Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «vegetarianizmus»

Ötből négy vegetariánus visszaeső húsevő

Egy amerikai kutatás szerint csak ötből egy vegetariánus tudja betartani a húsmentes étkezés szabályait. A Humánkutatások Tanácsa nevű nonprofit szervezet ezért azt ajánlja az amerikaiaknak, hogy ahelyett, hogy drasztikusan átállnának vegetariánusnak, a hatékonyság és egészségük védelme érdekében inkább csökkentsék az állati fehérjék, a hús és tejtermékek fogyasztását.

Olvasd el a teljes sztorit

Hogy néz ki egy vegán 78 évesen?

Jim Morris 78 éves fitneszedző lett az arca a “Gondolkozz, mielőtt eszel” című kampánynak, amelyet a PETA nemrég indított a húsfogyasztás és az állatokkal szembeni kegyetlenség ellen.

Az egykori testépítő 1985-ben hagyott fel a húsevő életmóddal, vegetariánus lett, majd vegán, és saját bevallása szerint egészsége azóta csak javult. Az idős sportember 77 évesen, a Gondolkodó pozíciójában látható a PETA plakátjain. A kampány célja a veganizmus népszerűsítése, mint olyan étrenddé, amely csökkenti az elhízás, a szívbetegségek, a rák, a cukorbetegség és az agyérgörcs kockázatát. Olvasd el a teljes sztorit

A norvég katonák hétfőnként nem fognak húst enni


photo by Micha Klootwijk via shutterstock.com

Egy új típusú ellenség, azaz a globális éghajlatváltozás elleni harc jegyében a norvég hadsereg bejelentette, hogy rövidesen szigorúan vegetáriánus ételeket szolgálnak fel hétfőnként a kantinokban.

“Ezt az intézkedést az éghajlat érdekében hozzuk meg: a környezetet kímélő táplálékot kívánunk felszolgálni” – közölte Eystein Kvarving parancsnok, a hadsereg vezérkarának szóvivője.

A korábban már a főbb katonai táborokban kipróbált húsmentes hétfői étrendet minden egységre kiterjesztik, így a külföldön szolgáló kontingensekre is, de az intézkedés bevezetésének pontos idejét nem közölték. Az intézkedés révén évente 150 tonna húst lehet majd megtakarítani. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az állattartás a felelős az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért.

“Jobban törődünk az éghajlattal, környezettudatosabbak és egészségesebbek vagyunk. Ez nem takarékossági kérdés” – tette hozzá a vezérkar szóvivője.

A Framtiden i vaare hender (A jövő a mi kezünkben van) nevű környezetvédő szervezet, amely azért harcol, hogy az egész társadalomban vezessék be a vegetáriánus hétfőt, üdvözölte az intézkedést. A szervezet szerint egy átlagos norvég életében több mint 1200 állatot eszik meg: 1147 tyúkot, hat tehenet és ökröt, 22 bárányt és juhot, valamint 2,6 szarvast.

Forrás: MTI

Vegetáriánusoknak nyílt szupermarket Bécsben


Illusztráció: epsos.de/flickr

A húsmentes táplálkozás híveit kiszolgáló szupermarket nyílt július 18-án Bécsben. Ez lesz az első olyan üzlet Ausztriában, amelyet teljes egészében a vegetáriánusok igényeire szabtak – mondta el Stefan Maran alapító és többségi tulajdonos.

Az EVANA európai vegetáriánus szövetség adatai szerint Bécsben mintegy 15 ezer, Ausztriában 40 ezer vegetáriánus él. Olvasd el a teljes sztorit

Hogyan válik egy szalonnaevő székelyből anarchista vegán?

Amerika a lehetőségek országa, itt még ez is megtörténhet, poénkodhatnánk. De néha valóban ki kell szakadnod abból a közegből, amibe beleszülettél, hogy ráébredj arra, vannak más perspektívák, igazságok is, mint amit egész életedben belédsulykoltak, és magadhoz ölelhesd azt az ethoszt, amit leginkább sorsodnak érzel. Triviálisnak is tűnhet ez az új igazság: “mikor fákat ültetsz, építed, amikor tehenet legeltetsz, rombolod a természetet”. A gyümölcs- és zöldségevés nemcsak egészségesebb, de környezetkímélőbb is, mint az állati eredetű élelem fogyasztása – ezt vallja Fülöp Róbert, aki Kézdivásárhelyről indulva végül Floridában kötött ki, ahol biokertészkedéssel foglalkozik.

B.D.T. Olvasd el a teljes sztorit

ENSZ: a jóléti államok lakói egyenek feleannyi húst!

Egy ENSZ-tanulmány a lóhúsbotrány kapcsán rámutat arra, milyen sötét oldalai vannak az olcsó hússal való kereskedelemnek, és hogyan teszi tönkre az állattenyésztés a természeti erőforrásokat. A javaslat az, hogy a gazdag országokban lakók csökkentsék a jelenleginek a felére húsfogyasztásukat: váljanak “demitariánusokká”.

A kifejezést Mark Sutton professzor, az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tanulmányát kiadó kutatócsoport irányítója találta ki. A jelenleg hatalmas és egyre növekvő húsfogyasztást muszáj visszaszorítani; évtizedekkel ezelőtt az emberek sokkal kevesebb húst ettek, és az sokkal minőségibb volt, ám a magas kereslet miatt átalakult a húsipar. A mezőgazdaság is gyökeres változást szenvedett emiatt, hiszen a takarmánygyártásra egyre nagyobb hangsúly kerül, ez pedig a gyomirtók, rovarirtók, növényvédőszerek stb. iránti keresletet is növelte. Ennek folyományaként pedig nőtt az emberi egészségre káros hatású víz- és levegőszennyezés, halott zónák alakultak ki az óceánokban, veszélybe kerültek a méhek, a kétéltűek és sok más, az ökoszisztéma egyensúlya szempontjából fontos faj. Ráadásul a sok és olcsó hústermék előállításának ez a procedúrája nagyon rossz minőséget eredményezett.

Az egyik lehetséges megoldás a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának növelése, és az állati fehérjék fogyasztásának csökkentése. Sutton szerint húsfélét ritkábban kellene együnk, inkább csak különleges alkalmakkor, és keveset. “Gondoljanak egy kulturális váltásra, amely arra ösztökéli Önöket, hogy azt mondják: szeretem az ízét, de nincs rá szükségem ilyen gyakran.” Az ezzel párhuzamosan növekvő zöldségfogyasztás pedig ugyanakkor pozitív hatással lesz az emberek egészségére is.


Fotók: B.D.T.

Sutton szerint az európaiak inkább fogékonyak egy hasonló étrend alkalmazására, mint az amerikaiak. Az étrendváltás csak a gazdag országok lakóinak javallott; az UNEP tanulmánya a szegény országok lakói számára az ellenkezőjét, az állati fehérjék fogyasztásának növelését tanácsolja, amelyek egymilliárd ember étrendjébe roppant ritkán kerülnek be.

Az UNEP tanulmánya rangsorolta a húsfajtákat a környezetre gyakorolt negatív hatásukat tekintve. Eszerint a legkisebb kárt a környezetben a csirke- és disznótenyésztés teszi.

A mezőgazdaság nitrát- és foszforfelhasználásának 8%-áért a húsipar felelős; a jövő kihívása az, hogyan lehet több élelmiszert kevesebb energiafelhasználással és környezetszennyezéssel előállítani.

Ha nem történik intézkedés, tovább nő a szennyezés és a fejenkénti energia- és húsfogyasztás, ez pedig súlyosbítani fogja a tápértékcsökkenést, a szennyezettségi fokot, a föld termőérték-veszteségét, és tovább rontja a víz-, levegő- és talajminőséget, hatást gyakorolva a klímára és a biodiverzitásra.

A jelentés egy sor megoldást is javasol, amellyel a mezőgazdaság környezetbarátabbá tehető, olyan egyszerű lépésektől kezdve, mint a műtrágya biztonságosabb tárolása és takarékosabb felhasználása, egészen a természetes trágyának vagy a szennyvízkezelés modern, pénztakarékos módszereinek alkalmazásáig.

Forrás: The Guardian via totb.ro

Flexitariánus: a vega, aki néha húst is eszik


Fotó: lynn.gardner/flickr.com

Egyre több a “flexitariánus” a nyugati jóléti társadalmakban – azaz olyan vegetariánus, aki ha ritkán is, de néha eszik húst, egyébként meg nagy kedvelője és rendszeres fogyasztója a vegetariánus ételeknek. Akkor vega, ha kedve van hozzá.

A kifejezés még a kilencvenes években jelent meg, és a vegetariánus meg a húsevő életmód váltogatóira használják (angolul flexitarian vagy veggie-vore). Például hat napig az illető vegetariánus étrendet és etikát követ, a hetedik napon pedig megenged magának egy húsból készült fogást. Olvasd el a teljes sztorit

Brüsszel: feldob, lelkesít, inspirál, megnevettet

Ha egy olyan városban élsz, ahol nagyon gyakran borongós az idő, a kedves, macskaköves utcácskák mélyét szinte mindig elkerüli a nap, fokozottan szükség van a kreativitásra, olyan ötletes vizuális megoldásokra, amelyek feldobnak, lelkesítenek, inspirálnak, megnevettetnek.

Olvasd el a teljes sztorit

Műcsirkehús az állatbarátoknak?

Fotó: Kevin Bluer/flickr.com

Az amerikai Missouri egyetem kutatói azt állítják, évtizedes kísérletezések után megalkották a tökéletes csirkehús-utánzatot. A szójaalapú készítmény nemcsak ízében, hanem textúrájában is azonosnak tűnik az eredeti hússal.

A felfedezés egy sor etikai és környezetvédelmi jellegű dilemmát oldana meg azok számára, akik szeretik ugyan a húst, de vagy a gyilkolás ténye, vagy az állattenyésztésből származó szennyezések miatt lemondanak az élvezetéről. A vegetáriánusok úgyszintén áttörő felfedezésnek tartják a műhús előállítását. Olvasd el a teljes sztorit

Én, a zen, én, a kemény, én, a caveman – és a gyomor beszélt

Fotó: churl/flickr.com

Wooooow, el vagyok képedve! Rájöttem, hogy én is csak egy két lábon járó haspók vagyok. Ismerős? Eddig a vegetáriánusokra csak úgy tekintettem, mint akik a tömegtől eltérő étrendet akarnak, szeszélyesek, vagy csak egyszerűen egészségesebben akarnak meghalni, esetleg a Caveman-projekthez hasonló megpróbáltatáson esnek át, amely által jól berögződött elvek óvnak meg a fogyasztói káosztól, de közelebb visznek egy dogma nyugalmához, életmódhoz. Attól függetlenül, hogy mi miatt döntenél a vegetarianizmus mellett, be kell vallanom, hogy nagy erőfeszítésbe kerül megválni húsevő felünktől.

Serban-Miron Copot Olvasd el a teljes sztorit

előző »