Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «nemzeti park»

Tolódhat a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának létrehozása, de ez nem is baj

„Kelemen-havasok” de Pear Blossom - Operă proprie. Sub licență CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

Kelemen-havasok” de Pear BlossomOperă proprie. Sub licență CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons.

A távozó kormány tervei szerint létrehozzák ismét a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságát (ANAP – Agentia Nationala pentru Arii Protejate – egyes esetekben ANANP-ként rövidítik, de ugyanarról a szervről van szó – szerk. megj.), amely a 2009-ben kezdődött gazdasági válság előtt 3-4 hónapig már egyszer működött. Az új kormányhatározat még nem jelent meg a hatóság létrehozásáról, de máris sok kritika éri a kormány ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Természetvédelmi szakértők segítségével számba vettük a legfontosabb szempontokat, amelyeket egy hasonló mérvű átalakításnál jó lenne figyelembe venni.

Olvasd el a teljes sztorit

Az Agent Green felelősségre vonja a Romsilvát a nemzeti parkok letarolásáért

k

“Ez nem tarvágás. Le van tarolva az erdő, igen, így néz ki, de ez mégsem tarvágás, mert nem egyszerre, egy időben vágták ki itt az erdőt, hanem több szakaszban.” A Romsilva arroganciájáról, a papíron legális, de kétes és környezetromboló erdőkitermelésekről szól az Agent Green legújabb, rejtett kamerás felvételeket is tartalmazó videója.

“Aki fizet, az parancsol”, mondja a videóban Zoran Acimov, a Retyezát nemzeti park adminisztrációjának igazgatója annak kapcsán, hogy a minisztérium a Romsilvától kap pénzt a nemzeti parkok adminisztrálására. Gabriel Paun, az Agent Green elnöke kijelentette, a Romsilva nem ért a természetvédelemhez, csak a természet kiaknázásához. Itt az idő, hogy megmentsük a megmaradt érintetlen természetet; a nemzeti parkok az ország területének 1%-át teszik ki, a minisztériumnak találnia kell pénzügyi forrásokat a természeti kincsek védelmére – tette hozzá Paun.

A videóval egyszerre kiadott közleményében a civil szervezet azt követeli, vonják felelősségre az állami erdészetet a kezelésébe tartozó nemzeti parkokban végzett pusztításért.

Az Agent Green üdvözli a környezetvédelmi minisztérium kezdeményezését, miszerint kormányhatározattal létrehozzák a Védett Területek Országos Hatóságát (ANAP), ugyanakkor élesen brálja azt, hogy átláthatatlan módon, mintegy titokban dolgozták ki és fogadták el a dokumentumot. A határozat értelmében az ANAP csak koordinátori szerepet kap, nem kezelőit, és a minisztérium szándéka szerint a nemzeti parkok adminisztrációját a Romsilva pénzügyi támogatásából oldja meg. Ez az Agent Green szerint nincs rendben, főképp annak fényében, hogy a Romsilva kezelése alatt tették tönkre az erdős élőhelyek egy részét. Olvasd el a teljes sztorit

Gazdaságilag is megéri a természet védelme

iucn

A természeti világörökség helyszínei hozzájárulnak az emberei jólét, a gazdaság és a klímastabilitás fenntartásához – derül ki a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) új tanulmányából.

A jelentés szerint az UNESCO listáján szereplő természeti világörökségi helyszínek megőrzése nem csak azért fontos, mert kivételes természeti értékről van szó, hanem sok más, köztük gazdasági szempontokból is. A tanulmány figyelmeztet arra is, hogy a védett természeti értékek megőrzéséből származó gazdasági és más előnyök csökkenőben vannak, elsősorban a természeti környezet változása és a természeti erőforrások túlzott kihasználtsága miatt.

A Német Környezetvédelmi Ügynökség által írt tanulmány az első, amely számba veszi a természeti csodák megőrzéséből származó kedvező előnyöket az emberi társadalmakra. “A jelentés eredményei rávilágítanak arra, hogy a természeti világörökség sokkal több, mint ikonikus helyszínek listája” – nyilatkozta Tim Badman, a Természetvédelmi Világszövetség vezető munkatársa.

A listán szereplő helyszínek kétharmada fontos vízforrás, és nagyjából a fele segít megelőzni olyan természeti katasztrófákat, mint az áradások vagy földcsuszamlások. A helyszínek 90%-a komoly bevételre tesz szert a turizmusból, és számos munkahelyet teremt.

A jelentés példaként említi a spanyol Donana Nemzeti Parkot, amely a megtermelt élelmiszerrel, a fenntartott munkahelyekkel és a turizmusból származó bevételekkel együtt nagyjából 570 millió eurót hoz évente a spanyol társadalomnak. A Nagy-korallzátony a halászatból közel 250 millió ausztrál dollárt termel évente, és komoly bevételi forrást jelent azoknak az őslakosoknak, akik létfontosságú szerepet játszanak a zátony megőrzésében. A turizmusból származó bevétel a Nagy-korallzátony esetében évi több mint 5,2 milliárd ausztrál dollárra rúg.

Más természetvédelmi helyszínek tiszta vízzel látnak el olyan jelentős városokat, mint a dél-afrikai Fokváros. Indiában és Bangladesben pedig a 2200 kilométeres mangroveerdővel borított partvonal az áradások ellen nyújt természetes védelmet, amelyet egyébként csak 300 millió dolláros befektetést igénylő infrastruktúrával lehetne kiváltani.

A bolygó klímájának fenntartásához a természeti világörökség helyszínei hatalmas mennyiségű szén megkötésével járulnak hozzá a tanulmány szerint. A trópusi övezetben található helyszínek több mint 5,7 milliárd tonna szenet tárolnak. “A természeti világörökség részei gazdasági, társadalmi, kulturális és spirituális értelemben is gazdagítják életünket, ezért közös felelőségünk ezeknek az inspiráló helyszíneknek és értékeiknek a megőrzése a jövő generációi számára” – foglalta össze az eredményeket Beate Jessel, a Német Környezetvédelmi Ügynökség elnöke.

Forrás: MTI

A világháború óta nem élt ennyi zerge a Tátrában

zerge

Csaknem ezernégyszáz zergét számoltak össze a Tátrában az idén az őszi állományfelmérés során – közölte az MTI-vel a szlovák Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdeit felügyelő állami ügynökség (SLTANAP) sajtóosztálya kedden. A szlovák és a lengyel nemzeti park munkatársai által október második felében végzett felmérés szerint a Tátra teljes területén – a szlovák és lengyel részén együttvéve – 1389 zerge, köztük 128 gida élt.

Az aktuális és tavaly ugyanebben az időben elvégzett felmérés adatait összevetve kiderül, hogy a tátrai zergék száma egy év alatt 203 egyeddel emelkedett, és a második világháború óta rendszeresen megvalósított állományszámlálások során még soha nem volt ilyen magas. Olvasd el a teljes sztorit

Továbbra is a Romsilva kezeli a nemzeti parkokat

16 nemzeti park, illetve a parkok területén fekvő természetvédelmi területek tíz évre szóló adminisztrálási szerződését írta alá október 8-án Bukarestben a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium és az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva).

Az előző szerződések érvényessége év végéig szólt, ezért a zöld tárca meghirdette a pályázatot a 23 természetvédelmi terület – ebből 18 nemzeti park és 5 közösségi jelentőségű természetvédelmi terület – adminisztrációjára. A beadott iratcsomók elbírálását követően született döntés értelmében az említett területeket, a 2004–2014 közötti időszakhoz hasonlóan, az Országos Erdőgazdálkodási Hivatalra bízzák.

A Környezetvédelmi Minisztérium részéről aláíró félként jelen levő Korodi Attila, az RMDSZ minisztere kiemelte: „Őszintén örülök, hiszen hozzájárulhattam ahhoz, hogy azok a szakemberek, akik már tíz éve dolgoznak, folytathassák tevékenységüket. A természetvédelmi területek gondnoksága különleges tevékenységi terület, minden régiónak megvannak azok a sajátosságai, amelyek lehetőséget adnak az egyes különleges fajok védelmére. Ezért nagyon fontos, hogy olyan szakemberekre bízzuk, akik nemcsak a megfelelő képzettséggel rendelkeznek, hanem erre teszik fel az életüket, emellett pedig sok éves tapasztalattal rendelkeznek.”

10 évvel ezelőtt az első szerződések aláírásával letették egy, a természetvédelmi területeket adminisztráló országos rendszer alapjait. A ROMSILVA alkalmazásában 245 szakember dolgozik Románia természeti kincseinek megőrzéséért, illetve annak fenntartható használatáért – áll az erről kiadott közleményben.

Forrás: RMDSZ-tájékoztató

A Romsilva négy természetvédelmi terület gondnokságáról mond le, mert azok nem termelnek profitot

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Romsilva úgy döntött, lemond négy védett terület adminisztrálásáról, mivel azok nem hoznak profitot. Egy, a szervezet által készített jegyzék arról számol be, hogy jelentősen csökkent az állami kézben levő erdős területek száma, de az adminisztrálás költségei ezzel szemben ugyanazok maradtak.

A szóban forgó védett területek pedig a következők: Radnai-hegység Nemzeti Park, Zsil-völgy Nemzeti Park, Putna Vrancea Természeti Park, Cefa Természeti Park. A Romsilva bejelentése akkor érkezett, amikor a területgondozási szerződések éppen lejáróban vannak, illetve amikor az állam jelentős mennyiségű erdőterületet veszített a gyakran visszeélés-szerű visszaszolgáltatások során. Jelenleg az állam A Radnai és Cefa parkok 5%-át, a Putna Vrancea Park 7%-át, a Jil-völgyi park 40%-át birtokolja.

A Romániában jegyzett 28 nemzeti és természeti park közül a Romsilva egy, a központi hatósággal 10 évre köttött, környezetvédelmi szerződés alapján 23-at adminisztrál, melyek összterülete körülbelül 850 000 hektár, ezek 68%-a erdőség.

„Az erdők visszaszolgáltatása a természetvédelmi területekre, és nem a területgondnokok nyereségére nézve aggasztó. Természetvédelmi stratégiák és célkitűzések hiányában a Romsilva jelenleg megengedi, hogy a védett területeken termeljenek ki fát, még a szűz erdőségekből is” – nyilatkozta Gabriel Păun, az Agent Green alapítvány elnöke.

Jelenleg a Környezetvédelmi Minisztérium igyekszik megváltoztatni a 57/2007-es, védett területekre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jelenlegi formában nincs arra vonatkozó követelmény, hogy a fakitermelésben érdekelt szervezetek korlátozná a védett területek gondozásának lehetőségét. A jelenlegi rendelet a területek belső magját sem védi meg, tulajdonképpen itt jelöli ki a „pufferzónákat”, azaz a beavatkozásra alkalmas területeket.

totb.ro

Országút a Retyezáton: ismét veszélyben a mérsékelt égövi Európa utolsó érintetlen erdős tája

A Legfelső Semmítő- és Ítélőszékhez fordul az Agent Green, miután a bukaresti táblabíróság nemrég úgy döntött, a 66A országút illegális építése ügyében a kormánynak ad igazat. A Retyezát és Godeanu hegységeket a tervek szerint átszelő út építése tönkretenné a mérsékelt égövi Európa utolsó érintetlen erdős táját – érvelnek a civilek, akik évek óta harcolnak az útépítés végleges leállításáért.

A Retyezát csöndjét hamarosan buldózerek és láncfűrészek hangja verheti föl – figyelmeztet Gabriel Paun, az Agent Green elnöke. Olvasd el a teljes sztorit

Lezárt nemzeti parkok védhetnék meg az oroszlánokat a kipusztulástól?

Lion
Fotó: Moyan Brenn/flickr

Sürgős állatvédelmi intézkedések nélkül az afrikai oroszlánállomány fele a kipusztulás szélére sodródhat a következő 20-40 éven belül. Egyes oroszlánközösségek helyzete annyira siralmas, hogy csak akkor lehetne segíteni rajtuk, ha a ki- és bejutást egyaránt megakadályozó kerítéssel körbezárt területen élhetnének.

Az Ecology Letters című tudományos magazinban megjelent tanulmányban a Minnesotai Egyetem professzora, Craig Packer által vezetett nemzetközi tudóscsoport összehasonlították a bekerített és a lezáratlan állatvédelmi parkok, illetve élőhelyek fenntartási költségeit. Számításaik szerint az előbbiek nemcsak olcsóbbak, hanem a területükön élő oroszlánállomány egyedszáma és sűrűsége is nagyobb. Olvasd el a teljes sztorit

Új nemzeti parkkal védik a kihalófélben lévő gorillákat Kongóban


Fotó: davidandbecky/flickr

Új nemzeti parkkal védi a Kongói Demokratikus Köztársaság a kihalófélben lévő nyugati síkvidéki gorilláinak (G. gorilla gorilla) egyik kulcsfontosságú populációját.

A Ntokou-Pikounda Nemzeti Park mintegy 4 572 négyzetkilométeren terül el, és a becslések szerint nagyjából 15 ezer gorilla, nyolcszáz elefánt és 950 csimpánz élőhelye. Az új parkkal tovább bővült a közép-afrikai ország hatalmas gorillapopulációinak és az állatok természetes élőhelyeinek védelmét szolgáló területek száma. A természetvédelmi övezetek immár az ország területének több mint 11 százalékát ölelik fel – olvasható a ScienceDaily hírportálon. Olvasd el a teljes sztorit

Kolozsvárra költöztek a nemzeti parkok

Dan Dinu fényképein olyan hazai tájak jelennek meg, melyekről alig tudjuk elhinni, hogy ezek a mieink. A kolozsvári WWF-kiállítás friss levegőt hozott a főtéri macskaköves rengetegbe.

Búzás Anna

Románia nemzeti parkjait bemutató kiállítás nyílt július 18-án a kolozsvári Főtéren, a fotókat Dan Dinu készítette, a kiállítás a Vad Románia (România Sălbatică) projekt keretében ősztől kezdve járja az ország nagyobb városait. Olvasd el a teljes sztorit

előző »