Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «palagáz»

Nagy-Britannia palagáz kiaknázására készül

Jelentős méretű palagáz-mezők kiaknázásának engedélyezésére készül a brit kormány, amely szerint a környezetvédők által vitatott technológia alkalmazása révén 60 ezer munkahely és több milliárd font értékű beruházás keletkezhetne.

Olvasd el a teljes sztorit

A Marvel nagyon szembement a frackinggel

deadpool2
Egy kis földrengés? Á, csak így ad pacsit nekünk a Föld!

A frackinges (hidraulikus törés vízszintes fúrásoknál) palagázkitermelés a témája a Marvel univerzum legelszálltabb képregénye, a Deadpool legfrissebb, múlt szerdán megjelent 40. számának.

Balázsi-Pál Előd

Deadpool egy mutáns bérgyilkos, aki tudathasadásos, ezért állandóan önmagával vitatkozik, ráadásul rendszerint azzal is nagyon tisztában van, hogy ő most épp egy képregényben szerepel, így elég gyakran kiszól az olvasóknak. A most megjelent számot előzőleg azzal reklámozták, hogy Deadpool meghal benne (a halálnak és az abból való visszatérésnek elég szép hagyománya van a szuperhős-képregényekben), de utolsó pillanatban változott a tartalom, ugyanis a Marvel-univerzum nagy környezetszennyező cége, a Roxxon (amelyet egyértelműen az Exxonról mintáztak) CEO-ja, Dario Agger úgy döntött, megveszi a kiadványt, mert jó reklám lenne új palagáz-kitermelő technológiája, a gracking reklámozására. Olvasd el a teljes sztorit

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit

A szennyező vétózhat? Az európai klímamegállapodást kritizálják a zöldek

P1440560

Október 24-én megállapodtak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40%-kal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27%-ra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson – vélte Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiája, a mostani megállapodás 2021-től lesz érvényben. Az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.

A stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, ugyanakkor az is szempont, hogy ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető – mondta Van Rompuy. Ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét – magyarázta az ET elnöke. Olvasd el a teljes sztorit

Szabadkereskedelmi egyezmények Kanadával és az USA-val: miért rossz nekünk?

1237799_295231910679446_8715166655240278156_n

Az EU és Kanada, valamint az Egyesült Államok között szabadkereskedelmi egyezmények aláírása napirenden van. A CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement) és a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership) a hivatalos uniós álláspont szerint munkahelyeket teremt és elősegíti a gazdasági növekedést. Európai civil szervezetek aláírásgyűjtést indítottak az egyezmények megkötése ellen, mivel ezek voltaképpen nem az egyszerű polgárok, hanem a multinacionális vállalatok érdekeit szolgálják.

Olvasd el a teljes sztorit

Palagáz: vita rizikókról és tanulságokról Bukarestben és Kolozsváron

palagaz

A palagáz-kitermeléssel kapcsolatos amerikai tapasztalatokról, rizikókról, spekulációkról és a Románia számára is levonható tanulságokról tartanak beszélgetést Bukarestben október 9-én, valamint Kolozsváron október 10-én.

Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának székhelyén (Emmanuel de Martonne u. 1. sz.) 16 órakor kezdődő, angol nyelvű vitán részt vesz Deborah Rogers palagázszakértő (Energy Policy Forum), moderátor Victoria Stoiciu (Friedrich Ebert Alapítvány). Olvasd el a teljes sztorit

Ivóvízproblémák: arzénos víz Temes megyében, büdös, barna lötty Uzonban

“Jó a víz”, iható – ez lett mostanában az egyik legfontosabb tényező, amikor egy háztulajdonos megpróbálja meggyőzni a potenciális vevőt, megéri megvásárolnia az ingatlant. Ami régebb természetes volt, ma már kiemelt pozitívumként tálalható. Mert egyre több az olyan település, ahol az emberek már csak a “bolti vizet” merik meginni.

Olvasd el a teljes sztorit

Ivóvízszennyezés a palagáz- és kőolajkitermelés miatt Pennsylvaniában

Első alkalommal láttak napvilágot hivatalos iratok arról, hogy ivóvizet szennyeztek a palagázat és kőolajat kitermelő cégek Pennsylvaniában. A hatóságok 243 esetet ismertettek, nyilvánosságra hozva az ezzel kapcsolatos dokumentumokat – jelenti az Associated Press.

Olvasd el a teljes sztorit

A palagáz-kitermelés ára: nyolc toxikus anyag, de a vegyületek egyharmadáról nincs infó

frack
photo by Calin Tatu via shutterstock.com

A zöld mozgalmárokat gyakran vádolják szakszerűtlenséggel, mondván, tudományos megalapozottság hiányában is képesek tiltakozni. Ezzel szemben az Amerikai Kémikus Társaság 248. találkozóján a palagáz-kitermeléshez használt hidraulikus repesztés anyagait vizsgálták, nyilván kémikusok, az eredmények pedig lesújtóak.

A találkozón természetesen számos más dologról is szó esett, az összegyűlt tudósok mintegy 12 000 prezentációt mutattak be. A hidraulikus repesztés során használt vegyszereket a Laewrence Berkeley National Laboratory és az University of the Pacific szakemberi vizsgálták meg.

A dr. William Stringfellow által vezetett kutatás azért indult, hogy lehetőleg feloldja a széleskörű társadalmi vitát, és megpróbáljon minden eddiginél hitelesebb eredményt felmutatni. Az eredmény fényében azonban nem igazán nyugodhatunk meg: a vizsgálat szerint az eddig véltnél is veszélyesebb anyagok kerülhetnek a környezetbe a hidraulikus repesztés során.

A tanulmány szerzői elismerik, hogy „nagyon keveset tudnak” a hidraulikus repesztés során használt mintegy 200 kemikália környezetre vagy egészségre kifejtett hatásáról. Strinfellow szerint a használt anyagok egyharmada ilyen, nyolc vegyületről azonban egyértelműen állítható, hogy mérgező az emlősök számára.

A repesztés során több millió liternyi vizet szoktak a föld rétegeibe fecskendezni, ezzel sikerül az eddig hozzáférhetetlen gázokat és olajokat kivonni onnan. A nagyvállalatok, akik rendelkeznek a szükséges technológiával, azt állítják, hogy ez a folyadék teljesen biztonságos az élővilágra és a környezetre nézve.

„A vállalatok képviselői azt mondják: ezek csak ételkiegészítők, mintha fagylaltot csinálnánk. A másik oldal meg arról beszél, hogy több száz toxikus anyagot fecskendeznek be. Tudósként kötelességünknek tartottuk utánajárni, mi az igazság a történetben” – mondta el Stringfellow.

A kutatócsapat egy listányi összetevőt vizsgált meg, beleértve a folyadék sűrűsítésére használt zselésítő anyagot, a mikrobák növekedését gátló biocidokat, a repedéseket tágító homokot, és a csövek korrózióját gátló vegyületeket. Az eredményeket az ASC.org-on jelentették be.

A jelentés megerősíti, hogy a repesztőfolyadékok nem használnak sok toxikus anyagot, és sok élelmiszeripari összetevő van bennük, de ez korántsem jelenti azt, hogy ezek az anyagok könnyen semlegesíthetőek, illetve lebomlanak.

„Nem csinálhatsz egy teherautónyi fagylaltot, és öntheted ki a viharba” – mondja a szakértő. Még a fagylaltgyártóknak is kezelniük kell a hulladékot, ami pedig biológiailag lebomló és természetes anyagokból áll. Kezelni kell a hulladékot, mielőtt visszaengednéd a természetbe”.

A tudósok ugyanakkor nyolc olyan vegyületet (beleérve biocidokat is) talált, amelyek mind veszélyesek az emlősök számára is.

„Több kemikália, mint a korróziógátlók vagy biocidok nagy koncentrációban vannak használva, ezeknek káros hatásai lehetnek. A biocidok például arra vannak kitalálva, hogy baktériumokat pusztítsanak el” – mondta el Stringfellow.

Továbbá a tanulmány a felhasznált anyagok egyharmadáról képtelen volt megállapítana, hogy milyen hatásokat váltanak ki. Pedig ezt nem árt tudni, ha már a talajba fecskendezik őket.

Széles körben elterjedt a félelem, hogy a befecskendezett folyadék bejuthat az ivóvízbe. A vállalatok igyekeznek megnyugtatni a lakosságot, ilyen nem történhet meg, hiszen a fúrók jóval mélyebbre hatolnak a talajvíznél, és lehetetlen, hogy szivárgás során feljöjjön a víz. A Stanford kutatói azonban nemrégiben közzétettek egy tanulmányt, amelyben számos példát találtak arra, hogy a talajvíz közvetlen közelében is voltak repesztések.

Elég ijesztő, minthogy az is, hogy egy januárban közzétett tanulmány arról beszél, a palagáz-kitermelések közelében 30%-al nő a születési rendellenességek esélye. Ja, és a világon 15 millió ember él szondák egy mérföldes körzetében.

Forrás: naturalnews.com/TOTB

A Chevron elhagyja Bulgáriát

„A Chevron USA visszavonul Bulgáriából” – jelentette be Ilian Vasiljev energetikai szakértő, Bulgária egykori moszkvai nagykövete. Az információt a Capital lap is megerősítette, két független forrásra hivatkozva. A lépés nem meglepő: a Chevron 2011 óta semmilyen tevékenységet nem végzett az országban.

2011 nyarán a konzervatív kormány és Boiko Borisov miniszterelnök engedélyezte a vállalatnak a a palagáz utáni kutatásokat az ország észak-keleti részén, de a helyi és országos tiltakozások nyomása alatt egy olyan moratóriumot vezettek be, amely megtiltja a repesztéssel és 20 bar-os víznyomás fölötti értékkel történő kitermeléseket. Ezt a moratóriumot a 2013-ban beiktatott szocialista kormányzat sem mutatott hajlandóságot ennek eltörlésére.

„Egyetlen tiszteletreméltó vállalat sem engedheti meg magának, hogy pénzt veszítsen, miközben a bolgár hatóságok teljes érdektelenséggel tekintenek a kevés esélyek egyikére, amely során kitermelhetnék az országuk területén levő gázokat és kőolajat” – kommentálja Vasiljev a blogján.

A véleménye szerint – más vállalatokkal ellentétben – a Chevron nem engedhette meg magának, hogy „balkáni módon” „győzze meg” a politikusokat, bírja őket véleményük megváltoztatására.

A Chevron 30 millió eurót ajánlott az államnak, amennyiben az rendelkezésére bocsájtott volna egy 4 398 négyzetkilométernyi területet. Az akkori gazdasági és energiaügyi miniszter, Traicio Traikov azt nyilatkozta, hogy a vállalat továbbá egy 50 millió eurós munkaprogramot is biztosított volna.

Az Egyesült Államok energiaügynöksége szerint Bulgária 481 milliárd köbméter palagázzal és 200 millió hordónyi olajjal rendelkezik.

Vasiljev blogján még megjegyzi: a bulgáriai kivonulás után a Chevron fokozottabban fog Romániára és Lengyelországra összpontosítani.

hotnews

előző »