Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «urbán ökológia»

Piacra dobták a világ első elektromos buszmodelljét

c9
fotó: green-report.ro

Hibrid autóbuszok már eddig is voltak, egy kínai cég, a BYD azonban az első, amely teljes mértékben elektromos árammal működő modellt dobott piacra. A C9 egyetlen töltéssel 300 km-t tud megtenni.

Az elkészített modell 47 utas szállítására alkalmas, és ez az első a három közül, amelyet a vállaltnak szándékában áll legyártani. A busz maximális sebessége 100 km/h, az akkumulátorát pedig kevesebb, mint két óra alatt fel lehet tölteni. A mostani C9 modellhez egy másik, a BYD által tervezett busz adta az ötletet, az is kivitelezés alatt áll. Ennek 250 kilométeres lesz a hatótávja, és 5 óra alatt lehet majd újratölteni.

Közben több más vállalat is készíti már a saját modelljeit, úgyhogy remélhetőleg hamarosan már versengeni fognak egymással hatékonyságban, a feltöltési idő gyorsaságában, a sebességben stb. „Érdekes volt tavaly az APTA kiállításon látni, hány elektromos busz van már megtervezve. Ugyanakkor nem hiszem, hogy bárki is elhitte volna, hogy egy éven belül már piacra is dob valaki egyet” – lelkendezett Macy Neshati, a BYD alelnöke.

green report

“A nagyvárostól az ökofalvakig”: előadássorozat indul Sepsiszentgyörgyön

eloadas

Egy ötrészes előadássorozat első részére várja az érdeklődőket Sepsiszentgyörgyön az Életfa Környezetvédő Klub kedden, 18:00 órától a Kónya Ádám Művelődési Ház pincehelyiségében.

Az előadásokat T. Kovács Áron fogja tartani, aki az ökofalvak európai példáit, a közösségek önnfenntartó lehetőségeinek példáit kívánja bemutatni.

„Az előadássorozat célja bemutatni európai példáit az ökofalu közösségeknek. Hogyan vezet az út a nagyvárosi léttől az önellátás irányába, a közösségileg létrehozott ökofalvakhoz? Milyen globális motiváció ad létjogosultságot a fenntartható települések számára? Hogyan működnek ezek a kezdeményezések? Milyen lehetőségeink vannak nekünk a hasonló megvalósításokra? Ezekre a kérdésekre válaszolunk majd, számos példát elemezve” – írja T. Kovács az előadás Facebookos meghívásában.

Az előadássorozat öt részes lesz, az első rész egy 2010-es utazást mutat be, amely során az előadó öt európai ökofalut látogatott meg.

Szabadtéri színpad épül Kolozsváron. Ráadásul egy tó felszínén. Ráadásul műanyagpalackokból

zoldpark2

Kolozsvárnak lesz egy szabadtéri színháza, ez már biztos. Nem is akármilyen, a Györgyfalvi tavon fog állni, és pillepalackokból épül. A felépítendő színpadot egy országos pályázat nyertese valósíthatja meg, és a Zöld Színpad nevet viseli.

A projektet a Filarmonia Kulturális Egyesület és a Kolozsvári Építészeti Egyetem Diákszövetsége kezdeményezte a Kolozsvár Európa Ifjúsági Fővárosa eseménysorozaton belül. Így nem csupán a helyiek figyelmét hívják majd föl az újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, hanem egy olyan kulturális teret hoznak létre, amellyel a város még nem rendelkezik. A szervezők elmondták: nagyon fontosnak tartják, hogy a kultúra ne csak a központban összpontosuljon különböző helyszíneken, ezért ideális választás a Györgyfalvi negyedi, Iulius Mall melletti park. A tervek szerint egy négyezer fő befogadására alkalmas teret hoznak létre ennek felületén.

A pályázatokat egy háromtagú, nemzetközi zsűri értékelte ki: Jorn Konijn mérnök, dizájner és író, a Culturalia szervezet társalapítója, Andrei Nejur, a Romániai Építészeti Rend alelnöke, Asbjørn Søndergaard mérnök és Șerban Țigănaș, a Romániai Építészeti Rend elnöke. Egyetemisták pályázhattak, és a legjobb három pályázat 1750 eurós jutalomban részesült.

a győztes pályázat látványtervei

a győztes pályázat látványtervei

A győztes pályamű Carmen Mladiné volt: „Ami leginkább motivált, hogy a projekt során gyakorlatba ültethetem a parametrikus építészetről szóló tudásomat, ez a fajta építészet ugyanis nemigen van jelen Romániában. A koncepció az akusztikán alapszik, mivel a színpadot úgy kellett tervezni, hogy rajta koncerteket és más művészeti eseményeket lehessen tartani. Hiperbola-szerű geometria segítségével terveztem, mivel bizonyítottan ez az a forma, amely leginkább segít a hangmegőrzésben. Tekintve, hogy műanyagpalack az építőanyag, egy üveglapot képzeltem el, amely a tó felszínén fogja tartani a színpadot” – nyilatkozta Mladin.

Az ötletgazdák szerettek volna Kolozsvárnak egy alternatívát nyújtani a kulturális események helyszíneinek szempontjából. Úgy számolják, a színpadot fenntartó platform hat hónapig fog a felszínen maradni. Răzvan Luca, a Kolozsvári Építészeti Egyetem Diákszövetségének elnöke azt mondja, ez egy új rekord lesz, hiszen eddig, ha diákok terveztek ilyet, az mindössze két hónapig maradt meg.

Nemrég workshopokat tartottak, amelynek keretében újabb diákokat válogattak ki: ők segédkezhetnek a színpad megépítésében, ezzel gyűjtve konkrét tapasztalatokat az újrahasznosított anyagokkal való építészetben. Ugyanakkor a lakosságot is be szeretnék vonni a projektbe: ők szolgáltathatják a szükséges műanyagpalackokat, amelyekből körülbelül 200 000-re van szükség. Ézeket április végéig várják, hiszen a tervek szerint májusra már el is készülne a színpad.

Fotók a bukaresti vadonból: a metropoliszban élő állatok élete télen

768A0196-Edit
Erdei fülesbagoly

Cristian Vasile fotós egy új projektje azt célozza, hogy bemutassa: Bukarestben is, ahol nem gondolnánk, rengeteg faj él többnyire rejtőzködve az emberek elől, de türelemmel, kitartással lencsevégre kaphatók.

Olvasd el a teljes sztorit

Óriás, földalatti biciklisparkká alakítottak egy bányát

stire-28-ian-mina-1

Kentucky egy régi bányájában biciklisparadicsom nyílt: a Louisville Mega Cavern.

Olvasd el a teljes sztorit

Zöld Nap-suli indul heti egy délután Kézdin

10957890_928716960482556_4176790834162364270_n

A “Gondolkodj zölden! Színezd az életet!” projekt keretén belül délutáni zöldiskolát indított a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület.

Olvasd el a teljes sztorit

Made in Roşia Montană: verespataki helyi termékeket vásárolhatsz online!

SONY DSC
Fotó: Camelia Jula / TOTB

Verespataki helyi lakosok gyapjúból készült termékeit lehet megvásárolni a nemrég beindított Made in Roşia Montană weboldalon. A projekt kezdeményezői bizonyítani szeretnék, hogy a környezetszennyező bányászattal szemben van alternatív útja a verespataki gazdasági fejlődésnek.

Olvasd el a teljes sztorit

Teljesen robotizált világ lesz 30 év múlva?

Teljesen robotizált világban, digitális identitásuk virtuális környezetében élnek majd az emberek három évtized múlva a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat prognózisa szerint, amelyet a személyi számítógép három évtizedes múltja apropóján készítettek az informatika harminc éves jövőjéről.

Olvasd el a teljes sztorit

A világ legzöldebb egyetemei: a kolozsváriak rosszul szerepelnek, egy magyarországi viszont nagyon jól

zoldegyetem
photo by Bart Everett via shutterstock.com

Az Indonéziai Egyetem zöld egyetemeket rangsoroló, 2014-as évre vonatkozó felmérését 2015. január 16-án hozta nyilvánosságra. A két jelentkező romániai egyetem elég satnyán, de az egyik magyarországi nagyon jól teljesített.

A 360 pályázó közül összesen 2 romániai és 6 magyarországi felsőoktatási intézmény szolgáltatott magáról adatot. A ranglistán a nyugat-európai egyetemek, illetve egy közép-európai egyetem szerepelnek a legjobban.

A „zöld egyetem” címért 2010-ben indítottak először versenyt. A résztvevők száma az első mérés, 2010 óta több mint megháromszorozódott. A jelentkező egyetemeket egy-egy kérdőív alapján rangsorolják.

A jelentkezőket hat kategóriában pontozzák: Elhelyezkedés és Infrastruktúra (1500), Energia és klímaváltozás (2100), Hulladékgazdálkodás (1800), Vízgazdálkodás (1000), Közlekedés (1800), Oktatás (1800). A zárójelekben az egyetemek kategóriákban elérhető maximális pontszám van feltüntetve, összesen 10 000 pont gyűjthető.

Romániából két egyetem jelentkezett a versenyre, mindkettő kolozsvári. Az eredményeik azonban nem túl fényesek: az egyik, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, amely a 182. helyezést érte el, és 5163 pontot kapott. A másik pályázó a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, amely 309. lett, 3726-os pontszámmal.

Az idei legzöldebb egyetem az University of Nottingham, amely a maximális pontszámból 7803-at gyűjtött. A legzöldebb magyarországi egyetem pedig a Szegedi Tudományegyetem lett, amely az előkelő 19-ik helyet szerezte meg, ez Közép-Európa második legjobbja lett az osztrák Universitat fur Bodenkultur Wien után.

közlemény

Forradalmasíthatja a műanyag-újrahasznosítást egy új technológia

ujrahasz

Víz nélkül, és feleannyi energiát használó újrahasznosító technológiát talált ki egy mexikói férfi, és most egy cég keretében kamatoztatja ezt. A technológia segítségével a műanyagfélék 90%-a újrahasznosítható, ráadásul az eljárás során nem kell vizet sem használni. Az Ak Inovex cég ezzel forradalmasíthatja az újrahasznosítást.

A vállalat által javasolt „zöld technológia”nem csak a műanyag, hanem különböző kültéri burkolatok újrahasznosítására is alkalmas, olyan polisztirolokra is, amelyeknek 500 év kell a lebomlásukhoz. A módszert forradalmasító vállalatot Marco Adame alapította, és a technológiát is ő maga fejlesztette ki. A mostani újrahasznosítási módszerek során a hűtéshez muszáj jelentős mennyiségű vizet használni. Adame technikájának újdonsága, hogy elkerüli az anyagok felmelegedését. Tulajdonképpen a műanyag dehidratálásának, és vízzel való lehűtésének fázisát átugorja.

Adame módszere a műanyagot rögtön kis újrahasznosított plasztikgolyócskákká alakítja, mindeközben a folyamat körülbelül feleannyi energiát fogyaszt, mint a hagyományos módszerek, és jóval kevesebb teret is vesz igénybe. Az előnyök tehát evidensek: költséghatékonyabb is, és vizet is spórolhatunk vele. Másik előnye, hogy sokkal szélesebb a skála a polisztirolból, amit fel tud dolgozni: kávés poharakat, fast-food csomagolásokat, hangszereket, Lego-darabokat, stb. Az Ak Inovex jelenleg napi két tonna szemetet tud újrahasznosítani. Jelenleg azon dolgoznak, hogy ezt a mennyiséget 10 tonnára növeljék.

via totb.ro

« következőelőző »