Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «természeti erőforrás»

Már 1,6 Földre lenne szükségünk

GF_WithDates_081115

Augusztus 14-én lépjük túl idén azt a pontot, amikortól már nem elég egyetlen Föld erőforrása az emberiség fenntartásához.

Olvasd el a teljes sztorit

520 ezren támogatták az uniós természetvédelmi szabályozás erősítését

na

Véget ért az Európai Bizottság által kiírt természetvédelmi témájú társadalmi konzultáció; a két hónapos, minden tagállamot megmozgató egyeztetés során 520.000 uniós állampolgár nyilvánított véleményt, a természetvédelmet támogatva. Az Európai Bizottság májusban indította el az uniós természetvédelmi szabályozás – az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvek – felülvizsgálatát (erről írt korábbi cikkünk lásd itt.) Az online konzultáció vasárnap éjfélkor ért véget.

Olvasd el a teljes sztorit

Betiltaná a termékek tervezett elavulását az Európai Parlament

P1480154

A természeti erőforrások termelékenységének 30 százalékos növelésével 2030-ra csaknem egy százalékkal növelhetnénk az uniós GDP-t és két millió fenntartható új munkahely születne, jelentették ki az Európai Parlament képviselői egy csütörtökön megszavazott állásfoglalásban. Azonban ehhez kötelező hulladékcsökkentési célokra, a környezetbarát terméktervezés szabályainak átalakítására, és a növekedés és a forrásfelhasználás kapcsolatát megtörő lépésekre van szükség. A Ház 2015 végéig jogszabályjavaslatot vár az Európai Bizottságtól.

Olvasd el a teljes sztorit

Csak mi lehetünk ennyire hülyék: felfaljuk saját létfenntartó rendszerünket

P1450127

Az emberiség felfalja a saját létfenntartó rendszerét, olyan mértékben fogyasztva és rombolva a környezetet, amire még nem volt precedens az utóbbi tízezer évben.

Olvasd el a teljes sztorit

Tim Shanks: a kapitalizmus nem fenntartható. Az átalakulás bekövetkezik, de nem mindegy, hogyan

Steven-Matt_455613_1

A környezet által nyújtott szolgáltatások értéke háromszor akkora, mint a globális GDP, mégis, a természetet mint gazdasági tényezőt a jelenlegi mainstream közgazdasági gondolkodás ignorálja – fejtette ki Tim Shanks, a helyi gazdaságfejlesztés nemzetközi szakértője a Green Reportnak adott interjúban.

A természet módszeres pusztítása elkerülhetetlenül a társadalmi-gazdasági rendszer átalakulásához vezet; erről az alternatív rendszerről nem tudjuk, jobb lesz vagy rosszabb, ez az emberiségen fog múlni – véli.

Négy aggasztó, egymással is összefüggésben lévő problémával nézünk szembe, ezek: az adósságválság, az egyenlőtlenség, a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás és a földi életet lehetővé tévő, ingyenes szolgáltatásokat nyújtó ökoszisztémák rombolása. Shanks szerint az utolsó kettő a legnagyobb probléma. A pénzügyi rendszereket, a megszorításra alapuló politikákat, az egyenlőtlenséget az ember generálja, és amennyiben egyetértés születne erről, ezeket – elviekben – fel lehetne számolni.

Ám a természeti erőforrások más kategóriába tartoznak. Végesek, és kiaknázásuk katasztrofális mértékű környezetrombolással jár, olyan rendszereket teszünk tönkre kitermelésükkel, amelyek az életet tartják fönn a bolygón. A környezeti problémákat közgazdasági szempontból mégis alulértékelik. Jelenleg Európában rövid távon növeljük a profitot, de eközben romboljuk az életfenntartó rendszereket – hangsúlyozza a szakértő.

Az átalakulás elkerülhetetlen

A jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerben, bár vannak próbálkozások a fogyasztás és pazarlás visszaszorítására, ez mégsem hatékony, mivel ha valamit felkínálnak nekik és az elérhető, az emberek továbbra is megvásárolják. Általánosságban kellene arra koncentrálni, ami fontos, éspedig az erőforrások végességének problémájára, és akkor az elkerülhetetlen átmenet könnyebb és fájdalommentesebb lenne. Ám minél inkább úgy viselkedünk, mintha hinnénk, hogy a holnap nem jön el, és bármit tehetünk az erőforrásokkal, annál hirtelenebb és fájdalmasabb lesz az átalakulás. Ha okosak és érzékenyek vagyunk, az átmenet elkezdődhet, ha elhalasztjuk, megbánjuk – foglalta össze Tim Shanks.

Ez az átmenet márpedig elkerülhetetlen, hiszen elsősorban azok az ökológiai problémák idézik elő, amelyekkel küszködünk. A kérdés az, a változás jó vagy rossz lesz az emberiségnek? – tette fel a kérdést Shanks. Olyan út is lehetséges, amelynek végeredménye egy fenntartható, hosszú távon az élet fennmaradását szolgáló rendszer, a másik, rémisztő verzió pedig az atomrobbantás utáni korszak, amikor elölről kell kezdeni a civilizáció felépítését.

Alternatív erőforrásokat kell találni

Shanks a WWF Élő Bolygó-jelentésére is hivatkozik, amely megállapítja, az utóbbi négy évtizedben az állatvilág létszáma felére csökkent. A gazdasági rendszerek ignorálják, hogy az értékek és javak a természetből erednek; az életet fenntartó ökoszisztémák 60%-át már elkezdtük rombolni, és a változások már annyira előrehaladottak, hogy nem garantálható a jövőben az életfenntartó képességük megmaradása. Az emberiség erőforrásigénye máris 50%-kal magasabb, mint amennyit a természet regenerálódóképessége fedezni tudna. Vagyis másfél Földre lenne szükség, hogy a jelenlegi igényeket ki tudja elégíteni: ez érvényes a fakitermelésre, amely nagyobb ütemű, mint az új erdők növekedése, vagy az ivóvízkészletekre, melyeknek felhasználása gyorsabb, mint az újratermelődésük, ugyanakkor sokkal több szén-dioxid kerül a légkörbe, mint amennyit a természet tárolni tud.

Más erőforrásokat kell keresnünk, hiszen jelenleg a GDP 5%-át arra fordítjuk, hogy energiát nyerjünk. A hidraulikus repesztéssel sokkal több energiát fogyasztunk el, mint amennyit kinyerünk, az etanoltermelés is energiaigényesebb, mint amennyit eredményez, a kőolajat is egyre drágább lesz kitermelni – véli a szakértő. A “zöld vállalkozások” hatása pedig marginális marad mindaddig, amíg strukturális változások nem következnek be a társadalomban. Amíg ugyanis a profitmaximalizálás a legfőbb cél, a többség ennek szellemében jár el. A “zöld vállalkozások” megjelenése és modellé válása az aktuális kapitalista rendszer alkalmazkodásának jele, de ne felejtsük el, hogy a kapitalizmus az egyenlőtlenséget, a profitot és az erőforrások tönkretételét promoválja. Shanks szerint az alapszabályokat is újra kellene gondolni és tervezni.

A kapitalizmus jellemzője, hogy az embereket szinte észrevehetetlenül manipulálják olyan irányba, hogy önkéntesen járuljanak hozzá a rendszer fenntartásához – véli Shanks. Ha erre ráébresztjük az embereket, és tudatosítják ennek mechanizmusát, valamint azt, hogy ez az egész rendszer nem fenntartható, olyan irányba alakíthatják a társadalmat, hogy az élhetőbb jövő felé haladjon – tette hozzá.

A jövő a helyi gazdaságoké

A strukturális változások nyomán nagyobb társadalmi egyenlőséget, a jövedelmek elosztásában mutatkozó szakadékok eltüntetését, és kiegyensúlyozottabb regionális fejlesztést kell megcélozni. Most fejlesztési gócpontok vannak, nagyvárosok, amelyek ugrásszerűen fejlődnek, miközben a periféria leszakad, ezt kellene megváltoztatni a szakértő szerint.

A helyi gazdaságot nem önfenntartóként kell elképzelni, hanem olyannak, amely a helyi erőforrásokat felhasználva saját termékeket hoz létre – a jövő gazdaságának sikeressége a helyi gazdaságok életképességén fog múlni. Máris van néhány működő példa Észak-Olaszországból, Spanyolországból, amelyek azt mutatják, lehetséges ez a fajta gazdaságfejlesztési út – fejtette ki a szakértő.

Forrás: Green Report via totb.ro

Klímaváltozás mint személyes tapasztalat: szokatlan jelenségekről számolnak be az iSeeChange-en

Egy tudománnyal kapcsolatos, tipikus médiasztori azzal kezdődik általában, hogy az újságíró elolvas egy sajtóközleményt egy akadémiai folyóiratban megjelent publikációról, interjút készít a szerzővel, majd, ha ideje van, a cikket a mindennapi életből merített történettel, jelenséggel, szemtanúk nyilatkozatával illusztrálja. Az iSeeChange Almanac megfordítja a folyamatot: az egyének személyes tapasztalataiból, az anekdotákból indulhat el a klímaváltozás nagy története.

A weboldalon bárki megoszthatja megfigyeléseit, tapasztalatait a környezetében, a természetben általa észlelt változásokról. A projekt Colorado államban indult, ahol a természeti erőforrások kiaknázásán alapul a gazdaság. A mezőgazdasággal foglalkozók a közösségi tapasztalatot osztják meg egymással, ami másképp talán nem lenne közbeszéd tárgya. Az iSeeChange ugyanakkor segíthet abban is, hogy az emberek helyes döntéseket hozzanak a konyhakert beültetésétől a termés értékesítéséig. Olvasd el a teljes sztorit

Mi Románia legsúlyosabb környezeti problémája?


Fotó: totb.ro

Számos környezeti probléma miatt vonultak idén utcára az aktivisták. A méheket veszélyeztető rovarirtó szereket az EU betiltotta, de a génmódosított zöldségek továbbra is megtalálhatóak mind az üzletek polcain, mind a termőföldeken, és a verespataki aranykitermelés ellen folyó harc is lezárulni látszik, az RMGC javára. Emellett pedig a palagáz-kitermelés kérdése is nyitott. Románia legégetőbb környezetvédelmi problémáiról készített összeállítást Roxana Bucata a TOTB.ro-n, megszólaltatva a különböző környezetvédő szervezetek képviselőit.

Ramona Duminicioiu, aktivista

A génmódosított szervezetek továbbra is az egyik legnagyobb környezeti problémának számítanak, hiszen ellentétben a kémiai szennyezéssel, a genetikait nem lehet kontrollálni és előre megjósolni a következményeit. A legnagyobb probléma, hogy a génállomány nem öregedik el, így nem lehet megállítani a génmódosított növények továbbterjedését. Ez pedig hatással van a körülöttük lévő élővilágra, mivel a genetikailag módosított szervezeteknek invazív jellege van, eszméletlenül rövid idő alatt borítják fel a természeti egyensúlyt.

Claudiu Crăciun, aktivista

A legnagyobb természetvédelmi probléma tulajdonképpen a román társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetnek a következménye. Szegény ország vagyunk, a gazdasági fejlődés érdekében minden lehetséges természeti erőforrást kitermelünk, eladunk – erdőket, vizeket, nemesfémeket, bármit, aminek értéke van. Ez a gazdasági modell csak a természeti értékek pénzben kimutatható előnyeivel számol. Ennek a mentalitásnak a természet lesz az áldozata, vele együtt pedig mi.

Claudia Apostol, a Mentsük meg Verespatakot! kampány aktivistája

A verespataki kitermelés ellen már szinte a rendszerváltás óta tiltakozik a román társadalom. Ennek köszönhetően már minden román állampolgár számára ismert a ciánalapú aranykitermelés technikája és a környezeti hatásvizsgálat fogalma. A Verespatakkal kapcsolatos folyamatos természetvédelmi kampányok és tüntetések hatására a civil összefogás és mozgósítás is megvalósult posztkommunista társadalmunkban. Az utolsó év azonban új kihívásokat hozott. Az új kormány nem váltotta be ígéreteit, sőt még az ország alkotmányát is képes módosítani annak érdekében, hogy zöld utat engedjen a környezetszennyező kitermelésnek. Ugyanakkor a verespataki „probléma” már túllépte ennek a környezetvédelmi vitának a keretét; ez a vita a romániai társadalom hatalmas nyeresége, amelyet felelősségteljesen a végsőkig kell vinni.

Csibi Magor, a WWF Románia elnöke

Nagyon nehéz kiválasztani Románia legégetőbb környezeti problémáit. A 2012-es évben, akárcsak az előzőekben a legnagyobb hatása az szárazságnak volt, amelyre nem sikerült megoldást találni. Ez a jelenség befolyásolja a gazdaságot és így több millió ember mindennapi életét is.

A legnagyobb környezeti fenyegetésként az erdőtörvény módosítását említeném meg, amit szerencsére az utolsó percben sikerült megakadályozni. Ugyanakkor a biodiverzitás szempontjából a génmódosított növények jelentenek veszélyt.

A 2012 nem volt egy könnyű év, és a 2013-as sem kezdődött jobban. Ha valóban változtatni szeretnénk, mindenkinek személyesen is kell cselekednie, jó példaként szolgálhatnak számunkra a törökországi tüntetések.

Oana Neneciu, az Ecopolis ügyvezető igazgatója

A fogarasi törpe vízerőművek ellentmondása, hogy bár vannak természetvédelmi törvények, de azok be nem tartása esetében semmit sem lehet tenni. A természet érdekeit nem lehet bíróságon képviselni, mivel a bűnösöket nem lehet elítélni – ez a tanulsága annak a pernek, amelyet több környezetvédő szervezet indított a fogarasi folyókon létrehozott törpe vízerőművek építői ellen.

A törpe vízerőművek által szolgáltatott zöld energiáért folyókat betonoztak le, sokszor engedélyek nélkül. A környezetrombolás hatására halfajták haltak ki, a turisztikai szempontból is értékes táj képe is megváltozott. Az illegálisan kivitelezett munkálatok súlyos példája azt sugallja, hogy a környezetvédő szervezetek és törvények nem érnek semmit, ha gazdasági érdekek forognak kockán.

Ioana Ciuta, a Terra Mileniul III ügyvezető igazgatója

Az általunk lefedett területen belül a csernavodai atomerőmű 3-as és 4-es egységenek építési engedélyezése a legnagyobb probléma. Az atomerőmű környezetvédelmi engedélye nem megfelelő előtanulmányokra támaszkodik, hiszen azokból hiányzik a lakosokra gyakorolt egészségügyi kockázatok részletes vizsgálata, valamit egyáltalán nem számol egy esetleges terrortámadás következményeivel. A környezeti hatásvizsgálat nem elemzi alaposan az atomerőmű hűtésére szükséges hidrotechnika kiadásait és veszélyeit, valamint a nukleáris hulladék kezelésére sem dolgoztak ki hatékony stratégiát. A 2007-ben elindított és mára már engedélyezett projekt előtanulmányainak folyamatos hiányosságait még a mai napig sem sikerült pótolni.

Irina Bandrabur, Greenpeace

Románia legsúlyosabb környezeti problémáját az illegális fakitermelés jelenti. Romániában átlagosan minden órában 3 hektár erdő tűnik el. Kutatásaink szerint 2000 és 2011 között több mint 280.000 hektár erdőt termeltek ki – a leginkább érintett megyék Suceava, Hargita, Argeş, Máramaros és Kolozs.


Szovátai erdőkitermelés. Fotók: Moldovai Rita

Jelenleg Románia területének 29%-át fedik erdőségek, ez jóval az európai átlag, 42% alatt van. Az elemzett időszakban kitermelt erdők fele védett területen volt, sőt olyan esetek is voltak, amikor a kivételesen értékes érintetlen erők is áldozatul esetek. Szemben a többi európai országgal, Romániának még van 218.500 hektár szűz erdője. Évente átlagosan több mint 30.000 illegális fakivágást regisztrálnak, a számot növelik a be nem jelentetett esetek is.

Nemcsak Románia problémája ez, hanem globális is, hiszen a kiterjedt erdőségeknek nagyon fontos szerepük van az éghajlatváltozás megakadályozásában. Helyi szinten az erdőirtás által romlik a föld minősége, veszélyezteti a biodiverzitást és elősegíti a földcsuszamlásokat. Felismerve a szűz erdők fontosságát, a Greenpeace az UNESCO Világörökség részévé akarja nyilváníttatni azokat, valamit olyan erdőtörvényt próbál érvénybe léptetni, amely megvédi Románia ezen kivételes természeti kincseit.

Mihai Goţiu, újságíró

Nagyon nehezen tudok egy toplistát összeállítani a környezetvédelmi problémáinkkal – de a dobogós helyeken a palagáz-kitermelés, Verespatak és a mezőgazdaság áll. Tulajdonképpen mindegyiknek egy kiindulópontja van, és ez a legnagyobb környezeti veszély Romániában: a kormány támogatja ezeket a környezetre káros projekteket. Ezek között nagyon hangsúlyos a palagáz-kitermelés támogatottsága, de a döntéshozók pozitívan viszonyulnak a verespatakai aranykitermeléshez is, és olyan mezőgazdasági törvényeket hoznak, amelyek nem kedveznek a kistermelőknek. Mindezek hatására arra a következtetésre jutottam, hogy a kormány jövőképe (vagyis annak a hiánya) a legégetőbb környezeti problémánk.

Felicia Ienculescu-Popovici, a Greenitiative Egyesület igazgatója

A környezetvédelmi nevelés szinte teljesen hiányzik a romániai tantervből, talán még a kisiskolásoknál találhatjuk meg a nyomait. Még pár földrajz tankönyvben is felbukkan a téma, a 8. osztályosban például ez az utolsó leckében.Ennek megváltoztatására egy országos tervre lenne szükség, amely minden iskolában bemutatja a környezetvédelmi problémákat.

Az a tapasztalatom, hogy számos iskola tanárai és igazgatói tenni akarnak tenni ezért, de nem kapnak megfelelő támogatást. Több iskolában indítottunk környezettudatos nevelést, amelynek keretén belül a természeti erőforrásoktól az éghajlatváltozásig számos téma felmerült. Nagyon sokat tudtunk ezekkel a problémákkal foglalkozni az Iskola másként héten, mivel sokkal könnyebb a környezetvédelmi problémákról a természetben beszélni, megmutatva annak pozitív vetületeit is (újrahasznosító üzemekbe és zöldépületekbe is ellátogattunk).

Fontos lenne minél jobb együttműködést kialakítani a környezetvédő szervezetek és iskolák között, valamint egy állandósult rendszer szerint oktatni a környezettudatos életmódot, hogy ne csak a környezetvédelmi problémákkal, hanem az azok megelőzésével és megoldásaival is megismerkedhessenek a diákok.

Raul Cazan, a 2Celsius alapítója

Az üvegházhatású gázak kibocsátásának csökkentése és tiszta energia termelése elengedhetetlen lenne a éghajlatváltozás megakadályozásában. Ezt azonban anyagilag általában csak az állampolgárok támogatják.

A kormány által kiadott zöldbizonylatok számának a csökkentése jelenti a legnagyobb előrelépést ebben az évben. Ezek a bizonylatok eredeti rendeltetésükkel szemben eddig azt segítették elő, hogy a nagy elektromosenergia-szolgáltatók az ügyfeleik pénzén termeljenek „zöldebb energiát”. Addig, míg a nép fizet rá a láthatatlan ökoprojektekre, addig az éghajlati változások is folytatódnak, hiszen pusztán az energetikai szektor gazdasági spekulációjáról van szó.

A civil társadalom szerint sokkal jobb lenne zöldbizonylatok helyett egy ökocimke alkalmazása, akárcsak az organikus zöldségek esetében. Az európai EkoEnergy címke már Romániában is létezik, és pont azokkal a rendeltetésekkel, amelyekkel mi is elképzeltük – informálja a felhasználókat, támogatja a fenntartható energiatermelést és ellenőrzi annak előállítását.

Forrás: TOTB.ro

A lakosság tiltakozására hallgatva nem adják el az angol erdőket

A brit lakosság felháborodását követően a kormány bejelentette: nem adják el a közösségi tulajdonban lévő erdőket Angliában, hanem egy állami alapot hoznak létre, amely megőrzi a jövő generációknak ezt a nemzeti erőforrást – írja a BBC. Owen Paterson brit környezetvédelmi miniszter megígérte, érvénytelenítik azt a határozatot, amely az állami erdők 15%-ának értékesítését engedélyezte volna.

A Save Our Woods (Mentsük meg erdeinket) kampány kezdeményezői üdvözölték a kormány döntését. Petíciójukat egyébként az erdők eladása ellen tiltakozva félmillióan írták alá. Olvasd el a teljes sztorit

Attenborough: az emberiség a Föld pestise


Forrás: populationmatters.org

Sir David Attenborough szerint korlátozni kell az emberi populáció növekedését, amíg nem késő, és teljesen tönkre nem tesszük a bolygót.

“Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket. Nemcsak a klímaváltozásról van szó, ez pusztán terület kérdése. Elég hely kell ahhoz, hogy élelmet termeljünk ennek az iszonyú nagy hordának. Vagy mi korlátozzuk a populációnövekedésünket, vagy a természet teszi meg ezt helyettünk, és a természet már most is teszi a dolgát” – mondta a Radio Times-nak a természetfilmes. Olvasd el a teljes sztorit

Konfliktusforrást jelent a jégolvadás: kié legyen az Északi-sark kincse?

Geopolitikai konfliktusok lehetőségét rejti magában az, hogy a klímaváltozással együtt járó jégolvadás miatt lényegesen egyszerűbbé vált az Északi-sarkvidék természeti kincseihez való hozzáférés, továbbá új hajózási útvonalak nyílnak meg. A fejlemény több országot is érint, de a legnagyobb nyertes közülük kétségkívül Oroszország – mutatott rá minap megjelent elemzésében a zürichi biztonsági tanulmányok központja (CSS).

Az arktiszi jégtakaró olvad: a kutatók 2011 szeptemberében 1979 óta a második legkisebb jégfelületet mérték a sarkvidéken. Ami az alacsonyan fekvő part menti országoknak átok, az Oroszország számára egy áldás – fogalmazott a CSS.

“Oroszország az Arktiszon kialakult helyzet legnagyobb nyertese” – magyarázta Jonas Grätz, a CSS tudományos munkatársa, aki külön elemezte a régióban rejlő lehetséges konfliktusokat. Az Egyesült Államok geológiai hivatala szerint az Északi-sarkvidéken található a világ összes, hagyományos módszerekkel kitermelhető kőolajának 13, míg a földgáz 30 százaléka, utóbbi kétharmada vélhetően orosz területen van. A szakember szerint ezért van az, hogy az elmúlt időszakban Oroszország különösen aktív a térségben. A Rosznyeft orosz állami olajvállalat tavaly bejelentette, hogy az arktiszi kőolaj- és földgázkitermelésről megállapodást kötött az amerikai ExxonMobil olajipari konszernnel. A projektbe a következő években dollármilliárdokat pumpálnak.

Ezenkívül Moszkva előtt új kereskedelmi útvonal – az úgynevezett északkeleti átjáró – is megnyílt az olvadással. Tavaly egy orosz tartályhajó első alkalommal jutott el a Bering-szoroson át – nem pedig a Szuezi-csatornán keresztül – Thaiföldre. Grätz szerint ugyan most még túl költséges az alternatív útvonal, elsősorban a drága biztosítás miatt, hosszabb távon azonban szép lassan csökkentheti majd a nemzetközi kereskedelemben a hagyományos tengerszorosok, mint a Szuezi-csatorna vagy az indonéziai Szumátra szigeténél lévő, az Indiai-óceánt és a Csendes-óceánt összekötő Malaka-szoros jelentőségét.

Moszkva számára nemcsak energiapolitikai szempontból bír rendkívüli jelentőséggel az Északi-sarkvidék, hanem geopolitikai érdekei miatt is. Nem véletlen tehát, hogy míg az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió szabad hozzáférést követelnek az északkeleti átjáróhoz, addig Oroszország saját felségvizeként kezeli azt – mondta Grätz.

Közben Norvégia, a világ második legnagyobb földgáz-exportőre is célozgat a kínálkozó új földgáz- és kőolajkészletekre. A skandináv ország elsősorban a Jeges-tengeren található területe, a Spitzbergák miatt érintett a kérdésben. A szigetcsoporttal kapcsolatban 1920-ban kötött megállapodás értelmében a dokumentumot aláíró mind a 40 országnak – köztük Magyarországnak – joga van az ottani kutatómunkákhoz és nyersanyag-kitermeléshez. Az azonban vitatott, hogy ez a jogosítvány kiterjed-e a Spitzbergák körüli tengerfenékre; Oslo szerint a megállapodás ott már nem érvényes. A szigetcsoportról szóló szerződést szintén aláíró Kína, India és Dél-Korea nemrég kutatóállomásokat létesítettek a területen, amitől nagyobb beleszólási jogot remélnek az Északi-sarkvidék ügyeibe.

Ez az az időszak – mutatott rá elemzésében Grätz -, amikor mindenki igyekszik egy kis zászlót kitűzni addig, amíg a területi igények még nem teljesen tisztázottak.

Forrás: MTI

előző »