Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «nulla hulladék»

Betiltaná a termékek tervezett elavulását az Európai Parlament

P1480154

A természeti erőforrások termelékenységének 30 százalékos növelésével 2030-ra csaknem egy százalékkal növelhetnénk az uniós GDP-t és két millió fenntartható új munkahely születne, jelentették ki az Európai Parlament képviselői egy csütörtökön megszavazott állásfoglalásban. Azonban ehhez kötelező hulladékcsökkentési célokra, a környezetbarát terméktervezés szabályainak átalakítására, és a növekedés és a forrásfelhasználás kapcsolatát megtörő lépésekre van szükség. A Ház 2015 végéig jogszabályjavaslatot vár az Európai Bizottságtól.

Olvasd el a teljes sztorit

Újra kell gondolni az újrahasznosítást is, mert nem megoldás

P1480152

Az újrahasznosítás túl drága, a hulladék keletkezésének megelőzésére kellene inkább fókuszálni, ismét visszaváltható és újratölthető üvegekben árusítani az üdítőt és ásványvizet, és lebomló, komposztálható csomagolóanyagokat gyártani – így foglalható össze a TreeHugger bloggerének érvelése.

Olvasd el a teljes sztorit

Mi még tudjuk, hogy pazarolni vétek. Romániában kevésbé “fogyasztók” az emberek, mint Japánban

bianca-762x1024

A 26 éves Bianca Yamaguchi konstancai, de már egy ideje Japánban él, Tokió mellett. A fiatal román lány kezdeményezésére indult el a Zero Waste Japan projekt. A Zero Waste a hulladék mennyiségének csökkentését célzó nemzetközi mozgalom. A pszichológiát végzett, angoltanárként dolgozó lány novemberben indította el a “nulla hulladék” mozgalmat népszerűsítő japán oldalt, azzal a céllal, hogy ráébressze az embereket: bármennyi tárgyat is birtokolnak, az nem teszi őket boldoggá. Az elégedettséghez az út inkább a minőségi emberi kapcsolatokon és a környezettel való harmónia elérésén át vezet – írja a TOTB.ro-n megjelent cikkében Camelia Jula.

A “nulla hulladék” koncepcióval két évvel ezelőtt ismerkedett meg egy Amerikába emigrált francia lánynak, Bea Johnsonnak köszönhetően, de azonnal ráébredt arra, hogy voltaképpen mindig ennek szellemében élt. Nagyszülei falun laktak, ahol a nyarakat töltötte, ott tapasztalta meg a természetközeliséget, és azt az életfilozófiát, hogy semmit nem szabad elpazarolni. Olvasd el a teljes sztorit

A hulladékégetés nagyon szennyez, és csak a rendszer kudarcát leplezi

P1470288

A hulladékégetés a nyugati államokban jó megoldásnak tűnt a hetvenes évek energiaválsága idején, energiafüggetlenséget reméltek tőle, és egy csapásra a hulladékkérdés is megoldódni látszott. Az egyik példa Svédország, ahol jelenleg az energiaigény 20%-át hulladékégetésből fedezik. Ám egyre többen hangsúlyozzák, ez a megoldás egyáltalán nem környezetbarát.

A hulladék elégetése és szeméttárolókban tartása voltaképpen csupán palástolja a fogyasztásközpontú és pazarló életmód bizonyítékait, ugyanakkor minden újabb égetőüzem megépítése elnapolja a fenntartható életmódra való össztársadalmi áttérést – írja Cosmin Zaharia a Green Report oldalon megjelent cikkében. Olvasd el a teljes sztorit

Szelektív szemétgyűjtés és/vagy megelőzés: az a jó hulladék, ami nincs


Fotó: az előadás bemutatójából

Fogyasztói társadalom vagyunk, minden azt sugallja: vásárolni, vásárolni és vásárolni. Mindig mindenből a legújabb modellt kell beszerezzük, csak akkor lehetünk igazán menők = boldogok. A régi cuccok pedig mehetnek a kukába? És csak gyűl és gyűl a szemét körülöttünk. Persze lehetne másképp is, de az csak hosszú távon termelne környezeti profitot. Ha érdekel ennek hogyanja, van pár hasznos tanácsunk.

M.R.

Fazakas Csaba Zsombor ETDK-án bemutatott dolgozata a hulladékmegelőzés és a szelektív gyűjtés kérdéskörével foglalkozik. A főként erdélyi fiatalok körében végzett kérdőíves felmérés rámutat a hulladékmegelőzést befolyásoló tényezőkre, felméri a romániai hulladékgazdálkodási rendszer hiányosságait, illetve egy jelenlegi helyzetképet ad a hulladékhasznosításról.

Erdélyben már a hulladékmegelőzés ismeretével is gondok merülnek fel, a nulla hulladékkal és a komposztálással szemben a legtöbb ember közömbös. A nulla hulladék fogalmával kissé bajban vagyunk, a megkérdezetteknek csak a 15%-a ismeri vagy találkozott a szókapcsolattal. A komposztálás terén is hasonló a helyzet, a válaszadók 10%-a még csak nem is ismeri a szó jelentését, illetve a megkérdezetteknek csak 15%-a komposztál.


Fotó: az előadás bemutatójából

A megelőzés a hulladékhasznosítás leghatékonyabb módja, nálunk mégis a legtöbben a lerakást választják. A hulladékmegelőzés gyakorlati megvalósítása a nulla hulladék elérése, vagyis az általunk termelt szemétmennyiség csökkentése. Az előadó szerint egy kis odafigyeléssel mindannyian tehetünk ezért, pár tanácsa:

1.Vigyél magaddal bevásárlólistát, vászontáskát, kosarat!

2.Taposd laposra és gyűjtsd szelektíven!

3.Komposztálj!

4.Javíttasd meg! Használd újra!

5.Cseréld el vagy add tovább!

6.Vásárolj piacon és támogasd a helyi kereskedelmet!

7.Keresd az újrahasznosított termékeket!

8.Válaszd a visszaválthatót!

9.Járj könyvtárba, kölcsönzőbe!

10.Tiltsd le a szemétpostádat!

A kérdőíves felmérés ugyanakkor jelenlegi hulladékmegelőzési és újrahasznosítási szokásainkat befolyásoló tényezőkre is felhívja figyelmünket. A legnagyobb hátráltató tényezőként a hulladékszállító cégek megbízhatatlanságát emelték ki a válaszadók. A legtöbben azért nem gyűjtik szelektíven a hulladékot, mert véleményük szerint úgyis összeöntik elszállításkor. A hulladékgazdálkodási vállalatok nem foglalkoznak a pozitív visszakapcsolással, ezért sokan nem érzik a szelektív hulladékgyűjtési akciók jelentőségét, nem érzik saját hozzájárulásukat fontosnak azok megvalósításánál.

A vásárlási szokások nagy mértékben befolyásolják a termelt hulladék mennyiségét és minőségét. Pozitív meglepetés volt, hogy az interjúalanyok közül legtöbben visznek magukkal listát és zacskót vásárláskor. Fontos, hogy bevásárlólistával vásároljunk, mert így kiküszöbölhetjük azokat a tényezőket, amik felesleges vásárláshoz vezethetnek. A nem használatos ruhákat a megkérdezettek általában továbbajándékozzák, vagy új funkciót adnak neki, és nagyon kis arányban dobják el, de a ruhacsere akciókon nem igazán vesznek részt. A betétdíjas rendszerhez és a differenciált szemétdíjhoz is igen pozitívan állnak hozzá a válaszadók, 90%-ban támogatják és igazságosnak tartanák.

A nemzetközi hulladékgazdálkodási stratégiákkal kapcsolatosan elmondható, hogy főként a termelt hulladék kezelésére koncentrálnak, és nem azok megelőzésére. Ennek a mentalitásnak a megváltoztatása a cél, hiszen az a hulladék, ami nincs, annak az újrahasznosítására nem kell pénzt fordítani. Ugyanakkor fontos lenne információkkal feloldani a hulladékgazdálkodási szervekkel szembeni bizalmatlanságot, civil szervezeteket kellene bevonni a megelőzés és újrahasznosítás népszerűsítésébe.

További hasznos hulladékmegelőzéssel és újrahasznosítással kapcsolatos tanácsok, tippek és információk itt és itt érhetők el.