Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «törvénytervezet»

Lehet, hogy hamarosan minden szupermarketben több lesz a hazai élelmiszer, mint a külföldi?

kajak
photo by Robert Knetschke via shutterstock.com

Elképzelhető, hogy hamarosan azoknak a húsoknak, zöldségeknek és gyümölcsöknek, amelyek a szupermarketek polcaira kerülnek, legalább a fele helyi termelőktől fog származni. Ez egyelőre még csak törvényjavaslat formájában van meg, de a Szenátus már elfogadta, hogy életbe lépjen, át kell mennie a Képviselőházon is.

A törvényjavaslatban elő van írva, hogy a nagyáruházaknak minimum 51%-ban kell helyi termelőktől vásárolni a fent említett termékfajtákat, ez alól csak a december-január közötti hónapok lennének kivételek, amikor megengednék az üzleteknek, hogy 70%-ban importtermékeket árusítsanak.

A törvényterv szerint azok, akik ezt megszegik 25 000 – 50 000 lej közötti büntetésre számíthatnak.

A szavazás 80 szenátor részvételével történt, melyek közül 76-an igennel szavaztak, négyen pedig tartózkodtak. ha a képviselőház is elfogadja, a törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után maximum fél évvel életbe kell lépnie.

A törvénytervezetet a szociáldemokrata párt szenátora Ovidiu Donțu dolgozta ki és nyújtotta be, és a 321/2009-es törvényt egészítené ki.

„Úgy vélem, hogy egy egészségügyi bizonylattal ellátott román termék plusz minőségi garanciát jelent az olyan vásárlók számára akik, friss, minél természetesebb termékeket keresnek, és az, hogy romániai a termék, egy erős kritérium a döntés meghozatalában. Ez a törvény serkentené a termelést, munkahelyeket teremtene, növelné az állami bevételeket, és a vásárló mindig tudná, hogy a szupermarketben találni fog mondjuk román almát” – nyilatkozta Donțu.

A törvény benyújtásakor a kormány negatív véleményezést adott ki róla, mondván, hogy diszkriminatív lenne a külföldi termelőkkel szemben. A szenátus ennek ellenére elfogadta, kisebb változtatásokkal.

Az elfogadott és módosított tervben az áll, hogy nem csak a nagyáruházak, hanem minden olyan kereskedő cégnek be kell tartani az 51%-ot, amely élelmiszerrel kereskedik. A tervezet természetesen figyelembe veszi az ország klímaadottságait, és csak az itthon megtermelhető termékekre vonatkozik.

Remus Cernea betiltatná az állatos cirkuszokat

cernea

Remus Cernea független parlamenti képviselő tegnap benyújtott a Szenátushoz egy törvénytervezetet, amelyben megtiltaná az ország területén, hogy a cirkuszok állatokat használjanak műsoraikhoz.

A Voxpublica-n közölt cikkében a képviselő felhívja a figyelmet arra, hogy a cirkuszi állatok használata ütközik az 205/2004-es Állatvédelmi Törvénnyel. A kezdeményezés minden állatra kiterjedne, legyenek azok szabadon, vagy fogságban születettek cirkuszi, vagy bármilyen más műsorban használtak.

A törvénytervezet azt is előírná, hogy különböző intézmények felelősségére bízott állatok rezervátumokba kerüljenek a törvény hatályába lépésétől számított 18 hónapon belül.
Cernea ugyanakkor egy online petíciót indított útjára, amelyet a Parlamenthez címzett, és azt reméli, hogy a sok ezer ember majd hajlamos lesz a honatyákat a megfelelő döntésre bírni.

„Ezeknek az állatoknak több tíz vagy száz hektáron fekszik el az élőhelye, a ketreceik azonban csak néhány négyzetméteresek. Még csak nem is modoghatnak rendesen, ahogyan a természetük megkövetelné. Egyértelmű, hogy szenvednek. Láncokon tartják, gyakran verik őket, nem kapnak elégséges élelmet, a hosszú utak, amiket a turnék során tesznek meg, sokszor jelentős stresszet okoznak. Például egy oroszlán, amely egy 40 millió négyzetméterű élőhelyen él a természetben, a cirkusznál kap egy 12 négyzetméteres ketrecet, amelyben órákon át vár, hogy kiléphessen egy 50 négyzetméteres porondra. Egy tigrisnek, amely hasonló körülmények között él, egy milliárd négyzetméternyi élőhelyre van szüksége. Az elefántok bonyolult társas élettel rendelkeznek, ebből semmit sem kapnak meg” – írja Cernea a cikkében.

„Egy közismert dolog, hogy a gyerekek is megértik, hogy a cirkuszban látott állatok nem boldogok. Így az a cél, hogy a fogvatartott állatok segítségével szórakoztassák, és neveljék őket, ma már nem csupán bizonyítottan lehetetlen, de a módszerek immorálissá is teszik (gondoljunk a kínzásokra), de a hatások is ellenkezőek: az emberek empátiát éreznek a látott szenvedéssel szemben” – véli Cernea, aki cikkében kitér arra is, hogy több civilizált országban védi az állatokat már törvény a szórakoztatóiparban való felhasználástól.

„14 uniós állam(Bulgária, Görögország, Észtország, Finnország, Ausztria, Anglia, Dánia, Belgium, Málta, Lengyelország, Svédország, Magyarország, Hollandia és Csehország), valamint az Egyesült Államok 31 tagállama, de más országok is (pl. Brazília, Kanada, Izrael, India, Szingapúr, Costa Rica), fogadtak el már erre vonatkozó törvényeket az országuk részleges, vagy teljes területén (egyes országokban, mint például Horvátországban, városokra vannak szabályozva)” – írja a képviselő.

Nemrégiben kolozsvári fiatalok is tiltakoztak az állatok cirkuszi használata ellen.

voxpublica

Verespatak: csak a törvénytervezet bukott el, a bányaprojekt még nem

Kovács Zoltán Csongor, elnök
Zöld Erdély Egyesület

A bányaprojektnek dedikált Verespatak-törvénytervezetet – amely minden jogi és közigazgatási akadályt elhárított volna a ciántechnológiás aranybánya útjából – a képviselőház véglegesen elutasította. Ez azonban nem jelenti a verespataki küzdelem végét. A Rosia Montana Gold Corporation bányaprojektje változatlanul engedélyeztetési eljárás alatt van.

A Ponta-kormány tavaly augusztusban beterjesztett Verespatak-törvénytervezetének (Pl-x 520/2013) elutasítását június 3-án 301 képviselő szavazta meg, egyetlen egy szavazott az elutasítás ellen és hárman tartózkodtak. A döntés végleges. A törvénytervezet – amely tavaly ősszel tízezreket megmozgató utcai tiltakozásokat váltott ki és amely közhasznúvá és kiemelt fontosságú nemzetérdekké nyilvánította volna a verespataki aranybányaprojektet, mentesítve a beruházót számos hatályos törvény betartása alól – elbukott. Ezt a Mentsük meg Verespatakot! mozgalom és az utcai demonstrációkon résztvevő állampolgárok mindenképpen jelentős sikerként könyvelhetik el. Annál is inkább mivel a törvénytervezetet egy kétharmados kormány terjesztette a parlament elé és tavaly decemberben még 160 képviselő támogatta a bányászati törvény azon módosító javaslatát, amely ugyanezekkel az előjogokkal minden bányát felruházott volna.

Ugyanakkor fontosnak tartjuk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a törvénytervezet megbukása nem egyenlő a verespataki aranybányaprojekt végleges elutasításával.

A Rosia Montana Gold Corporation bányaprojektje változatlanul engedélyeztetési eljárás alatt van, ugyanúgy mint kilenc hónappal ezelőtt, amikor a hírhedt törvénytervezettel megpróbálták átsegíteni az alkotmányos, törvényes és közigazgatási akadályokon. Igaz, azóta két újabb bírósági határozattal bővültek az akadályok: a lebányászni szánt Kirnyik hegy régészeti mentesítését valamint a területrendezési tervük környezetvédelmi jóváhagyását is semmissé nyilvánították.

Mindemelett jelenleg a befektető kártérítési perrel fenyegeti-zsarolja Romániát, amiért bányatervére még nem kapta meg az engedélyeket, a kormány pedig nem igyekszik a vádakat visszautasítani és az igénylés jogosságát cáfolni. Közben a képviselőházban a bányászati törvénynek még három módosító indítványa van napirenden (PL-x nr. 549/2009, L577/04.11.2013, L95/2014). A megfelelő kiegészítésekkel, ezek bármelyikéből a Verespatak-törvénytervezet valamiféle hasonmása válhat és törvényerőre emelkedhet. Végül, óvatosságra intő jel, hogy a tőzsde nem jelzi a verespataki ámokfutás végét: a Verespatak-törvénytervezet elbukását követően nemhogy zuhantak, hanem enyhén emelkedtek a bányaprojekt részvényei. Mindebből úgy tűnik a Verespatak-játszma a politikai porondon tovább folytatódik.

Ettől függetlenül, a Zöld Erdély Egyesület környezetvédelmi és környezetbiztonsági szempontból elfogadhatatlannak tartja a Rosia Montana Gold Corporation verespataki aranybányatervét* és továbbra is elvárja a környezetvédelmi minisztériumtól ennek mihamarabbi elutasítását.

közlemény

Személyként ismerné el a delfint Remus Cernea törvénytervezete


Konstancai delfinárium. Fotó: cod_gabriel via flickr

Remus Cernea képviselő olyan törvénytervezetet terjeszt elő a februárban kezdődő parlamenti ülésszakban, amely elismerné a delfineket mint “nem emberi” személyeket, akiknek fogva tartása ily módon tilos lenne – írja a Mediafaxra hivatkozva a Hotnews.

Olvasd el a teljes sztorit

Zöld Erdély: szólítsuk fel szenátorainkat a Verespatak-törvénytervezet elutasítására!

Várhatóan szeptember 17-én szavaz a szenátus a Verespatak-törvénytervezetről. Mindenki kérje az őt képviselő szenátortól a tervezet határozott elutasítását – szólítja fel a Zöld Erdély Egyesület a bányanyitás ellenzőit. Szeptember 15-én, vasárnap délután ismét nagyméretű békés utcai demonstrációk lesznek országszerte.

Olvasd el a teljes sztorit

Mégis beleszólhatnak a természetvédők az 57-es törvény módosításába

Rovana Plumb, környeztvédelmi miniszter, fotó: www.green-report.ro

A tervekkel ellentétben egyelőre mégsem módosítják a természetvédelmi területek státuszát szabályozó 57-es számú törvényt, ígérte meg Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter egy tegnapi találkozó keretén belül a természetvédelmi aktivistáknak.

Ugyanakkor abban is megegyeztek, hogy a természetvédelmi területekhez való kormányzati viszonyulás kérdésében öt civil szervezet képviselőivel is konzultálni fognak. Arról, hogy pontosan kik lesznek a szervezetek, 24 órán belül dönt egy bizottság.

A mintegy két és fél órás találkozó során megállapodás született arról, miszerint az 57/2007-es törvényt nem sürgősségi rendelet formájában, hanem törvénytervezetként kell tárgyalni.

„A tárgyalás hosszú és nehéz volt, de a végére eljutottunk egy olyan pontra, amely kiindulásként szolgálhat” – nyilatkozta rögtön a találkozó után a National Geographic-nak Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója, és hozzátette, örül, hogy elfogadták a vegyes, civil szervezetek által delegált tagokból álló csoport felállításáról szóló javaslatukat. Olvasd el a teljes sztorit