Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «óceán»

Tévesek voltak az óceánkutatók mérései: nagy viharokra számítanak

vihar
photo by Slava Gerj via shutterstock.com

A klímaváltozás hatásait vizsgáló korábbi kutatások alábecsülték azt, miként járul hozzá a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez – derítették ki német kutatók.

A szakemberek műholdas adatok elemzése alapján kimutatták, hogy ez hatás az eddig feltételezettnél majdnem kétszer nagyobb volt 2002 és 2014 között. Ez például azt eredményezheti, hogy jelentősen megnő a heves viharok kockázata.

Az óceánok vize ugyanúgy viselkedik, mint a higanyos hőmérő: amikor a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul, és szintje megemelkedik a kicsiny csőben. Mivel az óceánok hasonló módon két kontinens közé vannak zárva, vízszintjük szintén emelkedik, amikor felmelegszenek a növekvő hőmérséklet által.

“Az óceánok mélyebb részein, már egy kicsiny mértékű melegedés is elég ahhoz, hogy jelentős tengerszint-emelkedést idézzen elő” – hangoztatta Roelof Rietbroek, a Bonni Egyetem geodéziai és geoinformációs intézetének kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány egyik szerzője.

“Mostanáig alábecsültük, mennyivel járult hozzá a globális tengerszint-emelkedéshez az óceánok víztömegének hőmérséklet okozta térfogat-növekedése” – tette hozzá Jürgen Kütsche professzor.

A Bonni Egyetem kutatói a Német Geokutató Központ (GFZ) és az Alfred Wegener Intézet szakembereivel a GRACE műhold által gyűjtött gravitációs mező és a Jason-1 és Jason-2 óceánkutató űrszondák magasságmérői által végzett tengerszintmérések adatai alapján számították ki, mennyit emelkedett a tengerszint 2002 és 2014 között.

Mostanáig a víz térfogat-növekedéséből adódó tengerszint növekedést évi 0,7-1 milliméterre becsülték a szakemberek. Az új számítások szerint az óceánok vizének térfogat-növekedése évi mintegy 1,4 milliméterrel járult hozzá a tengerszint-növekedéshez. “Ez a különbség nagyjából megfelel a grönlandi jégtáblák olvadásából származó tengerszint-emelkedésnek – mondta Rietbroek.

A műholdas adatok szerint a legnagyobb mértékű térfogat-növekedésből adódó tengerszint-emelkedést a Fülöp-szigeteknél tapasztalták, évente mintegy 15 millimétert, miközben az Egyesült Államok nyugati partjainál a tengerszint nagyjából változatlan maradt, köszönhetően annak, hogy a térségben nem melegedett az óceán vize.

mti

2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal

hal
photo by Ethan Daniels via shutterstock.com

Több lesz a műanyag, mint a hal az óceánokban 2050-re – állapította meg egy tanulmány, mely a szerdától zajló davosi Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) résztvevőinek figyelmét szeretné felhívni a veszélyre.

„A műanyagok gyártásának, felhasználásának és eldobásának jelenlegi rendszere jelentős károkat okoz: minden évben 80-120 milliárd dollár értékű plasztik csomagolóanyag kerül a szemétbe. A pénzügyi költségeken túl, ha semmi nem változik, az óceánokban 2050-re több lesz a műanyag, mint a hal, ha a súlyokat vetjük össze” – olvasható a kutatók közleményében.

A jelentést az újrahasznosítási innovációkat támogató Ellen MacArthur Alapítvány és a Világgazdasági Fórum készítette a KcKinley Társaság elemzőinek közreműködésével.

Az óceánokban lévő műanyag tömege egyötöde volt a halakénak 2014-ben, egyharmada lesz 2025-ben és 2050-re a műanyag nagyobb súllyal lesz jelen a vízben, mint a halak – írja a jelentés.

A fórum szükségesnek ítéli a „műanyag-csomagolás teljes újragondolását” és új, a kőolaj alternatíváit jelentő műanyaggyártási nyersanyagok keresését sürgeti, mert ha semmi sem változik, 2050-re ez az ágazat használja fel a kőolajtermelés 20 százalékát.

„A gyártás és felhasználás lineáris modelljeit egyre inkább megkérdőjelezzük. Ez különösen igaz az olyan ágazatokban, ahol hatalmas tömegű, csekély értékű áruról van szó, mint a műanyag-csomagolás” – jelentette ki Ellen MacArthur egykori tengerész, aki az eddigi modell helyett az anyagok újrahasznosítását szorgalmazó, úgynevezett cirkuláris gazdasági modellt javasolja.

MacArthur profi vitorlásként lett világhírű, 2005-ben megdöntötte a világ szólóban való körülhajózásának gyorsasági rekordját.

Forrás: MTI

Idén felszerelik az első, óceánban lebegő, hatalmas szemétszűrőket

k

Évente körülbelül 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. A TOTB-n is beszámoltunk arról, hogy erre a problémára talált megoldást néhány éve Boyan Slat, az Ocean Cleanup most 22 éves alapítója. Az elképzelést most gyakorlatba is ültetik.

Olvasd el a teljes sztorit

Olcsó és hatékony megoldás az óceánok szemetére: itt a “tengerkuka”!

k

Az óceánokban és tengerekben lebegő rengeteg szemét partmenti takarítását jelenleg jobb helyeken specializált hálókkal ellátott hajókról végzik. Ez a módszer drága, és ahhoz képest nem is túl hatékony.

Olvasd el a teljes sztorit

Felbomolhat az óceánok tápláléklánca

ocean
photo by GUDKOV ANDREY via shutterstock.com

Az óceáni táplálékláncokat összeomlás fenyegeti az üvegházhatású gázok kibocsátása, a túlhalászat és a környezetszennyezés miatt – figyelmeztetnek kutatók.

A világ óceánjait vizsgáló 632 publikált tanulmányra épülő friss eredmények szerint a klímaváltozás hatására csökken a tengeri fajok sokfélesége.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány szerint az állatoknak “korlátozott lehetőségeik” vannak a melegedő vízzel, illetve az óceáni savasodással való megbirkózásra, és nagyon kevés fajnak sikerül megúsznia az egyre nagyobb volumenű szén-dioxid-feloldódás negatív hatásait.

A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével a légkörbe kerülő szén-dioxid nagyjából harmadát az óceánok nyelik el, amelyek vize hozzávetőlegesen 1 Celsius-fokkal melegedett és 30 százalékkal lett savasabb az iparosodás kezdete óta – emlékeztetett a The Guardian című brit lap online kiadása.

A dél-ausztráliai Adelaide Egyetem kutatói szerint az óceánok melegedése nyomán növekedni fog a planktonok száma, ám ez nem lesz pozitív hatással a tápláléklánc felsőbb szakaszaira.

“Több táplálék van a kisebb növényevők, úgy mint halak, tengeri csigák, garnélarákok számára, ám mivel a melegedés felgyorsítja az anyagcserét az állatok növekedési sebessége csökken” – mondta Ivan Nagelkerken, az egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy emiatt kevesebb zsákmány lesz a húsevők számára.

Mint hozzátette: “összességében csökken a tengeri fajok diverzitása, függetlenül attól, hogy milyen ökoszisztémát vizsgálunk. Ezek széles körben észlelhető következmények, amelyek súlyosbodnak, ha a melegedéshez hozzávesszük a savasodást is.” A szakember aláhúzta, hogy az oxigénben szegény óceánterületek gyarapodása, a túlhalászat és az óceánok közvetlen szennyezése mind hátráltatják a tengeri fajokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Tavaly óta masszív víz alatti hőhullám sújtja a korallokat. Az év végére a világ korallzátonyainak 38 százaléka fogja érezni ennek hatását és nagyjából 5 százaléka el is pusztul.
A korallzátonyok az óceánfenék mindössze 0,1 százalékát teszik ki, ám a tengeri fajok 25 százalékának biztosítanak táplálékot. Sokan attól tartanak, hogy az olyan ökoszisztémák, mint az ausztrál Nagy-korallzátony, amely korallborításának mintegy felét elveszítette az elmúlt 30 évben, 2050-ig további hatalmas pusztulást szenvedhet el, ha nem sikerül megfékezni az üvegházhatású gázok kibocsátását és a környezetszennyezést.

Az óceáni táplálékláncok összeomlása több százmillió embert fog közvetlenül érinteni, akiknek megélhetése, létfenntartása a tengeri eredetű élelmiszerektől függ. A korallzátonyok pusztulása továbbá súlyosbíthatja a part menti eróziót.

mti

Megfeleződött a tengeri élővilág az elmúlt negyvenöt évben

"Maldivesfish2" by Betty x1138 - Originally uploaded to Flickr as Fishes. Licensed under CC BY-SA 2.0 via Commons.

Maldivesfish2” by Betty x1138 – Originally uploaded to Flickr as Fishes. Licensed under CC BY-SA 2.0 via Commons.

Negyvenkilenc százalékkal csökkent a tengeri emlősök, madarak, halak és hüllők populációinak mérete 1970 óta – derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Zoológiai Társaság közös jelentéséből.

Olvasd el a teljes sztorit

Új vírust fedeztek fel az óceánban

ocean
photo by Ethan Daniels via shutterstock.com

Új vírust találtak az óceán mélyén amerikai kutatók, a felfedezést ismertető tanulmányt a Nature Communications legújabb számában tették közzé a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) tudósai.

A kutatócsoport a kaliforniai partvidéken, Santa Monica térségében vett mintákat a tengerfenék üledékéből. Az így szerzett anyagot a laboratóriumban metángázzal “kezelték”, hogy elősegítsék a mintákban lévő ősi mikroorganizmusok, az úgynevezett archeák növekedését – olvasható az egyetem honlapján.

Az archeák (Archaea, Archaebacteria) egysejtű, mag nélküli szervezetek. Élőhelyeik szerint három nagy csoportjukat különböztetik meg: a halofilok az extrém sós környezetet kedvelik, a metanogén fajok az oxigénmentes (anaerob) közegben fejlődnek, üledékben, vagy állatok bélrendszerében találhatók, a termofilek pedig a viszonylag magas hőmérsékletű, sokszor 100 Celsius-foknál melegebb élőhelyeken, gejzírekben vagy az óceán fenekén található hőforrásokban tenyésznek.

Amikor a kutatók a mintákat vírusfertőzöttség szempontjából elemezték, egy új kórokozót fedeztek fel, amely a jelek szerint az üledékben élő metanogén archeák “vendégszeretetét” élvezte.

A vírus vizsgálata során kiderült, hogy a kórokozó képes volt célzottan megváltoztatni az egyik saját génjét, ugyanis genetikai állományában olyan úgynevezett retroelemet azonosítottak, amely jelentős mértékben felgyorsítja a genom specifikus szakaszainak a mutációját. Mi több, az irányított mutagenezis képességének a gazdaszervezet, az archea is birtokában volt. Ezeket az apró genetikai elemeket korábban már baktériumokban és ezek vírusaiban azonosították, de sohasem észlelték az archeákban, sem az őket megfertőző vírusokban.

“A gyors genetikai mutáció képessége létfontosságú lehet az extrém körülményekhez való alkalmazkodás és a túlélés szempontjából. Ezek az egysejtűek meg tudják változtatni bizonyos fehérjéiket, de nekünk fogalmunk sincs, hogy e proteineknek mi a funkciója” – fogalmazott David Valentine professzor, aki kifejezte reményét, hogy a fehérjék tanulmányozásával nemcsak e mikroorganizmusokról, de élőhelyeikről is többet megtudhatnak.

mti

Hatalmas óceán boríthatta a Mars felszínét

mars
photo by esfera via shutterstock.com

A Jeges-tengernél nagyobb víztömegű ősi óceán terülhetett el egykor a Mars északi féltekéjén – állapították meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai.

A Jeges-tengernél nagyobb víztömegű ősi óceán terülhetett el egykor a Mars északi féltekéjén – állapították meg az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai. „Talán mintegy 4,3 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett a Mars felszínén ahhoz, hogy nagyjából 137 méter mély folyékony réteget képezzen a bolygó egészének felszínén” – húzta alá közleményében a NASA.

A szakemberek szerint azonban ennél sokkal valószínűbb, hogy a víz a bolygó északi féltekéjének majdnem felét elfoglaló óceánt alkotott, amely néhol meghaladta az 1,6 kilométeres mélységet is. A vörös bolygó ősi óceánja legalább húszmillió köbkilométernyi vizet tartalmazhatott, ám ennek 87 százaléka az űrbe veszett.

A Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői a Föld legerősebb teleszkópjait, köztük a hawaii W. M. Keck Obszervatórium távcsöveit használva figyelték meg hat éven keresztül a Mars légkörében lévő – deutériumot (nehézhidrogén) tartalmazó – “nehézvíz” és a könnyű, vagyis a szokás víz arányát.

Az eredmények alapján a szakemberek arra jutottak, hogy a vörös bolygó nagyjából 6,5-ször annyi vizet veszíthetett, mint amennyit a bolygó északi és déli sapkái jelenleg tartalmaznak. Az elveszett vizet is magába foglaló ősi óceán a Mars felszínének 19 százalékát boríthatta. Összehasonlításképpen az Atlanti-óceán a Föld felszínének 17 százalékát foglalja el.

A vörös bolygó mai felszíne alapján a kutatók úgy sejtik, hogy az ősi óceán valószínűleg a Mars északi síkságán húzódott. “Mivel a Mars ilyen sok vizet veszített, ezért a bolygó nagy valószínűséggel hosszabb ideig volt nedves, mint azt eddig véltük, ami azt sugallja, hogy hosszabb ideig is lehetett lakható” – mondta a tanulmány készítője, Michael Mumma, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának kutatója.

mti

Ötezermilliárd darab műanyag úszik az óceánokban

P1470291

Csaknem 270 ezer tonnányi, ötbillió (azaz ötezermilliárd) darab műanyag úszik a világ óceánjain, ezzel a mennyiséggel 38 ezer szemétszállító teherautót lehetne megpakolni – írja az Index egy friss tanulmányra hivatkozva, amely a PLOS ONE tudományos folyóiratban jelent meg.

Olvasd el a teljes sztorit

Globális halászati monitoringot indít a Google és partnerei

stire-18-oct-harta

Interaktív globális halászati térkép prototípusát indította el közösen a SkyTruth, Oceana és a Google. A Global Fishing Watch nevű oldal műholdképek adatait felhasználva monitorizálja a halászati tevékenységet az egész világon.

A projekt célja felhívni a figyelmet a legális halászat egyre intenzívebbé válására, valamint az orvhalászatra. Olvasd el a teljes sztorit

előző »