Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Urban Legend»

Más baj is van az egészségügyi kártyával, mint a sátáni anagramma?

fotó: radiotimisoara.ro

fotó: radiotimisoara.ro

Az egészségügyi kártyák rendszerének bevezetése nem megy simán Romániában, és nem csak az adminisztratív okok miatt. A tulajdonos összes orvosi ellátásáról, valamint az őt megillető egészségügyi támogatásról szóló adatait tartalmazó kártya célja, hogy így könnyebben lehessen ellenőrizni, hogy milyen gyógyszeres kezelésben részesült egy beteg, mikor és ki írt fel neki ingyenes gyógyszereket stb.

k.á.

A kártyáról az is kiderül majd, hogy egy beteget mikor engedtek ki a kórházból. Megakadályozhatóak lesznek ezáltal az olyan esetek, mint például egy másik kórházba való beutalás közvetlenül az előzőből való kiengedés után. Ennek köszönhetően az egészségügyi  minisztérium azt reméli, hogy 10-15%-ot is spórolhat a CNAS. Az ország összes egészségügyi bázisát kártyaleolvasó készülékekkel látják majd el, a hatékony munka érdekében. De ez nem mindenkinek tetszik.

Nem tudni, végül is mikortól lesz kötelező Romániában az egészségügyi kártya használata (a legutóbbi hírek szerint április 1-től, de az időpontot többször odébb tolták már), azonban még mindig sok körülötte az ellentmondás: a legmeredekebb elméletek, amelyek bejárták a sajtót, éppen arról szóltak, hogy az egészségügyi kártya az ördögtől való, mivel a card szóból anagrammikusan kirakható a drac (ördög) szó. És ezt nem holmi megőrült pópa találta ki, hanem a Román Ortodox Egyház Szent Zsinata tavaly decemberben.

A kártyát ugyanakkor nem kötelező átvenni, nyugodtan vissza lehet utasítani, ennek csupán annyi lesz a hátránya, hogy minden orvosi ellátást fizetnie kell a páciensnek. Ugyanez van az orvosokkal is: senkinek nem kötelező beszerezni a kártyaolvasót, ez azonban azt fogja jelenteni, hogy a családorvosnak megszűnik a szerződése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat pedig teljes mértékben a páciensnek kell fedeznie, ami súlyosan csökkentheti a klienskört. Visszautasítani azonban nem úgy kell a kártyát, hogy nem vesszük át postán, hanem hivatalos visszautasítási kérelmet kell eljuttatni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (CNAS). Eddig kb. háromezren már meg is tették ezt, ezzel jelezve, hogy nem kérnek a mikrochipes kártyából.

Sokan vannak, akik nem akarják beszerezni a kártyaleolvasót, mások meg nem akarják átvenni a kártyát. Mik lehetnek ennek az okai, amennyiben elfogadjuk, hogy a sátáni anagramma nem szolgáltat elégséges indokot?

A Facebookon az át nem vétel érdekében még tavaly szerveződött egy mozgalom. Az ezzel a céllal indított Facebook-eseménynek azóta vége lett, most már csak egy csoport őrzi az emlékét, de akkor több ezren voltak, akik jelezték, postafordultával visszaküldik a kártyát az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Erre számos okot soroltak fel.

card

1. A tiltakozók félnek: az egészségügyi kártya, és a mögé épített informatikai struktúra nagyon labilis: adatainkat egy valamirevaló hacker ellophatja, azokat különböző bűn- és terrorcselekményekre használhatja fel. Kártyaolvasót szinte bárki vásárolhat, a PIN-kód feltörése pedig egy profinak nem valami nehéz feladat – mondják.

A történet nem ilyen egyszerű, a négy számjegyű pinkód  10 000 kombinációjú, a rendszer pedig három próbálkozás után letiltja a kártyát. Amennyiben mégis sikerülne valakinek kitalálni a kódot, akkor sem szerezhetne más információt, minthogy a tulajdonos biztosítva van-e, és hogy egy bizonyos szolgáltatásban részesülhet-e ezáltal ingyenesen. Csak az elektronikus kórlapot kezelő orvosnak lesz hozzáférése a páciens kórtörténetéhez, ehhez pedig nekik is be kell lépniük egy rendszerbe, amely ugyanilyen szigorú intézkedésekkel védett. Minden, a dossziét érintő bejelentkezés utólag is visszakövethető, az adatok bizalmasságának megőrzése pedig a bejelentkezők felelőssége, ők pedig baj esetén felelősségre is vonhatóak. Azonban mindenképpen tudni kell, hogy jelenleg technikailag a chipes kártyák a legbiztonságosabbak adattárolás céljára, a bankok sem véletlenül váltották le a mágneses szalagokkal rendelkező kártyákat ilyenekre. A tiltakozók másik nagy félelme, hogy ha valaki illegálisan belép, ezzel vonzó adatokat kap a szervkereskedésre nézve. Azonkívül, hogy egy átlag szervkereskedőnek iszonyú nehéz lenne megszerezni az adatokat, teljes képtelenség az állítás: jó esetben az utcán sétáló, egészségesnek látszó emberek közül bárki potenciális alkalmas donor lehetne.

2. Az állampolgár kiszolgáltatottá válik a biztosítócégekkel szemben, így azok nem fognak biztosítást kötni azokkal, akikről az elektronikus rendszerből megtudják, hogy súlyos betegségben szenvednek. A munkaadók ugyanakkor diszkriminálhatják a betegeket.

Az állami biztosítást nyújtó CNAS adatbázisa nem lesz elérhető sem magánbiztosítók, sem munkaadók számára, az adatok megszerzése részükről csak illegálisan történhetne meg. A magán életbiztosításokhoz azonban valóban kell egy igazolás az egészségügyi állapotról, ez azonban idáig is szükséges volt. Másrészt pedig immorális, és csalásnak minősülő cselekedet mind úgy kötni biztosítást, hogy közben eltitkoljuk súlyos betegségeinket, mind úgy jelentkezni egy meghirdetett munkahelyre.

3. A rendszerbe feltöltött adatokhoz hozzáférése lesz a titkosszolgálatoknak, ez súlyos visszaélésekre ad okot, főleg ha antidemokratikus erők jutnak hatalomra.

A titkosszolgálat nem férhet hozzá az adatokhoz. Romániában egyetlen integrált elektronikus biztosítórendszer működik, ez a SIUI, az azonban valóban igaz, hogy ennek védelméért a SRI és a STS felel, a SRI működését pedig sokak szerint nem szabályozza megfelelően a parlament. Ők azonban az internetet és az adatforgalmat figyelik, és elvileg külső támadásoktól védik meg az adatokat, amelyekhez konkrétan csak Mihai Bejatnak, a CAS rendszer-információs igazgatójának és beosztottjainak van hozzáférése, őket a Számvevőszék bármikor ellenőrizheti, ha pedig személyes adatokkal való visszaélésről lenne szó, akkor a SRI.

Más kérdés, hogy a CNAS-nak maximum ötven embere van az informatikai rendszer üzemeltetésére, az egészségügyi minisztériumnak pedig tíz. Ez nem biztos, hogy elégséges, összevetve például az Egyesült Államokban három különböző szervezet biztosítja egy ugyanilyen rendszer biztonságát, beleértve az FBI egyik alosztályát is. Németországban csak a legnagyobb biztosítótársaság 30 000 embert foglalkoztat azért, hogy az adatkontroll megfelelő legyen. Romániában erre maximum 150 ember van.

Föltétlenül kell levest enni? Tényleg annyira egészséges?

leves
photo by Sea Wawe via shutterstock.com

Vannak ismerőseim, akik sosem esznek levest, mikor kérdeztem, hogy miért nem, akkor visszakérdeztek, hogy hát miért is ennének? Akkor én is elkezdtem gondolkodni ennek fontosságáról, tekintve, hogy belém meg egész gyerekkoromba azt sulykolták, mennyire fontos lehetőleg napi szinten fogyasztani.

k.á.

Bővebben utánajárva azonban nekik kell igazat adnom. Aki nem szereti, annak semmi szükség arra, hogy levest kanalazzon magába: értsd, nem leszel kevésbé egészséges attól, ha mellőzöd. Azt azonban nem tagadhatjuk, hogy igen szép számban vannak jótékony hatásai is.

Miben jó a leves?

A bélrendszeri működést például remekül elősegíti: a bablevesekkel és lencselevesekkel elsősorban a rost- és a fehérjebevitelünket támogathatjuk meg. A hagymával, brokkolival, karfiollal, répával, zellerrel, spenóttal, káposztával, krumplival, kukoricával készült levesekkel bevitt vitaminok, ásványi anyagok, antioxidánsok pedig segítik az immunrendszer működését.

Ahhoz azonban, hogy a leves minél több tápanyagot megőrizzen, fontos, hogy lassú tűzön készüljön. „Alapjáraton változatos folyadékbevitelt biztosít és bár a vitaminok többnyire kifőződnek a zöldségekből, a rostok megmaradnak ami szükséges a szervezet számára, kiegyensúlyozottá teszi a bélflórát és normális állagú lesz a széklet” – mondja egy általunk megszólaltatott orvostanhallgató.

A levesek emellett hidratálttá is tesznek (beleszámítanak a napi szükséges 2 liter folyadékba, amelyet a tévhittel ellentétben nem külön két liter víz megivását jelenti), és ily módon segítenek a vérnyomás egyenletes szinten való tartásában is. De amennyiben eleve rostos folyadékot fogyasztasz, mondjuk napi szinten narancslevet, akkor ebből a szempontból tárgytalanná válik a leves-evés.

A népi gyógymódok évszázadok ajánlják az erőleveseket, húsleveseket különböző betegségek ellen. Ezeket a tudomány rendszerint nem vette figyelembe, vagy csak a placebo-hatás erejéig, mondván, a levesevéshez társított család-emlékek kiegyensúlyozottabb mentális állapotot generálnak, ez pedig hasznos a gyógyulási folyamatban.

A magyar néphagyomány még semmi ahhoz képest, hogy például távol-keleten bizonyos leveseknek milyen tulajdonságokat társítanak: a kínai gyógyászat a csontlevest ajánlja immunrendszeri problémákra, krónikus betegségekre, Japánban meg a nők szülés után négy napon keresztül egy bizonyos (nyolc órán keresztül főzött) hallevest esznek, amelybe nem csak a csontokat, de a belsőségeket is belefőzik. A csontlevesek titka, hogy a csontoknak legalább 4, de akár 40 óráig is főniük kell, szigorúan alacsony hőfokon. A leves gyógyhatását az adja – a belefőzött zöldségek mellett -, hogy a csontokból, csontvelőből is számos tápanyag (zselatin, kollagén, hyaluronsav, ízület- és porcvédő gluküzamin-szulfát és kondroitin-szulfát), valamint ásványi anyag (kalcium, magnézium, foszfor, kálium) kioldódik. Elsősorban a zselatinnak köszönhető, hogy a csontleves különösen jótékony hatású a gyomorra, bélrendszerre.

A megfázás ellen azért kifejezetten jó

A nyugati orvostudomány az 1970-es évektől kutatja a húslevesek, csontlevesek hatását. Ilyen például az amerikai Stephen Rennard kutatása a Nebraskai Egyetem Orvosi Központjából, aki kezdetben arra kereste a választ, hogy tudományosan igazolható-e a felesége családjában generációról generációra szálló, a húsleves gyógyhatásáról szóló teória. Eredményei szerint a húsleves ugyan nem gyógyítja a megfázást vagy az influenzát, a tüneteket (orrdugulást, torokfájást) viszont enyhíti, valamint a fehérvérsejtek mozgását is megváltoztatja.

A kutató próbálkozott azzal is, hogy megállapítsa, hogy a gyógyhatás pontosan a leves mely összetevőjének (a családi receptben csirke, hagyma, édesburgonya, petrezselyemgyökér, sárgarépa, tarlórépa, zeller, só és bors volt) tulajdonítható. Arra jutott, hogy valószínűleg nem egy alkotóelemnek, hanem a kölcsönös együtthatásuknak köszönhető. De mindezeket a hatásokat egy-egy jól összerakott salátával is el lehet érni. Ehhez pedig jó fűszerek kellenek: a bors és a kurkuma bizonyítottan keringésserkentő, a petrezselyem gyulladáscsökkentő, a fokhagyma koleszterincsökkentő, az édesköménynek puffadásgátló, a kakukkfűnek gyomorerősítő, a bazsalikomnak étvágyfokozó, az oreganónak baktériumölő, a gyömbérnek emésztést segítő hatása van.

A távol-keleten amúgy úgy gondolják, hogy bizonyos levesfélék megelőzhetik a daganatos betegségeket. Néhány esetben erre bizonyítékot is találtak: például a garnélaleves és a fermentált szójából készült ételek esetében. Akit érdekel, az itt még utánanézhet, de mivel az itteni kulináris hagyományokban a garnéla többnyire nem szerepel, aki meg bevállalja, az sem rendszeresen, így most a rákmegelőző jótékony hatással bővebben nem foglalkozunk.

Mégsem lassul az idősek elméje?


Fotó: Cal Walker via flickr

Az idős emberek memóriája rosszabbul funkcionál, hiszen több időre van szükségük, hogy visszaemlékezzenek egy információra – gondoltuk eddig. A Tübingeni Egyetem kutatói azonban egy kutatás során kimutatták, az elme nem lassul az öregedéssel, hanem a nagy volumenű tapasztalatnak köszönhetően egy olyan rendszer jellegzetességeit mutatja, amelynek több információt kell földolgoznia.

Tehát nem a kognitív képességek csökkentek, hanem a terhelés nőtt. Az öregedéssel nem felejtjük el a szavakat, hanem nagyon sok szót tudunk, amelyek “küzdenek” a figyelmünkért, és ezeket sokkal komplexebb módon – ezért lassabban – processzáljuk, használjuk.

Egy kísérlet szerint az idősebb résztvevők jobb eredményeket értek el szópárok megtanulása terén, mint a fiatalok, egyszerűen mert több tapasztalatuk volt. Az Alzheimer-kórhoz hasonló betegségeket leszámítva a kutatók neurobiológiailag nem találtak bizonyítékot arra, hogy az agy kognitív képességei csökkennének, csupán azt mutatták ki, az agy az idő elteltével változik. Ha egyes idős embereknek viszont állandóan azt mondják, hogy agyuk lassabban működik, egy idő után ennek megfelelően kezdenek el viselkedni.

Forrás: totb.ro

Irtotta-e a román állam az erdélyi kopókat?

fotó: gallery.site.hu

A hosszúlábú (ugyanis a fajnak van egy rövidlábú változata is) erdélyi kopóról szinte minden interneten fellelhető forrás ugyanazt mondja: egy 1947-es rendelet dúvadnak minősítette, és megkezdődött az országos irtása – szól a legenda, a Wikipédia, a közbeszéd, a fáma. Meg arról is, hogy Győrffy Lajos átcsempészett egy párt a határon, és a határőrök akadékoskodására azt hazudta, Ceaușescu elvtárs küldi ajándékba Kádár elvtársnak. Így kerültek az erdélyi kopók a budapesti Fővárosi Állatkertbe, ahol több almot is sikeresen felneveltek. A rendszerváltások után elkezdődhetett az Erdélyben fellelhető egyedek utáni kutatás, találtak is néhány sikeresen rejtegetett egyedet, ezek segítségével frissíthették a vérvonalat. De mennyi valóságtartalma van a történetnek?

Az erdélyi kopó őse, a pannóniai kopó, a honfoglaló magyarokkal együtt érkezett a Kárpát-medencébe, azóta teljesen eltűnt, de a helyi kutyafélékkel való keveredése során több új faj jött létre. Kopókat már a Képes Krónika miniatúráiban is ábrázolnak, az erdélyi kopó első ábrázolása csupán az 1600-as években fellelhető, ekkor serlegeket dekoráló domborműveken találjuk őket először. Az 1800-as évektől a szakirodalmak mindegyike kiemeli bátorságát és szívósságát, amely a zord erdélyi tájakon is igen hatékonnyá teszi például a vadászatokban. Játékossága ellenére meglehetősen független jelleme van, hamar megérti a gazdája utasításait, de nem minden esetben ért velük egyet, ezért az átlagosnál több gondoskodást, játékot és tanítást igényel.

Mivel a kopó története szorosan kapcsolódott az erdélyi nemesi múlthoz, ezért „magyar kutyaként” nem meglepő, hogy sokan a magyar múlt szimbólumát látták benne, s mint ilyen, a magyar nemesek után őket sem akarták látni többé. Az 1947-es (valójában tíz év alatt több új vadászati törvény is született) rendelet tehát halálra ítélte őket és megkezdődött a vadregényes történet, irtás, csempészés, titokban felnevelt kutyák története. Kelemen Atilla állatorvos és politikus azonban nem hiszi el a történetet: „Én egy 1952-es rendeletről tudok, amikor is visszaszorult a populáció, de a kutyákkal való vadászat iránt irányult a rendelet elsősorban, amennyire én tudom. Másrészt a hetvenes években már senkit nem érdekelt ez a tiltás, több embert ismertem, akik mindenféle félelem nélkül foglalkoztak a tenyésztéssel, például Petru Nistor, vagy, ha jól emlékszem, néhányan Tordán is. Konkrétan a kutyák szervezett elpusztításáról nem hallottam.”

fotó: erdéeyikopo.hu

Román forrásokból az derül ki, hogy az erdélyi kopó Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásakor a magyar királyi csendőrök, az úgynevezett „kakastollas csendőrök” kedvelt társa volt járőrszolgálat közben, a tőlük való rettegés és a velük szembeni gyűlölet a kutyákra is átterjedt. Így nem zárhatjuk ki, hogy a lakosság esetleg bosszút állt, de hivatalos kiirtásról sehol nem találunk információt. Az új vadászati törvények értelmében nem is volt már jövedelmező a kutyákat tartani, a több tucatnyi tagot számláló falkákra már nem volt szükség. 1944–1969 között egyetlen almot sem jelentettek be a hatóságoknak, így a fajtát kihaltnak nyilvánították.

A Győrffy Lajos csempészkedéséről szóló történet valószínűleg alaptalan. Kelemen így emlékszik: „Győrffy jó barátom volt, már csak amiatt sem kellett kutyákat átcsempésznie, mivel a határon teljesített állatorvosi szolgálatot. Segítettem neki felkutatni itthoni példányokat, amiket ő kivitt, meg is vádoltak, hogy az ősi román kutyákat miért adom oda a magyaroknak.” Győrffyék először egy Mózsi és Réka nevű kutyapárt vittek ki, ez került a Fővárosi Állatkertbe, és az utódaikból sikerült több, azóta híressé lett kennelt megalapítani. Mai román kinológusok azonban már nem vitatják a kutya „nemzetiségi” hovatartozását, a hat hagyományos román fajta egyike sem áll rokonságban kopókkal. A magyar kinológusoknak pedig akad más problémája, ha az erdélyi kopókról van szó, ugyanis egy 1966-os vadászati kiállítás után sikerült az FCI (Nemzetközi Kinológiai Föderáció) adatbázisába a kihaltnak vélt kopót újra felvetetni, a faj azonban még mindig veszélyben van, jelenleg Magyarországon mindössze 1500 bejelentett példány él, és évente 100 körül van az utódszám.

Nem áll rendelkezésünkre tehát egyértelmű bizonyíték a kutyák elleni állami gyűlöletre, a faj mai veszélyeztetettségét valószínűleg inkább a nacionalista megtorlásvágyban, valamint a kutyákkal való kereskedés ellehetetlenülésében kell keresnünk.

forrás: wikipédia, demokrata.hu

Városi legendát festenek falra Budapesten

Rejtő Jenő legendás pincére kerül a budapesti Mika Tivadar Ház tűzfalára, a Színes Város Csoport összefogásában szervezett internetes szavazáson a pincér Nikola Teslát és Füttyös Gyurit előzte meg.

Az Urbanlegends.hu és a Színes Város Mozgalom szeptemberben közösen indított szavazást annak eldöntésére, hogy melyik legendás budapesti alakot fessék a Mika Tivadar Ház tűzfalára. A három személyiség történetével a legendavadász oldal foglalkozott.
Olvasd el a teljes sztorit

Veszélyforrást jelentenek-e az oltások?

Az oltások ellenzése nem újkeletű dolog, már azok megjelenésekor is sokan tartottak tőlük. Az újtól való félelem azonban mára – természetesen az internet segítségével – egyre nagyobb méreteket ölt, az oltásellenes mozgalmak egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak, az információ pedig alig-alig ellenőrizhető. De mitől is félünk?

Rácz Tímea

Angolszász környezetben az oltásellenesség egyik legnagyobb hangadója John Rappoport szabadúszó oknyomozó újságíró, akinek interjúja egy „bennfentessel” számos nyelvre lefordítva bejárta az egész világhálót. Magyarul például a paleolit diétáról elhíresült Szendi Gábor honlapján olvasható, aki maga is oltásellenes.
Olvasd el a teljes sztorit

Dobrin Mexikóban, öngóllal nyerő focicsapat: futball és urban legendek

Mindjárt itt a futball Európa-bajnokság döntője, ennek apropóján a focival kapcsolatos sztorik, pletykák, városi legendák is előkerülnek. „Az új szájhagyomány” semmilyen területnek nem kegyelmez – miért pont a foci menekülne meg?

R.T.

Néhány klasszikust az Urbanlegends.hu is feldolgozott, például azt, hogy 1992-ben az akkori Európa–bajnok dánok utolsó pillanatban, a strandról utaztak el a kizárt Jugoszlávia helyett, vagy hogy mondta-e Puskás Ferenc, hogy „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”? (A verdiktum bizonytalan.) Sőt, az egyik legfrissebb, hazai vonatkozású pletykával is foglalkozott, amely szerint az idei, Bukarestben tartott Európa Liga döntőre tartó 400 Bilbao-szurkoló tévedésből Budapesten kötött ki. Aznap az egész világsajtó ezen nevetett, de aztán kiderült, hogy nem túl életszerű történet, a mellékelt kép digitálisan manipulált, és a budapesti repülőtér sem tud ilyen helyzetről.
Olvasd el a teljes sztorit

Élő kisállatokat használnak szerencsekulcstartónak Kínában

Újabban a Facebookon terjed az a felhívás, amelyet korábban lánclevél formájában lehetett megkapni, és amely azzal riogat, hogy Kínában élő kisállatokat használnak szerencsekulcstartó készítéséhez. Bár a távol-keleti országról időnként felröppenek szörnyű, de valótlan hírek, ezúttal úgy tűnik, nem csak városi legendáról van szó.

Az Urbanlegends.hu szerkesztője utánajárt a témának, és arra a következtetésre jutott, hogy nem hazudik a lánclevél/felhívás elindítója. A szöveg így kezdődik: “Kínában újabb őrület van kibontakozóban: az élő szerencse-kulcstartó. Ennek lényege, hogy a pórul járt kisállatokat (vagy 1 brazil teknőst, vagy két királyhalat) műanyag tasakokba csomagolják egy speciális folyadékkal együtt, amely a gyártó szerint tápanyagokat tartalmaz, így azok akár hónapokig is elélhetnek. Sajnos az oxigén hamarabb elfogy, hiába használnak oxigéndús vizet.” A terjesztő egyúttal egy petíció aláírására is buzdít, amelyhez itt lehet csatlakozni: http://www.change.org/petitions/stop-living-creatures-being-sold-as-keyrings. Jelen pillanatig több mint 21 ezren írták alá. Olvasd el a teljes sztorit

Fél-e az elefánt az egértől? A MythBusters csapat hét meglepő eredményű kísérlete

A MythBusters csapata általában véve sem arról híres, hogy visszarettennének egy kis extrém kísérlettől, vagy ne próbálnának ki olyant, amit mi vagy készpénznek, vagy szóbeszédnek vélünk, de sosem jutott volna eszünkbe elgondolkodni rajta. Most hét olyan tesztet gyűjtöttünk össze, amelynek az eredménye a mindennapokban is meglepő, akár igazolták, akár cáfolták.

A vonat szele képes berántani egy embert a sínekre

Gyerekkorunk egyik “kedvenc” riogatása hamisnak bizonyult, annak ellenére, hogy a lábunkról igenis leverhet. A kis méretekben végzett kísérletek kimutattak ugyan örvényt, de ennek az ereje eltörpül a turbulens áramlás mellett. A vonat alá nem eshetünk, arcra viszont igen, tehát mégis jobb vigyázni a peronokon. Olvasd el a teljes sztorit

Biológiai úton lebomló zacskó. Mennyire bio és mennyire lebomló?

A Csendes-óceáni szemétfolt. Fotó: cesarharada.com/flickr.com

Amióta nem adhatnak ingyen műanyag zacskót a boltokban, a kereskedők környezetbarát, lebomló tasakokkal kecsegtetnek mindennapi vásárlásainkhoz. Vagy ez az öko-nagylelkűség csak szemfényvesztés?

Rácz Tímea

A magyarországi Humusz szövetség kommunikációs vezetője nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a „biológiai úton lebomló” címkét viselő zacskók majdnem kivétel nélkül csak nevükben azok. A valódi lebomló tasak kukorica- vagy burgonyakeményítőből készülne, a Magyarországon forgalomban levők viszont nem ilyenek. Graczka Sylvia szerint a környezetbarátnak, pontosabban oxo-bio degradációs úton lebomlónak mondott zacskók olyan nehézfém-katalizátorokat tartalmaznak, amelyek a műanyagláncok hasadását előidézik ugyan, de a teljes lebomlást nem. Olvasd el a teljes sztorit

előző »