Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ttip»

Titkos európai misszió a klímacsúcson: ne engedjenek a Transzatlanti Kereskedelmi Egyezményből

csucs
photo by Frederic Legrand – COMEO via shutterstock.com

Franciaországban zajlik a klímacsúcs, amiről éppenséggel érkezhetne több hír is. Már azokon kívül, amiket a szociális hálókon láthatunk, ahol például a nagyvállalatok szennyezése ellen szónokló civileket álruhás rendőrök hurcolnak végig az utcán. No, de lássuk mi az a kevés, amit tudni lehet.

A tervek szerint a kormányok többsége olyan dokumentumot szeretett volna aláírni, amely valamilyen formában kötelezné az országokat, hogy közös vállalással 2 °C alatt tartsák a globális hőmérséklet növekedését. A civilek azonban úgy vélik, ez a vállalás kevés, és egy fél fokot kellene faragni belőle: „ha New York vagy London kerülne hamarosan víz alá, és nem holmi Csendes-Óceáni szigetek, akkor egészen biztosan másfél, és nem két fokról beszélnének most” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International igazgatója a The Nation magazinnak.

A fejletlenebb, gazdaságilag gyengébb, sebezhetőbb, és katasztrófáknak jobban kitett országok az 1,5 Celsius-fokért szálltak hadba, ahogyan a Párizsba összegyűlt civilek is, akik a csúcs kezdete óta lehetőségeik szerint az utcán vannak, és megpróbálnak nyomást gyakorolni a vezetőkre, hiszen szerintük az elkövetkező évtizedekben akár életek millióit menthetné meg, ha a politikusok, nagyvállalatok vezetői jobb belátásra bírhatóak lennének. A civilek utcai jelenléte annak ellenére is konstans, hogy a párizsi terrorista merényletsorozat óta gyakorlatilag tiltva vannak Franciaországban a tömeges demonstrációk, és két tucatnyi környezetvédelmi aktivistát tartóztattak le, holott sosem volt közük erőszakos cselekményekhez, és bizonyíték sincs rá, hogy lenne.

Az, hogy a korlátozott lehetőségekkel bíró civilek ereje mire elég, nagy kérdés: ugyanis nemrég kiszivárgott egy dokumentum, amelyben az áll, hogy ez európai kormányok azt az instrukciót adták a tárgyaláson részt vevő képviselőiknek, hogy akadályozzanak meg minden olyan diskurzust, amely a transz-atlanti megegyezések elé gördítene akadályokat. A szegényebb (például dél-amerikai) országok azon vannak, hogy maximálisan megfeleljenek a jövő kihívásainak, az EU pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi kereskedelmi kapcsolatok kárára semmi ne történjen.

A Transzatlanti Kereskedelmi Egyezmény (TTIP), amit nemrégiben tárgyalt az Unió az Egyesült Államokkal, jól példázza az EU retorikai és gyakorlati álláspontját a klímaváltozással kapcsolatban. Az Európai Bizottság elismerte, hogy a TTIP nagy veszélyt jelent a területek fajgazdagságára, természeti erőforrásokra és a természetre magára. Ám ez nem bizonyult elég indoknak arra, hogy a Parlament újragondolja az egyezmény megkötésének szükségességét, még úgy sem, hogy több milliónyi tonna plusz szén-dioxid kibocsátását fogja eredményezni, különösen úgy, hogy a tervek szerint az EU masszív mennyiségű gázt és olajat fog importálni az Egyesült Államoktól.

Mindenesetre hamarosan kiderülnek az esetleges egyezmény(ek) részletei, s az is biztos, hogy Párizs nem a tárgyalások végét jelenti. Gazdasági szempontból is nagyon fontos, hogy az ökológiai szemléletet és ezzel összefüggésben az energiahatékonyságot sikerüljön alkalmazni az ipari szektorban. Nagy Britanniában például tudatosan törekszenek erre, és ez 2008 óta több mint 400 millió eurós megtakarítást eredményezett ezeknek a cégeknek.

Várhatóan a civil szervezetek és a non-profit szféra még az elmúlt időszakban történteknél is erősebb kampányba kezd. Erre egyébként Martin Kaiser, a Greenpeace Nemzetközi Klímapolitikai Osztályának vezetője már ígéretet is tett, jelezvén, hogy az Egyesült Államokban és Kínában különösen nagy figyelmet fognak erre fordítani. Tim Gore, az Oxfam Élelmiszer-biztonsági és Klímaváltozási igazgatója pedig azt mondta, amellett, hogy a gazdag országokra gyakorolnak nyomást, hogy segítsenek a szegényeknek, az élelmiszeripari szereplőket is célba fogják venni.

A WWF is bírálja a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséget (TTIP)

Forrás: euintheus.org

Forrás: euintheus.org

1966 óta rohamosan növekedik az emberiség nyersanyag- és erőforrásigénye, jelenleg másfél Földre lenne szükségünk, hogy eltartson bennünket. Ez a hatalmas nyomás az ökoszisztémákra a biodiverzitás folyamatos csökkenésével, az erdők, folyók és óceánok állapotának romlásával jár együtt.

A természet mint tőkeérték elismerésének hiánya a nemzetközi kereskedelemben nagy szerepet játszhat az ökoszisztémák leromlásában, megsemmisülésében. Ha jobban szeretnénk gazdálkodni az erőforrásokkal, és a jövőre is gondolunk, biztosítanunk kell, hogy a kereskedelem ne csak a gazdasági növekedésről szóljon, hanem a fenntarthatóságról és a környezetvédelmi standardok emeléséről. A WWF megkérdőjelezi, hogy a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) valóban egy olyan megállapodás lenne, amely az európai, amerikai és más nemzetközi piacokon a környezetvédelmi standardok növekedésével járna. Olvasd el a teljes sztorit

A Transzatlanti Kereskedelmi Egyezmény egy trójai faló, Kolozsváron megtudhatjátok, hogy miért

tiip

„A vállalatok már nem csak a törvénykezést akarják saját markukban tudni, hanem megmérgezik a vizeink, az ételünket, és elhasználják a természeti forrásokat, és hogy mindennek egyetlen neve legyen, kitalálták a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezményt, az Unió tagállamai meg azon vannak, hogy elfogadják, a te nevedben. Holott te vajmi keveset tudhatsz róla.”

ez a felvezetője annak a beszélgetésnek, melyet a TIFF Házban szervez pénteken 18:00 órától a Stop TTIP & BIT Romania szervezet. Az esemény meghívottja Jürgen Maier a németországi Környezetvédelmi és Fejlesztési Fórum elnöke. A Fórum olyan civil szervezeteket tömörít, amelyek a kezdetektől figyelemmel kísérik a a fenntartható fejlődésért folytatott nemzetközi tárgyalásokat, így a Kereskedelmi Világszervezet, az ENSZ és különböző országok kezdeményezéseit.

A beszélgetés során Maier föl szeretné vázolni, miért is veszélyes a TTIP, és mit tehetsz állampolgárként azért, hogy az abszolút hatalom ne kerüljön a nagyvállalatok kezére.

A Szabadkereskedelmi Egyezmény az Unió, az Egyesült Államok és Kanada között köttetne meg. A civilek szerint számos problémás elemet tartalmaz, mint például a befektető-állam vitarendezési mechanizmus és a szabályozói együttműködéseket, amelyek veszélyeztetik a demokráciát és a törvényességet. Meg kívánják akadályozni, hogy leértékeljék a már elért foglalkoztatási, szociális, környezeti, magánéletet védő és fogyasztóvédelmi normákat, és átláthatatlan tárgyalásokban deregulálják a közszolgáltatásokat (pl. víz).

A témával mi is foglalkoztunk, ugyanakkor létezik egy nemzetközi petíció is, amelyet már több mint 1 200 000-en írtak alá.