Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Papp Tamás»

Tolódhat a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának létrehozása, de ez nem is baj

„Kelemen-havasok” de Pear Blossom - Operă proprie. Sub licență CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

Kelemen-havasok” de Pear BlossomOperă proprie. Sub licență CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

A távozó kormány tervei szerint létrehozzák ismét a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságát (ANAP – Agentia Nationala pentru Arii Protejate – egyes esetekben ANANP-ként rövidítik, de ugyanarról a szervről van szó – szerk. megj.), amely a 2009-ben kezdődött gazdasági válság előtt 3-4 hónapig már egyszer működött. Az új kormányhatározat még nem jelent meg a hatóság létrehozásáról, de máris sok kritika éri a kormány ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Természetvédelmi szakértők segítségével számba vettük a legfontosabb szempontokat, amelyeket egy hasonló mérvű átalakításnál jó lenne figyelembe venni.

Olvasd el a teljes sztorit

Közös fronton kellene tömörülni az erdőirtók ellen

mindenki

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte. Az első rész itt olvasható.

B.D.T.

Schweighofer-ügy

Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnöke szerint a médiának is nagy szerepe van az erdőirtás elleni harcban; örvendetesnek nevezte, hogy a RISE Project foglalkozik a famaffia leleplezésével, beszerezték a Holzindustrie Schweighofer és a beszállítói közötti szerződéseket, és próbálják követni, helyi szinten törvényesen vágták-e ki azt a fát, amit a HS-nek szállítottak vagy sem. Egyre több ilyen kezdeményezés van, jó lenne együttműködni, hálózatba tömörülni, mint ahogyan a Verespatak-ügyben vagy a palagáz-kitermelés elleni fronton történt. Szerinte azonban nehezebb lesz az erdőirtás esetében egy nagy, közös kampányt elindítani, egy erre fókuszáló közösséget összekovácsolni. A Neuer Weg Egyesület rendszeresen pereskedik, most például a Schweighofer ellen, az aktivista szerint minél többen kellene ezt az utat válasszák, forduljanak az igazságszolgáltatáshoz. Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás-kerekasztal: civil kötelesség jelenteni a fás kamionokat

meghivottak2

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte.

B.D.T.

Mi az erdőirtás, és miért is káros?

Az erdőirtás fogalmát különbözőképpen határozza meg az átlagember, az erdész és a természetvédő – magyarázta Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke. Az erdészek azt nevezik erdőirtásnak, amikor egy kitermelt terület helyén többé már nem lesz erdő, megváltozik a funkciója, pl. felszántják vagy épületeket húznak föl a helyén. Nem nevezik viszont erdőirtásnak azt, amikor kivágják az öreg erdőt. Természetvédő szemszögből viszont ez nagyon problematikus. Ha csak a madarakat nézzük, rengeteg olyan faj van, amely kiemelt védelmet élvez az Európai Unióban, Natura 2000-es jelölőfaj, és csak az öreg erdőkben él. Az ilyen erdőirtás – azaz az öreg erdők kivágása – természetvédelmi szempontból rendkívüli módon káros.

Korodi Attila elöljáróban hangsúlyozta, ő nem erdészeti, hanem környezetvédelmi ügyekért felelős miniszter. Az erdőgazdálkodás szükséges, de jelenleg sok esetben rendszertelenül folyik, még ha esetleg törvényes is; csökkenti a biodiverzitást, gyengíti az árvízvédelmet, rosszat tesz a klímának, sőt, a rendszertelen erdőgazdálkodás egyes vidékek elszegényedéséhez vezet – sorolta. Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás: helyzetkép és megoldások. Kerekasztalt szervezünk Kolozsváron

TOTB-cover

Pénteken, november 28-án 14 órától a Think Outside the Box beszélgetést szervez Kolozsváron a romániai erdőirtás problémájáról. A vita a “Think Outside the Box – TOTB.ro” projekt keretében zajlik, amelyet a Svájci Államszövetség társfinanszíroz a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

Olvasd el a teljes sztorit

Állami támogatást sürgetnek a Natura 2000 területek kezelésére a civilek

Hajnal a Mohosban. Fotók: Szász Péter

Romániának az uniós csatlakozása előtt csupán 8%-a volt védett terület. Hogyan sikerült ezt az arányt feltornászni a mai 23,2%-ra, és mi volt a civil szervezetek szerepe ebben a folyamatban? Többek közt erről beszélt múlt heti előadásában Kolozsváron a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület két képviselője, Papp Tamás és Sos Tibor.

Moldovai Rita

A 2007-es EU-csatlakozást megelőzően még a kommunista rendszerből öröklött nemzeti parkok számítottak védett területnek, ezeknek a kiválasztása pedig gyakran nem szakmai érvek alapján történt. A védett területek kijelölésében határkő az EU-csatlakozás, hiszen a tagállamok gyakorlatba kellett ültessék az uniós környezetvédelmi jogszabályokat. Ilyen a Natura 2000 területek kijelölése, amely a Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi irányelvek alapján egy összefüggő európai ökológiai hálózatot próbál kialakítani a biodiverzitás elve alapján (ott kell kijelölni a védett területet, ahol a védendő faj élőhelye van). Olvasd el a teljes sztorit

Megszállott civilek missziója a madárvédelem Romániában

Megmentett ölyv a marosvásárhelyi Milvus menhelyén. Fotó: milvus.ro

A madarak – főleg ritka, nagytestű ragadozómadaraink – könnyen megsérülhetnek az olyan ember alkotta akadályok miatt, mint amilyenek például a magasfeszültségű vezetékek. Romániában nincs átgondolt, megszervezett, államilag bármilyen szinten is támogatott madárvédelmi rendszer, nincsenek menhelyek, ahová a sérült vagy beteg madarakat jószándékú megtalálóik bevihetnék. Csupán néhány egyesület és magánszemély – talán legismertebb köztük a sáromberki Gólyafalu programot is működtető Milvus csoport – foglalkozik a madarak ilyenfajta gondozásával, rehabilitálásával, állandó anyagi gondokkal küszködve. Pedig a csontörést, áramütést, lőtt sebet vagy akár mérgezést elszenvedett állatok mintegy fele megmenthető lenne, ha időben szakszerű segítséget kap.

Bakk-Dávid Tímea

Ezért is különösen jó hírnek számít, hogy májusban a Román Madártani Egyesület vadmadarak befogadására alkalmas állatkórházat nyit a Bukaresti Falumúzeumban. Azok a fővárosiak, akik sebesült vagy beteg madarakat, elárvult fiókákat találnak, idehozhatják; a kórházban az állatokat meggyógyítják, majd visszaintegrálják őket a természetbe. Olvasd el a teljes sztorit