Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «pusztulás»

Öt ámbráscet pusztult el a holland partokon

Öt nagy ámbráscet vetődött a holland partokra kedden, szerda hajnalra mind elpusztultak – közölték szakértők.

Olvasd el a teljes sztorit

Egy ismeretlen halálos betegség elpusztította a tatárantilopok felét

Seilov - www.ulytautour.kz: „Сайгак”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Seilov – www.ulytautour.kz: „Сайгак”. Engedély: CC BY-SA 3.0, forrás: Wikimedia Commons

Több mint 100.000 szajga pusztult el az utóbbi hetekben – írja az Élettudományok Hírnöke külföldi forrásokra hivatkozva. Ez a szám a becsült állomány fele. Más becslések még nagyobb egyedszám-veszteséget adnak meg. A probléma olyan nagy, hogy a kazah mezőgazdasági minisztérium, angol, német szakértők, és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (UN FAO) vizsgálja a lehetséges okokat.

Olvasd el a teljes sztorit

Kétszáz éve pusztítjuk a Nagy Korallzátonyt

Már az európai telepesek 19. századi megérkezésével megkezdődött a Nagy Korallzátony partközeli részeinek pusztulása Ausztráliában.

George Roff, a Queenslandi Egyetem kutatója és munkatársai jutottak erre a következtetésre munkájuk során. A mezőgazdaság miatt a mellékfolyókon keresztül több üledék és több tápanyag került a tengerbe, ez károsította a korallokat és érzékenyebbé tette őket a viharokkal és más káros környezeti hatásokkal szemben. A telepesek 1870-ben érkeztek Queensland partjaira – írják a szakértők a Proceedings B című szaklapban.
Olvasd el a teljes sztorit

Delfinpusztulás Indonézia partjainál

Fotó: Wikimedia Commons

Negyvenhat gömbölyűfejű delfin, vagy más néven pilótabálna vetődött partra Indonézia egyik déli szigetén: az öngyilkos akciót mindössze három példány élte túl.

A jakartai állatmentő hálózat munkatársa, Pramudya Harzani szerint a delfincsorda helyi idő szerint hétfő este sodródott partra a dél-indonéziai Sabu-sziget egyik strandján.
Olvasd el a teljes sztorit

Nemsokára alig marad valami a Nagy Korallzátonyból

Fotó: Google Street View

Soha nem látott ütemben pusztul az ausztrál Nagy-korallzátony: az ország növekvő szén- és földgázexportja, a klímaváltozás és a pusztító tengericsillag-hadjáratok nyomán a természeti kincs korallal borított területeinek kiterjedése öt százalékra eshet vissza a következő évtizedben – figyelmeztet egy tanulmány.

Az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) kutatói szerint kicsivel több mint egy nemzedéknyi idő alatt a világ legnagyobb élő organizmusának korallállománya mintegy felére csökkent. A pusztulás üteme 2006 óta jelentősen felgyorsult. A korallzátonyoknak világszerte számos fenyegetéssel kell szembenézniük, elsősorban is az óceánok hőmérsékletének emelkedésével, a növekvő savasodással és az erőteljes viharokkal. Az ausztrál Nagy-korallzátony esetében azonban sokkal összetettebb és nagyobb mértékű fenyegetésről van szó – húzták alá a szakemberek. “Földrajzi viszonylatban és a pusztulás kiterjedésének tekintetében a világon egyedülálló jelenséggel van dolgunk” – magyarázta John Gunn, az AIMS vezetője.
Olvasd el a teljes sztorit

A teknősöket is tizedeli a globális felmelegedés

Az erősödő globális felmelegedés minden második fiatal kérgesteknős pusztulásához vezethet: már jelenleg is kevesebb állat kel ki a tojásokból az El Nino jelenség előfordulásakor jelentkező melegebb, szárazabb években – derítették ki amerikai kutatók.

Pilar Santidrian Tomillo, a philadelphiai Drexel Egyetem kutatója és munkatársai 2004 és 2010 között figyelték meg a veszélyeztetett kérgesteknősök (Dermochelys coriacea) szaporodási sikerét egy Costa Rica-i tengerparton, majd azt párhuzamba állították az éghajlati adatokkal.

A kérgesteknős, amely a legnagyobb teknősfaj a Földön, tojásait 60 centiméter mélyre ássa be a puha homokba, ahol azok a raktározott melegtől kelnek ki. A parányi kisteknősök a kelést követően kimásznak a homokból, majd fáradságos meneteléssel megpróbálják elérni a tengert. A fiatal állatok kelési sikerét nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet és a homok nedvességtartalma – számoltak be eredményeikről a kutatók a PLoS One című tudományos online magazinban a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint.
Olvasd el a teljes sztorit

Kórokozók pusztítják a fenyveseket: van amit tenni?

Fotó: csaga/flickr.com. A kép csak illusztráció

A fenyőerdőket rejtélyes betegség pusztítja Erdély-szerte, a szakemberek pedig kórokozóra gyanakodnak, de még semmiben sem biztosak. Az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal úgy tudja, valóban kórokozóról van szó.

A Krónika a napokban tudósított arról, hogy a fenyvesek egész foltokban barnulnak, és nem lehet tudni, mi okozza. Megkeresésünkre Balogh Sándor, a Országos Erdőgazdálkodási Hivatal igazgatóhelyettese azt mondta, a hivatal minden hónapban kimutatásokat készít, és a jelenlegi helyzetről is tudomásuk van. Minden bizonnyal kártevőkről van szó, amelyek pusztítását két módszerrel próbálhatnak megakadályozni: kémiai anyagokkal, úgymond „csalikkal”, vagy pedig a beteg fák mielőbbi eltakarításával. Olvasd el a teljes sztorit