Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «új fajok»

Kétmilliónál több faj szerepel az élet fáján

Több mint 2,3 millió fajnak – állatoknak, növényeknek, gombáknak, mikroorganizmusoknak – találták meg a helyét az amerikai kutatók által megrajzolt “életfán”. A 11 intézmény együttműködésében megvalósult megaprojekt 3,5 milliárd évvel repíti vissza a kutatókat a múltba, abba az időbe, amikor megszületett bolygónkon az élet.

Olvasd el a teljes sztorit

A dementorok léteznek! Bizarr és gyönyörű új fajokat fedeztek fel a Mekongon

Ampulex_dementor_holotype
Ampulex dementor holotype” by Bernard Schurian – Ohl M, Lohrmann V, Breitkreuz L, Kirschey L, Krause S (2014) The Soul-Sucking Wasp by Popular Acclaim – Museum Visitor Participation in Biodiversity Discovery and Taxonomy. PLoS ONE 9(4): e95068. doi:10.1371/journal.pone.0095068. Licensed under CC BY 4.0 via Wikimedia Commons.

A délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén tavaly 139 “bizarr és gyönyörű”, korábban ismeretlen fajt, köztük egy tollas korallt, a világ második leghosszabb rovarát és egy törpedenevért fedeztek fel tudósok, jó néhány ezek közül már most veszélyeztetett – közölte szerdán a Természetvédelmi Világalap (WWF), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete.

A Varázslatos Mekong című jelentés 90 növény-, 23 hüllő-, 16 kétéltű-, kilenc hal- és egy emlősfajt sorol fel. A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel továbbá egy tollas korall (Ovabunda andamanensis), amelynek a legközelebbi élő rokonai Afrikában találhatóak, négy molylepkeféle, amelyet thai hercegnők után neveztek el, és egy színét változtató tüskésbékafaj is.

Ezekkel a Mekong-folyó vízgyűjtő területén 1997 és 2014 között felfedezett fajok száma 2216-ra növekedett, vagyis a Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magában foglaló régióra átlagosan heti három új faj felfedezése jut.

A Thaiföldi Ampulex dementor darázs közönségszavazás útján kapta a nevét az ismert Harry Potter-könyvek rettegett karakteréről. A darázs mérgével először megbénítja áldozatát, majd élve felfalja.

A föld második leghosszabb rovara egy 54 cm hosszú botsáska, amelyre egy észak-vietnami falu közelében bukkantak rá. Arra a rejtőzködő kígyófajra pedig, amelyre tavaly találtak rá Kambodzsában, jellegzetes “repülő denevér” mintázata segít beolvadni a természetes élőhelyéül szolgáló mohás fák kérgei közé.

Hasonlóan félelmetes a különlegesen hosszú agyarakkal rendelkező nagyfogú alpesidenevér, amelynek sokkal több félnivalója van az embertől, mivel hamarosan elveszítheti laoszi élőhelyét az ott zajló kőfejtés és gátépítés következtében. A mindössze néhány centiméter testhosszúságú Hypsugo dolichodonnal a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai, Görföl Tamás és Csorba Gábor – kanadai és vietnami kutatókkal együttműködve – gazdagították a világ emlősfajainak listáját.

Egy Mianmarban talált új gőtefaj ugyancsak veszélyeztetetté válhat, mivel egyetlen szaporodási helyét jelenleg egy építkezési veszélyezteti. A nemzetközi kisállat-kereskedelem is kivetette rá a hálóját, mert két más gőtefajjal együtt a krokodilgőte is egyre keresettebb árucikk az ázsiai kisállatüzletekben. Két nemrégiben felfedezett orchideafaj ugyancsak feltűnt az illegális kereskedelemben.

Forrás: MTI

15 új madárfajt fedeztek fel az amazonasi esőerdőben

Paisajes del río Amazonas
Fotó: Andrés M. via Flickr.com

A brazil ornitológia történetének egyik legnagyobb felfedezését jelentették be brazil tudósok: 15 új madárfajt azonosítottak az amazonasi esőerdőben.

Luis Fabio Silveira, a Sao Paolói Egyetem Zoológiai Múzeumának kutatója szerint még a kutatócsoport számára is meglepetést volt ez az eredmény, hiszen évente világszinten 3−4 új fajt fedeznek fel. Ugyanakkor ez a felfedezés is az Amazonas mint hihetetlen biodiverzitással rendelkező terület megvédésének a fontosságát bizonyítja.

Az új fajok közül egyesek az Amazonas keleti részéről származnak, ahol már most fenyegeti őket a kihalás veszélye, a nagymértékű erdőirtás miatt – hangsúlyozza a kutató.

A kutatásban résztvevő ornitológusok a madarak éneke alapján szűrték ki az új fajokat, részletes beszámolót róluk a Világ madarai kézikönyvének (Handbook of the birds of the world) júliusi különkiadásában tesznek közzé.

Forrás: agerpres.ro

Éneklő és “jin-jang” szemű béka: 126 új fajt fedeztek fel a Mekong-régióban


Új faj: éneklő béka. Fotó: Jodi J. L. Rowley/Australian Museum/WWF via The Guardian

A Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint a Nagy-Mekong régióban a kutatók 126 új fajt azonosítottak 2011-ben. Azonban az erdei területek eltűnésétől a Mekongon zajló nagyobb vízerőmű-projektekig, számos létező veszély fenyegeti a régió biodiverzitását, ami azt jelenti, hogy az új fajok nagy része akár már most is az életben maradásért harcolhat.

Néhányuk – mint a Belzebub gumósorrú denevér (Murina beelzebub), melyet Vietnamban fedeztek fel – túlélése a trópusi esőerdőktől függ, és rendkívül védtelenek az erdőirtással szemben. A jelentés szerint mindössze négy évtized alatt a Nagy-Mekong régió – mely felöleli Thaiföldet, Kambodzsát, Mianmart, Vietnamot, Laoszt és Junnan kínai provincia délnyugati részét – erdőségeinek 30%-a eltűnt. Másokat – mint a Mianmarban fellelt egyik rövidfarkú pitonfajt – jobban veszélyeztet az illegális vadászat húsuk, bőrük és az egzotikus állatok kereskedelme miatt. Olvasd el a teljes sztorit

Lajhármakik: aranyosságuk és mérgező harapásuk a vesztük

Egy kutatócsoport apró, éjszakai életmódot folytató új főemlősfajt fedezett fel Borneón. Az állat egyfajta lajhármaki, apró, aranyos kinézetű állat, mely sokkal közelebbi rokonságban áll a fülesmakikkal és lemúrokkal, mint a majmokkal vagy emberszabású főemlősökkel. A főemlősök között ezeknek az állatoknak egyedülálló módon mérgező harapásuk van.

A lajhármakik új faja – Nycticebus kayan – mostanáig elkerülte a kutatók figyelmét, részben éjszakai életmódja miatt. Az éjszaka aktív állatok gyakran nem a vizuális jelzésekre támaszkodnak, ennélfogva megjelenésük nagyon hasonlíthat egymáshoz. Ezért a kutatóknak nem volt könnyű felfedezni a különbségeket az új fajok között. Olvasd el a teljes sztorit

Új gyíkfajra bukkantak Ausztráliában, de máris veszélyben van

Fotó: Brad Maryan

Új gyíkfajról közölt fotókat az Australian National University, a hat centiméteres, Ctenotus ora rendszertani nevet viselő állatokra Perth homokdűnéin bukkantak.

“Az új fajok felfedezése mindig fontos alkalom a tudományban. Az, hogy találunk valami újat az ország egyik legnagyobb városában, jól mutatja, milyen keveset tudunk még a természetről” – idézi az Index.hu Geoffrey Kayt, a gyíkfajt felfedező ökológust.

A kutató szerint az újonnan felfedezett faj máris veszélyben van, a populáció ugyanis nagyon kevés egyedből áll.

Forrás: Index.hu

A globális felmelegedés növeli a biodiverzitást?

Fotó: Dano/flickr.com

Az elmúlt 540 millió év fosszíliáit és más geológiai leleteit vizsgálva brit kutatók kimutatták, hogy a Föld élővilágának diverzitása nő az éghajlat felmelegedésével.

A biodiverzitás növekedése azonban az új fajok kialakulásán múlik, és teljesen normális, ha előtte a meglévő fajok kihalása előzi meg a folyamatot.

A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a mostani felmelegedés más típusú; nagyobb ütemben történik, mint amennyi idő az új fajok kialakulásához szükséges, ezért most inkább csak kihalásokkal kell számolni.

A tanulmány egy régebbi tanulmány pontosítása, amely bizonyos időközönként vizsgálta a biodiverzitást, de most jóval több adat állt a rendelkezésre. Az előző tanulmány csak a kihalásokra figyelt fel, míg a mostani egyértelműen azt állítja, hogy a folyamatnak része a változatosság növekedése is.

Alistair McGowan, a tanulmány egyik szerzője szerint furcsa kettősség figyelhető meg az éghajlat és a fajok száma között. Térben a hidegebbtől az egyenlítői melegebb éghajlat felé haladva több faj él, időben viszont az ellenkezőjét figyelhetjük meg: minél inkább melegszik a Föld, annál több faj hal ki.

Forrás: Index.hu

Három új állatfajt fedeztek fel egy víz alatti barlangban

Fotó: Nelson Boustead, NIWA

Három új állatfajt fedeztek fel ausztrál búvárok a világ egyik legmélyebb víz alatti barlangjában Új-Zélandon: egy férget, egy csigát és egy színtelen, felemáslábú rákot.

A felemáslábú rák hat-nyolc milliméter hosszú, és a búvároknak sikerült megfigyelniük, amint sziklákon mászik keresztül. Az állatot a Paraleptamphopus nemzetségbe sorolták be, amelynek képviselői 40 méteres mélységig fordulnak elő. Graham Fenwick, az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet kutatója egy évet töltött azzal, hogy a rákocskát összehasonlítsa az ismert fajokkal.

A parányi, másfél milliméter átmérőjű csigát és a nyolcmilliméteres férget 15-34 méter közötti mélységben találták meg.

Az intézet közlése szerint a búvárok egy másfél évvel ezelőtt szervezett expedíción fedezték fel az állatokat a Déli-szigeten fekvő Nelson közelében, de megfigyeléseiket csak most hozták nyilvánosságra – írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Az Arthur-hegylánc oldalát ott számos barlang tarkítja, egy részük pedig a tengerszint alatt fekszik.

A búvárok a 6,5 fokos vízben 194 méteres mélységig merültek a Pearse Resurgence barlangban. Világszerte mindössze tíz olyan víz alatti barlang létezik, amelyben a búvárok ennél mélyebbre tudtak hatolni.

Forrás: MTI

40 új, állkapcsos hangyafajt fedeztek fel


A fotó Gary Alpert és David General tulajdona (via livescience.com)

Negyven új hangyafajt fedeztek fel a Fülöp-szigeteken. Ezzel a Fülöp-szigeteken felfedezett fajok száma elérte a kilencvenkettőt, ami közel harmada a világon ismert hangyafajoknak.

A Fülöp-szigeteki Palawani Állami Egyetem kutatói David M. General irányításával több alkalommal végeztek kutatásokat Luzon szigetén. Az első gyűjtéseket 2003-ban és 2004-ben végezték, ahol 27 évvel korábban kiirtották az erdőségeket, hogy új területeket biztosítsanak a kukoricatermesztéshez. Olvasd el a teljes sztorit

Állítólag két tucat új gyíkfajt fedeztek fel

Fotó: Wikimedia Commons

Egy amerikai kutatócsoport azt állítja, hogy a karibi szigetvilágban 24 olyan új gyíkfajt azonosított, amelynek ősei évmilliókkal ezelőtt a víz felszínén lebegő növényekkel érkeztek a térségbe.

A leírt új vakondgyíkfajok többsége a kihalás szélén áll, másik fele pedig már ki is halt, és téves rendszertani besorolásban szerepel amerikai és európai múzeumokban – írja a Zootaxa című tudományos folyóiratban Blair Hedges, a Pennsylvaniai Állami Egyetem biológusa, a kutatás vezetője. Hedges szerint nem a múzeumok hibája a téves besorolás, hiszen csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy hosszú időt töltsenek a vakondgyíkok beható megfigyelésével. Mindazonáltal kérte az érintett intézeteket, köztük a washingtoni Smithsoniant, hogy módosítsák a feliratokat a náluk lévő leleteken.

A vakondgyíkok (szkinkek) megtalálhatók szerte a Földön, a karibi térségben előfordulók azonban azon kevesek közé tartoznak, amelyeknek vemhességi ideje elérheti az egy évet is, és az emberéhez hasonló méhlepényt produkálnak. Az új fajokat különféle módszerekkel, például DNS-összehasonlítással és a méretek alapos megállapításával, elemzésével azonosították – olvasható a szaklapban.

A svájci központú Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelezte, hogy az újonnan leírt fajokat felveszi a kihalás fenyegette fajok listájára. Az IUCN – a maga nemében a legrégibb és legnagyobb szervezet – listáját kormányok, civil szervezetek és mások használják fajmentő programjaikhoz.

A karibi gyíkokra a fő veszélyt a mongúzok jelentik, amelyeket az 1800-as években telepítettek be Indiából a cukornádültetvényeken elszaporodott patkányok ellen. A vakondgyík esetében a hosszú vemhességi idő sem könnyíti meg a fennmaradást.

Az eddig ismeretlen karibi gyíkfajokról szóló bejelentés meglepte Gregory Mayert, a Wisconsin-Parkside-i Egyetem biológiaprofesszorát, aki szerint szokatlan és meghökkentő egyszerre ennyi új faj leírása, különösképpen pedig a 13 új nem azonosítása. A kutató kíváncsi, hogy Hedges és társai miként azonosították az új fajokat, hiszen a vakondgyíkok kinézetre nagyon hasonlítanak egymásra.

Nem létezik a világon olyan intézmény vagy szervezet, amely az újonnan felfedezett fajok hitelesítésére lenne hívatott; a Hedgeséhez hasonló felfedezéseket más tudósoknak kell megerősíteniük vagy cáfolniuk.

Forrás: MTI

előző »