Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Peter Lengyel»

Bialowieza, az utolsó európai őserdő

Ha alkalmad adódik a lengyelországi Bialowiezai erdőben sétálni, megállapíthatod: ez a legmegfelelőbb hely, hogy szerelembe ess a fákkal. „Ha egy vizesárok nem folyó, és egy faültetvény nem erdő, akkor Bialowieza az utolsó erdő Európában!” Ezt mondják azok, akik Bialowiezát az utolsó szűz erdőségként népszerűsítik kontinensünkön. Ennek a megállapításnak természetesen van valódi alapja, abban az értelemben, hogy a szigorúan védett területe bejárható, mégsem volt ott soha kitermelés. Az lenne a normális, ha minden biológia, ökológia vagy erdész szakos európai egyetemista tenne egy látogatást itt, hogy lássa, hogy is néz ki egy igazi erdő.

Peter Lengyel

A bialowiezai erdő egy vegyes erdő, Európa őserdeinek egy maradványa. A Balti- és a Fekete-tenger medencéje közötti vízválasztón, 145-202 m tengerszint feletti magasságon terül el, ahol évi 620 mm csapadék hull. A területen erdők, vízfolyások, lápok és elmocsarasodott erdők vannak. (…) A bialowiezai erdő ökoszisztémája körülbelül 10 ezer éves, a jégkorszak után alakulhatott ki. Olvasd el a teljes sztorit

Máramaros, repülőből

Repülőből azonnal és hatásosan látszik, mennyire zöld a táj… az zöld sokféle árnyalatát gyűjti össze. A levegőből füvek, fák, szántóföldek tengere tárul elénk. Enélkül az állatok sem létezhetnének, mint az ember vagy a sólyom.

Peter Lengyel

Fentről persze nem látszanak pillangók, kis virágok, gyíkok vagy apró madarak, de a részletektől való eltávolodás rálátást enged a nagyobb ökoszisztémákra. Innen két nagy területet lehet megkülönböztetni, a hegyvidéket és a fennsíkot. Előbbi még viszonylag természetes, utóbbit azonban az ember alakította. Eltűntek az összefüggő erdőségek, amelyek valaha a tájat uralták.

A hegyvidéken azonban az erdő az úr, néhol ugyan ”erőszak”, azaz erdőirtás nyomai látszanak; különböző életkorú rengetegek vannak, sok a fiatal, kevés az öreg fa. Vannak nagy kiterjedésű mezők is, például István mezeje az Igniș vulkáni platón. Régóta kivágták innen az erdőt, ma legelőként szolgál.
A hegyvidék tőzeglápjai annyira kicsik és szétszórtak, hogy ritkaságnak számítanak. A Hernécsi-láp (Iezerul Mare) kitűnően elválik a táj többi részétől, ugyanennyire szépen látszik a Tăul Chendroaiei. Eldugottabb viszont a Tăul Morărenilor, a Gutin-hegység és Bréb között.

Olvasd el a teljes sztorit

Dobrudzsa, repülőből

Dobrudzsa ellenállhatatlan vonzerővel bír a természetbúvárok számára: a nyugati és mediterrán hatásokkal, fekete-tengeri elemekkel, ritka fajokkal tarkított biodiverzitás igen látványos. Ez egy különleges terület, mind látványában, mind növény- és állatvilágában, régészeti és kulturális szempontból is különbözik az ország többi részétől.

Szerző: Peter Lengyel

Dobrudzsában több mint 1100 növényfaj él, amelyekből 120 a hazai fajok vörös listáján szerepel. Ritka, endemikus fajok hosszú, tudományos neveivel oldalakat tölthetünk meg. A dobrudzsai biodiverzitás nyilván érdekes, értékes, és magasabb fokú védettséget érdemelne, mint amilyen jelenleg jutott neki.

A “megszokott” fajok döbbenetes változatossága mellett bármikor érhet meglepetés, megjelenik egy ritka, vagy nálunk még nem jelzett faj, lehet, hogy még a tudomány számára is új. Azonban ennél is bonyolultabb a funkcionális ökoszisztémák közötti interakció, a nagyon is behatárolt terület természetes lenyomatainak vizsgálata. A tudományos megismerés alapjában fontos, de nem elég a dobrudzsai biodiverzitás megőrzését szolgáló tervek elkészítéséhez és gyakorlatba ültetéséhez. Szükség van a nagyközönség és a politikum támogatására, ezt pedig ökológiai nevelés és a meglévő természeti értékek mediatizálása által érhetjük el. (…)

Olvasd el a teljes sztorit

A Duna-delta, repülőből

A Duna-Delta – hatalmas terület a folyó torkolatánál – nemzetközi szinten kiváló természeti értékként elismert hely. Felemelkedni és felülről nézni, látni a roppant nádast, amelyet füzessel szegélyezett, csillogó vízfolyások, patakok és deltaágak szelnek át… látni az iszapos tavakat és a többi állóvizet még járatlan szigeteikkel… látni a tengerparti homokot, vagy a vízen áttetsző üledéket… mi lehet érdekesebb egy természetbúvár számára?

Lengyel Péter

Olvasd el a teljes sztorit