Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «őslakos»

Brazíliai őslakosok fatolvajokat fogtak és fenekeltek el

BRAZIL-INDIANS/

A brazíliai Ka’apor indián törzs harcosai megelégelték, hogy illegálisan vágják ki a fákat az amazonasi lakóhelyükről. Elindultak megkeresni a tetteseket, elfogtak egy csoport fatolvajt, megkötözték, pálcákkal „elfenekelték” őket és elvették a ruháikat. Mindezt a Reuters hírügynökség egyik fotósa dokumentálta.

Az őslakosok husángokkal náspángolták el a foglyokat, használhatatlanná tették a kivágott rönköket, elkobozták a felszerelést, benzint locsoltak a teherautóra és tűz!

A törzs tagjait Lunae Parracho fotós kísérte el az expedícióra, őt az indiánok kérték fel, különben a kormány nem hitt volna nekik, állítólag a fatolvajok több ízben tettek már panaszt a dzsungelben élő törzsekre. Az őslakosok az Alto Turaciu nevű területet pásztázták. Megelégelve a kormány tehetetlenségét az illegális fakitermelésekkel szemben, a Ka’apor törzs vezetői (a törzs egyébként négy másikkal együtt legális gondozója a térségnek) elküldték a harcosokat, hogy kergessenek el minden fatolvajt, és utána alapítsanak figyelőállásokat.

Tavaly a brazil kormány kijelentette, hogy 28%-kal nőttek az amazonasi őserdőkben történt illegális kitermelések, mindezt négy olyan év után, amikor sikerült visszaszorítani ezeket.

Szatellitképek elemzése során a szakemberek arra jutottak, hogy egy év alatt 5843(!!!) négyzetkilométernyi erdő tűnt el. Azért különösen szomorú ez, mert tudjuk, hogy az amazonasi őserdők megléte jelentősen lassítja a klímaváltozást, hiszen az erdő hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni. A fakivágások ráadásul közvetlenül is felelősek az ország üvegházhatású gázainak kibocsátásáért, ezen gázok 75%-a ugyanis a növényzet és a kidőlt fák felégetéséből származik. Ezek körülbelül 400 millió tonnányi üvegházhatású gázt szabadítanak fel évente, ezzel pedig Brazília a világrangsor „elegáns” hatodik helyén áll.

Az akcióról fotókat a totb.ro-n, illetve a Reuters oldalán találtok!

Őslakosok segíthetnek a klímaváltozáshoz alkalmazkodni az Egyesült Államokban


photo by Tom Reichner via shutterstock.com

Az új-angliai őslakosok módszerei, amelyek igen hatékonyak és környezetvédelmi szempontból kíméletesek voltak a farmgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat terén, és amelyeket a telepesek aztán elpusztítottak, most segíthetnek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Legalábbis ez derült ki a Climatic Change aktuális lapszámában közölt tanulmányból, amelyben 50 kutató erősíti meg az állítást. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen nívós tanulmány a klímaváltozás és az őslakosok kapcsolatát vizsgálná, és az ő válaszukat a változásokra

A telepesek megérkezte előtt Új-Anglia területének több mint 80 %-át borították erdők, a térség ugyanakkor gazdag növény- és állatvilággal rendelkezett. Az ott élők különleges módszereinek köszönhető, hogy mindez megmaradt a telepesek érkeztéig, akik aztán mértéktelenséggel aknázták ki a forrásokat, és ez gyors ökológiai összeomláshoz vezetett.

A tanulmány szerint az őslakos törzsek tagjai fontos szerepet játszhatnak olyan regionális vagy helyi stratégiák kialakításában, amelyre minden településnek szüksége lesz, amennyiben alkalmazkodni kívánnak a változásokhoz.

Forrás: Totb.ro

Elszigeteltségben élő törzs jött elő Peruban

Eddig elszigeteltségben élő őslakos törzs jelent meg és próbált kapcsolatot teremteni a civilizációval egy perui település mellet. A Las Piedras folyó melletti Monte Salvado település közelében nemrég a mascho-piro törzs csaknem száz tagja jelent meg, és banánt, bozótvágó kést meg kötelet kértek a helybeliektől. Át is akartak kelni a folyón, ám erről sikerült őket lebeszélni, megértetve velük, hogy az immunrendszerük gyengesége miatt fokozottan ki lennének téve a fertőzésveszélynek. A törzs már másodszor jelent meg a település közelében, ám a helyiek elmondása szerint ezúttal agresszívebben viselkedtek, mint első alkalommal, olyannyira, hogy féltették az életüket tőlük. A jövevények három napig maradtak a folyóparton, aztán eltűntek.

A perui hatóságok nem tudják, mi okozhatta az őslakosok megváltozott viselkedését, de úgy sejtik, hogy az illegális fakitermelők és drogtermesztők állhatnak a háttérben, ugyanis gyakran behatolnak az indiánok területeire, néhol fegyverrel űzik el a lakókat. Rövid időn belül ez a második eset, hogy elszigeteltségben élő törzset sikerül videóra venni, ugyanis egy hete jelent meg és világszerte elterjedt az a videó, amelyen egy másik törzs vonulása látható.

Peruban törvény tiltja, hogy bárki kapcsolatba lépjen az őserdőben magányosan élő törzsekkel, a kormány így kívánja szavatolni a 15 ismert törzs biztonságát. Az NBC videója az eseményről itt látható.

forrás: index.hu

Nem az ember, hanem az éghajlatváltozás miatt pusztult ki az ausztráliai megafauna

Nem emberi tevékenység, hanem az éghajlatváltozás idézte elő az ausztráliai megafauna kipusztulását – állapította meg egy nemzetközi tudóscsapat, arra alapozva következtetését, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok felülvizsgálata eredményeként a legtöbb, a földrészen valaha élt gigantikus állatfaj már régen kihalt, mire az első őslakosok megjelentek Ausztráliában.

A kutatók tanulmányukkal kétségbe vonták azt a korábbi feltételezést, amely szerint a megafauna – nagytestű emlős-, madár- és hüllőfajok – kihalásához a letelepedő ősemberek által folytatott vadászat vezetett 50-40 ezer évvel ezelőtt. Ezt az elméletet részben ürülékmintákra, részben pedig arra alapozták a kérdéskörrel foglalkozó szakemberek, hogy az ausztráliai őslakosok vadászati módszereihez tartozott az adott terület felégetése.

Ausztráliai, amerikai és brit tudósok az eddig feltárt leletek újbóli elemzésével viszont arra a következtetésre jutottak, hogy az ősi fajok többsége már kihalt, mire az ausztráliai bennszülöttek elődei felbukkantak Szahulon, amely az egykor összefüggő szárazföldet alkotó Új-Guineából, Ausztráliából és Tasmaniából állt, főleg a pleisztocén jégkorszak idején. Olvasd el a teljes sztorit

Továbbra is vadászhatók bundájukért a jegesmedvék


Fotó: Szász Péter

A sarkkör emblematikus állata, a jegesmedve bundájából, bőréből, karmából és fogából készített termékek továbbra is legálisan értékesíthetőek a világpiacon – határoztak múlt héten a résztvevők a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) bangkoki tanácskozásán.

A jegesmedvék felvételét a CITES leginkább veszélyeztetett állatfajokat tartalmazó listájára (Appendix I) az amerikai küldöttség kezdeményezte. Ezen a listán olyan, kihalás szélén álló fajok vannak, amelyek kereskedelmi célú vadászata és értékesítése tilos. A végső szavazáson azonban 38 tag szavazott a javaslat mellett, 48 ellene, 46 tartózkodott. A jegesmedve-állománnyal rendelkező országok közül a javaslat felterjesztői mellett Oroszország is támogatta a módosítást, azonban Kanada, Grönland és Norvégia ellenezte azt. Olvasd el a teljes sztorit

Elfoglalták az őslakos tiltakozók az amazonasi gát építőtelepét

A gát látványterve. Forrás: Wikimedia Commons

Tüntetők százai foglalták el a Belo Monte óriás duzzasztógát építőtelepét, és azt mondják, bármeddig ottmaradnak, csak végleg állítsák le a projektet.

A katolikus egyház által támogatott helyi szervezet szerint több mint 600 helybéli foglalta el a telepet és az odavezető utat, és ez incidensek nélkül történt. A hivatalos álláspont szerint erre a kormány nemtörődömsége és az őslakosok iránti tisztelethiánya vezetett. A BBC Sao Paolo-i tudósítója arról értesült, hogy egy helybéli bíró távozásra szólította fel a tüntetőket, különben naponta 300 dolláros bírsággal kell számolniuk. Olvasd el a teljes sztorit

A tüntetők nyomására ejtették az amazonasi útépítés tervét


A La Prensa című brazil lap karikatúrája a Tipnist átszelő útról

Evo Morales bolíviai elnök bejelentette, végleg ejtette az amazonasi őserdőn keresztül tervezett út megépítésének tervét, miután a beruházás híre tömeges tiltakozást váltott ki az őslakosok körében.

Morales két nappal azután nyilvánította megoldottnak a kérdést, hogy az őslakos tüntetők menete elérte a fővárost, La Pazt. Az út nem az esőerdő védett területén fog áthaladni – mondta az elnök, hozzátéve, erre vonatkozó utasítását elküldi a parlamentnek is. Olvasd el a teljes sztorit

Megépülhet Brazíliában a sokat ellenzett duzzasztógát

Zöld utat kapott Brazíliában a Belo Monte nevű, sokat vitatott vízerőmű és gát: a környezetvédelmi hatóság végleges engedélyt bocsátott ki a tervekre. A 17 milliárd dolláros projektet Pará állam nyugati részén, a Xingu folyó mentén építik meg, az Amazonas őserdeiben.

Az erőmű 11200 megawatt energiát termel majd, amely Brazília jelenlegi energiatermelésének kb 11%-át jelenti. Az építő, a Norte Energia szerint 18 ezer új közvetlen munkahelyet, járulékosan pedig további 23 ezer munkahelyet teremtenek. Olvasd el a teljes sztorit