Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «visszavadítás»

Angliában ezer év után újra hiúzok fognak élni! Mi haszna van a visszatelepítéseknek?

Iberian lynx, Spain

Nagy-Britanniában ezer éve kihaltak a hiúzok, ahogyan az erdők fogytak és a szőrmekereskedelem fellendült. Most azonban valószínű, hogy a ragadozó macskaféle 1000 évnyi eltűnés után újra el fog terjedni a kontinensen egy merész visszavadítási projektnek köszönhetően.

Egy csapat természetvédő és tudós hat eurázsiai hiúz (Lynx lynx) betelepítésére kapott engedélyt, a projekt jövőre fog megvalósulni. A szakértők szerint a ragadozók megjelenése és elterjedése segít majd helyreállítani a sérült ökoszisztémát.

A hiúz tökéletes választás Nagy-Britanniának – mondja Paul O’Donoghue, a Lynx UK szervezet tudományos fő tanácsadója. „A vidék gyakorlatilag haldoklik az erdők regenerálódása nélkül, és a hiúz segíteni fogja ezt a regenerálódást.”

Ha egy területen nincsenek ragadozók, akkor a növényevők száma könnyen növekedni fog, és ez hamar káros lehet a helyi flórára. Az élőhely elveszítése pedig kihat más fajokra is, így a növényevőkre és madarakra egyaránt. Nagy-Britanniában ezért nagy problémát jelentenek a szarvasok, amelyeknek gyakorlatilag nem maradt természetes ellenségük. Mivel a hiúz szereti a fiatal szarvasokat levadászni, a szakértők azt remélik, hogy így az ökoszisztémát lehetséges lesz természetes módon visszaállítani.

A ragadozó megjelenésének akár más jótékony hatásai is lehetnek, Németországban például öko-turizmus épült a létezésükre. A britek is ezt remélik, egy független becslés szerint az állatok 25 év alatt 80 millió eurónyi, turizmusból származó hasznot hoznának, és az anyagi haszon sokkal nagyobb, ha beleszámoljuk, hogy csökkenni fog a szarvasok általi károkozás.

hiuzok

A terv egyébként nagyon népszerű: a helyieknek, akik az állatok közelében élnének, 90%-a támogatja a visszatelepítést, habár a farmerek kissé aggódnak, hogy állataik prédává válhatnak. A tervek szerint az első 5 évben az állatokat GPS-es nyomkövetővel fogják ellátni, hogy követhessék a mozgásukat.

A ragadozók visszatelepítése egyébként világszerte megfigyelhető: az Egyesült Államokban például 1995-ben visszatelepítették a szürke farkasokat a Yellowstone Nemzeti Parkba, és azóta a növényzetre nagyon jótékony hatást fejtettek ki. Utána a grizzlyk visszatérhettek Washington államba, a tigrisek Dél-Kínába és a farkasok Skóciába. A ragadozók megváltoztatják a növényevők viselkedését, akik, ha nincs állandó fenyegetettség, akkor addig maradnak egy területen, amíg le nem legelik teljesen azt, és csak utána állnak tovább. Ezért sem hasznos például vadászattal szabályozni az egyedszámukat. Vannak azonban olyanok, akik vitatják ezt az elméletet, és kritikusok a visszatelepítésekkel szemben is. Ők azt mondják, hogy ahonnan eltűntek a ragadozók, ott a növényzet gyorsan regenerálódik, és ellenállóvá válik a visszatelepítésekkel szemben.

A gyakorlat azonban Európában egyre népszerűbb, így hazánkban is, ahol először a hódokat, majd tavaly a bölényeket telepítették vissza. A Rewilding Europe nevű szervezetnek a közeljövőre egy millió hektárnyi területre terveznek ilyen műveleteket. Ezekben legtöbbször nem ragadozók szerepelnek, az 1980-as években például Hollandiában kezdték a munkát, ekkor a hazai folyók élővilágát állították helyre jelentős sikerrel. Később ezt a módszert alkalmazták a Duna, a Rajna és Jangce folyó egyes szakaszain.

Nyugaton az egyik legnagyobb problémát az jelenti a visszavadítási projektekkel kapcsolatban, hogy egyre kevesebb a terület, amely a projektet követően érintetlenül is tud maradni. Ugyanis egy-egy terület regenerálódása nem egyik napról másra történik, hanem hosszas folyamat szükséges hozzá. Nem beszélve arról, hogy egyre többek szerint az embereket sem ártana “visszavadítani”, hiszen a nem-urbánus környezetben töltött idő bizonyítottan segít a mentális problémák kialakulásának megakadályozásában, a lelki egészség megőrzésében is.

Nőstény kisbölény született a Szárkő-hegységben

Megszületett az első nőstény kisbölény a Szárkő-hegységben – jelentette be Facebook-oldalán Csibi Magor, a romániai visszavadítási projektben résztvevő WWF Románia programigazgatója. Jelen pillanatban a bölénycsordában két kisbölény van, amelyek már új otthonukban, a visszatelepítési program helyszínéül választott Szárkő-hegységben élnek.

11953243_10153000499830684_7385834317525713762_n

Kisbölény született a Szárkő-hegységben: az első, aki már ott is fogant

11015301_10152880451255684_4525659477188472150_n

A Szárkő-hegységbe visszatelepített bölénycsordában megszületett az első bölényborjú, aki már a helyszínen fogant – jelentette be Csibi Magor, a WWF Románia programigazgatója.

Olvasd el a teljes sztorit

Szabadon engedik a Szárkő-hegységbe telepített bölényeket

IMG_0392

A dél-erdélyi Szárkő hegységbe tavaly telepített bölények szabadon engedésére készül a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület.

Olvasd el a teljes sztorit

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit

Jó hír: híznak a szárkői bölények

IMG_0392

A szárkői bölények állapota stabil, egészségesek, és egy kis súlyt is szedtek magukra, ami a tél közeledtével nagyon fontos szempont – derül ki a WWF és a Reweilding Europe közleményeiből.

Olvasd el a teljes sztorit

Elpusztult három bölény a Szárkő-hegységben

IMG_0392

Az utóbbi hetekben elpusztult három bölény a Szárkő-hegységbe visszatelepített csordából. Az évszakváltáskor, a nedves, hideg időszakban hatalmas az állatok energiabeviteli szükséglete, ilyenkor váltanak bundát, legyengülnek, amihez még hozzáadódott az a korábbi stressz is, amit a területre szállításuk, altatásuk és teljesen új közegbe kerülésük jelentett. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolták a bölények állapotát, és a leggyengébbek elpusztultak.

A WWF és a Rewilding Europe állandó figyelemmel kíséri az állatok alkalmazkodását a vad környezethez. Télen, amikor a bölények nagyon sérülékenyek, a területet lezárják a turisták elől. “Várjuk a bukaresti Országos Állat-egészségügyi Hatósághoz küldött minták eredményét. Fennáll a gyanú, hogy a kéknyelv-betegség, amely hónapokkal ezelőtt jelent meg először Romániában, érintette az állatokat. A betegség nem fertőző, hanem a törpeszúnyogok (Culicoides spp.) terjesztik, és a többi örményesi bölény stabil állapotban van, nem mutatja gyengélkedés jeleit. A WWF Románia több bel- és külföldi szakértőhöz fordult segítségért, hogy alakuljon egy munkacsoport, amely kidolgozza a legjobb megoldásokat arra nézve, hogyan védjük meg az állatokat a tél ideje alatt. Tavasszal egy új bölénycsapat érkezik a Szárkő-hegységbe, törekedünk az ötszáz példányos életképes populáció elérésére 2022-re” – áll a WWF közleményében. Olvasd el a teljes sztorit

Bölényekkel táncoló: Joep Van de Vlasakker, a vadon szerelmese

10292166_675432162510292_7736795411919285376_n
Fotó: Staffan Widstrand – Rewilding Europe

Amikor a hatalmas patások először megízlelték a szabadságot a Szárkő-hegységben a hosszú út után, az emberkarámok biztonságából, tisztes távolságból figyeltük őket. Egyvalaki volt, aki bentről irányította és figyelte a bölények szabadon engedésének jól kitalált, hosszas procedúráját. Gondosan és szeretettel rendezgette el az állatokat szállító kamion rakterének lejáróján a szénát – kedves bölényeinek ne a hideg, idegen fémre kelljen lépniük a szabadság felé vezető úton. Rövid, éles kiáltásokkal „beszélt” hozzájuk, biztatta a hátramaradókat, akik az utolsó pillanatban visszahőköltek volna, és rémülten a szállítóketrecek szűk, de a nagy tágasságnál ismerősebbnek és biztonságosabbnak tűnő mélyére menekültek. Mikor már mindenki, aki tanúja volt a történelmi pillanatnak, visszatért a faluba, enni-inni-ünnepelni, ő még a bölényekkel maradt, hogy ellenőrizze, minden rendben van-e. Az egyik bölény a villanypásztor drótjai közé keveredett, őt is ki kellett szabadítania.

Olvasd el a teljes sztorit

Fiú született a Szárkő-hegységben: itt a várva várt fotó a kisbölényről!

10464194_10152154473335684_2648293805658608998_n
Fotó: Daniel Hurduzeu

Már kb. kéthetes az a bölényborjú, aki a Szárkő-hegységbe visszatelepített, 17 bölényből álló csorda első szabadon született tagja.

Olvasd el a teljes sztorit

Megszületett az első vad kisbölény a Szárkő-hegységben!

Június 13-án megszületett az első kisbölény az Örményes melletti Szárkő-hegységben lévő rezervátumban.

A Rewilding Romania csapata Facebook-oldalán jelentette be, hogy a romániai visszavadítási projektben szabadon engedett bölények közül a Hátszegről hozott bölénytehén egészséges borjút hozott világra. Így már nem 17, hanem 18 bölény “lakik” az egyelőre elkerített területen. További információk a bölények szabadon engedéséről korábbi cikkeinkben.

10352784_722235877817700_8986036119463097174_n
Az első szabad bölényanya, a kép készítésének pillanatában még vemhesen. Fotó: Alexandru Bulacu

előző »