Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vizes élőhely»

A kihalás fenyegeti Új-Zéland édesvízi állatvilágát

Új-Zéland édesvízi állatvilágának mintegy háromnegyedét a kihalás veszélye fenyegeti, a problémán csak rontanak gazdaság fellendítését célzó kormányzati tervek – figyelmeztettek új-zélandi ökológusok.

Olvasd el a teljes sztorit

Tönkretesszük a Dunát a kőolajjal, lecsapolásokkal és vízerőművekkel

P1450052

A kőolajszennyezés jelenti a legnagyobb veszélyforrást az emberek és az élővilág egészségére egyaránt a Duna mentén – nyilatkozta Marie Jeanne Adler, a Hidrológiai és Vízgazdálkodási Országos Intézet tudományos igazgatója, a határokon átívelő “A Duna folyam integrált kezelése” projekt menedzsere. A romániai, bulgáriai és szerbiai kőolajfinomítókból időnként balesetek következtében szennyezés kerül a Dunába, ugyanakkor a kőolajat szállító járművek is veszélyforrást jelentenek.

Egyes Duna-menti településeken az ivóvizet is a folyamból veszik, nem beszélve a csernavodai vagy kozlodui atomerőművekről, amelyek szintén nem használhatnak szennyezett vizet a hűtésre.

Nemcsak a kőolajszennyezés, hanem a jelentős mennyiségű műanyag hulladék is veszélyes. A helyzet olyannyira súlyos, hogy az apró műanyagszemét mennyisége már meghaladta a halivadékokét. Olvasd el a teljes sztorit

Hollandia nagyságú vizes élőhely tűnt el Kínában


A Xixi nemzeti park. Fotó: Lu Feng via flickr

Az elmúlt tíz évben Kínában eltűnt vizes élőhelyek, lápos területek nagysága meghaladja Hollandia területét, ami azt jelzi, hogy a kelet-ázsiai óriásnak további vízhiánnyal, illetve annak következményeivel kell számolnia – derült ki egy hétfőn Pekingben ismertetett országos felmérésből.

Az erdészeti hivatal kutató szakemberei 2009 és 2013 között végezték el vizsgálataikat, amelyekből kiderült, hogy e területek 2003 óta csaknem 9 százalékkal, mintegy 340 ezer négyzetkilométerrel fogyatkoztak meg. A világ lakosságának egyötödével rendelkező ország az édesvízi forrásoknak mindössze 6 százalékával rendelkezik, s a vízhiány – különösen az északi részekben – már eddig is komoly gondokat jelentett. Olvasd el a teljes sztorit

WWF: Romániának vissza kell állítania a vizes élőhelyeket


Haltenyészet Blahnițán. Fotó: WWF

Február 2. a Vizes Élőhelyek Nemzetközi Napja. Ez alkalomból kiadott közleményében a WWF arra figyelmeztet, Románia fenntartható fejlődése nem valósulhat meg a vizes élőhelyek rekonstrukciója nélkül.

A Duna medencéjében közel 800 ezer hektár olyan terület van, amelyet megfelelő módon vissza lehetne állítani eredeti állapotukba. A vizes élőhelyek nemcsak az állatfajoknak nélkülözhetetlenek, hanem átmenetet képeznek a folyóvizek és az árterek között, csökkentik a nagyobb árvizek kialakulásának esélyét a lakott területeken, víztisztító szerepük van, emellett helyi gazdaságélénkítő hatásuk van a halászat, turizmus ösztönzése révén. Olvasd el a teljes sztorit

Hamarosan zárul az országos vízimadár-számlálás

Január 10-20. között a romániai madarászok is részt vesznek a nemzetközi szinkron vízimadár-számláláson, amely minden év elején megszervezésre kerül. Célja összesíteni és felmérni a különböző országok és régiók vízimadár állományát.

A romániai adatokat a Román Madártani Egyesület és a Milvus Csoport összesíti, majd ezeket továbbküldik a Wetlands International számára, akik nemzetközileg koordinálják az eseményt. Olvasd el a teljes sztorit

Ész nélküli folyószabályozás: amikor a szekér megkerüli a lovakat

A Tusnádi-szoros egyik szakasza, amelyet még elkerültek a munkagépek. Fotó: Imecs István

Bármilyen méretű vízfolyás, legyen az patak, folyó vagy folyam, rendelkezik egy önszabályozó, folyamatosan változásban lévő dinamikával. Ez egy nagyon komplex rendszer, melynek megértése és tanulmányozása tudományágakat szült, és életünk egyik legfontosabb lételemének, a víznek az „ügye” lett. Ez a „vízügy” az elmúlt évszázadban országszerte nagy átalakításokban merült ki, a víz az ember „ellensége” lett, amit folyamatosan „le kell győzni”, úrrá kell lenni rajta, meg kell szabadulni tőle.

Imecs István

Természetesen az emberi települések terjeszkedése és a mezőgadaság szükségletei azt eredményezték, hogy a vizek által „uralt” területeket vízmentesítettük, és ez így volt jó, nőtt a gazdaság. Ezzel a folyamattal aztán nagy lendületet vett a szabályozások, lecsapolások, mederkotrások, betonozások, partjavítások és még sok más munkálat korszaka. Mára nagyon kevés folyó vagy patak létezik az országban, amely nem lenne legalább egy szakaszon kotrógépek által érintve. Ez a szakasz az esetek szerencsés részében csak a befolyó részt érintik, ami egy nagyobb vízfolyás árterülete, és azt persze le kell szabályozni, nehogy kiöntsön tavasszal a végtelen búzamezőkre vagy kaszálókra.

Attól a pillanattól kezdve, hogy beavatkozunk a vízfolyások természetes dinamikájába, számolnunk kell a következményeivel. Persze mindezt pénzben. A nagy dilemma még mindig az marad, hogy vajon gazdaságosabb és biztonságosabb az, ha egy folyót előzőleg térképen vonalzóval meghúzott egyenesre szabályozunk, vagy meghagyunk neki egy kis árteret, ahol engedjük érvényesíteni természetes dinamikáját? Olvasd el a teljes sztorit

A deltától a pannon szikes gyepig: 7 ország fog össze a vizes élőhelyek védelmében


A veszélyeztetett borzas gödény vagy pelikán állománya nagyon lecsökkent Európában, legnagyobb fészkelőhelye a Duna-deltában található. Fotó: dracobotanicus/flickr.com

Tokfélék, gólya, a parlagi vipera és a kerecsensólyom is szerepel azon fajok közt, amelyeket egy délkelet-európai programban részt vevő szervezetek fokozott védelemre javasoltak. A Natura 2000 területek vizes élőhelyeinek hatékonyabb megőrzését és jobb kezelését célzó programban romániai és magyarországi szervezetek, önkormányzatok is részt vesznek. A projekt Magyarország, Ausztria, Olaszország, Bulgária, Görögország, Románia és Szerbia együttműködésével valósul meg.

kérdezett: B.D.T.

Két magyarországi, 3-3 osztrák, olasz és román, valamint 1-1 szerb, bolgár és görög szervezet – köztük nemzeti parkok, önkormányzatok, egyetemek és kutatóintézetek – vesznek részt a munkában, melynek teljes költségvetése 2.545.000 euró. A főpályázó a magyarországi, túrkevei székhelyű Nimfea Természetvédelmi Egyesület. A kiadások 75 százalékát európai uniós pályázati forrásból, míg egynegyedét saját erőből finanszírozzák. Olvasd el a teljes sztorit