Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «szemétfolt»

Idén felszerelik az első, óceánban lebegő, hatalmas szemétszűrőket

k

Évente körülbelül 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. A TOTB-n is beszámoltunk arról, hogy erre a problémára talált megoldást néhány éve Boyan Slat, az Ocean Cleanup most 22 éves alapítója. Az elképzelést most gyakorlatba is ültetik.

Olvasd el a teljes sztorit

Irtózatosan mocskos a Fekete-tenger

tenger

A Fekete-tenger államainak ökológusai meghúzták a vészharangot: a vízbe kerülő rengeteg hulladék nemcsak esztétikai problémát okoz, hanem veszélyezteti a tenger élővilágát. Tavaly 60.000 tonna szemetet gyűjtöttek össze a tenger vizéből – jelenti a Pro TV.

A szennyeződések következtében 26 halászható halfajtából már csak 5-6 faj példányaiból kerül a halászok hálójába értékesíthető zsákmány. A folyóvizekbe dobált vagy a tengerparton hagyott hulladék – cigarettacsikkektől az üvegekig és a műanyag zacskókig – a tengerbe kerül, apró darabokra bomlik, és az élőlények tápláléknak vélik. A műanyagtól a delfinek, de a vízi madarak is megfulladnak.

Egy hónapja a Mihail Kogalniceanu katonai bázison szolgálatban lévő amerikai katonák csupán néhány óra alatt 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Az utóbbi 35 évben a szennyezések, a túlzott halászat és az olajipari termékek ellenőrizetlen tengerbe kerülése odavezetett, hogy a tenger algásodni kezdett, csökkent az oxigén mennyisége, ez pedig nagyon sok tengeri élőlény, halak, delfinek pusztulásához vezetett.

It’s a plastic world: animáció a mindenhová eljutó műanyagról

plastic

Használsz fogkrémet, tusfürdőt? Természetesen igen. Ezeknek a termékeknek a jó része is tartalmaz apró műanyagdarabokat, amelyek a szennyvízhálózatba jutnak, ám a tisztítóberendezések nem tudják kiszűrni őket, így végül az élővizekben – és az állatok, majd a mi gyomrunkban – kötnek ki.

Andreas Tanner “It’s a plastic world” című animációja szemléletesen megmutatja, a műanyag, ami nélkül nem tudjuk elképzelni az életünk, már mindenhol jelen van a természetben. Olvasd el a teljes sztorit

Plasztiszféra: új mikrobiális közösségeket szül az óceán szemete


Illusztráció: Tim Zim/flickr

Kutatók szerint az óceánban felgyülemlett műanyag hulladék által teremtett környezetben olyan új mikrobák alakultak ki, amelyek az emberek által generált maradványokat kedvelik. A „műanyag-korallzátonyok” élővilágát a plasztiszféra névre keresztelték.

A Plastic Oceans nevű szervezet közölte, hogy abból az évenkénti 250 millió tonna szemétből, amit mi termelünk, 4,7 millió az óceánokba kerül. Amerikai tudósok által végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a hulladék olyan új ökoszisztémákat teremt, amelyekben több mint 1000 típusú mikroorganizmus, növény, alga, valamint autotróf élőlény fészkel. Olvasd el a teljes sztorit

Expedíció a mesterséges hetedik kontinensre


Fotó: cesarharada via Flickr.com

Az Ocean Scientific Logistic szervezésében május végén expedíció indul “a hetedik kontinens” felkutatására, amely egy India nagyságú lebegő hulladéksziget a Csendes-óceánon. A kontinens a különböző tengerben eldobott szemetekből, főként műanyagból alakult ki.

Az egyhónapos expedíció célja felhívni a figyelmet a műanyag szennyezés problémájára, valamint feltérképezni a szemétkontinenst és minél több adatot gyűjteni erről a típusú szennyezésről.

A le nem bomló műanyag hulladék nemcsak a tengeri élővilágra, hanem az emberekre is veszélyt jelent. Számos tengeri madár pusztulását okozzák a műanyag darabok, ugyanis táplálékként fogyasztják, sőt a fiókákat is azokkal etetik. Ugyanakkor a mérgező anyagokat is tartalmazó hulladékot a medúzák megeszik, majd azokat a nagyobb halak, így végül a toxikus hulladék közvetve a tápláléklánc csúcsán lévő emberek asztalára kerül. Olvasd el a teljes sztorit

Hogy lehetne megszűrni az óceánok műanyaglevesét?

Az óceánok szemétfoltjainak felszámolására alkalmas szerkezetet tervezett egy 19 éves fiú. Az Ocean Cleanup Array lebegő csövek és feldolgozó platformok laza szerkezete, amely a tengerek “műanyaglevesébe” helyezve tölcsérként magába szippantja a szemetes vizet, megszűri és a hulladékot elraktározza újrahasznosítás céljából.

Boyan Slat iskolai projektként kezdett dolgozni a koncepción, majd több díjat nyert, többek közt 2012-ben a legjobb technikai terv díját a Delft Műszaki Egyetemen. Megalapította az Ocean Cleanup Foundationt, amelynek keretében továbbfejlesztené a technológiát, munkatársakat és befektetőket keres. Olvasd el a teljes sztorit

Úszó szigetekkel pucolnák fel a csendes-óceáni nagy szemétfoltot

Az emberi faj műanyag-függőségének köszönhetően a Csendes-óceán nem lebomló, szintetikus anyagokkal teli szeméttárolóvá vált. A dél-koreai tervezőpáros, Park Sung-Hee és Na Hye Yeon, éppen erre a problémára keres megoldást – megtervezte az úgynevezett 7th Continent: Kinetic-szigeteket, amelyek az áramlatok mentén haladva gyűjtenék össze a műanyag hulladékot, beépítve azt struktúrájukba.

Az eVolo Skyscraper pályázatra készült tervek alapján a szigetek, miután begyűjtik a hulladékot, egy termőtalajjal borított nagyobb szigethez kapcsolódnának.
Olvasd el a teljes sztorit

Megeszik a halak a csendes-óceáni nagy szemétfoltot

Fotó: Inhabitat

Amerikai kutatók szerint a Csendes-óceán Kalifornia és a Hawaii-szigetek közötti részén hosszan szétterülő, növekvő szeméttakaró megváltoztatja a tengerek élővilágát, a szakemberek megfigyelték azt, miként hat egy tengeri rovar életére.

Az utóbbi negyven évben jelentősen megnőtt az ázsiai országok és az Egyesült Államok által az óceánba bocsátott műanyaghulladékok alkotta szeméttenger, amely a nagy csendes-óceáni szemétfolt néven vált ismertté. A “keleti szemétfoltnak” is nevezett jelenség az Egyesült Államok nyugati partjaitól mintegy ötszáz tengeri mérföldre, nemzetközi vizeken figyelhető meg. A műanyagflakonokat, -kupakokat, -zacskókat és más csomagolóanyagokat a nap sugarai lassan apró részecskékre bontják, amelyek összetömörülve az óceán közvetlen felszíne alatt lebegnek.

A Scripps Tengerkutató Intézet expedícójának munkatársai, akik rendszeresen tanulmányozzák a hulladéktakaró nagyságát, összetételét, megfigyelték, hogy egy tengeri rovar, amely az óceánok felületén repked, ma már ezekre az emberi körömnél nem nagyobb műanyag darabkákra rakja le tojásait, nem pedig az óceánban úszó természetes anyagokra, mint például faágakra vagy kagylókra. A kutatók aggódnak amiatt, hogy az ember által készített műanyag “gyökeret ver” a tengeri élővilágban.

“Ez az, aminek soha nem lenne szabad megjelennie az óceánban, ugyanis megváltoztatja az óceán ökológiájának egy kicsiny aspektusát” – hangoztatta Miriam Goldstein. Az amerikai szakemberek a brit tudományos akadémia, a Royal Society Biology Letters folyóiratának honlapján szerdán tették közzé megfigyelésüket.

Goldstein vezette azt a csoportot, amely Kalifornia partjaitól 1600 kilométerre hajózott ki a Csendes-óceánra, hogy dokumentálja a hulladéktakaró hatását a tenger élővilágára. Vízmintákat, tengeri állatok példányait és műanyagmintákat gyűjtöttek be. A kutatócsoport már korábban felfigyelt arra, hogy az általuk tanulmányozott halak 10 százaléka “fogyasztott” a műanyagszemétből.

Nem csak a Csendes-óceán északi részén fedeztek fel ilyen műanyag szeméttakarót, 2010-ben bukkantak rá az észak-atlanti szemétfoltra a Sargasso-tengeren, Bermuda környékén. Ausztrál kutatók tavaly az Indiai-óceánban mutatták ki műanyagok nagy mennyiségű, de nem összefüggő jelenlétét.

Forrás: MTI/HVG

Művészi fotók a Csendes-óceáni nagy szemétfolt darabkáiból

Mandy Barker “SOUP” (Leves) című sorozatában a Csendes-óceáni nagy szemétfolt apró darabjait örökíti meg. A fotós összegyűjti a partra mosott szemetet, majd minden fotóhoz más-más elrendezésben állítja össze ezeket, amellyel a szemétfolt “változatosságát” és nagyméretű szennyezését próbálja érzékeltetni.

Madárfészek című fotóján például halászháló-darabokat és az ennek útjába kerülő hulladékot örökíti meg, a Paradicsom című képhez pedig a pirosas műanyagdarabokat válogatta ki. A fotók, bár egyedi címeket viselnek, összeségében a szemétfolt egészét képezik le. Az egyes darabkák közeli felvétele pedig megengedi, hogy ezt a sokaságot alaposabban, részleteiben is megvizsgálhassuk. Olvasd el a teljes sztorit

Öko-valóságshow, aranyhallal: több, mint cukiság

Öko-valóságshownak nevezhető, folyamatos élő közvetítés hősévé válik Kai, az aranyhal, aki a Csendes-óceáni nagy szemétfolt megtisztítására gyűjt adományokat. A halacska maga is műanyagdarabkákkal “küzd” az akváriumban, mindennapjait pedig a nap 24 órájában lehet követni.

A Project Kaisei amerikai-japán környezetvédelmi civil szervezet kezdeményezésére született az újfajta “valóságshow”, amelyben a “nézők” adományai függvényében tisztítják meg folyamatosan az akváriumot a műanyagtól. A befolyt összegeket valójában a nagy szemétfolt kutatására, expedíciókra, és tisztítási akciókra fordítják. Olvasd el a teljes sztorit

előző »