projektet az Alexander von Humboldt alapítvány finanszírozza.

eredetitaj
A nagy kérdés: miként fog ez a táj megváltozni? Olvasd el a teljes sztorit

A lejárt gyógyszer veszélyes hulladék. De hogy szabadulhatsz tőle?

gyogyszerek
Fotó: Pranjal Mahna via flickr

Kaotikusan működik a lejárt gyógyszerek begyűjtése a lakosságtól, pedig egy olyan hulladéktípusról van szó, amely a talajba, vízbe jutva súlyosan szennyezi a környezetet. Elvileg ezt a típusú hulladékot a gyógyszertárakban le lehet adni, de sok helyen visszautasítják a zacskónyi lejárt gyógyszerrel érkező, az átlagnál környezettudatosabb betegeket, vagy számukra teljesíthetetlen feltételekkel vennék át csak a gyógyszert. A gyógyszer származási helyét kellene igazolniuk. De most komolyan: ti őrizgetitek a patikában kapott számlákat 2-3 évig, amíg lejár egy gyógyszer szavatossági ideje? Így még azok is, akik tudatában vannak annak, hogy nem szabadna a szemétbe – vagy a filmekben látott módszerrel a lefolyóba – önteni a lejárt gyógyszereket, gyakran arra kényszerülnek, hogy a háztartási hulladék közé dobják azt. Vagy őrizgetik a kamrában, a rendszer megjavulásában reménykedve.

B.D.T. Olvasd el a teljes sztorit

Apró műanyagdarabok a kozmetikumokban: miért káros?

dara
Illusztráció: Jenn via flickr

New Yorkban és Kaliforniában kezdeményezték az egyes kozmetikumokba belekevert apró műanyagdarabkák használatának betiltását. Lehet, nem is tudunk róla, és a tusfürdőnkben, testápolónkban bőrhámlasztóként funkcionáló, néhány milliméteres darabkák vannak (figyeljünk a polietilén, polipropilén nevű összetevőkre a dobozokon).

A probléma ezek használatával az, hogy a szennyvíztisztító berendezések nem tudják kiszűrni, emiatt az apró műanyagdarabok a patakokban, folyókban, tavakban, óceánokban kötnek ki, így a halak és más élőlények szervezetébe kerülhetnek. Olvasd el a teljes sztorit

2050-re nem lesz elegendő tiszta vize az emberiség több mint felének

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói modellezték a globális vízkészletek alakulását 2050-ig, eredményeik szerint a 9,7 milliárdos népesség 52%-a olyan térségben él majd, ahol nincs elegendő édesvíz.

Olvasd el a teljes sztorit

Beépül az élő szervezetekbe a toxikus műanyagmorzsa


Sustainable Coastlines via flickr

1 milliméteres vagy annál kisebb darabkákra bomlik évről évre a természetbe kerülő műanyagok egy része. Egyesek azt gondolják, ezek nem jelentenek különösebb veszélyt már, ám egy új kutatás szerint veszélyes kémiai anyagokat hordozva szennyeznek.

A kis műanyagdarabokat a csaliférgek lenyelik, és életfunkcióikat ez negatívan befolyásolja – derítette ki egy kutatócsoport, melynek eredményei a Current Biology szaklapban jelentek meg. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »