Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vitamin»

Reteklevél, dinnye- és krumplihéj: ne dobd el, inkább edd meg!

2013-11-09 15.46.37

A gyümölcsöknek és zöldségeknek rengeteg olyan része van, amit a legtöbben kidobunk, pedig fogyasztása nagyon egészséges, sőt mondhatni esetenként a hulladéknak tekintett rész lenne “a lényeg”.

Te is ismersz olyanokat, akik az almát addig rágják, amíg csak a szára marad? Ők csinálják igazán jól a dolgokat. A másik véglet azoké, akik az almát meghámozzák, és a héját is eldobják: nos, ebbe a bűnbe nem szabad esni. Az almahéjban lévő fontos antioxidáns, a quercetin a tüdő és az agy barátja; a héjban amúgy meg több rost és vitamin van, mint a gyümölcs húsában. Olvasd el a teljes sztorit

Egészséges a narancslé? Nem igazán

narancs

photo by monticello via shutterstock.com

Megdőlni látszik a narancslé=egészség mítosza az Egyesült Államokban, legalábbis a statisztikai adatok alapján erre következtethetünk, meg az alapján is, amit az The Atlantic cikke közöl.

Az 1920-as években kifejlesztett italt a kezdetek kezdetén még nagyon egyszerűen állították elő: fel kellett forralni a kifacsart narancslevet, kannában pihentetni néhány héten keresztül, és utána lehetett fogyasztani. Ez azonban nem hasonlítható a ma használt narancslevekhez, hiszen a forralás rengeteg aromát kinyert az anyagból.

A narancs sikere Elmer McCollum biokémikus nevéhez fűződik, aki a 20-as években kijelentette, hogy mennyire jó dolog vitamindús ételeket fogyasztani, és ezzel az élelmiszergyártók kezébe egy olyan marketingfegyvert adott, amelyet azóta is szívesen sütögetnek el. Divatba jött hát a reggeli-narancslével kombináció. Mert a narancslében sok só, sok ritka sav van, ezeket az egészség megteremtőinek tudták be. Előbb lett vitaminpótló, aztán harcolt a savasodás ellen, de mivel a tudományos eredmények nem igazolták, hogy a citrusoknak létezik acidózis-enyhítő hatása, így a marketing ismét a vitaminra helyezte a hangsúlyt.

Az új technika jóvoltából Florida már egy évvel később 10 millió gallon – közel 40 millió liter – narancslé-koncentrátumot állított elő. A fogyasztók pedig örültek az ízletes és elérhető árú italba palackozott C-vitaminnak; a palackba zárt egészség reggeliző asztalra tétele hosszú évtizedekre az amerikai anyák kötelességévé vált.

A forralt narancslé ideig-óráig őrzi szavatosságát, ez akkor sem változott meg, amikor Floridában rájöttek, hatalmas üzlet lesz ez a narancs-biznisz, s elkezdtek az ültetvények gyarapodni. A második világháború alatt aztán a tudósok megtalálták a megoldást, így Floridából az Államok területére évi 40 millió liter narancslé-koncentrátum áramlott. A fogyasztók örültek, hiszen elérhető áron kaptak, az anyák meg megtanulták, hogy amennyiben jó családanyák, az asztalra szükségeltetik narancslevet tenniük.

Aztán persze jöttek a kételkedők: mitől lesz valami friss, ha hónapokig a palackban van. Az adalékanyagok egyre csak szaporodtak, a cukor egyre több lett az italban, s ez már nem csak az ellenőrző szervek szemét szúrta, hanem a fogyasztók is kezdték hiteltelennek találni az egészség mítoszát. A kilencvenes évekre annyira nőtt a kétely, hogy a marketingesek kénytelenek voltak kitalálni valami újat, és ekkor jött be a „vitaminforrás” ígérete helyett a frissen facsart narancslé, amit már nem sűrítményből készítenek.

Az Atlantic azonban azt állítja, ennek ellenére sincs túl sok frissesség napjaink narancsleveiben. A kereskedelmi forgalomba került italok olyan erőteljesen feldolgozottak, hogy szinte ihatatlanok az ízesítőanyagok miatt. Az alaplét megszabadítják az ízanyagoktól, hogy tárolni tudják, néha egy éven keresztül is pihen a folyadék, mielőtt mesterségesen visszaadják neki az előzőleg kivont ízanyagokat, majd vízzel keverve palackozzák.

A cikk szerzője szerint ez az ital a táplálkozásban betöltött szerepét tekintve nem különbözik már cukros üdítőitaloktól. A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a narancslé 15 éves mélypontját érte el az értékesítés szempontjából, így a fogyasztók is ráérezhettek a dologra. Igaz, a visszaesés oka jórészt az energiaitalok népszerűsödése miatt történt. Ezek azonban még egészségtelenebbek.

Ez persze nem igaz a 100%-os narancslevekre. De olyat úgyis nagyon ritkán vásárolunk az árak miatt.

Forrás: Atlantic via urbanlegends.hu

A C-vitaminban gazdag ételek fogyasztása csökkentheti a szélütés esélyét

P1320645

A C-vitaminban gazdag ételek fogyasztása csökkentheti a szélütés egy ritkább, de veszélyes formája, az agyvérzéses stroke esélyét, a vitaminhiány viszont kockázati tényezőt jelenthet – állapította meg egy francia minikutatás.

Olvasd el a teljes sztorit

Ha egészséges vagy, fölösleges D-vitamint szedned?


Fotó: Demonsub via flickr

Kétségbe vonta a D-vitamin csontvédő hatását egészséges emberek esetében egy új, átfogó új-zélandi kutatás.

Az Aucklandi Egyetem kutatói 23 korábbi tanulmány több mint négyezer résztvevővel felvett adatait elemezték – tudósított a BBC a The Lancet című orvosi hetilapban megjelent kutatásról. Minden elemzett tanulmány a D-vitamin táplálékkiegészítő egészséges felnőttek csontsűrűségére gyakorolt hatását vizsgálta. Olvasd el a teljes sztorit

Napfürdő és nem tökéletes idényzöldség: töltődj fel te is tavasszal!

Bärlauchweg - Wood garlic - Ramsons - Allium ursinum
Fotó: mari-we/flickr

Medvehagymát és más vitaminforrást is lehetőleg csak nyersen együnk, s ha egészségügyi állapotunk engedi, hetente nyugodtan tarthatunk zöldség- és gyümölcsnapot – ajánlja a dietetikus.

M.R.

Mi vezet a tavaszi vitaminhiány kialakulásához, és mik a tünetei? Milyen tavaszi zöldségeket fogyasszunk, és milyen formában? Fekete Boglárka dietetikus elmagyarázza, mitől alakul ki a „tavaszi fáradtság”, és mit tehetünk ellene. Olvasd el a teljes sztorit

Tavaszi fáradtság: népbetegség, vagy csak elképzeljük?


Fotó: benice via Shutterstock.com

Nem tudod, mitől vagy fáradt tavasszal? Vagy nagyon is jól tudod? Esetleg azon csodálkoznál, hogy pont te miért nem vagy fáradt? Nem csoda, hiszen a tavaszi fáradtság okairól és megnyilvánulásáról sokan sokfélét mondanak, bár abban egyetértenek, hogy a népesség nagy hányadánál jelentkezik. Megnéztük, mi az igazság a tavaszi fáradtságnak nevezett tünetegyüttesel kapcsolatban.

Mennyire tavaszi és mennyire betegség?

Annak ellenére, hogy jól körülírható tünetegyüttessel jelentkezik, a tavaszi fáradtságot nem tarthatjuk egyértelműen betegségnek. A tünetek személyfüggően erősebben vagy gyengébben jelentkeznek, de nagyjából ugyanazok: levertség, aluszékonyság, fejfájás, étvágytalanság. A vitalmagazin.hu-nak nyilatkozó Soós László háziorvos szerint ezt a jelenséget talán szerencsésebb is lenne tél végi, mint tavaszi fáradtságnak nevezni, ez ugyanis jobban kifejezi a háttérben álló okokat.
Olvasd el a teljes sztorit

11 tipp, hogy jobban érezzük magunkat 2011-ben


Fotók: BDT

Tornázzunk rendszeresen, együnk mandulát, ne fogyasszunk agyonsózott és –cukrozott élelmiszereket, ne feledkezzünk meg a napi kálciumszükségletünk fedezéséről, és tudatosítsuk önmagunkban az erősségeinket – ajánlja Maoshing Ni, a hosszú élet szakértője a Huffington Post olvasóinak. Az életvezetési tanácsadó 11 tippet ad arra, hogyan érezzük jobban magunkat a bőrünkben 2011-ben.

1. Ha a fizikai aktivitás nem része a napi tevékenységeidnek, kezdd azzal, hogy az első hónapban hetente kétszer 20 percet sétálj. Ha túlságosan hideg van, megteszi 20 percnyi tánc vagy kardiózás is. Minden hónapban kis, elérhető célt tűzz ki magadnak ahelyett, hogy túlvállalnád és kifárasztanád magad. Olvasd el a teljes sztorit