Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «párizs»

De akkor mit is jelent konkrétan a párizsi klímaegyezmény?

parizs
photo by Ryan Rodrick Beiler via shutterstock.com

Több mint egy hete fogadták el azt a klímaegyezményt, amiről azóta is megoszlanak a szakértők és a jobb közbeszéden pallérozott nyugati civilek véleményei: vannak, akik a nagyvállalatok elsöprő győzelmét vizionálják a természet felett, mások meg egy nagy civilizációs győzelemnek értékelik: az emberiség végre fölnőtt a feladathoz, hogy a nemzeteken túl elsajátítsa a globális gondolkodást, s fellépjen egy valóban globális veszély ellen. Cikkünkben szeretnénk megtalálni a skála középértékeit, és összefoglalni, tulajdonképpen mit is fog jelenteni az emberiség, az egyének számára ez a (történelmi vagy nem történelmi) megállapodás.

A 2006-ban a klímaváltozásról készült híres Stern-jelentés szerzője, a világ egyik legtöbbet idézett klímatudósa és a Brit Tudományos Akadémia elnöke, Nicholas Stern úgy fogalmazott: „ez egy történelmi pillanat nem csak a mai világnak […] de a jövő generációinak is. A párizsi megállapodás fordulópont a világ harcában a klímaváltozás ellen, amely a szegény és gazdag országok jólétét egyaránt fenyegeti. A megállapodás hatalmas lehetőségeket teremt az országoknak egy alacsony széndioxid-kibocsátású fejlődés és növekedés felé vezető úton.” A résztvevő államok önkéntes vállalásai összesen csak valahol 2,7 és 3,5 fok között engednék tetőzni az átlaghőmérséklet-emelkedést. Stern optimizmusára az szolgálhatott, hogy a nemzetek először 2023-ban, majd utána ötévenként kötelező felülvizsgálatot írnak elő a célok pontosítására, erősítésére, és csak a meglévőnél ambiciózusabb vállalásokat lehetne ezekben elfogadni. A rendszer előkészítésére az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) 2018-ra egy, a 1,5 fokos pálya hatásait modellező jelentést kell prezentálnia.

Ehhez a vizsgálati rendszerhez egy nagyon erős átláthatósági rendszert alakítanak ki. Egy olyan beszámolási, monitorizálási és utókövetési rendszerről van szó, amely országokra szabott. Ezt a rendszert a fejlett nyugati országok erőltették, cserében borsos összegeket fognak kifizetni a fejlődő államoknak, amely pénzt ezeknek a szénalapú gazdaságról való áttérésre kell felhasználjanak. Ez 2020-ra akár 100 milliárd dolláros összeg is lehet, amit azonban még nem tudni, honnan fognak pontosan átcsoportosítani.

Fontos lépés, hogy a katasztrófa sújtotta országok támogatást kaphatnak a gazdagabbaktól, amolyan kárpótlásként, ezt a tárgyalásokon nagyon nehezen vitték át, és csak az elve van meg, semmi konkrét előírás, így majdani alkalmazásának módjai még kérdésesek.

A civilek nagy félelme az egyezménnyel kapcsolatban az volt, hogy meg fogja ismételni a 2009-es koppenhágait, ahol nem sikerült semmilyen kötelező érvényű szabályt meghozni, csupán egybefoglalni önkéntes vállalásokat. Ebben egy leheletnyi előrelépés történt: az aláíró országok vállalásai nem részei a szövegnek, azok továbbra is önkéntes alapúak lesznek, viszont a közös célok elérése érdekében vállalják a Föld államai, hogy közösen tesznek és fokozatosan tovább erősítik majd a célokat a következő évtizedek során.

A klímaváltozás végső célja sok szakértő szerint úgy kellett volna hangozzon, hogy szén-dioxid semlegesség következzen be a század közepére. A szén-dioxid semlegesség azt jelenti, hogy nem juttathatunk a légkörbe több szén-dioxidot, mint amennyit az erdők természetes úton le tudnak bontani. A végső szöveg ezzel szemben úgy fogalmaz, hogy az emberiség által okozott kibocsátás kerüljön egyensúlyba a Föld természetes abszorpciós kapacitásával 2050 utánra. Ez a megfogalmazás vélhetően a kőolajfüggő gazdaságok meggyőzésére jött létre a szakértők szerint. Ez akár azt is jelentheti, hogy jelentős kőolaj- és földgázkészletek maradhatnak az altalajban, illetve a nagyvállalatok hatalma és a politikumra helyeződő nyomása csökkenni fog. Ez azonban nem szül majd munkanélküliséget, ugyanis az előrevetítések szerint jóval több embert foglalkoztat majd az új gazdasági szegmens.

Vannak olyan vélemények (az egyre népszerűbb antikapitalista öko-aktivista, Naomi Klein többször is hangoztatta), hogy a jelenlegi kormányok nem csupán pénzügyi kieséstől tartanak, hanem egyfajta állampolgári függetlenség kialakulásától is, ugyanis az energiaellátás decentralizálódása (ami a megújuló források használatával szükségszerűen végbemegy) az energiaspekuláció kártyáját kiüti a politikum kezéből. Ez csak egy elméleti változás, sokkal több jótékony lesz, gondoljunk csak a városok szmogjára, a légzési megbetegedések statisztikai csökkenésére. De hogy csúcs-e a klímacsúcs? Újabb évek kellenek, míg megítélhető, a mostani vállalások mire elegendők, a mostani vállalások hiányáért milyen árakat fizetünk fajként.

via the guardian/huffingtonpost

Elfogadták a világ vezetői a párizsi klímamegállapodást

klima

Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke szerint ambiciózus és kiegyenlített a klímamegállapodás végleges tervezete.

UPDATE: Szombat este mind a 195 ország elfogadta azt a megállapodást, amely szerint 2050-ig 2 Celsius-fok alatt tartják a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előttihez képest.

Korábban írtuk:

Az ENSZ 21. klímakonferenciája a Párizs környéki Le Bourget városban az eredeti tervek szerint péntek este ért volna véget, de lezárását – és ezzel az átfogó klímavédelmi megállapodás elfogadását – előrelépés hiányában szombatra halasztották. A 195 résztvevő ország plenáris ülése elé délben terjesztett – de egyelőre nem nyilvános – végleges változat elfogadásáról délután döntenek a delegációk.

Amennyiben a klímamegállapodás tervezetét a delegációk elfogadják, az ENSZ 21. klímaértekezlete “történelmi fordulópont” lehet – hangsúlyozta Laurent Fabius, aki mellett Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár foglalt helyet a tribünön.

A klímamegállapodás végleges tervezete a francia külügyminiszter szerint megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.

A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg “differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű” megállapodást javasol.

Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig “egy lépcsőfok”, és amennyiben érvénybe lép a kiotói egyezményt felváltó párizsi megállapodás, “az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta Laurent Fabius.

“Ez a megállapodás az egész világ és minden ország számára elengedhetetlen. Segíteni fogja a szigetországokat abban, hogy védekezni tudjanak a partjaikat fenyegető tengerszint-emelkedés ellen, pénzügyi segítséget biztosít Afrikának, támogatja Latin-Amerikát az erdeik megőrzésében, és az olajtermelőknek is segít energiatermelésük diverzifikálásában” – hívta fel a figyelmet a francia külügyminiszter.

“Ez a megállapodás olyan nagy ügyeket fog szolgálni, mint az élelmezésbiztonság, a szegénység elleni közdelem, az alapjogok és végül a béke” – tette hozzá.

“Majdnem az út végére értünk, és valószínűleg egy másik elejére” – mondta a végig remegő hangon beszélő és sokszor elérzékenyülő Laurent Fabius, aki külön köszönetet mondott elődjének Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszternek, a 2014-es limai klímakonferencia elnökének, akit ovációval ünnepeltek a plenáris ülés résztvevői.

A delegációk állva tapsolták meg Laurent Fabiust is, miután bemutatta a klímamegállapodás végleges tervezetét. A francia külügyminiszter, aki a november 30-án kezdődött klímaértekezlet utolsó három éjszakán folyamatosan közvetített a munkacsoportokba tömörült országok között, állva, szívére tett kézzel és könnyes szemekkel fogadta a tagállamok elismerését.

Francois Hollande francia államfő arra kérte a 195 országot, hogy tegye meg “a végső lépést” az “első egyetemes klímamegállapodás” elfogadásával, amely “hatalmas tett az emberiség” számára.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra kérte a résztvevőket, hogy a megállapodás elfogadásával “fejezzék be a munkát”.

A szöveg tanulmányozása után a delegációk 15.45 órakor ülnek össze ismét, hogy döntsenek a végeleges változat elfogadásáról.

Forrás: MTI

Titkos európai misszió a klímacsúcson: ne engedjenek a Transzatlanti Kereskedelmi Egyezményből

csucs
photo by Frederic Legrand – COMEO via shutterstock.com

Franciaországban zajlik a klímacsúcs, amiről éppenséggel érkezhetne több hír is. Már azokon kívül, amiket a szociális hálókon láthatunk, ahol például a nagyvállalatok szennyezése ellen szónokló civileket álruhás rendőrök hurcolnak végig az utcán. No, de lássuk mi az a kevés, amit tudni lehet.

A tervek szerint a kormányok többsége olyan dokumentumot szeretett volna aláírni, amely valamilyen formában kötelezné az országokat, hogy közös vállalással 2 °C alatt tartsák a globális hőmérséklet növekedését. A civilek azonban úgy vélik, ez a vállalás kevés, és egy fél fokot kellene faragni belőle: „ha New York vagy London kerülne hamarosan víz alá, és nem holmi Csendes-Óceáni szigetek, akkor egészen biztosan másfél, és nem két fokról beszélnének most” – mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International igazgatója a The Nation magazinnak.

A fejletlenebb, gazdaságilag gyengébb, sebezhetőbb, és katasztrófáknak jobban kitett országok az 1,5 Celsius-fokért szálltak hadba, ahogyan a Párizsba összegyűlt civilek is, akik a csúcs kezdete óta lehetőségeik szerint az utcán vannak, és megpróbálnak nyomást gyakorolni a vezetőkre, hiszen szerintük az elkövetkező évtizedekben akár életek millióit menthetné meg, ha a politikusok, nagyvállalatok vezetői jobb belátásra bírhatóak lennének. A civilek utcai jelenléte annak ellenére is konstans, hogy a párizsi terrorista merényletsorozat óta gyakorlatilag tiltva vannak Franciaországban a tömeges demonstrációk, és két tucatnyi környezetvédelmi aktivistát tartóztattak le, holott sosem volt közük erőszakos cselekményekhez, és bizonyíték sincs rá, hogy lenne.

Az, hogy a korlátozott lehetőségekkel bíró civilek ereje mire elég, nagy kérdés: ugyanis nemrég kiszivárgott egy dokumentum, amelyben az áll, hogy ez európai kormányok azt az instrukciót adták a tárgyaláson részt vevő képviselőiknek, hogy akadályozzanak meg minden olyan diskurzust, amely a transz-atlanti megegyezések elé gördítene akadályokat. A szegényebb (például dél-amerikai) országok azon vannak, hogy maximálisan megfeleljenek a jövő kihívásainak, az EU pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi kereskedelmi kapcsolatok kárára semmi ne történjen.

A Transzatlanti Kereskedelmi Egyezmény (TTIP), amit nemrégiben tárgyalt az Unió az Egyesült Államokkal, jól példázza az EU retorikai és gyakorlati álláspontját a klímaváltozással kapcsolatban. Az Európai Bizottság elismerte, hogy a TTIP nagy veszélyt jelent a területek fajgazdagságára, természeti erőforrásokra és a természetre magára. Ám ez nem bizonyult elég indoknak arra, hogy a Parlament újragondolja az egyezmény megkötésének szükségességét, még úgy sem, hogy több milliónyi tonna plusz szén-dioxid kibocsátását fogja eredményezni, különösen úgy, hogy a tervek szerint az EU masszív mennyiségű gázt és olajat fog importálni az Egyesült Államoktól.

Mindenesetre hamarosan kiderülnek az esetleges egyezmény(ek) részletei, s az is biztos, hogy Párizs nem a tárgyalások végét jelenti. Gazdasági szempontból is nagyon fontos, hogy az ökológiai szemléletet és ezzel összefüggésben az energiahatékonyságot sikerüljön alkalmazni az ipari szektorban. Nagy Britanniában például tudatosan törekszenek erre, és ez 2008 óta több mint 400 millió eurós megtakarítást eredményezett ezeknek a cégeknek.

Várhatóan a civil szervezetek és a non-profit szféra még az elmúlt időszakban történteknél is erősebb kampányba kezd. Erre egyébként Martin Kaiser, a Greenpeace Nemzetközi Klímapolitikai Osztályának vezetője már ígéretet is tett, jelezvén, hogy az Egyesült Államokban és Kínában különösen nagy figyelmet fognak erre fordítani. Tim Gore, az Oxfam Élelmiszer-biztonsági és Klímaváltozási igazgatója pedig azt mondta, amellett, hogy a gazdag országokra gyakorolnak nyomást, hogy segítsenek a szegényeknek, az élelmiszeripari szereplőket is célba fogják venni.

Bhután vállalná a legtöbbet a klímaváltozás ellen: megőrzi erdőit

"HaaValley" by No machine-readable author provided. Greenmnm69 assumed (based on copyright claims). - No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims).. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

HaaValley” by No machine-readable author provided. Greenmnm69 assumed (based on copyright claims). – No machine-readable source provided. Own work assumed (based on copyright claims).. Licensed under CC BY-SA 2.5 via Commons.

Bhután érkezett a “legnagyratörőbb vállalásokkal” az ENSZ hétfőn megkezdődött párizsi klímavédelmi csúcstalálkozójára: a himalájai királyság, amelynek majdnem háromnegyedét erdők borítják, többek között további területek újrafásításával kíván hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz – derült ki a csúcson részt vevő országok felajánlásainak (INDC) elemzéséből.

Olvasd el a teljes sztorit

A párizsi klímacsúcs valószínűleg nem fogja megváltani a világot

paris
photo by pisaphotography via shutterstock.com

2015 decemberében vigyázó szemetek Párizsra vessétek. (Bolygó)létfontosságú találkozó lesz itt, ahol az országok delegáltjai létrehozhatnak egy olyan egyezményt, amely globálisan annyira csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy az évszázad végéig 2 Celsius-fok alatt maradjon a felmelegedés. Ahogy a klímacsúcs kezdetének dátuma egyre közeledik, annyival tűnik biztosabbnak, hogy ez nem fog sikerülni.

A szakértők legutóbb 2015. augusztus 31. és szeptember 4. között találkoztak Bonnban. A kormányzati delegációk hosszasan vitatkoztak a rendkívül bonyolult szövegtervezet egyes részeiről, de álláspontjaik a legfontosabb ügyekben alig közeledtek. Ez után több nemzetközi hírnevű tudós is pesszimista álláspontra helyezkedett a párizsi találkozóval kapcsolatban. A szakemberek szerint az egyes országos egyéni kibocsátáscsökkentő felajánlásai túlságosan elvesznek az önös érdekekben ahelyett, hogy a közös célra összpontosítanának. A csúcsra minden résztvevő országnak le kell adnia, hogy milyen mértékben szándékozik hozzájárulni a klímaváltozás elleni harchoz, ez a nemzeti vállalás az Intended Nationally Determined Contribution, vagyis INDC. A több ország kutatói által jegyzett, a Nature folyóiratban megjelent felszólítás azonban azt kéri a résztvevő országoktól, hogy az egyéni tervek helyett egy közös vállalásra fókuszáljanak, mert enélkül háttérbe szorul az együttműködés.

„A tudományos együttműködés elve azt diktálja, hogy ha mindössze egyéni hozzájárulásokat nevezünk meg, amelyeket nem hangolunk össze, akkor egy viszonylag gyenge eredményt fogunk kapni” – mondta David MacKay, a Cambridge-i Egyetem kutatója. MacKay szerint jó példa ennek a stratégiának a kudarcára a Kiotói Egyezmény, amely közös vállalást tűzött ki célul, ehelyett viszont csak egyéni vállalásokat sikerült elérni, ami gyengébb elköteleződéshez vezetett, és később sokan ki is léptek. Ehelyett kölcsönösségre kellene építeni a megállapodást, mert ha a vállalásokat összehangolnák, mindenki saját érdeke lenne azok szigorúbb betartása, hiszen az nemcsak önmagukra, hanem mindenki másra is hatással lenne. Ezért a kutatók szerintaz lenne a jó megoldás, ha az országok megállapodnának egy közös, egységes mértékű széndioxidadóban vagy kibocsátás-kereskedelmi rendszerben. Azt ugyanakkor a most felszólaló kutatók is elismerik, hogy a párizsi csúcs már túl közel van ahhoz, hogy egy most bedobott ötlet már akkor hatással lehessen az egyezkedés menetére.

unijo
photo by Aleksey Klints via shutterstock.com

Az Európai Parlament nemrég az évszázad küzdelmének nevezte a párizsi klímacsúcsot, és a maga részéről garantálta, hogy mindent meg fognak tenni a cél érdekében: (az Uniónak) az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig 40 százalékkal való csökkentését és az éghajlatváltozás kezeléséhez szükséges nagyobb pénzügyi kötelezettségvállalást kell kérnie az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek huszonegyedik konferenciáján (COP21) decemberben Párizsban.

A parlament hangsúlyozta: az unió kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó jövedelmek egy részét is el lehetne különíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására, a légiközlekedési és hajózási ágazatnak pedig 2016 végéig el kellene kezdenie kibocsátásának csökkentést.

„Ez az évszázad küzdelme lesz. Ha nem sikerül megakadályozni, hogy a század végére két foknál többel emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete, akkor sokkal több aszállyal, árvízzel, olvadó gleccserrel és egyre nagyobb termőterület eltűnésével kell számolnunk. Az éghajlatváltozás a migráció növekedéséhez is hozzájárul” – mondta az állásfoglalást jegyző francia szociáldemokrata képviselő, Gilles Pargneaux.

Egy, a parlament által kiadott állásfoglalás leszögezte, hogy új lendületet kell vennie az uniós éghajlatpolitikának ahhoz, hogy az Európai Unió az ígéretéhez híven 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80–95 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szerintük ehhez az kell, hogy a konferenciát lezáró jegyzőkönyvet sikerüljön jogilag kötelező érvényűvé tenni, és tartalmazza, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050 környékére világszinten zéróra kell csökkenteni annak érdekében, hogy a Föld átlaghőmérséklete 2°C foknál többel ne emelkedjen meg. Az EU szerint szükség esetén már 2016-ban el kell kezdeni további kibocsátáscsökkentő lépések kidolgozását, és öt évente felül kell vizsgálni az eredményeket, azt elkerülendő, hogy a célok és az ambíciók túlságosan alacsonyan maradjanak.

A képviselők szerint a kibocsátáscsökkentéshez való nemzeti hozzájárulások a jelenlegi formájukban 2,7-3,5°C fokos hőmérséklet-emelkedést eredményeznek majd. A párizsi tárgyalófeleket a vállalások felülvizsgálatára kérik annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a legfrissebb tudományos értékelésekkel és elegendőnek bizonyuljanak ahhoz, hogy biztonságosan legfeljebb 2°C fokkal emelkedjen a hőmérséklet.

Az Európai Parlament arra kéri a tagállamokat, hogy a 2020-ig uniós szinten összesen befizetendő 100 milliárd dolláros vállalás teljesítése érdekében egyezzenek meg egy finanszírozási menetrendben, amely meghatározná az egy-egy tagországra eső méltányos rész elérésének mikéntjét. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem további forrásaként a parlament a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeinek egy részét, valamint a légi közlekedés és a hajózás kibocsátásaira kivetett nemzetközi adók felhasználását javasolja.

A parlament felhívja a figyelmet arra, hogy az energiaszektor mögött a közlekedési ágazat a második legnagyobb kibocsátó. Álláspontja szerint ezért a tárgyalófeleknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül 2016 végéig ki kell dolgozni azokat a lépéseket, amelyek segítségével mérsékelhető a szektor kibocsátása.

A párizsi klímacsúcs mindezek mellett elsősorban a pénzről fog szólni, és ez a pesszimizmus másik forrása is. A szegény országok, amelyek nagyon kevéssé járultak hozzá a globális felmelegedéshez, de a legsúlyosabb hatásait kénytelenek elviselni, több milliárd dollárt követelnek majd a gazdag országoktól a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás és a megújuló technológiákra való átállás finanszírozására.

barrikad

Ami mégis adhat okot némi optimizmusra, az a várható legnagyobb civil nyomás, ami a történelemben előfordult: olyan jelentős közszereplők hívtak nemzetközi akcióra, illetve párizsi „nyomásgyakorlásra”, mint a filozófus, nyelvész Noam Chomsky, az antiglobalista és antikapitalista író Naomi Klein, vagy a Nobel-békedíjas emberjogi aktivista, Desmond Tutu.

Nemrég demonstrációkat jelentett be a híres környezetvédelmi antiglobalista szervezet, a 350.org és az Attac France 10 blokádot fognak felállítani a városban, amelyeket „vörös vonal blokádoknak” neveznek el, s amelyekkel figyelmeztetni szeretnék a résztvevő politikusokat, hogy ne hozzanak létre olyan megállapodást, amely a szimbolikus vörös vonalon túli. Civil engedetlenség és útblokád lesz tehát Párizs-szerte ennek érdekében. A várakozások szerint a párizsi civil megmozdulás nagyobb lesz a New York-inál is, amelyen 300 ezren vettek részt.

Miről is szól majd a párizsi klímacsúcs?

kk

Az egész világ, még ha nem is tud róla, a párizsi klímacsúcsra készül. A nagy kérdés az, sikerül-e olyan kibocsátás-csökkentési egyezségre jutni, amely révén 2 Celsius-fok (3,6 Fahrenheit-fok) alatt lehet tartani a globális felmelegedés növekedésének mértékét az évszázad végéig. Miért fontos ez? Mert ez az a határérték, ami alatt még élhető marad a Föld, efölött azonban felgyorsulnak és végzetessé válnak a már elkezdődött folyamatok, a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása, a súlyos szárazságok, élelmiszerhiány, vízhiány, új kihalási hullám, a biodiverzitás csökkenése.

Olvasd el a teljes sztorit

A párizsi klímakonferencia kudarcának veszélyére figyelmeztetett a francia államfő

Francois Hollande francia államfő a decemberi párizsi ENSZ-klímakonferencia “kudarcának veszélyeire” figyelmeztetett hétfőn, és annak a reményének adott hangot, hogy a múlt heti sikertelen németországi előkészítő tárgyalásokat követően a világ megteszi a szükséges pénzügyi felajánlásokat.

Olvasd el a teljes sztorit

November 30-án nyílik a párizsi klímakonferencia

Az ENSZ párizsi klímakonferenciája az állam- és kormányfők találkozójával nyílik meg november 30-án – jelezte vasárnap Laurent Fabius francia külügyminiszter.

Olvasd el a teljes sztorit

A rabszolgaság és az apartheid elleni mozgalomhoz hasonló erőre van szükség klímaügyben

kk

Desmond Tutu, Vivienne Westwood, Naomi Klein és Noam Chomsky is azon közéleti személyiségek közt van, akik nyilvános nemzetközi felhívásban tömeges fellépésre sürgetik az embereket a párizsi klímacsúcs előtt. Olyan szintű mozgósításra van szükség klímaügyben, mint amilyen a rabszolgaság vagy az apartheid elleni mozgalom volt – hangsúlyozzák.

Olvasd el a teljes sztorit

A Kárpát-medence jobban megérzi a klímaváltozás negatív hatásait

A Kárpát-medencében sokkal hamarabb érződnek a klímaváltozás negatív hatásai, mint Európa más területein – jelentette ki a VOLT fesztiválon Áder János magyar államfő, miután előadást tartott az Élő Bolygónk kampány keretében a klímaváltozásról.

Olvasd el a teljes sztorit

előző »