Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «palagáz-kitermelés»

Nagy-Britannia palagáz kiaknázására készül

Jelentős méretű palagáz-mezők kiaknázásának engedélyezésére készül a brit kormány, amely szerint a környezetvédők által vitatott technológia alkalmazása révén 60 ezer munkahely és több milliárd font értékű beruházás keletkezhetne.

Olvasd el a teljes sztorit

A Marvel nagyon szembement a frackinggel

deadpool2
Egy kis földrengés? Á, csak így ad pacsit nekünk a Föld!

A frackinges (hidraulikus törés vízszintes fúrásoknál) palagázkitermelés a témája a Marvel univerzum legelszálltabb képregénye, a Deadpool legfrissebb, múlt szerdán megjelent 40. számának.

Balázsi-Pál Előd

Deadpool egy mutáns bérgyilkos, aki tudathasadásos, ezért állandóan önmagával vitatkozik, ráadásul rendszerint azzal is nagyon tisztában van, hogy ő most épp egy képregényben szerepel, így elég gyakran kiszól az olvasóknak. A most megjelent számot előzőleg azzal reklámozták, hogy Deadpool meghal benne (a halálnak és az abból való visszatérésnek elég szép hagyománya van a szuperhős-képregényekben), de utolsó pillanatban változott a tartalom, ugyanis a Marvel-univerzum nagy környezetszennyező cége, a Roxxon (amelyet egyértelműen az Exxonról mintáztak) CEO-ja, Dario Agger úgy döntött, megveszi a kiadványt, mert jó reklám lenne új palagáz-kitermelő technológiája, a gracking reklámozására. Olvasd el a teljes sztorit

Az amerikai képviselőház ismét megszavazta a Keystone XL megépítését

Dacolva a Barack Obama elnök által kilátásba helyezett vétóval, az amerikai képviselőház, ezúttal 266-153 arányban, január 9-én ismét megszavazta a Keystone XL kőolajvezeték északi szakaszának megépítését.

Olvasd el a teljes sztorit

New York államban betiltották a palagáz-kitermelést

New York Állam kormányzója, Andrew Cuomo szerdán betiltotta az állam területén a palagáz-kitermelést.

Cuomo azzal indokolta a döntést, hogy a kitermelés egészségügyi kockázatai túl magasak. „A hidraulikus repesztés vízre, levegőre, természeti erőforrásokra, lakosságra és helyi szolgáltatásokra gyakorolt lehetséges hatásai nagyon fontosak” – írta ki a kormányzó a Twitter-re. „Számos figyelmeztető jel van, és olyan kérdések is, amelyek még megválaszolatlanok a módszer kapcsán.”

Az Amerikai Egyesült Államokban 2007 óta nyernek ki hidraulikus repesztéssel gázt és kőolajat. Az ország azóta is vezető ebben az iparágban, és ez jelentősen hozzájárult a kőolaj árának szinten tartásához.

Az utóbbi években több mint 3000 fúrást hajtottak végre csak Pennsylvania állam területén, amely New York állam keleti szomszédja, és 15 000-et Texasban (déli szomszéd). De népszerű a repesztés Észak- és Dél-Dakota államban is. Mivel azonban a fúrásokat ellentmondásosan és kockázatosként ítélik meg, a környezetvédő csoportok pedig elutasítják, több állam is felfüggesztette a fúrási engedélyek kibocsátását.

A környezetvédők boldogok a döntés kapcsán: „Ebből a bejelentésből látszik, hogy Cuomo kormányzó megértette a kitermelések bonyolult problematikusságát. Nagyon bátor lépes ez” – írta Kate Sinding, a new york-i Natural Resources Defence Council nevű civil szervezet vezetője. „Egyre több bizonyíték van arra, hogy a hidraulikus repesztés komoly kockázatot jelent az emberi egészségre”.

Az energetikai szektor vezetőinek azonban nem tetszik a döntés, szerintük New York állam ezáltal sok munkahelytől fosztja meg magát, illetve olyan befektetésektől, amelyekhez így más, kevésbé “diszkrimináló” államok fognak jutni.

via ecomagazin.ro

Kellemetlen kérdéseket tett fel Pontának Remus Cernea

cernea

Remus Cernea szerdán nyújtott be a képviselőházban egy, a miniszterelnöknek címzett kérdéssort a bányászati illetékek kérdésében, amelyről a szavazást elhalasztották. A szavazás célja pedig az lenne, hogy az európai átlagra növeljék a bányailletékek szintjét, tekintve, hogy az unióban Romániában a legalacsonyabbak.

Olvasd el a teljes sztorit

A német kormány engedélyezné a palagáz-kitermelést

szonda1

A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy csütörtökön ismertetett törvénytervezet szerint.

A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.

A német kormány világszerte a legszigorúbb szabályozást készítette elő, a legfőbb szempont a környezet és az ivóvízkészlet megóvása – emelte ki berlini tájékoztatóján Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter.

A fracking eddig sem volt tiltott eljárás, és igen szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak rá, de a hatóságok az utóbbi években egyetlen engedélyt sem adtak ki, mert az új törvényre vártak – mutatott rá összeállításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A tárca javaslata szerint 3000 métert meghaladó mélységből az eddiginél szigorúbb előírások mellett lehet majd palagázt kitermeli, a 3000 ezer métert nem meghaladó mélységben fekvő rétegekben pedig csak próbafúrásokat lehet végezni, azzal a feltétellel, hogy a repesztéses eljáráshoz használt folyadék nem veszélyezteti a vízkészletet. Ugyanakkor amennyiben a fúrás sikeres, elkezdődhet a kitermelés, ehhez azonban hozzájárulást kell szerezni egy 2018 közepén – a következő parlamenti választás után – felállítani tervezett független szakértői testülettől, amelynek döntése alapján az illetékes hatóság kiadja a bányászati engedélyt.

A fracking eljárás alkalmazása a javaslat szerint továbbra is tilos vízvédelmi területen, gyógyvízforrások és ivóvízbázisok, valamint lakott területek körzetében.

A Süddeutsche Zeitung összeállítása szerint nagy energetikai cégek sok pénzt fordítottak a lobbizásra, és elsősorban azzal érveltek, hogy a belföldi földgázkitermelés növelésével csökken Németország energiafüggősége. Számítások szerint a németországi palagázkészlet 0,7-2,3 ezer milliárd köbméter között van, ami 7-23 évre fedezné a földgázszükségletet. Ugyanakkor a javaslatban szereplő korlátozásokkal kitermelhető mennyiség csupán néhány évre lenne elegendő a német gazdaságnak és a lakosságnak, de ez is több a semminél – mondják a fracking pártolói, rámutatva, hogy 15 éve csökken a németországi földgázkitermelés, amely már csupán a fogyasztás nagyjából 15 százalékát fedezi.

A palagáz-kitermelés ösztönzésével javítani lehet Németország tárgyalási pozícióját az orosz földgázimporttal kapcsolatban – emelte ki Gernot Kalkoffen, az amerikai ExxonMobil európai leányvállalatának vezetője.

Németország jelenleg importból fedezi földgázfogyasztásának nagyjából 85 százalékát, és kőolajfogyasztásának 97 százalékát. Az orosz import aránya a kőolajfogyasztásban 36 százalékos, a földgázfogyasztásban 35 százalékos.

A fracking eljárást először a 90-es évek végén kezdték alkalmazni amerikai cégek. Akár négyezer méter mélységbe is lefúrnak a palakőzetbe, majd ott vízszintesen folytatják a fúrást. Ezután víz, vegyszerek és homok keverékét sajtolják nagy nyomással a fúrólyukba, ami kis repedéseket eredményez a kőzetben: a benne lévő olaj és gáz a csöveken át a felszínre tör. Szakértők szerint jórészt az új technológiának tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen csökkent az energia ára.

Forrás: MTI

Pinocchio-díj: ezek a vállalatok hazudták a legnagyobbat idén

Photo: The Guardian

Photo: The Guardian

Melyik cég hazudik a legtöbbet, legnagyobbat? Francia szervezetek Pinocchio-díjat osztogatnak. Kedd este hirdették ki az idei győzteseket, “elismervén” a vállalati kapzsiságot, a képmutatást és a gaztetteket. A díj vitatott, az azonban sokatmondó, hogy idén rekordmennyiségű szavazat érkezett a jelöltekre. Ugyanis a díjat az internet népe adományozza.

Az idei győztesek pedig: a Shell, a GDF Suarez és a Samsung. Őket kilenc nevezett közül lehetett megszavazni. A díjat egyébként 2008 óta osztják, idén pedig rekordmennyiségű, 61 000 szavazat érkezett.

„Ez azt bizonyítja, hogy növekszik a civil odafigyelés a multinacionális cégek aktivitásainak társadalmi és környezetkárosító következményeire” – írta a Friends of the Earth France (FDEF) szervezet közleménye, amely a Peuples Solidaires szervezettel és a CRID (Információs és Kutatói Fejlesztési Központ) intézménnyel együtt alapította a díjat.

2008 óta a díjnak egyre nagyobb jelentősége lett, aki győztes lesz a három kategória egyikben, az komoly civil nyomás alá kerül. És nem csupán: a CSR (Corporate Social Responsability) nemrégiben kötelezni kezdte a jelölteket, hogy adjanak hivatalos választ a jelölések okaira.

Shell: az agresszív

photo: Bloomberg

photo: Bloomberg

A Shell a szavazatok 43%-ával kapta meg az Agresszió-díjat, többnyire annak köszönhetően, hogy világszerte hidraulikus repesztéssel termel ki palagázt (kivéve Hollandiában és néhány olyan országban, ahol ezt törvény tiltja).

Az indoklás szerint ő folytatja a legagresszívebb kisajátítást, és a természeti források kitermelését, elpusztítását.

A Shell, a többi nagy olajvállalathoz hasonlóan, úgy tünteti fel magát, mint aki büszke arra, hogy műveletei összhangban állnak a helyi „ambiciózus elvekkel”. Azonban, ha például az ukrajnai vagy argentínai tevékenységeit tekintjük, akkor rögtön nem kellene annyira büszkének lennie.

A FOEF jelentése szerint ezekben az országokban a vállalat számos kihágást követett el: nem konzultált a helyi lakossággal a tevékenységei esetleges káros következményeiről, védett területeken hajtott végre kitermelést, tönkretette a helyi gazdaságokat, toxikus zagyot tárolt mindenféle ellenőrzés és biztonsági intézkedés nélkül, működése pénzügyileg gyakran átláthatatlan volt.

E kategória második helyezettje a francia Crédit Agricole bank lett, annak köszönhetően, hogy finanszírozást nyújtott az Arch Coal és az Alpha Natural Resources vállalatoknak egy hatalmas, felszíni szénbánya megnyitásához az Egyesült Államokban található Appalachia hegységben. A bank tevékenységét a Banktrack szervezet fedte fel, a dokumentáció elég ijesztő képet fest.

GDF Suez és a „zöld kötvények”

jirau
photo: New York Times

A díj egyik kategóriája a „zöldnél is zöldebb” vállalati törekvéseket veszi figyelembe. Azaz olyan félrevezető kommunikációs kampányokat, amelyek elfedik a tulajdonképpeni tevékenységeket, úgy álcázva a vállalatot, mintha közben környezetvédelmi tevékenységet folytatna. A szavazók 42%-a gondolta azt, hogy a GDF Suez megérdemli ezt a díjat.

Tavaly májusban az energiavállalati óriás büszkén jelentette be, hogy létrehozta a legnagyobb zöld kötvényt, amit eddig kibocsátottak. Ezeket pedig 2,5 milliárd dollárért adta el magánbefektetőknek, a pénzből pedig úgynevezett zöld-energia-projektekbe fektetett be.

Persze, ha valaki utánajár a szociális és környezetvédelmi kritériumainak ezeknek a támogatásoknak, rájön, hogy ezek nem léteznek. Sőt, a vállalat nem is tett nyilvánossá egy olyan listát, hogy kiderüljön, pontosan melyek ezek a projektek, amiket támogat.

Aggasztó, mert a vállalat egyszer megemlítette, hogy a brazíliai Jirauban létesített hatalmas gát építését finanszírozta, ez pedig jelentős környezetrombolással járt. Mindenesetre a GDF Suez továbbra is hatalmas összegeket fektet a fosszilis energia kitermelésébe.

A szavazatok 31%-át szerezte meg a francia állami energiacég, az EDF. Az EDF konstans módon hirdette a szénalapú energiatermelésről való következetes kivonulást. Erre fel nemrég beismerte, hogy Szerbiában részt vett a Kolubara B, 750 MW kapacitású, széntüzeléses erőmű megépítésében.

Samsung: tömött tárca, piszkos kéz

gyerekmunka

photo by chippix via shutterstock.com

A Tömött tárca, piszkos kéz kategória egyértelmű nyertese a szavazatok negyven százalékával a Samsung lett, éspedig az átláthatatlan pénzügyi működések, a lobbitevékenységek és az ellátási láncban betöltött tevékenysége miatt.

És hát teljesen megérdemli, mind a kínai gyárában tapasztalható katasztrofális munkakörülmények, a túl hosszú munkaidők, a silány bérezés és a gyerekmunka miatt. Annak ellenére, hogy már többször eljárás indult ellene, valamint többször került már a civil társadalom célkeresztjébe, a vállalat tagadja ezeket a vádakat.
„A vállalatnak szembe kellene néznie a realitással, és néhány gyakorlati lépést kellene foganatosítania, hogy a kínai munkakörülményeken javítson, és hogy ezeket az emberjogokat többé ne hágja át” – írja a FOEF.

A francia olajvállalat, a Perenco 31%-al követi a Samsungot. Ez egy francia olajvállalat, amely kongói tevékenységei miatt lett hírhedt: a helyi közösségek ellen elkövetett agresszió, pénzügyi átláthatatlanság, környezeti pusztítás van a számláján.

Nincs is palagáz Romániában?

frack

Romániában nincs palagáz. Victor Ponta miniszterelnök legalábbis ezt állítja.

A miniszterelnök ezt az Antena 3 egy műsorában állította, ahol arról beszélt, hogy milyen fontos az ország számára az energetikai függetlenség. A műsörvezető azt javasolta, hogy a palagáz-témát talán ejthetné az ország egy időre, mert ottvannak a fekete-tengeri gáztartalékaink, amelyek 30 évig is függetlenné tennének minket, míg a palagáz-kitermelésnek nagyon vitatott a megítélése és bármely politikus, aki azt támogatja, könnyen veszíthet népszerűségéből emiatt.

„Már úgyis elnapolódott a kérdés, mert… úgy néz ki, nincs is palagázunk. Sokat vitáztunk valamiről, ami nincs” – mondta Ponta, aki azonban nem kívánt több részletet közölni, mondván, erről nem mondhat többet.

Arról azonban még beszélt, hogy a fekete-tengeri gáztartalékokat vizsgálja a kormány.
Ezelőtt egy hónappal Constantin Niță gazdasági miniszter még azt fejtegette, hogy Románia vezetővé válhat az energetika területén, és a palagáz-kitermelést minden országnak el kellene fogadnia. A miniszter akkor arról beszélt, hogy Románia ilyen téren nagy előnyben van amiatt, hogy gyakorlatilag minden lehetséges energiaforrással rendelkezik.

A Chevron júniusban fejezte be kutatásait Vaslui megyében, Pungești mellett két hónapnyi fúrás után, amely során 3000 méter mélyen kutattak, hogy a talaj potenciális tartalékairól nyerjenek információkat. A Chevron ottani tevékenysége nagy indulatokat szított a helyiek és az ország környezetvédelmi aktivistáinak körében, hónapokon át tartó tiltakozások voltak, a hatóságok gyakran erőszakosan viselkedtek a helyiekkel szemben.

A Chevron három további környezetvédelmi engedélyt birtokol Vaslui megyében palagáz utáni kutatáshoz (Păltinișben, Popeniben és Puieștiben). Idén áprilisban továbbá megkapták a Puieștiben felállítandó új szondára is a hivatalos engedélyeket.

Victor Ponta miniszterelnök mindeddig figyelmen kívül hagyta a palagáz-kitermelés elleni tiltakozásokat, mondván, hogy a téma alapos megvitatást igényel, hiszen ha nincs országon belüli alternatíva, akkor az egyetlen lehetőségünk Oroszországhoz fordulni.

mediafax

A Greenpeace ilyen államelnököt szeretne. Mi is.

greenpeace

A Greenpeace Románia úgy érzi, a két elnökjelölt figyelmen kívül hagyja az ország számára égető környezetvédelmi kérdéseket, ezért néhány javaslatot fogalmaztak meg számukra.

A szervezet szerint azért sem szabad ezeket figyelmen kívül hagyni, mert a víz-, levegő- és talajminőségre való fokozott odafigyelés nélkül nem lehetséges nagy és országos stratégiai projekteket elgondolni.

1. Az elnök tehát támogasson olyan rendeleteket, amelyek gátat szabhatnak az erdőirtásoknak és a falopásnak, továbbá amelyek védelmet nyútatnak az érintetlen erdőségeknek.

Romániában óránként 3 hektárnyi erdő tűnik el, nagy részük illegális tevékenységhez köthető (2012-ben naponta 51 ilyen esetet számoltak átlagosan). Ezen tevékenységek negatív hatása jelentős mind a környezetvédelem, mind az erdőkhöz köthető gazdasági tevékenységek szempontjából. Románia erdős területe csupán az ország 27%-át teszi ki, ez az európai átlaghoz (33%) képest jelentős lemaradás.

2. Támogassa a megújuló forrásokból nyert zöld energiára való átállást.

Hogy Románia a klímaváltozás elleni globális erőfeszítésekben részt vehessen, szükség van arra, hogy az ország vezetői szorgalmazzák a veszélyes és szennyező (szénre, atomenergiára, palagázkitermelésre alapuló) technológiákról való átállást olyan minimális kockázatú technológiákra, amelyek el nem fogyó forrásokra támaszkodnak (megújuló energiák).

A Greenpeace Energiaforradalom című tanulmánya szerint 2050-re a ma ismert technológiákkal is képesek lennénk Románia szükségleteinak 84%-át megújuló forrásokból fedezni.

3. Bátorítsa a vegyszermentes és génmódosítás nélküli mezőgazdaságot.

Hogy az emberek egészségére és a környezetre jelentett veszélyeket csökkenthessük, szükség van arra, hogy a leendő államelnök az ökogazdaságokra való áttérésre bátorítson, ahol nincsenek genetikailag módosított növények, a mezőgazdaságból nyert élelmiszer egészséges, és fenntartható forrásokból származik.

4. Gátolja meg a Verespatakhoz hasonló projekteket.

A javaslat teljes szövege itt érhető el.

Ön szerint ki fogadná meg a Greenpeace tanácsait?

View Results

Loading ... Loading ...

via Greenpeace

Nagyot nőtt a zöldenergia-felhasználás világszerte, és Románia is jól teljesít

zoldike
photo by giSpate via shutterstock.com

Tavaly minden eddiginél nagyobb volt a megújulóenergia-használat terén bekövetkezett növekedés. Több olyan ország is elkezdte alkalmazni, amely eddig csak fosszilis forrásokból gazdálkodott vagy atomenergiát állított elő. Egyes országok környezettudatosságból, mások a zöld energia gazdasági potenciálja miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) frissen nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2013-ban az arányuk minden előző évnél gyorsabban nőtt.

A jelentés szerint a szél- és nap-, illetve más megújuló forrásokból származó energia 2013-ban világszinten már a 22%-át tette ki a teljes energiafogyasztásnak. A zöld energia ugyanakkor számos ország gazdasági fejlődésében is fontos szerepet játszik. Tavaly éppen ezért világszerte 250 milliárd dollárt fektettek bele. Különösen pozitív, hogy a palagáz-kitermelésnél jóval nagyobb a megújuló energiák fejlődése, mindezt úgy, hogy több országban még mindig a palagázt tartják a fosszilis alapú anyagok legjobb alternatívájának. A jelentés megjegyzi, hogy a palagáz kitermelések mértékének növekedése „relatíve stabilnak” mondható.

Az Egyesült Államok energiahasználata 14%-ban biztosított megújuló energiákból, ezek nagy része a napenergia felhasználásából származik. Tavaly egy átfogó állami tervnek és a fényelektronikai eszközök árai csökkenésének köszönhetően Amerika napenergia-kapacitása megduplázódott.

A további növekedést illetően azonban már korántsem ilyen bizakodóak a szakértők. Az IEA 2020-ig elkészítette az előrejelzését, amelyben azt várják, a növekedés jelentősen le fog lassulni. Ez annak köszönhető, hogy a világban kevés kormányzat van, amely konkrét erőfeszítéseket tenne arra, hogy ösztönözze az ilyen befektetéseket.

Az EU-ban vannak meglepetések

Az EU 28 tagországában 2012-ben az előző évi 13-ról 14,1 %-ra emelkedett a megújítható energiaforrások hasznosításának aránya – derül ki az Eurostat közléséből.

Az energiafelhasználási statisztika készítésének első évében, 2004-ben még 8,3 százalék volt az uniós arány. Az Európai Bizottság az EU egészére 2020-ra 20 százalékos részarányt irányzott elő a megújítható energiaforrásokra, országonként eltérő célszámokkal.

A 2020-ra kitűzött célt Bulgária, Észtország és Svédország már 2012-ben teljesítette. Bulgária 16,3 százalékos részarányt ért el 2012-ben, szemben a 2020-as 16 százalékos céllal, Észtország 25,2 százalékot, 0,2 százalékponttal túltejesítve a 2020-as célt.

Svédország energiaszükségletének már 51,0 százalékát fedezte megújítható forrásokból 2012-ben, két százalékponttal a 2020-as cél felett.

A tagállamok között elsőként, még 2011-ben, Észtország érte el a 2020-ra számára kitűzött 25,0 százalékos energiafelhasználási célarányt, 2012-ben pedig 25,2 százalékra növelte azt. 2004 és 2012 között a megújítható források részarányát legnagyobb mértékben Svédország, Dánia, Ausztria, Görögország és Olaszország növelte energiafelhasználásában. Svédország 38,7 százalékról 51,0 százalékra, Dánia 14,5 százalékról 26,0 százalékra, Ausztria 22,7 százalékról 32,1 százalékra, Görögország 7,2 százalékról 15,1 százalékra, Olaszország pedig 5,7 százalékról 13,5 százalékra. Dánia 2020-as célja 30 százalék, Ausztriáé 34 százalék, Görögországé 18 százalék, Olaszországé pedig 17 százalék.

A megújuló forrásoknak a legalacsonyabb részaránya az energiafelhasználásban 2012-ben Máltán (1,4 százalék), Nagy Britanniában (4,2 százalék) és Hollandiában (4,5 százalék) volt. 2020-as célkitűzéseik sorrendben 10, 15 és 14 százalék.

De mi jól állunk

Tavaly csaknem megkétszereződött Romániában a megújuló energiából előállított villamosenergia-kapacitás, amely több mint 2 ezer megawattal nőtt.

2012-ben 2200 megawatt megújuló energiaforrásból termelt működő villamosenergia-kapacitás volt, ami tavaly év végére 4400 megawattra bővült. A növekedés elsősorban a naperőműveknek köszönhető, hiszen 41 megawattról 1155 megawattra nőtt a termelési kapacitásuk, de a szélerőműveké is majdnem ötven százalékkal bővült. A villamosenergia területén Románia vállalta, hogy 2015-ig a termelés 33 százaléka megújuló energiaforrásból fog származni. Románia ezt már most túlteljesíti a nagy vízerőműveket is beleszámolva, hiszen a villamosenergia mintegy 40 százaléka származik zöld energiából.

Nagy-Bege Zoltán, az országos energiaár-szabályozó hatóság tanácstagja szerint az idén nem várható ugyanilyen látványos növekedés, mert egyrészt a román állam csökkentette a megújuló energiaforrások bővítésére irányuló állami támogatást, másrészt telítődött a piac. Romániában a megújuló energiaforrásból termelt villamosenergia-kapacitás legnagyobb részét a szélerőművek teszik ki több mint 2700 megawattal, míg például a naperőművek 1077 MW áram előállítására képesek, a a törpe vízerőművek pedig 530 megawattra, biomasszából pedig 95 MW-ot nyerünk évente.

előző »