Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «óceánok»

Még tíz évig féken van a globális felmegedés

Még egy évtizedig tarthat a globális felmelegedés lassulása, azt követően újra gyors hőmérséklet-emelkedésre lehet számítani – állítja egy új tanulmány, amely a Science folyóiratban jelent meg.

Az elmúlt 15 évben a globális felmelegedés jelentősen lelassult a korábbi évtizedekhez képest, miközben a levegő széndioxid-tartalma folyamatosan nőtt. Több mint tucatnyi tudományos teória született már a jelenség magyarázatára. A jelenség hátterében a legújabb elmélet szerint az Atlanti-óceán harmincéves természetes ciklusa állhat. Az óceán egy lassan mozgó áramlata még tíz évig hőt von magával a tengermélyre, amikor azonban véget ér a ciklus mostani szakasza, újabb gyors felmelegedés kezdődhet – ismertette a Washingtoni Egyetem professzora, Ka-Kit Tung által vezetett kutatócsoport tanulmányát a BBC News.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) adatai alapján 1998 és 2012 között az átlagos globális hőmérséklet 0,05 Celsius fokkal nőtt évtizedenként. Ez a szám jóval alatta maradt az 1951 és 2012 közötti évtizedenkénti átlagos 0,12 Celsius fokos emelkedésnek.

Tung professzor kutatócsoportja azt állítja: bizonyítékot talált arra, hogy egy harminc évenként változó áramlat felváltva melegíti és hűti a világot azzal, hogy nagy mennyiségű hőt vezet a víz mélyére. Tanulmányukhoz az óceánok megfigyelésére használt Argo-hálózat szondáinak adatait használták fel, amelyek akár kétezer méteres mélységben is végeznek méréseket.

A tudósok szerint már 1945 és 1975 között is kimutatható egy olyan szakasz, amelynek során az áramlat a hőt az óceán mélyére húzta magával. 1976-tól azonban a ciklus új szakaszba lépett, az áramlat így hozzájárult a Föld gyors melegedéséhez, mivel több hő maradt az óceán felszínén.

A szakemberek közt konszenzus van arról, hogy az Atlanti-óceán és a Déli-óceán 700 méteres mélység alatt hőt tárol – vélekedett Tung.

Az új elmélet szerint a jelenségben kulcsszerepet játszik az óceán sótartalma. Az Atlanti-óceán áramlatai ugyanis a trópusok felől indulnak, ahol a párolgás miatt magasabb a víz sótartalma. A magas sótartalmú víz könnyebben süllyed és több hőt húz le magával.

A sós víz azonban elegendő sarkvidéki jeget olvaszt meg ahhoz, hogy csökkenjen a víz sótartalma, ami lelassítja az áramlást és a hőt a felszín közelében tartja.

2006 előtt az Atlanti-óceán sótartalma növekedett, amiből arra lehetett következtetni, hogy az áramlat felgyorsult. 2006-ot követően a sótartalom csökkeni kezdett, de a koncentráció még így is a hosszú távú átlag felett maradt.

„Amint a só aránya a vízben a hosszú távú átlag alá csökken, elkezdődik a gyors felmelegedési szakasz” – vetítette előre Tung.

A tudós a kutatáshoz a közép-angliai hőmérsékleti feljegyzéseket is felhasználta, amelyek 350 évre visszamenőleg tartalmazzák az adatokat. Tung szerint ezek is a hetvenéves melegedési és lehűlési ciklust bizonyítják.

„Még tíz évünk lehet vagy kevesebb, hiszen a globális felmelegedés hatására több jég olvad el, de történelmileg a ciklus közepén járunk” – magyarázta Tung.

Amikor a ciklus a következő szakaszba lép, a melegedés sokkal gyorsabb lesz, ráadásul eleve magasabb hőmérsékletről indul, így a következmények is súlyosabbak lesznek – jósolta a tudós.

mti

Az óceánok 88%-ában műanyagrészecskék úsznak

Spanyol kutatók kimutatták, hogy a tengerbe került műanyagok mikrorészecskéi 88%-ban fedik az óceánokat, és bekerülnek a táplálkozási láncba.

„Az óceáni áramlatok a napsugárzás következtében részecskékre bomlott plasztikdarabokat szállítanak, ezen a mikrorészecskék évek óta a vizekben vannak, és az óceánokból vett minták 88%-ában jelen vannak” – mondta Andrés Cozar, a Cadiz-i Egyetem Tudományos Kutatóközpontjának munkatársa, a kutatás vezetője.

A kutatás ugyanakkor kimutatta, melyik az az öt terület, ahol a leginkább összegyűlt a felszíni szemét.

A tanulmány arra is figyelmeztet, hogy az óceánba került szemét nem feltétlenül van a felszínen, jó része kerül az élelmiszerláncba, hiszen az állatok gyakran összetévesztik a táplálékkal, ugyanakkor jelentős mennyiség süllyed a a fenékre.

Legfőképpen polietilének és polipropilének találhatóak a vízben, valamint olyan polimerek, amelyek mindennapi használatra készített tárgyakból bomlottak le (táskák, műanyagedények, konyhai felszerelések és játékok).

A kutatók szerint a 7000 – 35 000 tonnányi szemét került az óceánokba eddig, ennek egy jelentős része (33 – 35%) a Csendes-óceán északi részén található.

totb.ro