Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vegetarianizmus»

Állatbarát finomságok: vega sütik Bukarestből

Április végén a Romániai Vegetáriánus Szövetség (Asociatia Vegetarienilor din Romania) önkéntesei tej és tojás nélkül készült sütiket árultak különböző helyszíneken. Fotóriport receptekkel.

Gagyi Zsófia Olvasd el a teljes sztorit

A régi Caveman „szenvedései”: 52 banis villanyszámla, és dalolás a hideg zuhany alatt

Amikor felvállaltam ezt a projektet, nem vártam el tőle, hogy új élet kezdete legyen. Habár eltelt egy hónap, amióta hivatalosan véget ért az én főszerepem benne, az életnek más tervei vannak velem. Elmaradt számlák elgondolkodtatnak, nem tudom feladni az új szokásaimat, és a barátaim úgy viselkednek, mintha még mindig tartana a projekt, és mindig megkritizálnak, ha valamit nem szabályszerűen akarok tenni. Cavemant akartam, Cavemanné váltam.

Csibi Magor Olvasd el a teljes sztorit

A legfinomabb Guacamole

A guacamole, vagyis az avokádószósz már az aztékok korában is a nagy gasztronómiai kedvencek közé tartozott. Aztán a konkvisztádorok révén Spanyolországban is népszerű lett. 500 év elteltével engem is meghódított. Nos, várhatóan nem lesz a TOTB pártoltja – mert Európában nem a legkörnyezetbarátabb étel, lévén hogy az avokádó messzi földről érkezik repülővel, pfúj. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy aki nem kóstolta, annak még kellene élnie.

Kertész Melinda

Grillezett húsok mellé a TOTB vegetáriánus rovatában nem ajánlott, de például nagyon finom tortillával, de én jobb szeretem puliszkalisztes kenyérrel. Valóságos zamat és ízbomba, benne van az egész tavasz. További előnye, hogy olyan egészséges, hogy ki lehet csattanni tőle, és gyorsan elkészíthető. Aki nem tud gyorsan zöldséget aprítani, annak 20 perc. Olvasd el a teljes sztorit

Egyszerű zöldségleves, zöldfülű szakácsoknak

Nem tudok levest főzni, nem tudtam soha, bár jónéhányszor nekigyürkőztem: hol túl édes lett, mert nem sajnáltam belőle a murkot, hol pedig fülledt lett, mert a hagymát adagoltam túl. Egyszerűen nem működött a varázslat. Eldöntöttem, nem foghat ki rajtam az első fogás. Ilyenkor mit csinálhat az ember lánya? Hát megkérdezi az anyukáját.

Kertész Melinda Olvasd el a teljes sztorit

Minden hétfőt veganappá nyilvánítottak San Franciscóban

Fotó: Sandra Mora/flickr.com

A San Francisco-i tanács április elsejei döntése alapján minden hétfőt “vega-nappá” nyilvánítanak a városban. A döntés bátorítani kívánja az éttermeket, boltokat és iskolákat, hogy hétfőnként széles választékban kínáljanak zöldség alapú ételeket.

Olvasd el a teljes sztorit

Pont. Vonal. És kezdődik elölről

Minden kísérlet végén meghúzunk egy vagy több vonalat. Én meghúzom a sajátomat, ti a tiéteket, de folytatjuk együtt. Eljött az ideje, hogy bemutassam a számvetést: három havi „őrültség”, másképpen élés vagy normális életmód. Mert úgy gondolom, nem tettem semmi nagyon extrémet. Eleinte azt hittem, nehéz lesz, hogy megerőltetem magam, hogy lesznek pillanataim, amikor fel akarom adni. De bebizonyosodott, hogy az életben minden jó vagy rossz szokás idővel és kitartással alakul ki.

Csibi Magor

Most tehát pontról pontra ki fogom elemezni a projektet. Megpróbálok minden aspektust lefedni, de ha úgy érzitek, hogy valami kimaradt, jelezzétek nyugodtan. A beszélgetés és a felmérés szokott módon folytatódik majd a hozzászólások fejezetnél.

Tehát:

1. Közlekedés

Ebből a szempontból érdekes megpróbáltatás volt. Az utóbbi évek után, amikor napokig és több tízezer kilométeren keresztül autóban ültem, nem is éreztem nagy kísértést a kocsival való utazásra. De legyünk őszinték: nincs reális alternatívánk az autóra.

A CFR romokban hever. A fő vasútvonalakon kívül ha személyvonattal utaznál, a kommunista időkben érzed magad. A pontosság áprilisi tréfa, akárcsak a kényelem, és ne is beszéljünk a sebességről. Nem létezik modern ország modern vasút nélkül. De erre nálunk még jócskán várni kell.

Ilyen szempontból Bukarest sem a földi paradicsom; a metrón kívül nincs értelmes közlekedési eszköz, és az is csak a város egy részét fedi le. Folyton dugóba kerülsz, a trolin meg az autóbuszon esetleg akarva-akaratlanul ismerkedési lehetőségek nyílnak ezáltal.

Könnyű szabálynak tűnt, de nem az. Az első „összetűzést” okozta a barátokkal, és ha éjszakai életet akarsz élni Bukarestben, készülj fel nagyon-nagyon sok gyaloglásra.

A liftre és mozgólépcsőre vonatkozó szabály viszont nagyon hasznos. Erőnlétben tart, segít levezetni a stresszt és megmozgat. Melegen ajánlom mindenkinek.

Azt hiszem, az idevágó szabályokat nagyrészt betartottam. Bevallom, egyszer-kétszer ültem autóban, de csak extrém esetben: lekéstem a vonatot, vagy fagyoskodtam a hegyekben.

Készen állok arra, hogy a lehetőségekhez mérten megmaradjak  ennél a szabálynál. Minél kevesebbet autóval, repülőn, a városi közlekedési eszközöm pedig a bicikli lesz. Egy kicsi, urbánus, összehajtható bringa.

2. Szemét

Ennél a pontnál nagyjából csődöt mondtam.  Lehetetlen úgy élni, hogy ne termelj szemetet. És ez csak akkor fog változni, ha mindnyájan teszünk valamit ellene. Még az „öko”-termékek jó része is szennyező csomagolásban érkezik.

Bárhová megyünk, bárhová nézünk, a szemét jelen van. Talán meg is szoktuk, ezért elegánsan nem vesszük figyelembe, de meglepő szorgalommal generáljuk. Lehet itt számtalan szabályt felhozni, de ha be is akarjuk őket tartani, éhenhalunk. Mindent csomagolnak, a banántól kezdve a kenyérig és tejtermékig. Lassan már egy csomag cigarettához vagy egy tábla csokihoz is adnak egy kis zacskót.

Magasabb szinteken kellene ezt a problémát tudatosítani, ha szeretnénk valamin változtatni. Össze kéne rakni a gondolatainkat, és együtt kitalálni, mit lehetne tenni. Mert korlátok nélkül fogyasztunk és a világ korlátozott.

Ezen a ponton kimondottan éreztem, hogy nem tudok semmi hasznosat kitalálni. Mert akkor is, ha fontos egyéni szokásainkon változtatni, itt valami nagyobb mértékű változásra van szükség. Ehhez kellek én, a barátaim, ti, a ti barátaitok és így tovább. És ezt még mielőtt belefulladnánk a szemétbe.

Azt hiszem, a projektből ez jelenti a legnagyobb kihívást, és nagyon fontos, hogy legalább a továbbiakban is tartsam magam a szabályaimhoz.

3. Bevásárlás

Nem esett nehezemre nem venni semmi újat. Érdekes kezdeményezéseket, új embereket fedeztem fel, és megtanultam, hogy nincs szükségünk mindenre, amiről azt hisszük, hogy igen. Például régóta akartam egy kerékpáros cipőt. Egy ideje már gyakorlom ezt a sportágat és úgy gondoltam, ez egy lépés lenne előre. Másfelől, ha egy évig megvoltam nélküle, megleszek ezután is. Elvégre nem akarok a Tour de France-on indulni. Következtetés: ezután is egyre kevesebb új dolgot vásárolok.

A távolságra vonatkozó szabállyal  eléggé szomorú a helyzet. Ha csak hazai termékeket akarsz fogyasztani és használni, a szó szoros értelmében caveman-né válsz. Három hónapig még ki lehet bírni, de a helyi termékek világa még csak illúzió, ha nem teszünk valamit ezért.

Ezt a vonatkozást életemben de a TOTB-n is megtartom. Hatást kell gyakorolnunk a döntéshozókra, de a cégekre és a boltokra is. Talán sikerül. Ha a rossz, logikátlan változások úgy következtek be, hogy észre sem vettük, hátha fordítva sem lesz nehéz. Most az egyszer tényleg fejlődni kell, és nem visszafelé.

4. Élelem

A hús nélküli étkezéssel semmi baj nincs. Nem kapsz idegösszeomlást, nem érzed fáradtnak és gyengének magad és nem halsz belé 🙂 . De nem is válsz egyből jobb, okosabb vagy tiszteletreméltóbb emberré. Saját döntés, hogy egyél vagy ne húst, vannak erős érvek mellette, de néhány kellemetlen oldala is. Mégse olyan nehéz, mint amilyennek tűnik, még egy elszánt húsevőnek sem.

Egyetlenegyszer ettem Serban Copot lakásán húsgombóclevest, azt is tévedésből, mert elfelejtettem, hogy nem szabad :). Egyszer meg rendeltem egy húsos salátát, kifizettem, de nem ettem meg. Szóval itt nagyjából rendesen tartottam magam a szabályokhoz.

Nem volt nagyon könnyű, de túl nehéz sem. Még most is összefut a nyál a számban, ha a húsvéti sonkára gondolok, de végülis az étel csak étel marad.

Továbbra is „kvázivegetáriánus” leszek. Néha-néha fogok húst enni, amikor tényleg megkívánom, de nem haladom meg a heti egy alkalmat. Valószínűleg ünnepekkor is megkóstolom a hagyományos ételeket, de csak az íz kedvéért. A hús alapélelmiszerként nincs már jelen az életemben. És nem mondhatom, hogy bánom.

5.  Víz és elektromos energia

Ennél a fejezetnél kitűnőre teljesítettem. Sikerült megszabadulni néhány ártalmas szokásomtól. Nem néztem tévét, így nem láttam foci- és hokimeccseket sem. Megvoltam mosógép nélkül is,  de itt nem találtam semmi értelmes alternatívát.

Hiányzott a hűtőm, amit vissza is fogok dugni. A tévé és az egyéb elektronikai cikk azonban kihúzva marad. Inkább maradok a könyveknél, embereknél, valódi pihenési lehetőségeknél. Talán lesz majd olyan műsor, amit érdemes nézni, de addig nincs miért bekapcsoljam.  Készülök arra is, hogy lemondjam a közepes Electrica-bérletet, és áttérjek a lehető legkisebbre. Ha eddig sikerült némi pénzt spórolni, miért ne folytassam?

Ha már három hónapig kínlódtam a hideg vízzel, kár lenne most visszatérni a melegre/forróra. Nem könnyű az áttérés, de megéri. Pénz és egészség szempontjából is, de akkor is, ha frissebbek akarunk lenni reggelente. Így maradok az új szokásomnál.

Ezenkívül örülök, hogy belevágtam a projektbe. Kijelenthetem, hogy sok új barátot szereztem, és sokan kerestek meg azzal, hogy ők is megpróbáltak változtatni. Ez jó érzéssel tölt el.

Nem kényelmes egy ilyen kísérlet. Mert a dicsérő és támogató szavakon túl egyedül vagy a zuhanyfülkében, és egyedül cipeled a csomagokat, amikor nem szabad liftet használni. A problémák éppen azért tűnnek nehezebbnek, mert tudod, hogy létezik alternatíva. De ha megfelelően „állítod be” az agyad, könnyebben vészeled át a buktatókat.

Ha ehhez hasonló projektbe szeretnél vágni, ne egy vagy három hónapban gondolkozz. Tekints az egész életedre. Figyeld meg, mit és hol tudsz változtatni, és vezess be új szokásokat.

Nem tudom, sikerült-e  általában valamit is változtatni. A saját életemben biztosan. De azt hiszem, a valódi változásokat együtt fogjuk létrehozni, apró, személyes lépésekkel.

Köszönöm, hogy követtétek a bejegyzéseket!

Magor

Miért lettem vegetáriánus

Fotó: val’sphotos/flickr.com

Amióta elkezdtem a projektet, leggyakrabban azt kérdik tőlem, hogy miért hagytam fel a húsevéssel: “Mi köze van a húsnak a környezetvédelemhez?” “Nem jó ötlet, ha eddig húsevő voltál, meg fogsz betegedni” – mondták mások. Ezért úgy gondoltam, ma a vegetarianizmusról fogunk beszélni.

Csibi Magor

Az emberek többsége úgy gondolja, a vegetarianizmus csak “kényeskedés”. Egy trend, amelynek követői különbözni akarnak másoktól, vagy “sikkesebbek” akarnak lenni. Én is ebből az előítéletből indultam ki, amikor először hallottam vegetáriánusoktól. Hússal nőttem fel, főleg sertéssel, később csirkével, és soha nem mulasztottam el egy rosszindulatú megjegyzést, ha vegetáriánussal találkoztam. Ha külföldre utaztam, a barátaimmal együtt nevettünk a vendéglőkön, ahol nem lehetett húst kapni, és nem is tudtam elképzelni, hogyan élhetnek egyesek hús nélkül. Olvasd el a teljes sztorit

Brokkolis-karfiolos egytálétel

Alternatíva a városban étkezésre: próbálj ki egy újabb vega receptet! Múlt héten elindított sorozatunk a városon is megoldható „fenntartható kajálást” népszerűsíti. Bevásároltunk Kolozsváron helyi termelők által árusított brokkoliból és karfiolból, és egy újabb, könnyen és gyorsan elkészíthető finomságot ajánlunk kipróbálásra.

Olvasd el a teljes sztorit

Alternatíva a városban étkezésre: próbálj ki egy vega receptet!

Rakott ziti (azaz rövid csőlaska) (c) Kertész Melinda

Nemcsak nyugaton, nálunk is egyre gyakoribb, hogy a napi étkezéseket – az ebédet, vacsorát – nem otthon bonyolítják le az emberek. Végül is érthető: egy nagyvárosban sok időt felvenne az ide-oda utazgatás, jó esetben tömegközlekedési eszközzel, netán saját gépkocsival, a forgalmi dugók akadályversenyében.

Bakk-Dávid Tímea, Kertész Melinda

Tíz évvel ezelőtt romániai egyetemisták körében ritka volt, hogy megengedtünk magunknak egy fél pizzát vagy beültünk egy vendéglőbe; kifőzdében, kantinban még elcsúszott egy-egy olcsóbb leves-második, akár hetente többször is, de nem igazán volt általános szokás a vendéglőben étkezés. Mára sokat változott a helyzet, egyrészt az életszínvonal emelkedésének köszönhetően, másrészt a vendéglőbe járás kultúrájának népszerűsödésével. Talán néha el is dobjuk a sulykot, és lustaságból, még ha lenne is időnk főzni hétvégén, inkább bekapunk valamit „a városban”. Olvasd el a teljes sztorit

« következő