Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «rendszer»

Tim Shanks: a kapitalizmus nem fenntartható. Az átalakulás bekövetkezik, de nem mindegy, hogyan

Steven-Matt_455613_1

A környezet által nyújtott szolgáltatások értéke háromszor akkora, mint a globális GDP, mégis, a természetet mint gazdasági tényezőt a jelenlegi mainstream közgazdasági gondolkodás ignorálja – fejtette ki Tim Shanks, a helyi gazdaságfejlesztés nemzetközi szakértője a Green Reportnak adott interjúban.

A természet módszeres pusztítása elkerülhetetlenül a társadalmi-gazdasági rendszer átalakulásához vezet; erről az alternatív rendszerről nem tudjuk, jobb lesz vagy rosszabb, ez az emberiségen fog múlni – véli.

Négy aggasztó, egymással is összefüggésben lévő problémával nézünk szembe, ezek: az adósságválság, az egyenlőtlenség, a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás és a földi életet lehetővé tévő, ingyenes szolgáltatásokat nyújtó ökoszisztémák rombolása. Shanks szerint az utolsó kettő a legnagyobb probléma. A pénzügyi rendszereket, a megszorításra alapuló politikákat, az egyenlőtlenséget az ember generálja, és amennyiben egyetértés születne erről, ezeket – elviekben – fel lehetne számolni.

Ám a természeti erőforrások más kategóriába tartoznak. Végesek, és kiaknázásuk katasztrofális mértékű környezetrombolással jár, olyan rendszereket teszünk tönkre kitermelésükkel, amelyek az életet tartják fönn a bolygón. A környezeti problémákat közgazdasági szempontból mégis alulértékelik. Jelenleg Európában rövid távon növeljük a profitot, de eközben romboljuk az életfenntartó rendszereket – hangsúlyozza a szakértő.

Az átalakulás elkerülhetetlen

A jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerben, bár vannak próbálkozások a fogyasztás és pazarlás visszaszorítására, ez mégsem hatékony, mivel ha valamit felkínálnak nekik és az elérhető, az emberek továbbra is megvásárolják. Általánosságban kellene arra koncentrálni, ami fontos, éspedig az erőforrások végességének problémájára, és akkor az elkerülhetetlen átmenet könnyebb és fájdalommentesebb lenne. Ám minél inkább úgy viselkedünk, mintha hinnénk, hogy a holnap nem jön el, és bármit tehetünk az erőforrásokkal, annál hirtelenebb és fájdalmasabb lesz az átalakulás. Ha okosak és érzékenyek vagyunk, az átmenet elkezdődhet, ha elhalasztjuk, megbánjuk – foglalta össze Tim Shanks.

Ez az átmenet márpedig elkerülhetetlen, hiszen elsősorban azok az ökológiai problémák idézik elő, amelyekkel küszködünk. A kérdés az, a változás jó vagy rossz lesz az emberiségnek? – tette fel a kérdést Shanks. Olyan út is lehetséges, amelynek végeredménye egy fenntartható, hosszú távon az élet fennmaradását szolgáló rendszer, a másik, rémisztő verzió pedig az atomrobbantás utáni korszak, amikor elölről kell kezdeni a civilizáció felépítését.

Alternatív erőforrásokat kell találni

Shanks a WWF Élő Bolygó-jelentésére is hivatkozik, amely megállapítja, az utóbbi négy évtizedben az állatvilág létszáma felére csökkent. A gazdasági rendszerek ignorálják, hogy az értékek és javak a természetből erednek; az életet fenntartó ökoszisztémák 60%-át már elkezdtük rombolni, és a változások már annyira előrehaladottak, hogy nem garantálható a jövőben az életfenntartó képességük megmaradása. Az emberiség erőforrásigénye máris 50%-kal magasabb, mint amennyit a természet regenerálódóképessége fedezni tudna. Vagyis másfél Földre lenne szükség, hogy a jelenlegi igényeket ki tudja elégíteni: ez érvényes a fakitermelésre, amely nagyobb ütemű, mint az új erdők növekedése, vagy az ivóvízkészletekre, melyeknek felhasználása gyorsabb, mint az újratermelődésük, ugyanakkor sokkal több szén-dioxid kerül a légkörbe, mint amennyit a természet tárolni tud.

Más erőforrásokat kell keresnünk, hiszen jelenleg a GDP 5%-át arra fordítjuk, hogy energiát nyerjünk. A hidraulikus repesztéssel sokkal több energiát fogyasztunk el, mint amennyit kinyerünk, az etanoltermelés is energiaigényesebb, mint amennyit eredményez, a kőolajat is egyre drágább lesz kitermelni – véli a szakértő. A “zöld vállalkozások” hatása pedig marginális marad mindaddig, amíg strukturális változások nem következnek be a társadalomban. Amíg ugyanis a profitmaximalizálás a legfőbb cél, a többség ennek szellemében jár el. A “zöld vállalkozások” megjelenése és modellé válása az aktuális kapitalista rendszer alkalmazkodásának jele, de ne felejtsük el, hogy a kapitalizmus az egyenlőtlenséget, a profitot és az erőforrások tönkretételét promoválja. Shanks szerint az alapszabályokat is újra kellene gondolni és tervezni.

A kapitalizmus jellemzője, hogy az embereket szinte észrevehetetlenül manipulálják olyan irányba, hogy önkéntesen járuljanak hozzá a rendszer fenntartásához – véli Shanks. Ha erre ráébresztjük az embereket, és tudatosítják ennek mechanizmusát, valamint azt, hogy ez az egész rendszer nem fenntartható, olyan irányba alakíthatják a társadalmat, hogy az élhetőbb jövő felé haladjon – tette hozzá.

A jövő a helyi gazdaságoké

A strukturális változások nyomán nagyobb társadalmi egyenlőséget, a jövedelmek elosztásában mutatkozó szakadékok eltüntetését, és kiegyensúlyozottabb regionális fejlesztést kell megcélozni. Most fejlesztési gócpontok vannak, nagyvárosok, amelyek ugrásszerűen fejlődnek, miközben a periféria leszakad, ezt kellene megváltoztatni a szakértő szerint.

A helyi gazdaságot nem önfenntartóként kell elképzelni, hanem olyannak, amely a helyi erőforrásokat felhasználva saját termékeket hoz létre – a jövő gazdaságának sikeressége a helyi gazdaságok életképességén fog múlni. Máris van néhány működő példa Észak-Olaszországból, Spanyolországból, amelyek azt mutatják, lehetséges ez a fajta gazdaságfejlesztési út – fejtette ki a szakértő.

Forrás: Green Report via totb.ro

Több az állat, mint a növény. 8,7 millió faj élhet a Földön


A feketefejű erdei nimfát 2009-ben fedezték fel Kolumbiában. Fotó: godenyheter.no

Minden eddiginél pontosabb becslés szerint a Földön 8,7 millió faj él, ám a legtöbb fajt még nem is írták le. Felfedezésükhöz és rendszertani meghatározásukhoz mintegy ezer évre lenne szükség – írják kutatók a PLoS Biology szaklapban megjelent tanulmányukban.

Ez a hatalmas szám „az Élet családfája” ágai közti rokonsági kapcsolatok elemzése során jött ki. Eddig a tudósok mintegy 1,2 millió fajt írtak le tudományosan. Olvasd el a teljes sztorit

A rendszer, ami visszahúz

Múltkor az ember legjobb barátairól beszéltem. Nem, nem a kutyákra gondolok, hanem a polgárőrökre. Olyan emberek, akik a többi köztisztviselőhöz hasonlóan szakosodtak és a szakterületükön kompetenciákat szereztek. Ha a legtöbb tisztviselők fő kompetenciája a pasziánsz, a polgárőröké a séta és az elkerülés. Ők a tavasz első hírnökei, mivel nem igazán látni őket, amikor hideg van, és szintén őket kell követni, ha nem akarunk a városban történő kellemetlenségekbe és konfliktusokba botolni.

Csibi Magor

Csodálatos bürokráciánkban mindenki kifejlesztett egy hatodik érzéket, amely jelzi a különböző problémákat. A polgárőrök és rendőrök hatodik érzéke konfliktusok, verekedések, szemétdobálás, közlekedési szabályok áthágása esetén lép működésbe, míg az egyszerű tisztviselő csak annyit tanul meg, hogy hogyan kell minket kikerülni. Számukra a munka a legnagyobb veszélyforrás. Megtanulnak megszabadulni a sorbanálló emberektől, a benyújtott dossziéktól, megtanulják kitolni a határidőket, meg feszegetni a határokat. Mi pedig, akik még elhisszük, hogy lehet valamin változtatni, mindig falba ütközünk. Nem értjük, miért nem válaszolnak a kéréseinkre, hogyan veszíthetnek el panaszokat, miért van mindig nekik igazuk. Olvasd el a teljes sztorit