Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Natura 2000»

Szeretnéd, hogy a Bükk maradjon Kolozsvár tüdeje? Gyere el a közvitára!

invitatie 27 febr_Faget_locuitori

Az Apáthy István Egyesület és a Natura Transilvaniei Egyesület nyilvános közvitára hív minden érdekelt felet február 27-én 13:00 órára a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy (ROSCI0074) védett terület kezelési tervének munkaverziójáról. A találkozó Kolozsváron, a Napoca hotel Ambasador termében (Goga utca 1.) lesz.

Olvasd el a teljes sztorit

Közvita a Kis-Szamos védett terület kezeléséről: hallépcső kell a szentbenedeki gáthoz

Dezbatere publica_Somesul Mic

A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és az Apáthy István Egyesület nyilvános közvitát szervezett a Kis-Szamos (ROSCI0394) védett terület kezelési tervének munkaverziójáról Kolozsváron, február 18-án. A találkozóra az érdekelt intézmények, szervezetek mellett Dés és Szamosújvár városa, valamint Mikeháza és Szamosújvárnémeti község lakosságát is várták.

Olvasd el a teljes sztorit

Közvita volt a kisbácsi Szentiváni rétről: egy jelenlevő, és két visszavárt fajt védenek

fotó: natura2000clujkolozsvar.com

fotó: natura2000clujkolozsvar.com

A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság és az Apáthy István Egyesület közvitát rendezett a kisbácsi Szentiváni rét (ROSCI0356) természetvédelmi területről, amelyen a helyi gazdákkal közösen vitatták meg a problémákat, és ezután véglegesítik a menedzsmenttervet, amelyet elküldenek a Környezetvédelmi Minisztériumhoz engedélyeztetésre.

Az eseményen Nagy H. Beáta, az Apáthy István Egyesület munkatársa ismertette az egyesület eddigi tevékenységeit. Amellett, hogy már tartottak egy közvitát Bácsban, az egyesület 26 iskola több mint 3200 diákjának beszélt a környezetükben élő védett fajokra való odafigyelés fontosságáról, felmérték a területet, különböző kiadványokat publikáltak. Ezután Mihai Andrei Platon, a Greenviro cég képviselője mutatta be a kezelési terv fontosabb részleteit.

A negyvennégy hektáros terület három (jelenlevő, és potenciálisan ismét megjelenő) itteni faj miatt vált védetté. A lápi tarkalepke (Euphydyas aurinia), és az erdélyi tarsza (Isophya stysi) nincsenek jelen a területen, de az élőhely kedvező feltételeket nyújtana nekik ahhoz, hogy újra megjelenjenek, amennyiben oda fognak figyelni ennek megmaradására. A medvelepkék pedig jelen vannak, számukra fontos, hogy a legeltetések, kaszálások során a területtulajdonosok odafigyeljenek rájuk. A cél, hogy helyreállítódjék a korábbi, kevésbé intenzív gyephasználat.

Az eseményen bemutatták a legnagyobb problémákat, amely a területet fenyegetik: az égetéseket és a túlzott legeltetést. A természetvédők azt javasolják, kevesebb állattal legeltessenek itt, és inkább szarvasmarhákkal, mint juhokkal, mivel a juhok gyakorlatilag mindent letarolnak, a területen pedig szükség van egy minimális (2-5%) cserjézet fennmaradásához, hogy a lepkék élőhelye biztosítva legyen.

Mivel a gyep extenzív használata kevésbé jövedelmező, a Környezetvédelmi Igazgatóság és az Apáthy István Egyesület munkatársai azt javasolják a mintegy harminc területtulajdonosnak, tömörüljenek egyesületbe, hogy egységesen választhassanak agrártámogatási csomagot, és a helyreállításhoz európai uniós alapokat tudjanak lehívni . A szakemberek siettek megnyugtatni a gazdákat, hogy a kompenzációs pénzek mindenképp fedezik a „veszteséget”, sőt, természetvédelmi terület tulajdonosának lenni a megpályázható támogatások miatt jövedelmezőbb is.

Az egyik jelenlevő tulajdonos megjegyezte: tulajdonképpen semmi szokatlan nincs a mostani elvárásokban, hiszen sok tekintetben megegyezik az általuk működtetett hagyományos gyakorlattal. A Környezetvédelmi Igazgatóság jelen levő képviselői konkrét javaslatokat tettek rá, hogyan szerezzenek támogatást a gazdák.

Az egyik probléma, ami ezeken a területeken fennáll, az illegális legeltetés: a gazdáknak ugyanis nem minden esetben van róla tudomásuk, hogy valakik ráhajtják állataikat a földekre. A csendőrség jelen levő tagjai arra biztatták a tulajdonosokat, ilyenkor nyugodtan hívják ki a rendőrséget, ők majd megfelelő bírságokat fognak kiszabni, hogy ilyen a jövőben ne történhessen meg.

A Környezetvédelmi Igazgatóság és az Apáthy István Egyesület összesen három Kolozs megyei Natura 2000-es terület – a Szentiváni-réten kívül a Bükk-Malomvölgy és a Kis-Szamos – kezelési tervét valósítja meg. Hamarosan a Bükk-Malomvölgyről tartanak közvitát.

Elkészült a Kolozs megyei Szentiváni rét kezelési terve, közvitára várják az érintetteket

afismic

A Kolozs Megyei Környezetvédelmi Igazgatóság és az Apáthy István Egyesület közvitára hívja az érintetteket a Szentiváni rét (ROSCI0356) Kolozs megyei védett terület kezelési tervével kapcsolatban február 6-án, pénteken 10.00 órától a kolozsvári Napoca hotel Fórum termébe.

Olvasd el a teljes sztorit

Dönci lett a neve a bálványosi unkának

1907935_633289476776205_6560521820535764167_n

Sikerült nevet találni a Csomád-Bálványos Natura 2000-es terület kabalabékájának: a gondnokság csapata a Dönci nevet választotta a sárgahasú unkának.

Olvasd el a teljes sztorit

Adj nevet ennek a cuki unkának! Ő a Csomád-Bálványos kabalaállata

10922543_627105567394596_5491661370331980362_n

A sárgahasú unka (Bombina variegata) a Csomád-Bálványos Natura 2000 terület jelölő faja. Időszakos vizekben, tócsákban szaporodik, a telet szárazföldi körülmények között tölti. Veszély esetén ellenségeinek riasztó, sárga színű hasát mutatja, ezt nevezzük unkareflexnek. Bőre mérgező váladékot termel, amely nyálkahártya-irritációt okozhat.

Olvasd el a teljes sztorit

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit

Kihagyják a helyi közösségeket a Natura 2000-es hálózat kutatásaiból

Nagyon sok európai, a Natura 2000-es hálózathoz tartozó terület olyan kulturális tájak részét képezi, amelyek az ember és természet több évszázados együttélése során alakultak ki. Sok faj, élőhely, tájelem a hagyományos mezőgazdasági módszerek gyakorlásától függ, és fennmaradásuknak szükséges feltétele ezeknek a gyakorlatoknak a folytatása. Például a vöröshasú unka léte az időszakos tócsáktól függ, amelyeket nagyon nagy arányban az emberi tevékenység hoz létre (bivalyokkal való legeltetés, itatóhelyek stb.), emellett bizonyos növény- és állatfajok a kaszálásnak és legeltetésnek köszönhetően maradhatnak fenn. Azonban ezeknek a tevékenységeknek az intenzívebbé válása vagy éppen a felhagyása az élőhelyek és az azokat benépesítő fajok eltűnésével jár.

Olvasd el a teljes sztorit

A védett terület kiterjesztése menthetné meg a kolozsvári Bükk és a Malomvölgy eltűnőben lévő lepkéit

Lycaena_foto__UrakIstvan
Fotók: Urák István

A lepkéket szépségük miatt általában szeretik az emberek: többnyire ártalmatlanok, nem okoznak vélt vagy valós károkat, külsőleg úgy tűnik, vidáman röpködnek a mezőn virágról virágra. Régebb a természetbúvárok előszeretettel fogdosták össze a legkülönbözőbb fajtájú lepkéket, s míg más a bélyeggyűjteményével, ők esetenként gombostűre szúrt lepkékkel menőztek. Ma már csak szigorúan tudományos céllal szabad lepkét gyűjteni, hiszen sok faj populációi drasztikusan lecsökkentek, egyes fajok pedig a kihalás szélén állnak. Amatőr lepkegyűjtők számára az új kihívás nem a lepke megfogása, hanem a jó minőségű, lehetőleg minél nagyobb felbontású makrófotó készítése ezekről a látványos élőlényekről.

Olvasd el a teljes sztorit

Fotóvetítés a Bükk és a Hideg-Szamos kincseiről a TIFF-házban

10357523_913887678622991_6629552909584277325_n

A Natura Transilvaniei Egyesület és az Egyetemi Alpinista Klub a gondnokságába tartozó két Kolozs megyei Natura 2000-es terület, a Bükk-Malomvölgy és a Hideg-Szamos természeti kincseit bemutató fotóvetítést szervez a kolozsvári TIFF-házban.

Időpont: december 16. kedd, 20:00.

« következőelőző »