Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «németország»

Végre egy jó hír: ismét elterjedhetett a vadmacska Németország bizonyos részein

"Felis silvestris silvestris Luc Viatour" by Lviatour - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Felis silvestris silvestris Luc Viatour” by LviatourOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Elterjedt az európai vadmacska (Felis silvestris) Németország bizonyos részein, az állatvédők egy új génadatbank eredményeiből következtetnek erre.

Olvasd el a teljes sztorit

Kiszáradóban az Elba, világháborús bombák kerülnek elő a mederből

"River Elbe bend panorama" by Thom Quine - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

River Elbe bend panorama” by Thom QuineOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Németországban az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság miatt egyre több munkát adnak a tűzszerészeknek az Elba kiszáradó medrében sorra előbukkanó második világháborús robbanószerkezetek. A kiszáradó mederben furcsa növényinváziót is hozott az aszály.

Olvasd el a teljes sztorit

Német katonai bázisokból vadállat-menedékek

germany-bases-exotic-birds.si

A német kormány bejelentette, vadállatok számára alakít ki menedékhelynek 62 egykori katonai bázist a valamikori vasfüggöny nyugati oldalán.

Olvasd el a teljes sztorit

Így is vélekedhet egy politikus: a klímaváltozás elleni harc erkölcsi kötelesség

Barbara_Hendricks_2014-10-24

Barbara Hendricks 2014-10-24” by U.S. Army Europe Images from Wiesbaden, Germany – 141024-A-PB921-434. Licensed under CC BY 2.0 via Wikimedia Commons.

A klímaváltozás elleni küzdelem mindenki erkölcsi kötelessége, a nemzetközi közösségnek pedig többet kell tennie az éghajlatváltozás megfékezéséért – mondta a német környezetvédelmi miniszter hétfőn Berlinben az év végén Párizsban tartandó 21. ENSZ-klímakonferencia (COP21) előkészítésére összehívott nemzetközi tanácskozáson.

Olvasd el a teljes sztorit

A német kormány engedélyezné a palagáz-kitermelést

szonda1

A német kormány szigorú környezetvédelmi előírások mellett engedélyezné a palagáz-kitermelést egy csütörtökön ismertetett törvénytervezet szerint.

A környezetvédelmi minisztérium évekig tartó közéleti és szakmai vita után készített javaslatot a környezetkárosító hatása miatt széles körben bírált, úgynevezett kőzet- vagy rétegrepesztés (fracking) módszerével végzett gázkitermelésről, és a tervezetről most tárcaközi egyeztetés kezdődik. A kormány várhatóan még az idén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot, amelynek alapján az eddigi elképzeléshez képest két évvel korábban, 2019-ben kezdődhetnek az első próbafúrások.

A német kormány világszerte a legszigorúbb szabályozást készítette elő, a legfőbb szempont a környezet és az ivóvízkészlet megóvása – emelte ki berlini tájékoztatóján Barbara Hendricks környezetvédelmi miniszter.

A fracking eddig sem volt tiltott eljárás, és igen szigorú környezetvédelmi szabályok vonatkoznak rá, de a hatóságok az utóbbi években egyetlen engedélyt sem adtak ki, mert az új törvényre vártak – mutatott rá összeállításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A tárca javaslata szerint 3000 métert meghaladó mélységből az eddiginél szigorúbb előírások mellett lehet majd palagázt kitermeli, a 3000 ezer métert nem meghaladó mélységben fekvő rétegekben pedig csak próbafúrásokat lehet végezni, azzal a feltétellel, hogy a repesztéses eljáráshoz használt folyadék nem veszélyezteti a vízkészletet. Ugyanakkor amennyiben a fúrás sikeres, elkezdődhet a kitermelés, ehhez azonban hozzájárulást kell szerezni egy 2018 közepén – a következő parlamenti választás után – felállítani tervezett független szakértői testülettől, amelynek döntése alapján az illetékes hatóság kiadja a bányászati engedélyt.

A fracking eljárás alkalmazása a javaslat szerint továbbra is tilos vízvédelmi területen, gyógyvízforrások és ivóvízbázisok, valamint lakott területek körzetében.

A Süddeutsche Zeitung összeállítása szerint nagy energetikai cégek sok pénzt fordítottak a lobbizásra, és elsősorban azzal érveltek, hogy a belföldi földgázkitermelés növelésével csökken Németország energiafüggősége. Számítások szerint a németországi palagázkészlet 0,7-2,3 ezer milliárd köbméter között van, ami 7-23 évre fedezné a földgázszükségletet. Ugyanakkor a javaslatban szereplő korlátozásokkal kitermelhető mennyiség csupán néhány évre lenne elegendő a német gazdaságnak és a lakosságnak, de ez is több a semminél – mondják a fracking pártolói, rámutatva, hogy 15 éve csökken a németországi földgázkitermelés, amely már csupán a fogyasztás nagyjából 15 százalékát fedezi.

A palagáz-kitermelés ösztönzésével javítani lehet Németország tárgyalási pozícióját az orosz földgázimporttal kapcsolatban – emelte ki Gernot Kalkoffen, az amerikai ExxonMobil európai leányvállalatának vezetője.

Németország jelenleg importból fedezi földgázfogyasztásának nagyjából 85 százalékát, és kőolajfogyasztásának 97 százalékát. Az orosz import aránya a kőolajfogyasztásban 36 százalékos, a földgázfogyasztásban 35 százalékos.

A fracking eljárást először a 90-es évek végén kezdték alkalmazni amerikai cégek. Akár négyezer méter mélységbe is lefúrnak a palakőzetbe, majd ott vízszintesen folytatják a fúrást. Ezután víz, vegyszerek és homok keverékét sajtolják nagy nyomással a fúrólyukba, ami kis repedéseket eredményez a kőzetben: a benne lévő olaj és gáz a csöveken át a felszínre tör. Szakértők szerint jórészt az új technológiának tulajdonítható, hogy az Egyesült Államokban az utóbbi években jelentősen csökkent az energia ára.

Forrás: MTI

Nem tudnak radioaktív vaddisznókról a román hatóságok

426979_335517076484227_1850553091_n
Fotó: Gál László (TWP)

Szeptember elején járta be a világsajtót a hír, hogy a szászországi vaddisznók húsa sugárszennyezett: háromból egy elejtett vaddisznó húsa fogyaszthatatlan emiatt. Az ok az 1986-os csernobili katasztrófa, melynek következtében az állatok kedvenc táplálékában, a gombákban még mindig jelen van a radioaktív szennyeződés. A német média augusztus végén írt erről, de 3 éve is téma volt a sugárszennyezett vaddisznók esete. Az utóbbi évben 752 mintából 297 esetében haladta meg az egészségügyi határértéket (600 Bq) a hús szennyezettsége Németországban. A vadászoknak Szászföldön két éve kötelező bevizsgáltatni az elejtett vaddisznókat.

B.D.T.

A csernobili katasztrófa hatásai térségünkben is érezhetőek voltak, ezért felmerül a kérdés: vajon mi a helyzet a romániai vaddisznókkal (és gombákkal)? Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatalhoz (ANSVSA) fordultunk, tájékoztatást kérve a romániai helyzetről. Olvasd el a teljes sztorit

15 falut rombolnának le egy bánya miatt. A helyiek tiltakoznak

Több ezer lengyel és német környezetvédő aktivista és helyi lakos élőláncot alkotva tüntetett a lengyel-német határon a Lengyel Energetikai Csoport (PGE) országos áramszolgáltató cég által létesítendő barnaszénbányák ellen – közölte vasárnap a wnp.pl lengyel gazdasági hírportál.

A hírportál az előző esti tüntetés szervezőinek beszámolójára hivatkozva azt írta, hogy Gubin közelében 7500 ember alakított élőláncot.

A PGE Lengyelországban Gubin és Brody területén létesítene szénbányát. Németországban pedig – a Rzeczpospolita című napilap értesülése szerint – már jóváhagyták a Cottbus és Görlitz környékén működő bányák kiterjesztését.

Donald Tusk miniszterelnök májusban éppen Gubinban jelentette ki, hogy a PGE bányaépítési terve része az ország energiabiztonsági stratégiájának.

A wnp.pl arra is emlékeztetett, hogy a nyugat-lengyelországi barnaszénbányák tervei ellen nem először tüntettek. Az előző tiltakozó akciót április 8-án tartották a varsói miniszterelnöki hivatal előtt.

A beruházás ellenzői nem értenek egyet a bányanyitással, mert az 2-3 ezer ember áttelepítését és 15 falu lerombolását vonná maga után, valamint a falvakhoz tartozó szántóföldek és erdők kiirtását. A bányalétesítési tervek támogatói viszont egyebek között azzal érvelnek, hogy a beruházás kétezer új munkahelyet jelent, és az önkormányzatok is jelentős többletjövedelemhez juthatnak.

A lengyel rádió által közzétett adatok szerint az érintett területen 1,6 milliárd tonna barnaszéntartalék található.

A Rzeczpospolita úgy tudja, hogy az eddig még nem engedélyezett bánya építése 2018-ban indulna, és a kitermelt szenet a 2025-2030 között felépítendő gubini erőmű használná fel.

A határ másik oldalán a Vattenfall társaság tulajdonában lévő Jänschwalde erőmű 3 ezer megawattos gyártókapacitással rendelkezik.

Lengyelországban a zöld aktivisták már több ízben tartottak sikeres tiltakozó akciót. A Rospuda-völgy védelmében például – az uniós szervekhez is folyamodva – 2007-ben megakadályozták a Via Baltica autópálya Augustów környéki szakaszának felépítését.

mti

Ingyen parkolhatnak Németországban az elektromos autók

Ingyenes parkolás, buszsávhasználati jog és sok egyéb kiváltság illetheti meg hamarosan az elektromos meghajtású autókat Németországban a kormány formálódó terve szerint.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap hétfői beszámolója szerint a német közlekedési minisztérium és a környezetvédelmi tárca javaslatot készített az elektromos meghajtású autók népszerűségének növelésére, és a tervezet még a nyáron a kormány elé kerül, az új szabályokat pedig várhatóan 2015 februárjában vezetik be.

A nagykoalíció pártjai – a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata SPD – a tavaly őszi kormányalakítási tárgyalásokon abban egyeztek meg, hogy az elektromos autók terjedését nem anyagi ösztönzőkkel, hanem a használat megkönnyítésével serkentik. Ennek alapján a tervezet a közlekedési szabályok módosítását irányozza elő. Egyebek között azt tartalmazza, hogy az illetékes tartományi hatóságok az elektromos autók számára ingyenes parkolóhelyeket jelölhetnek ki, engedélyezhetik a buszsávok használatát, és felmentést adhatnak a zajvédelmi vagy levegőtisztaság-védelmi célból elrendelt behajtási tilalom vagy forgalomkorlátozás alól.

A német autóipari szövetség (VDA) – amely régóta szorgalmaz ilyen kiváltságokat, és adókedvezményeket is sürget a céges autóként használt elektromos kocsikra – alapvetően elégedett a javaslattal, de a szervezet elnöke kételkedik abban, hogy a hatóságok élnek is az új lehetőségekkel. A könnyítések „mind benne lesznek a törvényben, de az önkormányzatok csak a töredékét vezetik majd be” – mondta Matthias Wissmann a FAZ-nak.

A tömegközlekedési vállalatok nem örülnek a tervnek, egyebek között attól tartanak, hogy a buszsávokat elözönlő elektromos kocsik csökkentik a közösségi közlekedés előnyét az autós közlekedéssel szemben. A főleg városi közlekedésre használt elektromos autónak „két fő hátránya van: szabad sáv kell neki és szabad parkolóhely, nálunk Berlinben viszont mindkettőből hiány van” – mondta Sigrid Nikutta, a berlini tömegközlekedési vállalat (BVG) igazgatótanácsának elnöke.

A német kormány terve azt a célt szolgálja, hogy az elektromos autók száma 2020-ra elérje az egymilliót az országban. Jelenleg csupán 12 ezer elektromos meghajtású kocsit és 85 ezer hibrid autót tartanak forgalomban, ami a 43,9 milliós németországi gépkocsiállomány mindössze 1,6 százaléka.

mti

Autómentes lehet Hamburg 20 éven belül


Fotó: Martti Tulenheimo via flickr

Zöld Hálózat címmel ambiciózus projekt indult Hamburgban: a cél az, hogy a német városban 15-20 éven belül ne legyen szükség autókra – írja az Inhabitat. A projekt keretében a meglévő bicikliút-hálózatot úgy bővítenék, hogy összekösse az összes zöldövezetet a városban, és a lakóknak mindenhová lehetőségük legyen eljutni gépkocsi nélkül.

A hálózat összeköti a parkokat, játszótereket, közkerteket, temetőket is, oly módon, hogy Németország második legnagyobb városának 40%-át lefedi majd. A helyieket és a turistákat is arra bátorítják, járjanak kerékpárral gépkocsi helyett. Olvasd el a teljes sztorit

Sokba kerül a németeknek a környezettudatosság

Sokba kerül a németeknek a környezettudatosság, egyes vállalatok szerint az árak már megfizethetetlenek, és Németország vezető gazdasági tanácsadója is arra figyelmeztet, hogy radikálisan át kell gondolni az ország energiapolitikáját, mert a környezetkímélő energiatermelés árai hatalmasra nőttek.

“Drasztikus politikaváltásra van szükségünk. Nem figyeltek oda a költségekre” – nyilatkozta Christoph Schmidt, a német Gazdasági Szakértők Tanácsának elnöke a Daily Telegraph napilapnak.

A német kormány elképzelései szerint Németországnak a fosszilis energiahordozókról át kell állnia a megújuló energiaforrásokra. 2030-ig az összes megtermelt energia felének, 2050-re a 80 százalékának szél, nap és más megújuló energiaforrásokból kell származnia. A költségbecslések szerint azonban az átállás a következő 25 évben már ezer milliárd euróba fog kerülni. Olvasd el a teljes sztorit

előző »