Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «törpe vízerőmű»

Sürgős: petíció három törpe vízerőmű építése ellen a Szárkő-hegységben

olteanu

A Krassó-Szörény megyei Környezetvédelmi Ügynökség nemrég olyan projekteket mutatott be, amely során engedélyt bocsátanának ki három, a Szárkő-hegységben folyó patakon épülő törpe vízerőmű építéséhez, habár több környezetvédelmi szervezet is kérte, hogy ez ne valósuljon meg. A közmeghallgatás utolsó napja ma van. Ma még lehet tiltakozni.

A WWF Románia petíciót címzett a Krassó-Szörény Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, amelyet ma még aláírhat minden állampolgár, a közmeghallgatás végéig. A petíció azt kéri, hogy sürgősen állítsák meg a Szárkő-hegységben a Bistra Mărului, a Sucu és az Olteana patakokon tervezett törpe vízerőművek építését. A térségben hasonló erőművekkel már tönkretették a Craiu, Cuntu és Sebesel patakokat.

A három patak része a Szárkő-hegység védett Natura 2000-es területnek, amely a folyók és patakok sebezhető élővilágát is védené, hiszen találhatóak itt olyan hal- és rákfélék, amelyek védettek mind Európában, mint Romániában.

A Romániai Energiastratégia számára kiállított környezetvédelmi engedély tiltja, hogy ilyen területeken törpe vízerőműveket létesítsenek. Sőt, a Szárkő-hegység Natura 2000-es területének gondnoksága negatívan véleményezte a terveket, mondván, hogy a térség alkalmatlan ilyen létesítményekhez, mert ezek veszélyeztetik a védett fajok megőrzését.

A WWF Románia jelezte az üggyel kapcsolatos aggodalmait, mind írásban, mind a nyilvános megbeszéléseken, de a szervezet álláspontját nem vették figyelembe.

Ugyan a törpe vízerőművek által termelt energiát zöld energiaként reklámozzák, ezek kártékony hatással vannak a folyók élővilágára olyan körülmények között, amikor a jó ökológiai állapotban levő folyók és árterek száma nagyon kicsi. A Szárkő-hegységben található Bistra Mărului, Sucu és Olteana patakok nagyon jó állapotban vannak. A hazai és európai törvénykezés szerint az ilyen élőhelyeket meg kell őrizni, és el kell kerülni a törpe vízerőművek létesítését rajtuk.

A WWF petícióját itt lehet aláírni!

totb.ro

Győzött a WWF a törpe vízerőművek kapcsán

Megállapodást kötött a WWF és a környezetvédelmi minisztérium az uniós követelményeknek megfelelő, a természetvédelmi elveket betartó vízenergia-termelés előmozdításáról – derül ki a WWF közleményéből. A minisztérium vízügyi osztálya jogszabályt készít elő erre vonatkozóan.

Olvasd el a teljes sztorit

A 2013-as év legégetőbb környezetvédelmi problémái a Geodában

A Geoda utolsó műsorában azt összegeztük, hogy mi történt idén a legnagyobb visszhangot kiváltó környezetvédelmi kérdésekben.

Erdély FM

Beszámolunk a verespataki beruházás elleni tüntetéssorozatról, és a Verespatak-törvényről, amely mindezt kiváltotta, illetve összegezzük a palagáz-kitermeléssel kapcsolatos fejleményeket. Emellett a műsorban kitérünk a törpe vízi erőművek környezeti veszélyeire és azokra a visszaélésekre is, amelyeket a vízi erőművek építésénél követtek el, és arra is keressük a választ, hogy van-e esély az illegális fakitermelés visszaszorítására. Olvasd el a teljes sztorit

Videó arról, miért is károsak a törpe vízerőművek

Bár a Topolog folyót sikerült megmenteni, jelenleg is több száz törpe vízerőmű engedélyeztetése van folyamatban Romániában. Hogy jobban érthető legyen, miért is lehetnek károsak hegyi folyóinkra, vizeinkre a törpe vízerőművek, a Hydropower Reform Coalition animációs filmet tett közzé:

Small Hydro Power from Tom11 Films on Vimeo.

A WWF vonatkozó petícióját eddig több mint 16 ezren írták alá.

via totb.ro

Törpe vízierőmű, óriási rombolás: írd alá a WWF petícióját!

Aláírásgyűjtést indított a WWF Románia az ország hegyi folyói védelmében. A Lucia Varga vízügyi, erdészeti és halászatügyi miniszternek címzett petícióban kérik, függesszék fel a törpe vízierőművek engedélyeztetési eljárásait és építését mindaddig, amíg megfelelő módon nincs garantálva a hegyi folyók és patakok ökoszisztémáinak védelme.

Olvasd el a teljes sztorit

Mi Románia legsúlyosabb környezeti problémája?


Fotó: totb.ro

Számos környezeti probléma miatt vonultak idén utcára az aktivisták. A méheket veszélyeztető rovarirtó szereket az EU betiltotta, de a génmódosított zöldségek továbbra is megtalálhatóak mind az üzletek polcain, mind a termőföldeken, és a verespataki aranykitermelés ellen folyó harc is lezárulni látszik, az RMGC javára. Emellett pedig a palagáz-kitermelés kérdése is nyitott. Románia legégetőbb környezetvédelmi problémáiról készített összeállítást Roxana Bucata a TOTB.ro-n, megszólaltatva a különböző környezetvédő szervezetek képviselőit.

Ramona Duminicioiu, aktivista

A génmódosított szervezetek továbbra is az egyik legnagyobb környezeti problémának számítanak, hiszen ellentétben a kémiai szennyezéssel, a genetikait nem lehet kontrollálni és előre megjósolni a következményeit. A legnagyobb probléma, hogy a génállomány nem öregedik el, így nem lehet megállítani a génmódosított növények továbbterjedését. Ez pedig hatással van a körülöttük lévő élővilágra, mivel a genetikailag módosított szervezeteknek invazív jellege van, eszméletlenül rövid idő alatt borítják fel a természeti egyensúlyt.

Claudiu Crăciun, aktivista

A legnagyobb természetvédelmi probléma tulajdonképpen a román társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetnek a következménye. Szegény ország vagyunk, a gazdasági fejlődés érdekében minden lehetséges természeti erőforrást kitermelünk, eladunk – erdőket, vizeket, nemesfémeket, bármit, aminek értéke van. Ez a gazdasági modell csak a természeti értékek pénzben kimutatható előnyeivel számol. Ennek a mentalitásnak a természet lesz az áldozata, vele együtt pedig mi.

Claudia Apostol, a Mentsük meg Verespatakot! kampány aktivistája

A verespataki kitermelés ellen már szinte a rendszerváltás óta tiltakozik a román társadalom. Ennek köszönhetően már minden román állampolgár számára ismert a ciánalapú aranykitermelés technikája és a környezeti hatásvizsgálat fogalma. A Verespatakkal kapcsolatos folyamatos természetvédelmi kampányok és tüntetések hatására a civil összefogás és mozgósítás is megvalósult posztkommunista társadalmunkban. Az utolsó év azonban új kihívásokat hozott. Az új kormány nem váltotta be ígéreteit, sőt még az ország alkotmányát is képes módosítani annak érdekében, hogy zöld utat engedjen a környezetszennyező kitermelésnek. Ugyanakkor a verespataki „probléma” már túllépte ennek a környezetvédelmi vitának a keretét; ez a vita a romániai társadalom hatalmas nyeresége, amelyet felelősségteljesen a végsőkig kell vinni.

Csibi Magor, a WWF Románia elnöke

Nagyon nehéz kiválasztani Románia legégetőbb környezeti problémáit. A 2012-es évben, akárcsak az előzőekben a legnagyobb hatása az szárazságnak volt, amelyre nem sikerült megoldást találni. Ez a jelenség befolyásolja a gazdaságot és így több millió ember mindennapi életét is.

A legnagyobb környezeti fenyegetésként az erdőtörvény módosítását említeném meg, amit szerencsére az utolsó percben sikerült megakadályozni. Ugyanakkor a biodiverzitás szempontjából a génmódosított növények jelentenek veszélyt.

A 2012 nem volt egy könnyű év, és a 2013-as sem kezdődött jobban. Ha valóban változtatni szeretnénk, mindenkinek személyesen is kell cselekednie, jó példaként szolgálhatnak számunkra a törökországi tüntetések.

Oana Neneciu, az Ecopolis ügyvezető igazgatója

A fogarasi törpe vízerőművek ellentmondása, hogy bár vannak természetvédelmi törvények, de azok be nem tartása esetében semmit sem lehet tenni. A természet érdekeit nem lehet bíróságon képviselni, mivel a bűnösöket nem lehet elítélni – ez a tanulsága annak a pernek, amelyet több környezetvédő szervezet indított a fogarasi folyókon létrehozott törpe vízerőművek építői ellen.

A törpe vízerőművek által szolgáltatott zöld energiáért folyókat betonoztak le, sokszor engedélyek nélkül. A környezetrombolás hatására halfajták haltak ki, a turisztikai szempontból is értékes táj képe is megváltozott. Az illegálisan kivitelezett munkálatok súlyos példája azt sugallja, hogy a környezetvédő szervezetek és törvények nem érnek semmit, ha gazdasági érdekek forognak kockán.

Ioana Ciuta, a Terra Mileniul III ügyvezető igazgatója

Az általunk lefedett területen belül a csernavodai atomerőmű 3-as és 4-es egységenek építési engedélyezése a legnagyobb probléma. Az atomerőmű környezetvédelmi engedélye nem megfelelő előtanulmányokra támaszkodik, hiszen azokból hiányzik a lakosokra gyakorolt egészségügyi kockázatok részletes vizsgálata, valamit egyáltalán nem számol egy esetleges terrortámadás következményeivel. A környezeti hatásvizsgálat nem elemzi alaposan az atomerőmű hűtésére szükséges hidrotechnika kiadásait és veszélyeit, valamint a nukleáris hulladék kezelésére sem dolgoztak ki hatékony stratégiát. A 2007-ben elindított és mára már engedélyezett projekt előtanulmányainak folyamatos hiányosságait még a mai napig sem sikerült pótolni.

Irina Bandrabur, Greenpeace

Románia legsúlyosabb környezeti problémáját az illegális fakitermelés jelenti. Romániában átlagosan minden órában 3 hektár erdő tűnik el. Kutatásaink szerint 2000 és 2011 között több mint 280.000 hektár erdőt termeltek ki – a leginkább érintett megyék Suceava, Hargita, Argeş, Máramaros és Kolozs.


Szovátai erdőkitermelés. Fotók: Moldovai Rita

Jelenleg Románia területének 29%-át fedik erdőségek, ez jóval az európai átlag, 42% alatt van. Az elemzett időszakban kitermelt erdők fele védett területen volt, sőt olyan esetek is voltak, amikor a kivételesen értékes érintetlen erők is áldozatul esetek. Szemben a többi európai országgal, Romániának még van 218.500 hektár szűz erdője. Évente átlagosan több mint 30.000 illegális fakivágást regisztrálnak, a számot növelik a be nem jelentetett esetek is.

Nemcsak Románia problémája ez, hanem globális is, hiszen a kiterjedt erdőségeknek nagyon fontos szerepük van az éghajlatváltozás megakadályozásában. Helyi szinten az erdőirtás által romlik a föld minősége, veszélyezteti a biodiverzitást és elősegíti a földcsuszamlásokat. Felismerve a szűz erdők fontosságát, a Greenpeace az UNESCO Világörökség részévé akarja nyilváníttatni azokat, valamit olyan erdőtörvényt próbál érvénybe léptetni, amely megvédi Románia ezen kivételes természeti kincseit.

Mihai Goţiu, újságíró

Nagyon nehezen tudok egy toplistát összeállítani a környezetvédelmi problémáinkkal – de a dobogós helyeken a palagáz-kitermelés, Verespatak és a mezőgazdaság áll. Tulajdonképpen mindegyiknek egy kiindulópontja van, és ez a legnagyobb környezeti veszély Romániában: a kormány támogatja ezeket a környezetre káros projekteket. Ezek között nagyon hangsúlyos a palagáz-kitermelés támogatottsága, de a döntéshozók pozitívan viszonyulnak a verespatakai aranykitermeléshez is, és olyan mezőgazdasági törvényeket hoznak, amelyek nem kedveznek a kistermelőknek. Mindezek hatására arra a következtetésre jutottam, hogy a kormány jövőképe (vagyis annak a hiánya) a legégetőbb környezeti problémánk.

Felicia Ienculescu-Popovici, a Greenitiative Egyesület igazgatója

A környezetvédelmi nevelés szinte teljesen hiányzik a romániai tantervből, talán még a kisiskolásoknál találhatjuk meg a nyomait. Még pár földrajz tankönyvben is felbukkan a téma, a 8. osztályosban például ez az utolsó leckében.Ennek megváltoztatására egy országos tervre lenne szükség, amely minden iskolában bemutatja a környezetvédelmi problémákat.

Az a tapasztalatom, hogy számos iskola tanárai és igazgatói tenni akarnak tenni ezért, de nem kapnak megfelelő támogatást. Több iskolában indítottunk környezettudatos nevelést, amelynek keretén belül a természeti erőforrásoktól az éghajlatváltozásig számos téma felmerült. Nagyon sokat tudtunk ezekkel a problémákkal foglalkozni az Iskola másként héten, mivel sokkal könnyebb a környezetvédelmi problémákról a természetben beszélni, megmutatva annak pozitív vetületeit is (újrahasznosító üzemekbe és zöldépületekbe is ellátogattunk).

Fontos lenne minél jobb együttműködést kialakítani a környezetvédő szervezetek és iskolák között, valamint egy állandósult rendszer szerint oktatni a környezettudatos életmódot, hogy ne csak a környezetvédelmi problémákkal, hanem az azok megelőzésével és megoldásaival is megismerkedhessenek a diákok.

Raul Cazan, a 2Celsius alapítója

Az üvegházhatású gázak kibocsátásának csökkentése és tiszta energia termelése elengedhetetlen lenne a éghajlatváltozás megakadályozásában. Ezt azonban anyagilag általában csak az állampolgárok támogatják.

A kormány által kiadott zöldbizonylatok számának a csökkentése jelenti a legnagyobb előrelépést ebben az évben. Ezek a bizonylatok eredeti rendeltetésükkel szemben eddig azt segítették elő, hogy a nagy elektromosenergia-szolgáltatók az ügyfeleik pénzén termeljenek „zöldebb energiát”. Addig, míg a nép fizet rá a láthatatlan ökoprojektekre, addig az éghajlati változások is folytatódnak, hiszen pusztán az energetikai szektor gazdasági spekulációjáról van szó.

A civil társadalom szerint sokkal jobb lenne zöldbizonylatok helyett egy ökocimke alkalmazása, akárcsak az organikus zöldségek esetében. Az európai EkoEnergy címke már Romániában is létezik, és pont azokkal a rendeltetésekkel, amelyekkel mi is elképzeltük – informálja a felhasználókat, támogatja a fenntartható energiatermelést és ellenőrzi annak előállítását.

Forrás: TOTB.ro

WWF: Románia törpe vízierőművei a legkárosabbak között a világon

A Romániában többek közt a Fogarasi-havasokban épített törpe vízierőművek – amelyek jelenleg az engedélyeztetés és felépítés különböző stádiumaiban vannak – felkerültek a világ leginkább természetkárosító hatású, hasonló projektjeinek feketelistájára. A WWF által készített kutatásban kilenc esettanulmány szerepel.

A tanulmány sokatmondó címe: 7 Sins on Dam Building (A gátépítés hét bűne – .pdf-ben innen letölthető). Ezek a következők: nem megfelelő építkezések a folyókon, vízhozamcsökkenés, a biodiverzitásra gyakorolt hatások és más kockázatok elhanyagolása, új törpe erőművek építése megfelelő tervezés és előzetes igényfelmérés nélkül, a gazdasági és társadalmi hatások figyelmen kívül hagyása.

Világos, hogy nem általánosíthatunk, ha energiáról és a jövő megoldásairól esik szó, mert bár szeretnénk, hogy univerzálisan érvényes megoldások létezzenek, a tanulmány ismét rámutat arra, hogy nem címkézhetünk “zöldnek” egyetlen energiafajtát sem – nyilatkozta Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója. Olvasd el a teljes sztorit

WWF: negatív hatása van az ökoszisztémákra a törpe vízerőművek számára kiállított zöld bizonylatoknak

A WWF Románia csökkentené a vízerőművek számára kiállított „zöld” bizonylatok számát, illetve újratárgyalná azok rendszerét. Szerintük a rendszer optimalizálására nem elegendő az előállított energia árának növelése, a legfontosabb szempont a vízerőművek környezetre való hatásának a vizsgálata.

Az Országos Energiagazdálkodási Hatóság 2013 márciusában hozza nyilvánosságra az előző évre vonatkozó zöld bizonylatok rendszeréről készült jelentését. A hivatal munkatársai szerint az eredményektől függően módosítási javaslatokat fogadhatnak el. Főként a 3 és 2,6 MW-os törpe vízerőművek számára kiállított zöld bizonylatok számának a csökkentését jósolják, hiszen már a túltermelés jelei mutatkoznak ennél az energiatípusnál.

Más európai országokban egy „zöld erőmű” a tervezés, a kivitelezés és a működtetés terén is környezetvédelmi kritériumoknak kell megfeleljen. Rendelkeznie kell optimális megoldásokkal a halak vándorlásának a biztosítására, illetve a vízfolyásnak, a talajvíznek és az áradási területeknek megfelelő összeköttetésekkel. Az eladott energia mennyisége alapján pedig a zöld bizonylatokban részesült vízerőművek egy meghatározott pénzösszeget kell visszafektetessenek a vízgyűjtő területének ökológiai helyreállítására és a környezetvédelmi szempontok betartására.
Olvasd el a teljes sztorit

Zöld energia vs. biodiverzitás. Leállíthatják a törpe vízierőművek építését a Fogarasban

A csövek már 2009 óta a fogarasi táj részét képezik, viszont csak most érkezett meg az Európai Bizottság levele, amely a törpe vízierőművek építőit a munkálatok leállításával fenyegeti. Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter személyesen látogatott el a Capra, Buda és Otic folyókhoz, és közölte a cégek képviselőivel, hogy amennyiben szeptember 16-ig nem lesz rendben minden engedély és dokumenutm, leállítja az építkezéseket.

A környezetvédők azt állítják – és videófelvételekkel igazolják –, hogy az exkavátorok beállnak a mederbe is, ami tilos. Dan Bărbulescu, a Mentsük meg a Dunát és a Deltát Egyesület elnöke azt mondta, hogy a folyó természetes folyásába való beavatkozás akkora mértékű, hogy a szárazabb nyarakon teljesen kiszáradhatnak a hegyi vizek, amelyekre törpe vízierőműveket építettek. Hozzátette, hogy a vízierőművek a biodiverzitásra nézve is veszélyt jelentenek, és különösen fenyegetnek egy bizonyos halfajtát.
Olvasd el a teljes sztorit

Románia környezetvédelmi problémáinak toplistája

Fotó: Kósa István

Amikor Románia ökológiai problémáiról esik szó, néhány ikonikus esetet lehet azonnal felidézni: Verespatak, vásárhelyi kombinát, erdőirtás. Azonban egy moldvai lakosnak kevésbé fájhat, hogy mi történik a Szigethegységben, ugyanígy egy szatmári sem érzi az Azomureş füstjét. Megnéztük tehát, milyen problémákat panaszolnak be a lakosok vagy a civil szervezetek, és ezeknek országos összesítése milyen képet eredményez.

Rácz Tímea

Toplistánkat a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumtól kikért információk alapján állítottuk össze, ahonnan kérdésünket – Melyek voltak az utóbbi évben leggyakrabban jelzett/legrelevánsabb ökológiai problémák? – továbbították a Regionális Környezetvédelmi Ügynökségeknek (RKÜ). Az általuk visszaküldött válaszokat összesítettük, az egyes problémák előfordulási gyakorisága alapján. A teljes dokumentum ide kattintva letölthető. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »