Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «tisztaság»

Algás szennyvíztisztításé a jövő?

A kísérleti terep. Fotó: New Mexico State University via The Guardian

A kísérleti terep. Fotó: New Mexico State University via The Guardian

Új-Mexikóban egy kísérleti projekt keretében algákat használnak szennyvíz tisztítására és ezzel párhuzamosan energiatermelésre.

Olvasd el a teljes sztorit

Nyomod a kokaint? Nyomod a hajlakkot, nyomod a téglaport!

kokain
photo by geniuskp via shutterstock.com

Nemrégiben egy egykori jó barátommal esetlegesen találkoztunk az éjszakában. Azzal a fajta baráttal, akivel csak így, esetlegesen tud találkozni az ember, de olyankor hajnalig folytat vele tabuk nélküli beszélgetést. Egy adott ponton aztán azt mondta, újabban rászokott a kokainra.

k. á.

Én a magam részéről mindig elképzelhetetlennek tartottam, hogy Kolozsváron ennyire könnyen hozzá lehessen férni ezekhez a szerekhez, ugyanúgy meglepődtem, mint amikor valaki LSD-t szerzett nekem, a díler pedig egy középiskolás srác volt. Na jó, azt tudtam, hogy mondjuk egy kis fűhöz nem nehéz hozzájutni, de sokan vannak már, akik a füvet ártalmatlannak gondolják…

A kokain pedig tényleg hozzáférhető volt, csak ismerni kellett az embereket (a barátom ismerte, egy központi szórakozóhelyen akkor hárman voltak hajlandóak kiszolgálni). Elkezdtem hát utánaolvasni, hogyan is van ezzel a kokainnal, mi is kerül a szervezetbe ilyenkor? Jelentős segítséget nyújtott ebben, hogy a Vice-on nemrég megjelent egy kokainnal foglalkozó kémikus, Kim Goser, az Aarhus-i Egyetem toxikológiával és droganalízissel foglalkozó szakemberének szövege.

A kokain „hamisításának” nagyon komoly vegyészeti technikái vannak, és jelentős tudományos felkészültséget igényel. Gondoljunk csak bele: több száz Walter White futkos a világban, és nem azon dolgozik, hogy a legtökéletesebb anyagot állítsa elő, hanem hogy minél több olyan adalékanyag kerüljön bele, ami helyettesíti a kokaint, mivel így maximalizálódik a profit. Az emberek többsége tudja, hogy a vásárolt szer nem tiszta, hogy adagolnak bele koffeint, lidokaint, benzokaint, hogy ezáltal a stimuláló és anesztéziás hatást fokozzák. De hogy mi minden más van benne, azon biztos sokan megdöbbennének.

Van például egy gyógyszer, a levamisol. Régen gyakran használták féreghajtásra, a bélférgek döglöttek tőle rendesen. Időközben azonban felfedezték, hogy nem csak a bélférgek, hanem a fehér vérsejtek is döglenek tőle, ez pedig súlyos fertőzéseknek teszi ki szervezetet. Azóta már csak a szarvasmarhák kóstolgatják. Na meg te, ha kokainozol, hiszen a kokó-vegyészek egyik kedvelt adalékanyaga.

Világszerte érkeznek bejelentések az ezen a szakterületen mozgó kémikusoktól, hogy levamisollal sűrített kokain van a piacon, ott van az utcán fellelhető anyagokban éppen úgy, mint a több tonnányi lefoglalt szállítmányokban (ez azt jelenti, hogy már Dél-Amerikában hozzáadják). Feltevődik a kérdés, hogy minek egyáltalán hozzáadni, amennyiben ott helyben az előállításának gyakorlatilag nincsenek számottevő költségei, és amennyiben ez a gyógyszer jóval drágább, mint más hígító- és adalékanyagok. Másrészt a kokainban fellelhető levamisol nem olyan nagy mennyiségű, hogy ezzel lehessen magyarázni, nem is stimuláns, nem is zsibbasztó hatású. De úgy tudni, hogy az egyik metabolitjának, az aminorexnek hasonló a stimuláló hatása, mint az amfetaminnak.

Egy másik magyarázat, hogy a levamisol növeli a felszabaduló dopaminmennyiséget az agyban, azáltal, hogy megnöveli a glutamát-szintet. A kokain úgy okoz eufóriát, hogy leállítja a dopaminokat szállító fehérjéket, így ezek az agyban intenzívebb hatást tudnak kiváltani. Szóval gyakorlatilag a gyógyszer növeli az eufória intenzitását.

Mi a baj ezzel? Hát annyi, hogy míg 2005-ben a DEA (Kábítószer-ellenes Hivatal) által elkobzott drogok mindössze 2%-ában volt megtalálható, addig 2007-ben ez az arány 15, 2011-re 73% lett. Ez az arány lelhető fel Európában is, sőt, a professzor által elemzett mintákban napjainkban már 90%-os a jelenlét. A mellékhatások nem vészesek, amennyiben egyszeri, vagy nem rendszeres fogyasztó valaki, de ha igen, akkor elég veszélyesek.

Az agranulocitózis ugyanis hasonló tüneteket produkál, mint az AIDS, olyannyira legyengíti az immunrendszert, hogy a legkisebb fertőzés is halálos kimenetelű lehet. Persze ez a betegség mindvégig a háttérben, rejtve marad, és hagy más betegségeket működni, a tünetek pedig ezekre utalnak, így nagyon nehéz lesz az eredeti okot diagnosztizálni. Nehéz tehát megmondani, körülbelül hány halálesetért felelős a kokain efféle hígítási módja. Az agranulocitózist mindenesetre így is elég gyakran felfedezték sok haláleset során, vagy még éppen időben.

Más is kerül bele bőven

Felkel egy reggel mondjuk Jorge gazda, nagyot ásít, kinéz a zölden pompázó mezőkre, és mosolyogva megy betakarítani a jó kövérre hízott kokacserjéket. Elkészíti a nyers kokainpasztát, egy különleges benzines és cementes folyadék segítségével. Így könnyebb szállítani, mintha egy teherautónyi levelet kellene végighurcolni az országon. Jorge gazdának azonban gyorsan el kell adnia, különben könnyen rárohad az egész. Eljön az áruért valaki, Jorge gazda megkapja a pénzt, iszik valami erőset, és megy is vissza a földekre, hogy beültesse a következő adaggal. Aki pedig elviszi, az vagy egy díler, amolyan magánvállakózó, vagy pedig egy dzsungelben elrejtett laboratórium embere, ők teszik különféle úton-módon stabillá, tartóssá: a bevett módszer szerint egy erős oxidálóval, kálium-permanganáttal óvják a szennyeződéstől. A DEA 2000-ben elkezdte a kálium-permanganát útját követni, jelentős sikereket érve el.

Akit nem kap el a rendőrség, az fogja magát, klórsavval kezeli le a masszát, ezzel sót készít, és kicsapódnak a tiszta kokainkristályok. Ez már szállítható, és mondhatni, ez a legminőségibb áru a piacon. Európában nem ilyen szerencsés a helyzet, mert a szer előbb átmegy Afrikán, itt nagy eséllyel felhígítják, és úgy küldik tovább. És az már gyakorlatilag csak a a helyi „szakemberek” kreativitásán múlik, hogy mivel teszik (volt úgy, hogy téglaport is találtak benne). Szóval megy bele minden, csak hogy a profit maximalizálódjon, és amikor kikerül az utcára, akkor már a legkevésbé sem hasonlít az eredeti formájára.

Átlagban – és sajnos helyi adat erre nézve nem található – Angliában 20–30%-os tisztaságú anyag kering az utcán (meg a vérben, persze). Azt mondják a tudósok, hogy tekintve a sok-sok összetevőt, elég nehéz pontosan megállapítani, mire is kellene tesztelni az anyagot, legalábbis egy átlagembernek. A kokain akkor tiszta, ha pehelyformában van, persze ez sem biztos, mert függ a kristályosító folyamatoktól is. A durva kristályú kokain semmiképpen nem minőségi: a dílerek gyakran hajlakkal szilárdítják meg a felhígított szert. A legtöbb vásárlónak pedig tényleg fogalma sincs arról, mi minden van abban az anyagban, amit ő kokainként megvásárol. És ez még egy nyomós ok arra (ha nem lenne épp elég amúgy is), hogy inkább ne tedd.

Szüzességi fogadalom Istennek és apámnak

„Minden lánynak szüksége van arra, hogy az apja nap, mint nap tudatosítsa benne: szép, értékes, fontos. Az apa nagyon fontos személy egy fiatal lány életében, ő minden.” Randy Wilson „önjelölt” prédikátor mondja ezt, aki az Egyesült Államokbeli Colorado Springs városban rendezi az úgynevezett tisztasági bálokat, amelyeken apák és lányok vesznek részt, a lányok pedig szüzességet fogadnak egészen az esküvőjükig – az apjuknak, aki megfogadja, hogy vigyáz erre.

Rácz Tímea

Mindez most történik, a 20. század végén és a 21. elején, amikor is az Egyesült Államokban minden hatodik lány szüzességi fogadalmat tesz (2008-as adatok szerint). A mozgalmat a baptista egyház indította, de arról nincsenek adatok, hogy milyen felekezetek követői csatlakoztak még hozzá. Mindenképpen az egyházzal és az istenhittel van kapcsolatban, a lányoknak tisztának kell maradniuk, „mert Istennek az kedves”. Olvasd el a teljes sztorit