Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «nagyvállalatok»

Pinocchio-díj: ezek a vállalatok hazudták a legnagyobbat idén

Photo: The Guardian

Photo: The Guardian

Melyik cég hazudik a legtöbbet, legnagyobbat? Francia szervezetek Pinocchio-díjat osztogatnak. Kedd este hirdették ki az idei győzteseket, “elismervén” a vállalati kapzsiságot, a képmutatást és a gaztetteket. A díj vitatott, az azonban sokatmondó, hogy idén rekordmennyiségű szavazat érkezett a jelöltekre. Ugyanis a díjat az internet népe adományozza.

Az idei győztesek pedig: a Shell, a GDF Suarez és a Samsung. Őket kilenc nevezett közül lehetett megszavazni. A díjat egyébként 2008 óta osztják, idén pedig rekordmennyiségű, 61 000 szavazat érkezett.

„Ez azt bizonyítja, hogy növekszik a civil odafigyelés a multinacionális cégek aktivitásainak társadalmi és környezetkárosító következményeire” – írta a Friends of the Earth France (FDEF) szervezet közleménye, amely a Peuples Solidaires szervezettel és a CRID (Információs és Kutatói Fejlesztési Központ) intézménnyel együtt alapította a díjat.

2008 óta a díjnak egyre nagyobb jelentősége lett, aki győztes lesz a három kategória egyikben, az komoly civil nyomás alá kerül. És nem csupán: a CSR (Corporate Social Responsability) nemrégiben kötelezni kezdte a jelölteket, hogy adjanak hivatalos választ a jelölések okaira.

Shell: az agresszív

photo: Bloomberg

photo: Bloomberg

A Shell a szavazatok 43%-ával kapta meg az Agresszió-díjat, többnyire annak köszönhetően, hogy világszerte hidraulikus repesztéssel termel ki palagázt (kivéve Hollandiában és néhány olyan országban, ahol ezt törvény tiltja).

Az indoklás szerint ő folytatja a legagresszívebb kisajátítást, és a természeti források kitermelését, elpusztítását.

A Shell, a többi nagy olajvállalathoz hasonlóan, úgy tünteti fel magát, mint aki büszke arra, hogy műveletei összhangban állnak a helyi „ambiciózus elvekkel”. Azonban, ha például az ukrajnai vagy argentínai tevékenységeit tekintjük, akkor rögtön nem kellene annyira büszkének lennie.

A FOEF jelentése szerint ezekben az országokban a vállalat számos kihágást követett el: nem konzultált a helyi lakossággal a tevékenységei esetleges káros következményeiről, védett területeken hajtott végre kitermelést, tönkretette a helyi gazdaságokat, toxikus zagyot tárolt mindenféle ellenőrzés és biztonsági intézkedés nélkül, működése pénzügyileg gyakran átláthatatlan volt.

E kategória második helyezettje a francia Crédit Agricole bank lett, annak köszönhetően, hogy finanszírozást nyújtott az Arch Coal és az Alpha Natural Resources vállalatoknak egy hatalmas, felszíni szénbánya megnyitásához az Egyesült Államokban található Appalachia hegységben. A bank tevékenységét a Banktrack szervezet fedte fel, a dokumentáció elég ijesztő képet fest.

GDF Suez és a „zöld kötvények”

jirau
photo: New York Times

A díj egyik kategóriája a „zöldnél is zöldebb” vállalati törekvéseket veszi figyelembe. Azaz olyan félrevezető kommunikációs kampányokat, amelyek elfedik a tulajdonképpeni tevékenységeket, úgy álcázva a vállalatot, mintha közben környezetvédelmi tevékenységet folytatna. A szavazók 42%-a gondolta azt, hogy a GDF Suez megérdemli ezt a díjat.

Tavaly májusban az energiavállalati óriás büszkén jelentette be, hogy létrehozta a legnagyobb zöld kötvényt, amit eddig kibocsátottak. Ezeket pedig 2,5 milliárd dollárért adta el magánbefektetőknek, a pénzből pedig úgynevezett zöld-energia-projektekbe fektetett be.

Persze, ha valaki utánajár a szociális és környezetvédelmi kritériumainak ezeknek a támogatásoknak, rájön, hogy ezek nem léteznek. Sőt, a vállalat nem is tett nyilvánossá egy olyan listát, hogy kiderüljön, pontosan melyek ezek a projektek, amiket támogat.

Aggasztó, mert a vállalat egyszer megemlítette, hogy a brazíliai Jirauban létesített hatalmas gát építését finanszírozta, ez pedig jelentős környezetrombolással járt. Mindenesetre a GDF Suez továbbra is hatalmas összegeket fektet a fosszilis energia kitermelésébe.

A szavazatok 31%-át szerezte meg a francia állami energiacég, az EDF. Az EDF konstans módon hirdette a szénalapú energiatermelésről való következetes kivonulást. Erre fel nemrég beismerte, hogy Szerbiában részt vett a Kolubara B, 750 MW kapacitású, széntüzeléses erőmű megépítésében.

Samsung: tömött tárca, piszkos kéz

gyerekmunka

photo by chippix via shutterstock.com

A Tömött tárca, piszkos kéz kategória egyértelmű nyertese a szavazatok negyven százalékával a Samsung lett, éspedig az átláthatatlan pénzügyi működések, a lobbitevékenységek és az ellátási láncban betöltött tevékenysége miatt.

És hát teljesen megérdemli, mind a kínai gyárában tapasztalható katasztrofális munkakörülmények, a túl hosszú munkaidők, a silány bérezés és a gyerekmunka miatt. Annak ellenére, hogy már többször eljárás indult ellene, valamint többször került már a civil társadalom célkeresztjébe, a vállalat tagadja ezeket a vádakat.
„A vállalatnak szembe kellene néznie a realitással, és néhány gyakorlati lépést kellene foganatosítania, hogy a kínai munkakörülményeken javítson, és hogy ezeket az emberjogokat többé ne hágja át” – írja a FOEF.

A francia olajvállalat, a Perenco 31%-al követi a Samsungot. Ez egy francia olajvállalat, amely kongói tevékenységei miatt lett hírhedt: a helyi közösségek ellen elkövetett agresszió, pénzügyi átláthatatlanság, környezeti pusztítás van a számláján.

Öt vállalat, amely a leginkább hozzájárul a globális felmelegedéshez

Számtalan cikk születik hetente a globális felmelegedés okairól, hatásairól, a fosszilis üzemanyagok égéséből származó gázok, az állattenyésztés során történő metánkibocsátás, az erődpusztítások, a mezőgazdaságban használt kémiai anyagok káros hatásairól, mindezek ellenére még mindig rengetegen vannak, aki hazugságnak tartják a jelenséget.

Azt is tudjuk, hogy egyenként is sok apró dolgot tehetünk azért, hogy minél kevesebb kárt okozzunk a környezetnek. Arról azonban viszonylag kevés szó esik, hogy a nagyvállalatok pontosan milyen mértékben járulnak hozzá a felmelegedés gyorsulásához. A The Guardian nemrégiben megjelentetett egy cikket, amely szerint a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kétharmadáért mindössze 90 vállalat a felelős. 1751 és 2010 között kb. 914 gigatonnányi ilyen gázt bocsátottunk ki. No, de lássuk, kik akkor a főkolomposok:

Chevron

A Chevron neve biztosan ismerős mindenkinek, ugyanis tavaly év vége óta itthon is számos tiltakozás indult ellene a moldvai palagáz-kitermelések miatt. Nos, ez az a vállalat, amely az üvegházhatású gázok mintegy 3,52 %-át egymaga bocsájtja ki. A legnagyobb nyilvánosságot a Texaco-botrány hozta neki, 2001-ben ugyanis a vállalt vezetői úgy döntöttek, több millió hordónyi mérgező hulladékot szórnak szét Ecuadorban. A kár hatalmas volt, mind az Amazonas, mind a talajvizek nagy területeken mérgeződtek meg, a Chevron kapott egy 9,5 millió dolláros büntetést. Semmiség ahhoz képest, hogy mekkora kárt okoztak.

Nem ez volt azonban a cég egyetlen bizonyítottan rossz húzásuk: 2002-ben az angolai kormány kétmillió dollárra büntette őket , ezzel ők lettek az első olyan afrikai ország, amely fellép egy multinacionális cég ellen, ha az hibázik. Aztán 2003-ban az Egyesült Államok kormánya is megbüntette a vállalatot, mivel megszegték a Tiszta Levegő Egyezményt, a büntetés következtében a vállalatnak 275 millió dollárjába került, hogy az olajfinomítói számára olyan technológiát szereljen fel, amely segítségével csökkenteni tudja a szennyezőanyag-kibocsátást. 2011-ben Rio de Janeiroban kaptak egy 17,3 millió dolláros büntetést, ugyancsak egy nagyméretű olajszivárgás miatt, még ugyanabban az évben egy újabb kétmillió dollárost azért, mert Richmondban 15 000 embernek kellett légzési rendellenességek miatt orvoshoz fordulnia miattuk.

ExxonMobil

Ez a kőolaj- és gázvállalat a második legnagyobb szén-dioxid- és metánkibocsátó, a teljes mennyiség mintegy 3,22 %-ért felelős. Többször szivárogtatott ki olajat, a legismertebb eset az Axxon Valdez katasztrófája, amikor körülbelül 11 millió hordónyi olajat sikerült a tengerbe juttatni. Ez a valaha volt egyik legnagyobb környezeti szennyezés: körülbelül 250 000 állat pusztult el és több millió hering és szardínia-ikra veszett oda. Kőolajfoltok a partszakasz bizonyos részein még mindig megvannak. Ezen kívül is van még néhány kínos esetük:

– a brooklyn-i szivárgás, amit gyakorlatilag ötven évig elhanyagoltak, 25 millió dollárra büntették őket miatta

– a Baton Rouge-i olajfinomító szivárgása: 2,4 millió dolláros büntetés.

szivárgás a Yellowstone folyón: 1,7 millió dolláros büntetés

mayflower-i olajszivárgás: 2,7 millió dolláros büntetés

A történethez hozzátartozik, hogy a vállalat több tudományos szervezetet is támogatott anyagilag, amelyek sorban írják a tanulmányokat, melyekben a globális felmelegedés emberi eredettét tagadják. Valószínűleg ezzel akarják enyhíteni az olajszivárgások rossz hírét. Idén mégis kiadtak egy közleményt, amely azt mutatja, mégiscsak megváltozott a véleményük.

Saudi Aramco

Ez a vállalat legalább folyamatosan dolgozik azon, hogy csökkentse az üvegházhatású gázak kibocsátását, valamint a ökológiai lábnyomát. Ennek ellenére még így is ők a harmadik legnagyobb kibocsátók, a globális mennyiség 3,17 %-ával.

British Petroleum (BP)

A negyedik helyen a Bitish Petroleum kőolaj- és gázkitermelő vállalat áll a teljes kibocsátás 2,47 %-ával. Az Egyesült Államokban kifejtett tevékenysége során kiderült róla, hogy valószínűleg ez az a vállalat, amely leginkább semmibe veszi a biztonsági munkálatokat (a nagyon gyakori szivárgásszám legalábbis erre utal). Íme a legdurvább ügyeik:

– Veszélyes hulladékok illegális elhelyezése Alaszkában, 1993 és 1995 között: 22 millió dollárra büntetve érte.

A levegőminőség megrontása egy carson-i (Kalifornia) olajfinomító környékén: 25 millió dolláros büntetést kaptak érte.

– Egy texasi olajfinomítónál biztonsági problémák léptek fel (egy robbanásban 15 munkás halt meg), hamarosan Ohio államban hasonló helyzet alakult ki (2006-ban), a texas-i esetért 373 millió dolláros büntetés járt, ezt később újabb 87 millióval toldották meg, mivel úgy ítélték, a biztonsági kockázatok nem voltak megfelelően dokumentálva a robbanás pillanatában, az ohio-i esetért újabb 2,4 millió dollárt kellett befizessenek.

– Olajszivárgás a Prudhoe-öbölben, 200 000 hordónyi nyersolaj ömlött a tengerbe, 25 millió dolláros büntetés járt érte.

– Benzinadalékok által okozott vízszennyezés 2008-ban, ez közös “eredmény” volt a Chevronnal, 422 millió dollár büntetés fejében.

Kaspi-tengeri gázszivárgás 2008-ban, a szivárgás méretét a vállalat a mai napig titokban tartja.

Kémiai szivárgás Texas City-ben: a rossz berendezésnek köszönhetően több mint 200 kg-nyi vegyi anyag szabadult ki a város levegőjébe, a nyomozásnak nem sikerült bizonyítania a BP közvetlen felelősségét.

– A Deepwater Horizon-i olajkitörés és szivárgás 11 embert ölt meg, és a legnagyobb benziniparhoz kapcsolódó balesetként került be a történelembe. Mellesleg 210 millió hordónyi olaj került a tengerbe. Az ügyben a nyomozás mindmáig tart.

Gazprom

A világ legnagyobb gázkitermelője az ötödik helyre került, 2,22%-al.

A Gazprom továbbra is termeli a földgázt a sarkvidékről, holott ezt már illegálisan teszi – ezt a Greenpeace számtalanszor hangoztatta: a Prirazlomnaya-fúrótoronyra kapott  engedélye már rég lejárt. A Greenpeace és a WWF nemrégiben bemutatott egy független orosz tudományos intézet (Informatika Riska Center) által készített jelentést, amely egy, a Pechora-tengeren kialakuló olajszivárgás kockázatáról számol be.

A Top10-be beleférne még a holland Royal Dutch/Shell 2,12 %-al, a National Iranian Oil Company 2,01 %-al, a mexikói Pemex 1,38 %-al, az Egyesült Államokból jövő ConocoPhillips, és a Petroleous de Venezuela 1,11 %-okkal.

Forrás: onegreenplanet.org