Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Új-Zéland»

A kihalás fenyegeti Új-Zéland édesvízi állatvilágát

Új-Zéland édesvízi állatvilágának mintegy háromnegyedét a kihalás veszélye fenyegeti, a problémán csak rontanak gazdaság fellendítését célzó kormányzati tervek – figyelmeztettek új-zélandi ökológusok.

Olvasd el a teljes sztorit

15 éven belül kipusztulhat a világ legkisebb delfinje

Artenschützer schlagen Alarm! Die Zahl der neuseeländischen Maui-Delfine ist erstmals auf unter 50 Tiere gesunken. Die…

Posted by NABU International on Thursday, May 28, 2015

Tizenöt éven belül kipusztulhat a világ legritkább és legkisebb delfinjeként ismert maui delfin, a hector delfin Új-Zéland partjainál honos egyik alfaja, amennyiben nem születnek megfelelő intézkedések a megmaradt állomány megóvása érdekében – állapította meg egy új kutatás.

A természetvédők szerint a súlyosan veszélyeztetett maui delfinek száma mára mindössze 43-47 egyedre csökkent és ezek között nagyjából tíz termékeny nőstény található.

„Two Maui's dolphins“ von ©Department of Conservation, New Zealand. - Image, displayed on this page with the caption "Maui's dolphin is the world's smallest and rarest dolphin". Licensing info. Confirmation of DOC copyright.. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 nz über Wikimedia Commons.

Two Maui’s dolphins“ von ©Department of Conservation, New Zealand. – Image, displayed on this page with the caption “Maui’s dolphin is the world’s smallest and rarest dolphin”. Licensing info. Confirmation of DOC copyright.. Lizenziert unter CC BY-SA 3.0 nz über Wikimedia Commons.

A Nabu nevű német természetvédő szervezet szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek megóvják a delfineket a halászhálókba gabalyodástól és az állatok élőhelyén be kellene tiltani a halászatot.

A természetvédők a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) tudományos bizottságának San Diegó-i találkozóján ismertették az eredményeiket – adta hírül a BBC News.

Barbara Maas, a Nabu veszélyeztetett fajok védelmével foglalkozó részlegének vezetője rámutatott, hogy Új-Zélandnak muszáj változtatnia mostani hozzáállásán, amely a halászipar érdekeit helyezi előtérbe a biológiai sokféleség megőrzésével szemben, és meg kell végre óvnia a delfinek élőhelyét egyebek közt a halászhálók és a kőolaj, valamint a földgáz-kitermelés okozta pusztítástól.

A szakember szerint amennyiben ez nem történik meg, akkor a maui delfin kihalása “nem lehetőség, csupán idő kérdése lesz”. Az új-zélandi környezetvédelmi miniszter szóvivője szerint csak azután fognak nyilatkozni az ügyben, hogy egy tudományos bizottság júniusban benyújtja a témával kapcsolatos eredményeit és ajánlásait.

A maui delfinek száma az 1970-es éve óta csökken. A kutatók szerint az eresztőhálós és vonóhálós halászat jelenti a legnagyobb fenyegetést az állatokra nézve: évente nagyjából öt delfin esik ezek áldozatául. 2010-2011-ben a hector delfin alfajának nagyjából 59 példányát számolták össze. Az új-zélandi kormány 2012-ben, majd 2013-ban is szigorította az eresztőháló használatára vonatkozó előírásokat, ám a környezetvédők szerint ezek az intézkedések nem érnek el elég messzire. Az IWC tudományos bizottsága a maui delfinek teljes körű védelmére szólított fel az elmúlt évben.

Forrás: BBC via MTI

Új-Zéland érző lényekként ismerte el az állatokat

Virginia touching noses with baby
Fotó: Marji Beach – flickr

Új-Zéland az emberekhez hasonlóan “érző lényekként” ismerte el egy törvényben az állatokat. Az állatvédelmi törvény kiegészítő jogszabályában így konkrétan szerepel, hogy az állatok is érezhetnek pozitív és negatív érzelmeket, így fájdalmat és szorongást is.

Olvasd el a teljes sztorit

Áttelepítettek egy ősi madárfajt Új-Zélandon


Fotó: 57Andrew/flickr

Megmenekülhet a kihalástól a világ egyik legősibb és legkülönlegesebb énekesmadár-faja, az Új-Zélandon honos szirti álfakusz, miután egy szinte teljesen ragadozómentes szigetre költöztették a még élő példányok közül többet és új populáció alakult ki – jelentette be hétfőn a szigetország természetvédelmi minisztériuma.

A hatóság szakértői 41 apró szirti álfakuszt (déli-szigeti álfakuszt) telepítettek át a Déli-sziget délnyugati csücskén található Fiordland vidékéről a Secretary-szigetre 2008 és 2011 között. A kis énekesmadarak száma ez év áprilisáig 66-ra növekedett – olvasható a közleményben. Olvasd el a teljes sztorit

Juhászkutyák védik meg a kihalástól az ausztráliai törpepingvineket


Fotó: Wikipedia

Teljes siker koronázza ausztráliai állatvédők szokatlan, de a jelek szerint eredményes ötletét: évekkel ezelőtt olasz juhászkutyákat telepítettek be a földrészre egy kihalástól fenyegetett helyi pingvinfajta – a törpepingvinek – megmentésére a ragadozóktól.

A program 2006-ban kezdődött, amikor egy pár maremma-abruzzói juhászkutyát költöztettek az Ausztrália déli tengerpartja közelében lévő sziklás Middle-szigetre abban a reményben, hogy a farkasokkal is bátran szembeszálló négylábúak megvédik majd az alig negyven centiméteresre megnövő madarakat ellenségeiktől.

A törpepingvin a legkisebb pingvinfajta, példányai Ausztrália és Új-Zéland partjai mentén elhelyezkedő szigeteken élnek. Legfőbb ellenségük a térségben idegen, invazív fajként számon tartott vörös rókák, amelyek úszva teszik meg a távot a szigetekig a sekély vízben, hogy a kistermetű madarakra vadásszanak.

Az állatvédők éveken át hiába próbálkoztak azzal, hogy megmentsék a törpepingvin-kolóniát a kihalástól. A madarak száma néhány év alatt 5000-ről alig tízre apadt a vörös rókák “razziáinak” hatására.

A maremma-abruzzói juhászkutyákban azonban “emberükre” akadtak a ragadozók. A kutyák vadul ugatnak, amikor más állatok közelítenek a madarak felé, ráadásul a rókák már messziről megérzik a szagukat, és azóta inkább távol tartják magukat a pingvinektől.

A maremmákat kiskoruktól fogva együtt nevelik a nyájjal, amelyhez később egész életükben hűek maradnak. Most a pingvinkolóniára vigyáznak, aminek eredményeként – a New Zealand Herald című lap beszámolója szerint – a madarak populációja csaknem 200-ra duzzadt.

A program sikerességét jelzi, hogy 2010-ben elnyerte az ausztrál kormány természetvédelmi díját, az állatvédők pedig azt fontolgatják, hogy a szulák védelmében is bevetik a hűséges négylábúakat.

Nem minden hasonló, invazív faj betelepítésével járó kísérlet bizonyult problémamentesnek az ötödik földrészen. Az óriási, akár két kilogramm súlyúra is megnövő, mérgező aga varangyok ellen valóságos hadjáratot kellett indítani, mert természetes ellenség híján rendkívül elszaporodtak. Az eredetileg az amerikai kontinensen honos, 1935-ben a cukornád kártevője ellen kísérletképpen betelepített kétéltű megtizedelte a varánusz- és kígyóállományt, mi több, az édesvízi krokodilok is veszélybe kerültek.

Az ausztráliai tudósok szerint az óriás varangyok evolúciója rendkívül gyorsan zajlott, mivel lábuk hosszabbá vált, így gyorsabban tudnak mozogni, és nagyobb távolságokra jutnak el, mint rövidebb lábú társaik. A cukornádat pusztító bogarak megjelenésük óta eltűntek, de a varangyok maradtak. Ma már több mint egymillió négyzetkilométeres területen megtalálhatók.

Forrás: MTI

Nem a klímaváltozás, az ember irtotta ki az óriás új-zélandi madarat

Forrás: Wikimedia Commons

Az új-zélandi óriás röpképtelen madarak, a moák végzetét nem az éghajlatváltozás, hanem az ember okozta – derítették ki ausztrál és új-zélandi paleontológusok. A 2,5 méter magas, 250 kilogrammos testsúlyú moák a legnagyobb növényevők voltak a még lakatlan Új-Zélandon, de nagyon gyorsan kihaltak a polinéziai betelepülők megérkezése után.

Mostanáig nagyon nehéz volt meghatározni, hogy a megafauna hogyan reagált a környezet változására az elmúlt 50 ezer év során, mivel az ember megérkezése és a klíma átalakulása időben egybeesett – magyarázta Nic Rawlence, a tanulmány vezető szerzője.
Olvasd el a teljes sztorit

Három új állatfajt fedeztek fel egy víz alatti barlangban

Fotó: Nelson Boustead, NIWA

Három új állatfajt fedeztek fel ausztrál búvárok a világ egyik legmélyebb víz alatti barlangjában Új-Zélandon: egy férget, egy csigát és egy színtelen, felemáslábú rákot.

A felemáslábú rák hat-nyolc milliméter hosszú, és a búvároknak sikerült megfigyelniük, amint sziklákon mászik keresztül. Az állatot a Paraleptamphopus nemzetségbe sorolták be, amelynek képviselői 40 méteres mélységig fordulnak elő. Graham Fenwick, az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet kutatója egy évet töltött azzal, hogy a rákocskát összehasonlítsa az ismert fajokkal.

A parányi, másfél milliméter átmérőjű csigát és a nyolcmilliméteres férget 15-34 méter közötti mélységben találták meg.

Az intézet közlése szerint a búvárok egy másfél évvel ezelőtt szervezett expedíción fedezték fel az állatokat a Déli-szigeten fekvő Nelson közelében, de megfigyeléseiket csak most hozták nyilvánosságra – írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Az Arthur-hegylánc oldalát ott számos barlang tarkítja, egy részük pedig a tengerszint alatt fekszik.

A búvárok a 6,5 fokos vízben 194 méteres mélységig merültek a Pearse Resurgence barlangban. Világszerte mindössze tíz olyan víz alatti barlang létezik, amelyben a búvárok ennél mélyebbre tudtak hatolni.

Forrás: MTI

Állatkínzásnak bizonyult, amit új madárfajnak hittek

Két éven át azt hitték, hogy új madárfajra bukkantak Új-Zélandon, de valójában csak egy gazda “tréfálkozott”: rózsaszínre és pirosra fújt be sólymokat. Tette azután derült ki, hogy az egyik sólymot nemrégiben elgázolta egy autó.

Grant Michael Teahan madárlesőket akart megtréfálni, és ez annyira jól sikerült neki, hogy madárrajongók – köztük szakértők is – már 2009 elejétől új faj felfedezésének diadalában reménykedtek. Lefényképezték az egészen szokatlan külsejű sólymokat, a fotókat pedig sorra küldték a helyi újságnak. Olvasd el a teljes sztorit

Olajömlés-túlélő pingvineket engedtek vissza a szabadba

Egy olajömlésből megmentett 49 pingvint engedtek vissza a szabadba Új-Zélandban, miután megtisztították őket és meggyőződtek arról, hogy egészségesek.

Az október 5-i olajömlésben 400 tonna kőolaj jutott a tengerbe, miután egy tankhajó zátonyra futott. Több mint 2000 madár elpusztult, de 343 kék pingvint sikerült megmenteni. Ezek közé tartozik a most szabadon engedett 49 példány. Olvasd el a teljes sztorit

Patkányok is képesek beporozni a virágos növényeket

A Little Barrier-sziget. Fotó: angelgear/flickr.com

Új-Zéland állatvilága jelentős változáson ment keresztül a telepesek által behurcolt patkányok és más idegen fajok hatására. Számos faj kipusztult, mivel az újonnan érkezők kiszorították őket élőhelyükről – többek közt denevérek, gekkók és madarak, amelyek a virágos növények beporzóiként fontos szerepet töltöttek be az ökoszisztémában. Két amerikai kutató viszont kimutatta, hogy a betolakodók legalább részben képesek voltak átvenni ezt a feladatot.

David Pattemore és David Wilcove, a Princeton Egyetem (New Jersey) kutatói három őshonos erdei növény beporzását hasonlították össze Új-Zéland két régiójában, az invazív fajoktól mentes Little Barrier-szigeten valamint az Északi-szigeten, ahol számos őshonos beporzó faj kipusztult. Olvasd el a teljes sztorit

előző »