Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «szárazság»

Extrém, szélsőséges időjárási jelenségek várhatók világszerte 2016 elejéig

Várhatóan az év végéig tovább erősödik a szélsőséges időjárási jelenségekkel járó El Nino, mely az utóbbi 15 év legerősebb El Ninója lehet – közölte az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).

Olvasd el a teljes sztorit

Sosem látott szárazság van Brazíliában

brazilia
photo by Luciano Queiroz via shutterstock.com

A NASA új műholdas adatai szerint a korábban feltételezettnél súlyosabb szárazság sújtja Brazíliát: az elmúlt három év mindegyikében 56 billió liter vizet vesztett az ország délkeleti térsége – ez több, mint amennyivel fel lehetne tölteni a Sierra Nevadában fekvő Tahoe-tavat.

Brazíliában 35 éve nem volt ilyen szárazság: a normális időszakokhoz képest az utóbbi három év során évente 49 billió liter vízzel volt kevesebb az ország nagyobb, de kisebb népsűrűségű északkeleti térségében is – közölték a NASA kutatói.

Augusto Getirana, az amerikai űrkutatási hivatal hidrológusa elmondta, hogy a brazilok tisztában vannak a szárazsággal, hiszen az ország egyes részein megtapasztalhatták a vízelosztást, az áramkimaradásokat és azt, hogy üresek a víztározók, de ez az első olyan dokumentum, amely pontosan kimutatja, hogy mennyi víz tűnik el a vízbázisból és a tározókból – fűzte hozzá.

„Sokkal nagyobb mennyiség, mint képzeltem. A klímaváltozás miatt ez egyre gyakrabban fog megismétlődni” – jelentette ki a tudós, aki a klímaváltozás és a gravitációs mezőben bekövetkező változások földi vízkészletre gyakorolt hatását vizsgáló NASA-műholdak (GRACE) utóbbi 13 évre visszamenő adatait dolgozta fel a Journal of Hydrometeorology című folyóiratban megjelenő tanulmányában.

Getirana rámutatott, hogy Brazíliában, az Amazonas hazájában nincs abszolút vízhiány, inkább az a probléma, hogy a sűrűbben lakott vidékeken, különösen az ország délkeleti részén a vízellátás nagyban függ a helyi vízbázisok és víztározók vízmennyiségétől, és ha ezek a szárazság miatt leapadnak, nincs utánpótlás. A szárazsággal küzdő területekre persze elméletileg lehetne vizet vezetni más térségekből, ám ez hihetetlenül költséges és nehéz volna.

A tudós úgy vélte, az új NASA-adatok figyelmeztetésül szolgálhatnak a politikusok számára, hogy jobban gazdálkodjanak a vízkészletekkel, foglalkozzanak a klímaváltozással, és oldják meg a válságot. Getirana megjegyezte: az adatokból nem lehet következtetni arra, hogy milyen hosszú ideig tarthat a szárazság, az azonban kiderült, hogy az utóbbi hónapokban is csökkent a vízkészletek szintje Brazíliában.

via greenfo.hu

Tanulmány: a klímaváltozás is nagyban hozzájárult a szíriai konfliktushoz

Egy képregény részlete a szíriai konfliktus okairól (http://www.upworthy.com/trying-to-follow-what-is-going-on-in-syria-and-why-this-comic-will-get-you-there-in-5-minutes)

Egy képregény részlete a szíriai konfliktus okairól (http://www.upworthy.com/trying-to-follow-what-is-going-on-in-syria-and-why-this-comic-will-get-you-there-in-5-minutes)

Egy hétfőn publikált tanulmány a szíriai konfliktushoz vezető okok közé sorolja a több évig tartó, súlyos, rekordot döntő aszályt és a klímaváltozást is. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent kutatás megállapítja, a tönkrement szíriai parasztok otthagyták terméketlenné vált földjeiket, és a városokba vonultak, ami nagyban hozzájárult a polgárháború kirobbanásához, amely azóta több száz ezer áldozattal járt.

Olvasd el a teljes sztorit

Kiszáradóban az Elba, világháborús bombák kerülnek elő a mederből

"River Elbe bend panorama" by Thom Quine - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

River Elbe bend panorama” by Thom QuineOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Németországban az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság miatt egyre több munkát adnak a tűzszerészeknek az Elba kiszáradó medrében sorra előbukkanó második világháborús robbanószerkezetek. A kiszáradó mederben furcsa növényinváziót is hozott az aszály.

Olvasd el a teljes sztorit

Most már tényleg mindenkit fenyeget az ivóvízhiány

kalifornia
Fogy az ivóvíz Kaliforniában, fotó: Radoslaw Lecyk via shutterstock.com

Az emberek világszerte riasztó mértékben merítik ki a földalatti víztározókat, ezzel százmilliók túlélési esélyeit fenyegetve – derül ki a Kaliforniai Egyetem és a NASA átfogó tanulmányából.

A föld 37 legnagyobb víztározójából 21-ben nagyobb mértékben fogy a víz, mint ahogy feltöltődnek, aminek oka a népességnövekedés és a klímaváltozás. Ezek közül 13 esetében „jelentős a hiány”, így többek között az Arab Víztározó Rendszerben, ami Szaúd Arábiát, Szíriát, Irakot és Jement látja el vízzel, illetve az észak-afrikai Muzik-Djao medencében, az Indus-völgyben és a kaliforniai Központi Víztározó Rendszerben.

„Roppant komoly a helyzet” – mondta a VICE News-nak Jay Famiglietti, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának tagja és a tanulmány egyik szerzője. „Világszerte több vizet használunk el, mint amennyi megújuló forrás a rendelkezésünkre áll.”

A tudósok a NASA’s GRACE műholdak 10 évnyi adatát elemezték, amelyek a Föld gravitációjában a vízkészletek változása által előidézett rendellenességeket mérték.

Az UNESCO szerint  a világon több mint 2 milliárd ember támaszkodik a víztározókra, mint egyedüli ivóvízforrásra. A víz elvesztése megzavarhat gazdaságokat, konfliktusokhoz vezethet, elsősorban éppen a Föld jelenleg is instabil területein, mondta Charles Iceland, a Világ Erőforrás Intézetének tagja.

Szíriában például a polgárháború 2011-es kitörését megelőző években tapasztalták az ország történelmének legnagyobb szárazságát. A kétségbeesett gazdálkodók a földalatti készletekhez fordultak, de ezek is kifogytak, ami többjüket arra kényszerítette, hogy elhagyják az otthonukat. A kutatók és a kormánytisztviselők széles rétege azt állítja, hogy ez a masszív szociális probléma erősítette a kormányellenes hangulatot.

Iceland állítsa szerint Jemenben, ahol a vízállomány néhány városi területen az évtized végére elfogyhat, hamarosan hasonló szituáció alakulhat ki.

„Az emberek látják a földalatti vizek szintjének csökkenését, és attól félnek, hogy ha elfogy a víz, a lakosságnak más területekre kell költöznie” – mondta Iceland. „Ha nem lenne Jemennek elég problémája az állam felosztásával, ezáltal egy sokkal nagyobb káosz is úrrá lehet rajta.”

Egy 2012-es külügyminisztériumi jelentés azt állapította meg, hogy a vízhiány a következő 10 évben kritikus nemzetbiztonsági instabilitáshoz vezethet az Egyesült Államokban is. A Nemzeti Hírszerzési Tanács arra figyelmeztetett, hogy a vízkészlet kimerülése államok összeomlásához és regionális feszültségek kitöréséhez vezethet, illetve gátolhatja a diplomáciai partnereket az Államokkal való együttműködésben.

Miközben a tiszta talajvíz számos területen eltűnik, senki nem tudja pontosan, mennyi földalatti vízkészlet áll rendelkezésünkre, így lehetetlen megmondani, azok mikor száradhatnak ki, állítja Famiglietti. Néhány közülük annyira mélyen a föld alatt helyezkedik el, hogy túl nehéznek bizonyul a hozzáférés. Tehát az olajkészletekkel ellentétben a világ aktuális vízállományának becslése nehezen kivitelezhető. Például az előrejelzések szerint az Északnyugat-Szaharai Víztározó Rendszer teljes kiürülése valamikor leghamarabb 10 ezer, legkésőbb 21 ezer év múlva várható.

Mindeközben a földfelszín alatt egyre mélyebben található vizeink elérése mind a föld alatt, mind felett hatalmas pusztításokkal jár.

„Hatalmas ökológiai pusztítás folyik. Kaliforniában süllyed a talaj, a folyamok kimerülnek, a talajvízszint esik, a források kiszáradtak, a víz minősége romlik” – részletezi Famiglietti. „Valóban fordulópontokhoz értünk, nagyon fontos lenne pontosan tudnunk, mennyi víz maradt. Nagyon gyorsan használjuk fel.”

A szakértő aggodalma nem hiábavaló, Kalifornia államban már tavaly óta vízkorlátozások vannak, amelyeket egyre inkább szigorítani akarnak. Az állam történetében még nem volt példa ilyen intézkedésre, a településeknek 25 százalékkal kell csökkenteniük a vízfelhasználásukat. A Jerry Brown kormányzó által elrendelt korlátozás a lakosságra, a vállalatokra, a farmerekre és más fogyasztókra egyaránt kiterjed. Az egyetemi városoknak, golfpályáknak, temetőknek és más parkos területeknek jelentősen korlátozniuk kell a fogyasztást.

Az önkormányzatoknak 465 hektáron a gyepet szárazságtűrő tereprendezéssel kellett felváltaniuk, és kedvezményes programokat kellett indítaniuk annak érdekében, hogy a sok vizet fogyasztó berendezéseket minél többen takarékosokkal váltsák fel. A központi sávelosztók öntözése tilos, és akit vízpazarláson érnek (nem zárja el a csapot, megöntözi a gyepet stb.), az 500-tól 10 000 dollárig terjedő büntetéssel számolhat.

Brown szerint a történelmi szárazság eddig példa nélküli lépéseket követel meg. A kormányzó azt követően döntött így, hogy a márciusi mérésekből kiderült: a Sierra Nevada hegység egyre fogyatkozó hótakarója mindössze 19 százaléka az évszak történelmi átlagának. A hegyekben lévő hó mennyisége jelentősen alatta marad az 1977-ben és 2014-ben mért 25 százalékos negatív rekordnak.

Februárban Brazíliában volt kétségbeejtő a helyzet, a legfőbb Sao Pauló-i víztározó szintje február második hetében mindössze teljes kapacitásának hat százalékán állt, miközben az esős évszak java már lecsengett.

Akkor a város Cantareira nevű víztározó-rendszere áprilisra szinte teljesen kiapadt, és a városvezetés drámai víztakarékossági intézkedésekre szánták magukat. Sao Paulo mellett Brazília két másik nagy agglomeráció, Rio de Janeiro és Belo Horizonte körzetében is hatóságilag kellett korlátozni a vízfogyasztást. Ez összesen 40 millió embert érintett.

Eközben az emberek és vállalkozások között versenyfutás indult a maradék vízkészletekért. Cégek versenyeztek egymással a vízszállító tartálykocsik lefoglalásáért. Egyes, nagy vízhasználatú szektorokban a vállalatok kutakat fúrattak a legrosszabbra is felkészülve, a nagyobb kórházak pedig víztisztító és újrahasznosító berendezéseket telepítettek, ahogy a gazdagabb kerületek lakói is ilyen rendszerekkel és hatalmas házi víztározók kialakításával vészelték át a vízhiányt. A brazíliai esetet a kutatók az esőerdők kiirtásával hozták összefüggésbe.

vice news/mti/totb

Példátlanul melegszik Belső-Ázsia éghajlata

"TerkhiinTsagaanNuurPan" by User:Doron - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

TerkhiinTsagaanNuurPan” by User:DoronOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

Belső-Ázsia éghajlatának példátlan felmelegedéséről tanúskodnak a fák évgyűrűi, az utóbbi évtizedekben a hőmérséklet a régióban sokkal gyorsabban emelkedett, mint bárhol másutt a világon – derítették ki amerikai és mongol kutatók, akik eredményeiket a Quaternary Science Reviews folyóirat legújabb számában ismertetik.

Mongólia területének nagy része füves puszta, ám az északi hegyvidéket erdőségek borítják. A kutatócsoport Nicole Davi, a Columbia Egyetem tudósának irányításával lóháton járta be a Hövszgöl-tó vidékét, ahol 2300 méteres magasságban mintákat gyűjtöttek a szibériai vörösfenyőkből (Larix sibirica). A projekt keretében összesen 200 élő és kiszáradt fából vettek mintákat, hogy az évgyűrű-vizsgálati projekt keretében az elmúlt ezer év éghajlati viszonyairól kapjanak képet – olvasható a PhysOrgon. Olvasd el a teljes sztorit

A város, amelyet elöntött a víz, majd újra a felszínre került

elontottvaros

Egy kis argentín várost még a nyolcvanas években elöntött a víz. Villa Epecuen azelőtt rendkívül népszerű turisztikai célpont volt, magas sótartalmú tavának gyógyhatása és a bájos környék miatt.

Olvasd el a teljes sztorit

Súlyos vízproblémák Kínában. Csatornákon terelik a Jangce vizét északra

Több mint 1400 kilométert meghaladó távolságot átszelő csatornák és csővezetékek kezdték meg pénteken ontani Kína leghosszabb folyójának, a Jangcénak a vizét a szomjazó északi országrészbe.

Olvasd el a teljes sztorit

Lopják a vizet Kaliforniában

A kaliforniai szárazság egyre súlyosabb, a víz pedig egyre értékesebb és ritkább erőforrás. Úgy tűnik, az ennek következtében egyre gyakoribbá váló vízlopás jelenségével sem tudnak mit kezdeni a hatóságok.

Olvasd el a teljes sztorit

Szárazságtűrő GMO-kal alkalmazkodhatna a klímaváltozáshoz az afrikai mezőgazdaság?

Ma ér véget az az etiópiai csúcstalálkozó, amelyen afrikai kormányzati vezetők és válallkozók tárgyalnak a kontinens államainak élelmiszerbiztonsága megteremtéséről.

Az Afrikai Unió célja, hogy 2025-re megduplázza az élelmiszertermelést és felére csökkentse a szegénységet. 200 millió afrikai krónikus alultápláltságban szenved, és minden évben ötmillió ember hal meg éhínség következtében. Olvasd el a teljes sztorit

előző »