Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «petíció»

Egy medgyesi tanácsost utál most minden kutyatulajdonos Romániában. Joggal.

ciulea

Megőrült egy medgyesi önkormányzati képviselő, vagy már alapból ilyen volt, csak eddig nem került be a hazai mainstream sajtóba . Mondjuk a pártját tekintve ebben nincs semmi meglepő.

A Ioan Ciulea nevű úriember ugyanis a Dan Diaconescu-féle PPDD párt tagja és medgyesi önkormányzati képviselő, s mint ilyen, néha előáll. A legutóbbi annyira jó javaslat lett, hogy sikerült elérnie, hogy petíció induljon ellene. Szerinte ugyanis ki kellene műteni a város azon kutyáinak hangszálait, amelyek túl hangosan ugatnak. Ha pedig erre a tulajdonos nem hajlandó, akkor kötelezzék, hogy valamiképpen szabaduljon meg a kutyától.

A média érdeklődésére, hogy mégis honnan jött ez az ötlete, Ciulea azt mondta: magánházban lakik, és őt is, szomszédait is zavarják az udvarokon túl hangosan ugató kutyák. Azt is elmondta, hogy neki is van kutyája, de az „civilizált”, „normális” és „intelligens” és nem zavarja a szomszédokat.

Az önkormányzati képviselő hétfőn ismerteti javaslatát a medgyesi városi tanácsban. A kezdeményezés elleni petíciót eddig több mint ezren írták alá, és az aláírók elvárása, hogy a medgyesi önkormányzatot, semmi esetre ne fogadja el Ciulea javaslatát, amelyet törvénytelennek neveznek.

„Vajon Ciulea tanácsos urat a játszó gyerekek, a síró csecsemők hangja is zavarja, vagy csak a kutyákkal van baja? Mi jöhet? A gyerekek megölése, vagy csak akkor lehet gyerekünk, ha a szomszédok vagy Ön beleegyezik?” – teszik fel a kérdést..

agerpres

Petíciót indítottak a vásárhelyiek az Azomures ellen

azom

Marosvásárhelyen megelégelték a vegyipari vállalat folyamatos légszennyezését, és úgy tűnik, kialakul egy civil összefogás az ügyben.

k.á.

Szerkesztőségünkhöz eljuttattak egy petíciót, amely nemrégiben indult útjára, s amelynek a megfogalmazója/elindítója ismeretlen. Ebben kérik a kombinát tevékenységének környezetvédelmi és jogi kivizsgálását, tekintve, hogy a városban a helyzet nem enyhült az évek során, sőt rosszabbodott. A civilek szeretnénk sürgetni az illetékes szerveket, hogy konkrét pozitív változást idézzenek elő. A petíciót Karmenu Vellához, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosához címezték, és június 3-án indult, mindeddig több mint 1300 aláírója van.

A kombinát a civilek szerint valós környezetvédelmi és egészségügyi veszélyt jelent, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy csupán az idei évben 100 alkalommal lépte túl miatta a város nitrogénszintje a megengedett határt. A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség mérései szerint ez az arány februárban és májusban volt a legnagyobb, ekkor voltak olyan alkalmak is, hogy a nitrogénszint a megengedettnél hatszor nagyobb volt.

Az Azomures 2011 óta svájci tulajdonban van, mióta akkori rekordnyereség után a török tulajdonosok túladtak rajta. A kombinát elsősorban műtrágyákat gyárt: ammónium-nitrátot (NH4NO3), mészammon salétromot (NH4NO3 + CaCO3), karbamidot ( (NH2)2CO), NPK (nitrogén-foszfor-kálium) kompakt műtrágyákat, kálcium-nitrátot (Ca(NO3)2 ), folyékony műtrágyát (karbamid+ammónia). De gáznemű és folyékony nitrogén (N), kalcium-karbonát (CaCO3) és melamin is szerepel a terméklistájukon.

A gyártási folyamatokhoz (2011-es adatok szerint) évente nagy mennyiségű földgázt, 19 millió köbméter vizet és egy hosszú listányi egyéb alapanyagot áramoltatnak illetve szállítanak be az üzem 12 termelőegységébe. A lejátszódó reakciók-gyártási folyamatok a felhasznált alapanyagokkal arányos mennyiségű vegyülettel dúsítják a légkört, illetve az üzem mögött elfolyó Maros vizét. A kéményeken át nitrogén-oxidok (NOx), kén-dioxid (SO2) , szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2), ammónia (NH3), szilárd részecskék és illékony szerves vegyületek távoznak.

Ezek hosszú távon mind hozzájárulhatnak különböző légzőszervi és más megbetegedésekhez, annak ellenére, hogy konkrétan nem született még olyan hatástanulmány, amely felmérné a tényleges hatásokat. A légszennyezéshez hozzájárul a Marosba engedett szennyezés mértéke is, amely évente kb. 14,2 millió köbméter szennyvízben merül ki, amely nagy mennyiségű arzént, fluort, foszfort, szulfátokat, nitrátokat, nitriteket stb. tartalmaz, és ezek szennyvízben oldott koncentrációja is gyakran meghaladja a megengedett határértékeket.

A Környezetvédelmi Őrség sorozatosan szabja ki a büntetéseket a feljelentések alapján, de a vállalat ezekkel könnyedén megbirkózik, és ez egy mókuskerékszerű állapotot idéz elő. A tiltakozók úgy gondolják, az illetékes hatóságoknak komolyabb lépéseket kell tenniük. A marosvásárhelyiek a városlakók legnagyobb Facebook-csoportjában népszerűsítik a petíciót, többen részt vesznek abban a kampányban is, amely során naponta egy fényképes üzenetet küldenek a kombinátról Grațiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszternek, amelyre természetesen nem érkezik válasz.

A vegyipari vállalatról időről-időre felröppen a hír, hogy bezárják, de erről szó sincs, elnézve a fejlesztéseket, például néhány napja új felszereléseket szereltek a gyárba, amelyek a gyártási költségek csökkentését hivatottak segíteni. Ugyanakkor a légszűrőre fogják az általuk okozott nitrogén- és ammóniaszennyezést, de úgy tűnik, egyelőre olcsóbb a bírságokat fizetni, mint kicserélni. Természetesen vannak pozitív lépések is a vállalat részéről, nemrégiben például betömték a környezetvédelmi szakértők által ökológiai kockázatnak minősített zagytározót.

Német petíció is indult a Schweighofer ellen

kk

A Rainforest Rescue civil szervezet június 19-én, alig egy nappal a rétyi fűrészüzem környezetvédelmi engedélyének megadása után, német nyelvű online petíciót indított az engedély megadása és a törvénytelen erdőkitermelések ellen. A petíciót Románia Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumának címezték – hívja fel a figyelmet Toró Attila, a sepsiszentgyörgyi tüntetések egyik szervezője június 21-én kiadott közleményében.

Olvasd el a teljes sztorit

Petíció indult a marosvásárhelyi Vársétány megmentéséért

10645026_785147304940061_3946344713032673208_n
Fotó: Ne vágj ki minden fát

Mintegy félezren tüntettek május 24-én, vasárnap 18 és 19 óra között a Vársétány megmentéséért, a Ne vágj ki minden fát! civil mozgalom szervezésében.

A jelenlévők helyben aláírhatták a környezetvédelmi szervezetek által támogatott Egészséges várost akarunk, őrizzük meg a város zöldövezeteit! petíciót is. A résztvevők közül négyszázan írták alá helyben, de amint a szervezők elmondták, a cél legkevesebb háromezer támogató aláírást összegyűjteni, amelyet a város elöljáróinak nyújtanak be. Olvasd el a teljes sztorit

A Madártani Egyesület remek kampányfilmet készített a pacsirták megmentéséért

fotó: green report

fotó: green report

A Román Ornitológiai Társaság és a Natura 2000 Románia Szövetség elindított egy kampányt indított, amely a pacsirták megvédését szorgalmazza. A kampány része egy videó, amely annyira erős, hogy remélhetőleg majd a közmédiába is bekerül. A cél pedig, hogy a vitatott vadászati törvényt olyan irányba módosítsák, amely nagyobb védelmet adna az énekesmadaraknak.

Az okok pedig: a Klaus Johannis által a Parlamentnek visszaküldött törvény megengedné, hogy a tulajdonosok engedélye nélkül vadásszanak területeiken, és meghosszabbította a kilövési engedély periódusát több madárfaj esetében, valamint megemelte a vadászati kvótát a külföldiek számára.

A kezdeményezők az Állítsd meg a barbárságot, mentsd a pacsirtát! (Oprește barbaria, Salvează ciocârlia!) címet adták a kampánynak,és egy petíciót is elindítottak, hogy Parlementben ülők megtapasztalhassák a lakossági akaratot.

Petíció Johannishoz a csertési ciános bánya ügyében

certes

Egy nap alatt több mint háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben Klaus Johannist kérik az ország törvényeinek betartására a felsőcsertési bánya ügyében. A petíciót a MiningWatch szervezet indította, és a Felsőcsertés = Verespatak nevet viseli.

Olvasd el a teljes sztorit

Remus Cernea betiltatná az állatos cirkuszokat

cernea

Remus Cernea független parlamenti képviselő tegnap benyújtott a Szenátushoz egy törvénytervezetet, amelyben megtiltaná az ország területén, hogy a cirkuszok állatokat használjanak műsoraikhoz.

A Voxpublica-n közölt cikkében a képviselő felhívja a figyelmet arra, hogy a cirkuszi állatok használata ütközik az 205/2004-es Állatvédelmi Törvénnyel. A kezdeményezés minden állatra kiterjedne, legyenek azok szabadon, vagy fogságban születettek cirkuszi, vagy bármilyen más műsorban használtak.

A törvénytervezet azt is előírná, hogy különböző intézmények felelősségére bízott állatok rezervátumokba kerüljenek a törvény hatályába lépésétől számított 18 hónapon belül.
Cernea ugyanakkor egy online petíciót indított útjára, amelyet a Parlamenthez címzett, és azt reméli, hogy a sok ezer ember majd hajlamos lesz a honatyákat a megfelelő döntésre bírni.

„Ezeknek az állatoknak több tíz vagy száz hektáron fekszik el az élőhelye, a ketreceik azonban csak néhány négyzetméteresek. Még csak nem is modoghatnak rendesen, ahogyan a természetük megkövetelné. Egyértelmű, hogy szenvednek. Láncokon tartják, gyakran verik őket, nem kapnak elégséges élelmet, a hosszú utak, amiket a turnék során tesznek meg, sokszor jelentős stresszet okoznak. Például egy oroszlán, amely egy 40 millió négyzetméterű élőhelyen él a természetben, a cirkusznál kap egy 12 négyzetméteres ketrecet, amelyben órákon át vár, hogy kiléphessen egy 50 négyzetméteres porondra. Egy tigrisnek, amely hasonló körülmények között él, egy milliárd négyzetméternyi élőhelyre van szüksége. Az elefántok bonyolult társas élettel rendelkeznek, ebből semmit sem kapnak meg” – írja Cernea a cikkében.

„Egy közismert dolog, hogy a gyerekek is megértik, hogy a cirkuszban látott állatok nem boldogok. Így az a cél, hogy a fogvatartott állatok segítségével szórakoztassák, és neveljék őket, ma már nem csupán bizonyítottan lehetetlen, de a módszerek immorálissá is teszik (gondoljunk a kínzásokra), de a hatások is ellenkezőek: az emberek empátiát éreznek a látott szenvedéssel szemben” – véli Cernea, aki cikkében kitér arra is, hogy több civilizált országban védi az állatokat már törvény a szórakoztatóiparban való felhasználástól.

„14 uniós állam(Bulgária, Görögország, Észtország, Finnország, Ausztria, Anglia, Dánia, Belgium, Málta, Lengyelország, Svédország, Magyarország, Hollandia és Csehország), valamint az Egyesült Államok 31 tagállama, de más országok is (pl. Brazília, Kanada, Izrael, India, Szingapúr, Costa Rica), fogadtak el már erre vonatkozó törvényeket az országuk részleges, vagy teljes területén (egyes országokban, mint például Horvátországban, városokra vannak szabályozva)” – írja a képviselő.

Nemrégiben kolozsvári fiatalok is tiltakoztak az állatok cirkuszi használata ellen.

voxpublica

Sürgős: petíció három törpe vízerőmű építése ellen a Szárkő-hegységben

olteanu

A Krassó-Szörény megyei Környezetvédelmi Ügynökség nemrég olyan projekteket mutatott be, amely során engedélyt bocsátanának ki három, a Szárkő-hegységben folyó patakon épülő törpe vízerőmű építéséhez, habár több környezetvédelmi szervezet is kérte, hogy ez ne valósuljon meg. A közmeghallgatás utolsó napja ma van. Ma még lehet tiltakozni.

A WWF Románia petíciót címzett a Krassó-Szörény Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez, amelyet ma még aláírhat minden állampolgár, a közmeghallgatás végéig. A petíció azt kéri, hogy sürgősen állítsák meg a Szárkő-hegységben a Bistra Mărului, a Sucu és az Olteana patakokon tervezett törpe vízerőművek építését. A térségben hasonló erőművekkel már tönkretették a Craiu, Cuntu és Sebesel patakokat.

A három patak része a Szárkő-hegység védett Natura 2000-es területnek, amely a folyók és patakok sebezhető élővilágát is védené, hiszen találhatóak itt olyan hal- és rákfélék, amelyek védettek mind Európában, mint Romániában.

A Romániai Energiastratégia számára kiállított környezetvédelmi engedély tiltja, hogy ilyen területeken törpe vízerőműveket létesítsenek. Sőt, a Szárkő-hegység Natura 2000-es területének gondnoksága negatívan véleményezte a terveket, mondván, hogy a térség alkalmatlan ilyen létesítményekhez, mert ezek veszélyeztetik a védett fajok megőrzését.

A WWF Románia jelezte az üggyel kapcsolatos aggodalmait, mind írásban, mind a nyilvános megbeszéléseken, de a szervezet álláspontját nem vették figyelembe.

Ugyan a törpe vízerőművek által termelt energiát zöld energiaként reklámozzák, ezek kártékony hatással vannak a folyók élővilágára olyan körülmények között, amikor a jó ökológiai állapotban levő folyók és árterek száma nagyon kicsi. A Szárkő-hegységben található Bistra Mărului, Sucu és Olteana patakok nagyon jó állapotban vannak. A hazai és európai törvénykezés szerint az ilyen élőhelyeket meg kell őrizni, és el kell kerülni a törpe vízerőművek létesítését rajtuk.

A WWF petícióját itt lehet aláírni!

totb.ro

Újítják a Babes-parkot. Petíció, hogy ne így tegyék!

Hét millió euróból újítják fel a Babeș-parkot, de a civileknek egyáltalán nem tetszik ez az újítás, ezért petíciót indítottak útjára.

park

Az SOS Csoport által megmozgatott tiltakozók azt kifogásolják, hogy egészséges fákat vágat ki az önkormányzat anélkül, hogy az árboretikai tanulmányt figyelembe venné, a kiterjesztett építkezés miatt a lágy földfelszín durva kőzetréteggé válik, a park teljesen elveszíti természetes jellegét. Ugyanakkor megjegyzik azt is, hogy nem volt sem közvita, sem szakmai konzultáció az új arculat kialakítására vonatkozóan, amely garantálta volna, hogy a lehető legjobb megoldást találják meg erre nézve.

A civilek kérik az egyetemet és a Környezetvédelmi Őrséget, hogy állítsák meg a fák kivágását, és vonják felelősségre azokat, akik felelőtlenül intézkedtek. Követeléseik között az is szerepel, hogy nyissák meg a parkot a nagyközönség számára, hogy a kolozsváriak a parkos részt ingyen, a sportlétesítményeket fizetség ellenében használhassák. Ugyanakkor azt is kérik, hogy létesítsenek több bejáratot a parkba, hogy az jobban megközelíthető legyen mind a Rózsa-park, mind a Malomárok és a Szamos felől.

parkinson

A kérelmezők a park névadóját, Iuliu Hațieganu-t idézik, aki szerint egy stadion nem olyan hely kell legyen, ahol 22-en sportolnak, és 22 000-en nézik őket, hanem éppen fordítva. A petíció itt írható alá.

Greenpeace-petíció a román atomenergia ellen

„A Greenpeace Románia aláírásgyűjtést indít, hogy rábírja a román hatóságokat, hagyjanak fel a nukleáris energia programmal” – mondte el szerdán Alexandru Riza, a szervezet kampánykoordinátora.

„A Greenpeace Románia egy onlájn petíciót indított, amelynek célja, hogy 100 000 aláírás gyűljön össze az új atomreaktorok építése elleni tiltakozásul, és hogy a Parlamentben szülessen meg erre nézve egy törvényjavaslat. A kampány válasz számos, a kérdésben felmerült problémára, olyanokra, mint az energiaszektor átláthatatlansága, a törvények és a nemzetközi egyezmények be nem tartása, az atomreaktorok építésére illegálisan kiírt szubvenciók” – fejtette ki Riza.

A Greenpeace képviselői azért is aggódnak, mert Románia egyetlen atomerőműve, amely két reaktorral rendelkezik (Cernavodă 1 és 2) egy olyan térségben helyezkedik el, amely magas szeizmikus kockázattal rendelkezik.

Románia nukleáris programja magába foglalja két új reaktor építését (Cernavodă 3 és 4), és egy új nukleáris központ építését, amelynek helyszínét nem hozták még nyilvánosságra.

Több ország is, melyek között Németország, Japán, Svájc, Litvánia, Bulgária és Olaszország, döntöttek úgy, hogy fokozatosan lemondanak a nukleáris energiáról, miután 2011 március 11-én megtörtént a fukusimai tragédia.

A greenpeace-esek pozitív példaként hozzák fel Ausztriát, ahol egy referendum után már a ’70-es években betiltották a nukleáris energiát, nemrég ennek importját is.

A petíció itt írható alá.

Forrás: Agerpres

előző »