Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vier pfoten»

Ismét vaddisznókat mészároltak Bályokon, de remélhetőleg utoljára

photo: gandul.info

photo: gandul.info

Tíz év óta minden év decemberében a bályoki (Bâlc) volt grófi uradalmon ismét vadászatra gyűlnek az arra érdemesek az egykori teniszcsillag, Ion Țiriac jóvoltából. A birtok bejáratához ilyenkor meg állatvédők gyűlnek, akik az indokolatlan mészárlás beszüntetését követelik.

Nem volt ez másként idén sem, csakhogy az események megspékelődtek a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) jelenlétével. A dolog úgy kezdődött, hogy már éppen megindult volna a vadászat, amikor egy állatvédő szervezet egyik jelenlevő embere kihívta a rendőrséget, mondván, hogy illegalitások szemtanúja volt. A kiérkező rendőrök egy személy ellen eljárást indítottak, még nem tudni, hogy kicsoda az illető: a vád állatkínzás.

Az eset azért is kellemetlen, mert a vadászaton olyan neves vendégek fordulnak meg, mint Klaus Mangold, a Chrysler-Daimler csoport volt elnöke, Peter Rau, a Philip Morris vállalat és a Porsche volt pénzügyi szakértője, Wolfgang Porsche, Franz Rauch și Stefano Ricci, de sokan mások is, a Monte Carlo-i polgármestertől kezdve különféle hercegekig. Țiriac, akit az állatvédők már többször felelősségre vontak, mindig azzal intézi el a kérdést, hogy ezek az üzletemberek jelentős hasznot hoznak az országnak, és ehhez hozzátartozik a vadászat is, ugyanis sokszor itt kötnek ismeretségeket, beszélnek meg üzleti részleteket.

A legvehemensebb tiltakozó a Vier Pfoten nemzetközi állatvédő szervezet romániai szárnya, akik idén is több emberrel vonultak ki, olyan feliratokkal, amelyeken az állt: Teniszezz, ne gyilkolj!”. A szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy bármi olyat is sportnak nevezzünk, aminek a végén élőlények veszítik az életüket, különösen abszurd a helyzet ebben az esetben, amikor fogvatartott állatokat terelnek a puskacsövek elé. A Vier Pfoten számításai szerint az elmúlt 10 évben több mint 2000 vaddisznót mészároltak le bestiális módon.

A civilek tiltakozása mind nem elég a véres rítus betiltására, ugyanis magánterületen történik tenyésztett állatokkal, és erre nem vonatkoznak a hatályos vadászati törvények. Az eseményt többször tűzdelték már botrányok, a leglátványosabb ezek közül talán az volt, amikor Adrian Năstase miniszterelnök is jelenlétével tüntette ki, sőt, meg is nyerte a versenyt 23 elejtett vaddisznóval.

Ugyanakkor könnyen lehet, hogy az idei az utolsó ilyen esemény: a területet bérlő vállalatnak jövőre lejár a szerződése az állami erdészeti hivatallal, és elképzelhető, hogy főleg a civil nyomásnak köszönhetően a ROMSILVA nem fog hosszabbítani. A történethez hozzátartozik, hogy több mint 150-en fogják elveszíteni a munkahelyüket emiatt. Ugyanakkor 150-200 vaddisznó fog megmenekülni.

5200 bárány pusztulhatott el egy Romániából Jordániába tartó hajón

Livestock Transport 2015

A VIER PFOTEN állatvédő szervezet kiadott egy közleményt, amelyben arról informál, hogy nemrégiben 13 000 juhot pakoltak hajóra a midiai kikötőben, hogy Jordániába szállítsák őket. Ebből legalább 5200 pusztult el, mivel a nyolc napos út során nem kaptak élelmet és vizet. Az exportáló cég meg nemes egyszerűséggel a tengerbe dobatta a tetemeket.

Egy juhtenyésztő egyesület elnöke azt nyilatkozta a Vier PFOTEN-nek, hogy az elhullt állatok aránya tulajdonképpen jóval több, a szállítmány mintegy 85%-a pusztult el, azaz körülbelül 11 000. Az állatvédő szervezet nyomozása kiderítette, hogy egyes bárányok már a hajóra való felpakolás előtt is betegek voltak, nem volt rajtuk az azonosításhoz kötelező füljelző, amikor még az őket a hajóhoz szállító kamionokban voltak. Az állatok a Holder Trade nevű vállalat tulajdonában voltak, ez egy olyan cég, amely évi hat millió eurós üzleti forgalommal bír, és évente több mint 120 000 juhot és 4000 marhát exportál különböző nyugat-európai, afrikai és közel-keleti célpontokra. A VIER PFOTEN birtokában vannak olyan videófelvételek, melyek elhullott állatokat mutatnak, illetve felvétel a hiányzó füljelzőkről is.

„Megtudtuk, hogy ez a cég országszerte mindenhonnan vásárol fel állatokat, hogy aztán külföldre eladja őket. Így, mire a kikötőbe érnek, az állatok már kimerültek, hiszen sokszor nagy távokat tesznek meg egy raktérben, az ország egyik feléből a másikba” – mondja Gabriel Păun, a VIER PFOTEN nemzetközi kampányfelelőse. „Amikor mi kiérkeztünk, a legtöbb állat már fent volt a hajó fedélzetén. Úgy tűnt, hogy azoknak az állatoknak, amelyek a teherautókban maradtak, az exportját visszautasították, így nem tudni, hová kerülnek. Azonosítók nélkül ez a transzport abszolút illegális.” Păun a TOTB megkérdezésére azt mondta, egyáltalán nem biztos, hogy az állatok éhen haltak, szerinte ez csak a hivatalos verzió. Az állatvédő úgy véli, inkább a kéknyelv betegség állhatott fent, erre utalnak azok a beteg állatok, amelyek nem voltak fent a hajón.

jordan2

Livestock Transport 2015

Az is különös, hogy az eset azután nyolc héttel történt, hogy a jordániai mezőgazdasági minisztérium korlátozásokat vezetett be a romániai állatszállítmányokra, mivel 2014-ben kitört nálunk a kéknyelv betegség. A jordániai parti őrség most jelezte a hajónak, hogy az állatok nem érhetnek partot, így a személyzet a vízbe hajigálta a tetemeket. Ez a gyakorlat törvénytelen és gusztustalan, a szállító cégektől azonban korántsem idegen. Az elhullott állatok betegségeket terjeszthetnek, és természetesen a tengeri élővilágra sincsenek túl jó hatással. Ráadásul gyakran előfordul, hogy a tengerparti országok strandjaira egy dögöt sodornak ki a hullámok. Áprilisban telefonáltak nekünk, hogy egy döglött tehén van egy Tel Aviv-i strandon, és egy olyan hajóról került a vízbe, amely Romániából Izraelbe szállított marhákat” – mondja Păun. Elmondta azt is, hogy az ilyen esetekben kiszabható büntetések nagyban függhetnek a nemzetközi vizek szabályozásától, az ezekbe dobott illegális hulladékra vonatkozó szabályoktól, de az Unióból történő export során be kell tartani az európai törvényeket, amelyek kimondják, hogy az állatokat a tengeren is megfelelő bánásmódban kell részesíteni. Az uniós szabályozás minden nyolc óránál hosszabb utat ebbe a kategóriába sorol, ezek pedig általában nemzetközi szállítmányokra vonatkoznak.

Livestock Transport 2015

Régen a hajóval, kamionnal, repülővel történő szállításnak nem volt gyakorlata, de a fogyasztói igény növekedése meghozta ezeket. Például Nyugat-Európában a leggyakrabban előforduló szarvasmarha fajták a Charolaise, Black Angus, Red Angus, Blue Belgian vagy a Limousine. Ezekből többet küldenek Kelet-Európába tenyésztésre, vagy hizlalásra. Mivel Románia geopolitikai fekvése igencsak jó, gyűjtőpontként szolgál az Unióba áramló keleti állatok számára.

Sok üzletember nem tudatosítja magában, hogy ezek az állatok élőlények, és nem termékek elsősorban. Ha az állatok elpusztulnak egy hosszú út során, elég nyilvánvaló, hogy szenvednek, a lehető legrosszabb módon, ami egy élőlénnyel történhet. És akármilyen szigorúak a törvények, ilyen esetek egyre többször fordulnak elő. Az európai államoknak nem állatokat, hanem húst kellene szállítaniuk. Több ezer állat gyanús halálát pedig megfelelően ki kell vizsgálják a hatóságok, és azokat, akik hibáztak, szigorúan felelősségre kell vonni” – véli Păun. A VIER PFOTEN szervezet azt szeretné, ha betiltanák a hosszú távokra való állatszállítmányokat. A termelők pedig meg kellene találják a módját, hogy olyan húst adjanak a vásárlóknak, amelyhez az állatokat az adott országban nevelték fel. A szervezet szeretné azt is, ha a származási hely fel lenne tüntetve a húsárun, mivel a vásárlók empátiája megmentené az állatokat az ilyen esetektől.

via totb.ro

Súlyosan megszegik a törvényt a romániai kutyamenhelyek

Public Dog Shelter RO 2014

A Vier Pfoten nemzetközi állatvédő szervezet szakemberei 2014 márciusa és májusa között 33 megye 43 állatmenhelyére látogattak el megvizsgálni, hogy betartják-e a kóbor kutyák tartására vonatkozó a törvényeket. A most elkészült jelentésükből elrettentő adatok tűnnek ki: a 43 állatmenhely közül (amely több mint a fele az országban összesen létező 81-nek) egyetlen egyben sem felelnek meg a körülmények a törvény által előírtaknak.

Olvasd el a teljes sztorit

Hatósági erőszak a Vier Pfoten menhelyén: elhurcolták a kutyákat a sintérek

Bukaresti sintérek betörtek március 21-én a Vier Pfoten hatodik kerületi menhelyére, és elhurcoltak több tucat kutyát – jelentette az állatvédő szervezet. Az ASPA sintérei az állatvédők szerint megrongálták a létesítmény berendezését is. Az akció során négy állat a brutális bánásmód következtében kimúlt. Az alábbi videó csak erős idegzetűeknek ajánlott:

Olvasd el a teljes sztorit

Segítő kutyákká képzik a kóbor kutyákat Bukarestben


photo by Dennis Sabo via shutterstock.com

Segítőkutyává képzik át a Bukarest utcáin csavargó kóbor kutyákat egy új, a héten indult projekt keretében.

A Segítő kóbor kutya elnevezésű kampányt elindító Vier Pfoten Alapítvány célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a kóbor kutyákban rejlő terápiás lehetőségekre, mind a rokkant, mind az idősebb emberek megsegítése tekintetében.

A projekt első lépéseként az egyik kezdeményező, Catalin Cornea, aki tapasztalt kutyakiképző, begyűjti Bukarest utcáiról és menhelyekről azokat a kóbor négylábúakat, amelyek alkalmasak lehetnek terápiás célokra. A következő lépés az első segítő kóbor kutya kiválasztása lesz. Az állat ezt követően intenzív kiképzésben vesz részt, majd segítőkutyaként egy rokkant ember mellé kerül.

“A kóbor kutyákban megvan az a természetes túlélési ösztön, amely segít nekik boldogulni az utcán, de egyúttal kiválóan alkalmassá teszi őket arra, hogy segítőként szegődjenek egy fogyatékkal élő ember mellé, akinek különleges igényei vannak a mozgással vagy más fizikai szükségletekkel összefüggésben” – áll a szervezet közleményében. Kiemelik, hogy ezek az állatok nagyon nehéz körülmények között élnek, ezért nagyon könnyen alkalmazkodnak, fogékonyak, és igazi, mély barátságot képesek kialakítani azzal, aki a gazdájukká válik.

A kóbor kutyák bevonásával végzett terápiákat megfigyelő pszichológusok szerint a kezelés ezen alternatív formája rendkívül jó eredményeket hoz, még a nagyon problémás esetekben is. Úgy fogalmaztak, hogy a különböző fogyatékkal vagy rendellenességgel (Down-szindróma, autizmus, mentális retardáció, mozgásproblémák) élő gyerekek az állatasszisztált terápia révén kapcsolatba tudtak lépni a külvilággal, társaságkedvelőbbé váltak, és nagyobb figyelmet fordítottak a külvilág eseményeire.

Forrás: MTI

Akkor mi is legyen a kóbor ebekkel?


photo by bibiphoto via shutterstock.com

Néhány napja robbant a hír: Bukarestben egy négy éves gyereket marcangoltak halálra kóbor kutyák. Az első változat szerint mindez közterületen történt, később kiderült, hogy magánterületen. Már ekkor országos felháborodás kezdett kialakulni, de az ellenséget Lucian Mândruța újságírónak sikerült megtalálnia, aki Facebook-adatlapján nyomdafestéket nem, vagy alig tűrően a Vier Pfoten Alapítvány (a legnagyobb, németországi székhelyű állatvédő szervezet, amely a kóbor kutyák sorsával foglalkozik Romániában) szakembereit hibáztatta a történtekért, mert szerinte az ivartalanítás nem megoldás a fővárosi helyzetre.

Kulcsár Árpád

A közfelháborodás még nagyobb lett, amikor kiderült, a kutyák közül a legagresszívabb támadó nemrégiben még egy állatvédő civil (fantom)szervezet tulajdonát képezte, és előzetesen ivartalanítva is volt. Az i-re a pontot meg az államelnök tette fel, ugyanis sürgős intézkedéseket követelt a kormánytól. Nyilván, neki most minden témából illik politikai tőkét kovácsolnia, a kormánynak meg muszáj reagálnia. A képviselőház jogi bizottsága be is jelentette, hogy jövő héten újra fogják tárgyalni a kóbor kutyák elaltatásáról szóló törvényt. Ugyanakkor vajmi kevés nem-radikális hangnemű vélemény jelent meg a hazai médiában, az szinte teret sem kapott, hogy az Állatvédelmi Országos Föderáció (FNPA) kijelentette: a történtek nem változtatnak azon a tényen, hogy az ivartalanítás az egyetlen megoldás a kóborkutya-problémára. Úgy gondoltuk, megkérdezzük a másik felet is, és ha már, akkor egyenesen a Vier Pfoten Alapítvány romániai kóborkutya-kampányának vezetőjét, dr. Anca Tomescut.

Hogyan reagálna az önöket ért támadásokra, gondolok itt főleg Lucian Mânduța vehemens kijelentéseire?

Először is ez a nyilatkozat egy újságírótól – vagy egy magát újságírónak tartó személytől – származik, így kétszer olyan súlyos, hiszen neki nem szabadna részrehajlónak lennie. Azt mondta, az életért életet, és mi, az állatvédők a kutyák fenekét puszilgatva kapunk havi kétezer eurót, ugyanakkor nem teszünk semmit, hogy a problémát megoldjuk. Szeretném leszögezni, hogy neki ahhoz semmi köze, hogy egy állampolgár, aki ugyanúgy fizet adót, mennyit kap a munkájáért, 200 eurót, 2000 eurót vagy éppen 200 000 eurót. Ugyanakkor Mândruțának azt is tudnia kell, hogy az általunk (is) befizetett adókból kellene ezt a problémát megoldani.

Azt is elfelejti, hogy pont azon szervezetek ellen lép fel, akik leginkább szeretnék azt elérni, hogy ne legyenek kutyák az utcákon. Szavaiból az szűrhető le, hogy valamiféle szimbiózis lelhető fel a probléma megléte és az állatvédő szervezetek fennmaradása között. Én egy nemzetközi szervezetet képviselek, nekünk nemcsak az a feladatunk, hogy a kóbor ebekkel foglalkozzunk, a mi figyelmünk minden fajra kiterjed, az más kérdés, hogy Romániában és Bukarestben ez az egyik fő probléma.

Măndruța Facebookon tett kijelentése hatalmas súllyal bír, gyakorlatilag felér egy halálos fenyegetéssel felénk. És neki tudnia kell, hogy egy ilyen kijelentés milyen gyűlölethullámot tud elindítani, akár ránk nézve, akár a kóbor kutyák irányába. Én a főnökei helyében felelősségre vonnám. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy ha valaki ennyire meghatározza a közbeszédet, és egyébként legtöbbször a rá jellemző éleslátással viszonyul a problémákhoz, ilyen felelőtlen kijelentéseket tegyen.

De Traian Băsescu államelnök is azt mondja, a kóbor kutyákat be kell fogni, adni egy bizonyos időt, amikor megtörténhet az örökbefogadás, és a nem örökbefogadott kutyákat el kell altatni. Ugyanakkor azzal vádolta az állatvédő szervezeteket, hogy meggazdagszanak a kóbor kutyákon.

Băsescu elnöknek baj van a memóriájával, elfelejti, hogy a 2001 – 2008 közötti periódusban százezer fölötti létszámban irtatta ki a kutyákat, erre mintegy 9 millió eurót költve. Jelenleg Bukarestben – és az általa használt adatokat említem, amikor azt mondom, hogy – 60 000 kutya kóborol az utcákon. Ennyire volt hatékony a módszer.

Tegnap pedig valahonnan előkotort egy dokumentumot, amely szerint mi nyerészkedünk azon, hogy minél több kutyával kell dolgoznunk. Megintcsak téves elképzelés, ebből csak az látszik, hogy nem ismeri a törvényeket. Valóban, ha lenne köztünk és az állam között egy szerződés, ami szerint mi megölünk vagy ivartalanítunk bizonyos számú példányt, és ezért pénzt kapunk, akkor helyénvaló lenne, amit állítana. De amit így állít, csak azt tükrözi, hogy nem látja át a civil szervezetek működését. Mi nem profitálunk, hiszen nem árulunk semmit.

Ön szerint hogyan lehet elkerülni, hogy hasonló tragédiák megtörténjenek?

Természetesen sajnáljuk a kisgyereket, de ezzel együtt józan javaslatokat teszünk, és nem gyűlöletet próbálunk szítani az állatok ellen. Mert kezdődő félben van egy gyűlölethullám, ami főleg a közösségi oldalakon terjed, de ki tudja, talán majd az utcára is vonulnak az emberek. Ilyen tragédiáknak nem szabadna megtörténniük, ebben egyetértünk.

Sokszor hallottuk, hogy ha a mi gyerekünk lenne, akkor máshogy viszonyulnánk hozzá. De láttam a tévében, hogy a park és a magánterület között ötszáz méter távolság volt. Ha az én gyerekem lett volna, akkor nem engedem fél kilométerre tőlem játszani, nem a kutyák jelentik rá az egyetlen veszélyt. Senkire nem kívánom a felelősséget hárítani, de ha felmászik valahová a gyerek, leesik és beüti a fejét, az is ugyanakkora tragédia lenne.

Az állatvédők hanyagságára utalóknak pedig üzenném, lehet bármekkora egy civil szervezet, és lehet a mienkénél százszor nagyobb anyagi fedezete, ha nem segít neki egy törvénytisztelő önkormányzat, addig nem tudja ezt a problémát megoldani. Leginkább konzultálásra volna szükség, ugyanakkor még mindig azt mondjuk, hogy az európai normákhoz mért legmegfelelőbb intézkedés az ivartalanítás. De hiába mennék én ki és ivartalanítanék ma 10 000 kutyát, ha az emberek felelőtlenül hagynak kutyakölyköket az utcán, és a polgármesteri hivatal emiatt semmilyen büntetést nem szab ki.

Nekünk nem dolgunk megoldani a problémát – szeretnék világosan fogalmazni – a mi dolgunk annyi, hogy segítséget nyújtsunk az állampolgároknak ahhoz, hogy ők maguk oldják meg. Mi, úgy érzem, mindent megteszünk ennek érdekében. Legújabban például iskolai körutat tervezünk, ahol a gyerekeknek elmagyaráznánk, hogyan viselkedjenek kutyatámadás esetén..

Rendben, de ez nem az első ilyen tragikus eset Bukarestben, tényleg segít az ivartalanítás?

Négy ilyen esetről tudtunk eddig, ezek többsége pedig magánterületen történt. Ide amúgy sem szabad belépni, és megtörténhet az is, hogy a kutyák saját területként viszonyulnak hozzá, amennyiben sokáig nem zavarja őket ott senki. Az ivartalanítás pedig hosszú távon a legjobb megoldás. Persze nem csupán a kóbor kutyákon kellene alkalmazni, hanem a kutyatartók felelőssége is, hogy amennyiben kellemetlenségnek tartják, hogy utódok szülessenek, elvégezzék a szükséges lépéseket. Ugyanakkor, ha helyesek az értesüléseim, a támadó kutya, amit aztán el is altattak, már 10–12 éves, még abból a generációból való, amit valamikor kiirtásra szántak.

Milyen körülmények között támadnak a kóbor kutyák emberekre?

Nagyon ritkán. Nem ismerem pontosan a tragédia körülményeit, de feltételezhetően az ebek provokatívnak érezték a gyerek közeledését. Egy négy éves gyerek nagyon kicsi, megtörténhet, hogy hirtelen mozdulatokkal, barátságos szándékkal közeledett a kutyák felé, amit ők támadásként fogtak fel, és így történt a baleset, vagy éppenséggel megijedt tőlük, és elszaladt, ezzel pedig általában az üldözési ösztönüket kelti fel. Bukarestben egyébként nem élnek már olyan agresszív példányok, mint régen, a kutyák többnyire szelídek, és egyre kevesebb támadásról is lehetett hallani.

Az még ritkább, hogy valakit a nyílt utcán haraptak volna meg, és ilyenkor is legtöbbször azért, mert fenyegetve érzik magukat. Persze minden kutya magatartása más, de még ha szándékosan támad is, vadászösztönből, öljük meg egy miatt az összeset? Most hallottam a hírekben, hogy Vaslui-ban egy anya tűzbe dobta újszülött gyerekét. Akkor most öljük meg az összes vaslui-i anyát?

Ezer dollárért medvebocsot vásárolhatsz Ukrajnában

Rejtett kamerás akcióval leplezték le ukrajnai újságírók az 1+1 tévéadóban az illegális vadállatkereskedelmet: ezer dollárért megvásároltak egy öthónapos bocsot. A Vier Pfoten állatvédő szervezet is bekapcsolódott a műveletbe, a medvét egy nyugat-ukrajnai menhelyre szállították.

Olvasd el a teljes sztorit

Március 11-től tilos állatokon tesztelt kozmetikumokat forgalmazni


A Society For The Protection Of Animals reklámplakátja

Március 11-től az Európai Unióban tilos állatokon tesztelt kozmetikumokat forgalmazni – jelentette be a Vier Pfoten. Ez kivétel nélkül minden kozmetikai termékre vagy összetevőre vonatkozik, olyan cikkekre is, mint a szappanok, samponok, fogkrémek, tusfürdők. A régen várt dátum hatalmas győzelmet jelent az állatokkal végzett laboratóriumi kísérletek ellenzői számára.

Első ízben 1993-ban szavazták meg az EU törvényhozói az állati tesztek betiltását, a rendelkezés 1998-ban lépett volna érvénybe, ám többször is kitolták a határidőt. A kozmetikumipar nyomást gyakorolt a döntéshozókra, azzal érvelve, hogy nincs más módszer a biztonságos tesztek elvégzésére. Olvasd el a teljes sztorit

A szenvedés iparága: a bundafarmok betiltását követeli a Vier Pfoten Romániában


Forrás: facebook.com/furfreeretailer

Tíz olyan állatfarm van Romániában, ahol a szőrmepiac kiszolgálására tenyésztik a nyesteket, rókákat, csincsillákat. Több mint 16 ezer állatra vár erőszakos halál, hogy bundájukból aztán divatos téli öltözék készüljön.

Maximum 8 hónapig tartják őket mostoha körülmények között, kis ketrecekben, mozgaási szabadságuktól megfosztva, ahol minimális szinten sem végezhetik természetes élőhelyükön megszokott tevékenységeiket. A drótketrecek gyakran felsebzik őket. A fogva tartott állatok stresszesek, gyakori jelenség a kannibalizmus és az öncsonkítás. Olvasd el a teljes sztorit

Megmentett medvéknek készül rezervátum Lengyelországban


Az egyik lakó a Vier Pfoten németországi rezervátumában. Fotó: Mihai Vasile/Four Paws

Három hektáros medverezervátum létesítéséről állapodott meg a Vier Pfoten állatvédő szervezet és a lengyelországi Poznan állatkertje. A rezervátumnak lesznek erdős részei is, illetve vízzel teli medencék és búvóhelyek is rendelkezésére állnak majd annak a hét medvének, amelyeket illegális fogva tartóiktól mentenek meg.

Ez lesz Lengyelország legnagyobb és legmodernebb medverezervátuma, kiépítése 2013 tavaszán kezdődik, és nyáron már tudja fogadni a hét medvét. Olvasd el a teljes sztorit

előző »