Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «ragadozó»

Védett állatokat öl a menekültellenes kerítés

12342283_932643770105477_1496756378446406509_n

A menekülthullámot távol tartani hivatott kerítések hatalmas károkat okoznak a védett ragadozók és más állatfajok állományainak – hívják fel a figyelmet a területen dolgozó biológusok.

Olvasd el a teljes sztorit

Már infografika is készült a “medvebűnözésről”

01 Medvek helyzete - letszam

“Hargita megyében az optimálisnál négyszer több medve él” – újabban infografikákon is terjeszti saját verzióját a medvepopuláció helyzetéről a Hargita Megyei Tanács.

Olvasd el a teljes sztorit

Nagyobb védelmet kapnak a farkasok Szlovákiában

A jövőben az eddiginél nagyobb védelmet kapnak a farkasok Szlovákiában, egyebek mellett nő azoknak a területeknek a száma, ahol tilos lesz vadászni ezekre a ragadozókra, és szigorodnak vadászatuk feltételei is – közölte a Vlk (Farkas) környezetvédelmi szervezet.

Olvasd el a teljes sztorit

Szuperragadozók vagyunk

Barent Fabritius: The slaughtered swine

Barent Fabritius: The slaughtered swine

Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon – derült ki a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítői 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.

Olvasd el a teljes sztorit

Nálatok, nálatok vannak-e farkasok? Előadás a WolfLife-projektről Szentgyörgyön

10456459_503948823041758_442390356979336872_n

Hétfőn, december 15-én a sepsiszentgyörgyi Életfa környezetvédelmi klubban a WolfLife projekt szakértője tart előadást. Helyszín: Lábas ház, Nyugdíjasok klubja, időpont: 18 órától.

Olvasd el a teljes sztorit

A farkasok megtizedelésével még több háziállat pusztul el

A Washington State University kutatói az utóbbi 25 év adatait összesítve arra a következtetésre jutottak, a farkasok megtizedelése nemhogy csökkentette volna az állattartókat ért károkat, hanem pont ellenkezőleg: még több juhot és tehenet veszítettek a nagyragadozók miatt.

Amerikában a szürke farkas a hetvenes években kritikusan veszélyeztetett volt, azután valamelyest növekedett, ezért a farmerek engedélyt kaptak, hogy az állataik védelmében “kontrollálják a farkaspopulációt”, azaz kilőjenek farkasokat. Ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy a falkák szerkezete megváltozott, olyan fiatal hímek is szaporodni tudtak, amelyeknek normális esetben nem volt erre esélyük. Több lett a fiatal, tapasztalatlanabb pár, nem működött az öreg hímek természetes populációkontrollja, emiatt nőtt a farkasok száma, vélik a kutatók.

Azt javasolják, a vadászat helyett más megoldásokat kell találni az állattartók javainak védelmére, például őrzőkutyákat, több pásztort alkalmazni, növelni a karámok biztonságát. Valójában ugyanakkor a farkasok a károkért csak nagyon csekély mértékben tehetők felelőssé: az állatpusztulások mindössze 0.1-0.6%-áért.

via TreeHugger

Védik a magyar farkasokat

A farkasok védelméért fogott össze a magyarországi természetvédelem két kulcsszereplője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szervezete, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI).

Hétfőn a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot tett a Budakeszi Vadasparkban, amely maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében – olvasható a WWF Magyarország közleményében. Az együttműködés a kutatáson alapuló közös munka fontos lépcsője, amely a már folyó hiúzkutatásokhoz hasonlóan a farkasokkal kapcsolatos tudásanyag kiterjesztését szorgalmazza.

A nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések rendkívüli veszélyeket jelentenek a farkasok számára, holott jelenlétük elengedhetetlen az erdők életközösségének egészséges működéséhez. Szabályozzák a növényevő fajok, többek közt szarvasok, őzek, vaddisznók állományait, ezzel hozzájárulnak az erdei növényzet regenerálódásához – olvasható a WWF Magyarország közleményében.

“A kutatók az ANPI működési területén évtizedek óta kísérik figyelemmel a jelen lévő nagyragadozókat, a farkasokat is. Az igazgatóság a közelmúltban befejezett pályázata eredményeképpen genetikai adatbázis építésébe kezdett. Az adatbázis alapján a területen megforduló egyedek azonosíthatóak, családi viszonyaik feltérképezhetővé válnak” – emelte ki Veress Balázs, az ANPI igazgatója.

A WWF Magyarország több mint 20 éve dolgozik a természetes erdei élőhelyek védelméért. Farkasvédelmi programjának keretein belül a kutatásnak, a lakossági kommunikációnak és az illegális kilövésekkel kapcsolatos figyelemfelhívásnak is kulcsszerepe van. “Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon, és kilövése több éves börtönbüntetéssel sújtható, támogatóinktól a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről. Az állatokat gyűlöletből vagy trófeaszerzési céllal lövik le, az orvvadászok tettenérése pedig nagyon nehéz” – idézi a közlemény Fáth Ákost, a WWF Magyarország igazgatóját. A WWF Magyarország az eseményen bemutatta Erdei Zsolt világbajnok profi ökölvívót, aki a farkasvédelmi program arcaként áll ki a felelős gondolkodás és a természetvédelem fontossága mellett.

Forrás: MTI

Az ACCENT GeoÖkológiai Szervezet álláspontja a medveátkelő beépítéséről

Tusnád község Általános Területrendezési Terve több pontban érinti az Alcsíki-medence Natura 2000 területet, viszont a dokumentáció figyelembe vette a terület Kezelési Tervében és Belső Szabályzatában megfogalmazott előírásokat, így csak apró átfedő területek vannak. A szóban forgó zöldövezet, amely Tusnádfürdőtől északra található, és teljes mértékben beépíthető területként jelölték be, csak indirekt módon érinti a Gondnokságot, hiszen a Tusnádi-szorostól keletre fekszik, a Natura 2000-es terület határán kívül.

>> A medveátkelőre építkeznének Tusnádon >>

Miről van szó?
Az Olt völgye Sepsibükszádtól Tusnádig medvék és más emlősök migrációs útvonalába esik, átkelőhelynek használják egyik hegységből a másikba. A települések terjeszkedése miatt eddig is egyre szűkült az a tér, ahol átjárhattak az állatok, most egy új területrendezési terv viszont Tusnádfürdő és Tusnád között csak egy 650 méteres sávot hagyna, ami „ökológiai folyosóként” funkcionálhatna a medvék és más állatok számára. A medve-ember konfliktusok így sem ritkák a térségben, viszont az élőhely további fragmentációjával várhatóan súlyosbodna a helyzet. A LIFE Ursus projekt keretében született szakértői tanulmányokban többek közt javasolják, hogy a további fejlesztéseket szigorúan alá kell rendelni a védett nagyragadozó élőhelyei és átkelőhelyei megőrzésének, és ahelyett, hogy újabb akadályokat építünk ki a térségben, inkább a meglévő infrastruktúrát kellene olyan irányban átalakítani, hogy kedvező legyen: például a medvék számára alagutakat létrehozni utak, vasutak alatt.

Természetesen a Tusnádi-szoros – mint fontos átkelőhely nagyragadozók számára – nem működik, ha a körülötte lévő, vele kapcsolatos folyosók beépülnek, elszakadnak tőle. Emiatt aggodalmunkat fejeztük ki, miszerint nemcsak kezelési meggondolásból, hanem a tusnádfürdői lakosságra való figyelemmel kellene kezelnünk a témát. Ám a terv első változatában a „medve” szó nem is jelent meg. Ez furcsa volt számunkra, hiszen annak ellenére, hogy 2 jelentősebb pályázat (az Alcsíki-medence N2000 terület Kezelési Terve és egy medvékre koncentráló LIFEURSUS nevű projekt) is bizonyította, hogy a Tusnádfürdőtől északra és délre fekvő fás, zöld területek a Keleti-Kárpátok egyik legfontosabb átkelőhelyét jelentik a medvék számára a Hargita-hegység és a Csíki-havasok (Csomád-hegység) között. Persze ez egy olyan információ, melynek ismeretéhez semmiféle projektre nincs szükség, elég egyszerűen a térképet megvizsgálni. Olvasd el a teljes sztorit

Magányos farkas és egy falka a TWP új kameracsapdás felvételein!

farkas

Medvék és hiúzok után most a farkasokról gyűjtött eddigi felvételeiből adott közre a Transylvanian Wildlife Project (TWP).

Olvasd el a teljes sztorit

A farkasok új életet adnak egy egész ökoszisztémának (videó)

farkas
Fotó: RickyNJ via flickr

Kíméletlen vadászok – akik életet adnak. Azt eddig is tudták a kutatók, hogy a farkasok jelenléte jótékony hatással van az ökoszisztémákra – de hogy mekkora mértékben, senki nem gondolta azelőtt.

Nemcsak a többi állatfajra, de a fák növekedésére, sőt a folyók vízhozamára is pozitívan hat, ha a ragadozók falkái ismét megtelepednek egy területen. Jelenlétüknek köszönhetően csökken a növényevő fajok populációja. Megváltozik az egyedek viselkedése is: bizonyos helyeket elkerülnek és máshol legelnek, így a fák, bokrok, nüvények ismét elfoglalják a korábban túllegelt részeket. Itt egy idő után megjelennek a madarak és más kisebb fajok, és lassan a teljes ökoszisztéma megváltozik, magasabb biodiverzitású lesz akár csupán néhány év leforgása alatt. Olvasd el a teljes sztorit

előző »