Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Szabó Anna»

Jótetteket ültetünk? Invazív fajok csemetéivel erdősítenek a Plantăm fapte bune akcióban

ff

Fehér akácot és lepényfát, agresszív invazív fajokat is előirányoztak kiültetésre a “Plantăm fapte bune” országos akció keretében.

Olvasd el a teljes sztorit

Ne edd, védd: a törpemandula


Virágzó törpemandula (fotó: Lészai István)

Amikor felkértek, hogy tudománynépszerűsítő cikket írjak a törpemandula védelmében, inkább csak a magam tájékozódása végett, körkérdést intéztem az ismerősökhöz: mit tudnak erről a növényről, s mire lennének kíváncsiak a törpemandulával kapcsolatban? Egyetlen visszatérő kérdés érkezett: Ehető? (Úgy tűnik, a tavaszi vitaminhiány magasan felülmúlja a természetvédelmi érdeklődést….) Hát megfogtak vele, ez a botanikusok pechje, ha a farkasra vagy a szürke gémre kérdezek rá, biztos senkit nem érdekel, hogy meg lehet-e enni vagy sem. Nem fokozom a feszültséget: igen, ehető. De, mint mondani szokás, nem ezért szeretjük.

Szabó Anna

A törpemandula (latin nevén Prunus tenella vagy Amygdalus nana) kesernyés, legfeljebb fél centi hosszú magvait 1-2 centi nagyságú tojásdad csonthéj és sűrűn molyhos külső burok fedi. Kesernyés ízét, akárcsak a manduláét (Prunus dulcis vagy Prunus amygdalus) és a legtöbb más csonthéjasét hidrogéncianid (ciánhidrogénsav) tartalmának köszönheti, amelyből – a szakirodalom szerint legalábbis – nagyobb mennyiséget tartalmaz, mint közeli, jóval édesebb rokona. Ízértéke és gyógyhatása alig közelíti meg a manduláét.
Magyarán: apró, keserű, szőrös, elővájni bonyodalmas, a hosszú élet titkát nem rejti, tehát enni nem érdemes. Olvasd el a teljes sztorit