Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «nagy-britannia»

Emberi embriók génszerkesztésére kaptak engedélyt brit tudósok

embrio
photo by Tatiana Shepeleva via shutterstock.com

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelső napjait kutatja – számolt be róla a BBC hírportálja.

A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A “szerkesztett” embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális.

A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációja. Elsőként a világon tavaly kínai tudósok jelentették be, hogy szerkesztéssel, vagyis a hibás génszakasz kivágásával és a hibátlan szakasz beillesztésével javították ki emberi embriók egy vérképzési rendellenességet okozó génhibáját.

A kutatási terület sok vitát vált ki, egyesek szerint az embrió génjeinek szerkesztése túl messzire megy, megnyitja a kaput a születendő utódok genetikai tervezése előtt.

„Tanulmányozni akarjuk azokat a géneket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az embrióból egészséges baba fejlődjön. Ez azért fontos, mert a vetélés és a meddőség rendkívül gyakori probléma, az okokat pedig nem ismerjük eléggé. „Száz megtermékenyített petesejtnek kevesebb mint a fele éri el a hólyagcsíra, vagyis a blasztocita stádiumát, negyedét ültetik a méhbe, és csak 13 éli túl a harmadik hónapot.” – Kathy Niakan, a Francis Crick Intézet igazgatója.

Az emberi reprodukciós eljárásokat szabályozó brit hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority, HFEA) engedélyt adott a munkára, a kísérletek a közeli hónapokban indulnak. Niakan, aki évtizedeket töltött az ember fejlődésének kutatásával, most az első hét napot igyekszik megérteni.

Ez idő alatt a megtermékenyített petesejt osztódásnak indul, kialakul belőle egy 200-300 sejtből álló blasztocita. Már ebben a korai stádiumban is speciális feladatokra szerveződnek a sejtek: egyesekből méhlepény, másokból magzatburok, a többiekből a csecsemő alakul ki.

Ebben az időszakban a DNS egyes részei igen aktívak, valószínű, hogy ezek irányítják a fejlődés e korai szakaszát, az azonban nem világos, hogy pontosan mi folyik, és mi romolhat el annyira, hogy vetélés történjen.

mti

Brit katonákat küldtek Afrikába az erdei elefántok védelmére

"African Forest Elephant" by Peter H. Wrege - Own work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

African Forest Elephant” by Peter H. WregeOwn work. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Commons.

Nagy-Britannia katonákat küldött Afrikába, hogy a helyi vadőröket kiképezve segítse az agyaruk miatt megtizedelt erdei elefántok védelmét.

Olvasd el a teljes sztorit

Európában a britek pazarolják el a legtöbb ételt

P1450942

Európában a brit háztartások pazarolják el messze a legtöbb ételt, hetente csaknem hat kilogramm élelem végzi a kukában. Ez a szigetország csaknem 64 millió lakosát tekintve naponta egy doboz babkonzerv súlyát jelenti csütörtökön megjelent számítások szerint.

Olvasd el a teljes sztorit

Nagy-Britannia palagáz kiaknázására készül

Jelentős méretű palagáz-mezők kiaknázásának engedélyezésére készül a brit kormány, amely szerint a környezetvédők által vitatott technológia alkalmazása révén 60 ezer munkahely és több milliárd font értékű beruházás keletkezhetne.

Olvasd el a teljes sztorit

Most kell tenni a klímaváltozás ellen: akadémikusok levele a kormányoknak

21-07-15-climate-communique

Precedens nélküli koalíció alakult Nagy-Britanniában: a legelismertebb tudósok, akadémikusok, kutatók, tudományos, orvosi és mérnöki testületek fogtak össze, és egy nyílt levélben szólítják fel a világ országainak kormányait, hozzanak azonnali intézkedéseket a klímaváltozás katasztrofális hatásainak kivédésére.

Olvasd el a teljes sztorit

Napi egymillió font megtakarítással járnak a brit gazdaságnak a bicikliutak

AET126

A brit gazdaságnak közel egymillió font megtakarítást jelent naponta (!) a húsz éve megépített országos bicikliút-hálózat, ez az összeg a két évtized alatt 7 milliárd fontot tesz ki – írja a Sustans.org

Olvasd el a teljes sztorit

1300 éve kihalt ragadozót telepítenének vissza Nagy-Britanniába

lynx
photo: Bernnard Landgraf/Wikipédia

Nagy-Britanniában 1300 éve kihalt a Titokőrzőnek nevezett állat, de hamarosan ismét az angol és skót erdőkben lehet élőhelye egy nagyszabású visszavadítási projekt keretei között. Amennyiben jóváhagyja a parlament, három bekerítetlen magánbirtokon fogják kipróbálni a visszatelepítést Norfolkban, Cumbriában és Aberdeenshire-ben.

„A hiúz a bolygó egyik legemblematikusabb, leggyönyörűbb macskája” – mondja dr. Paul O’Donoghue, a visszavadítási projektet Lynx UK Trust alapítvány tudományos tanácsadója. „A brit vidék haldoklik, és a hiúz újra életre fogja kelteni.”

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az egyik legnagyobb hiúzféle, hosszú, erős lábai vannak, amelyek nagy, erős és kerekded mancsokban végződnek, hossza 80-130 centiméter; a hím nagyobb a nősténynél. Marmagassága 60-75 centiméter, farokhossza 11-24,5 centiméter, testtömege 8-38 kilogramm. A hiúz kisemlősöktől kezdve őzekig sok mindenre vadászik.

Tekintve, hogy magányos és rejtőzködő természetű, az emberekre nem jelent fenyegetést. Az alapítvány ennek ellenére nyilvános vitát hívott össze, hogy a szakemberek kiderítsék, a lakosság hogyan fogadná az állatokat. Ha ez kedvezően fog alakulni, akkor a Natural England és a Scottish Natural Heritage kormányügynökségekkel közösen fogják beadni a tervezetet.

Ha a projekt zöld utat kap, akkor mindhárom területen hat-hat, GPS-szel ellátott példányt engednek szabadon. A területek egyaránt gazdagok szarvasokban és fás területekben, úgyhogy ideális élőhelyei lehetnek a hiúzoknak.

A hiúz megjelenése nagyon sokat fog segíteni abban a szigetországban, ahol több mint egymillió szarvas él, és ezeknek nincsenek természetes ellenségeik. A szarvasok – ha nem kell folyamatosan mozgásban lenniük – túlságosan sokat legelnek egy-egy helyen, és megeszik a földön fészkelő madarak tojásait. A szarvaspopuláció fenntartható szabályozásáért küzdő Deer Initiative szervezet elnöke, Peter Watson is üdvözölte a hiúzok visszatelepítésének ötletét.

Ugyanakkor nem mindenki ilyen lelkes. A múltban is történtek már kísérletek a ragadozók visszatelepítésére, a helyi farmerek akkor megvétózták ezt, mondván, az ő állataik is veszélynek lennének kitéve. Komoly aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a juhtenyésztők állományait Romániában és Lengyelországban (itt élnek Európán belül a legnagyobb hiúzpopulációk) ritkán érik támadások.

Ennek ellenére a National Farmer’s Union vezetői szkeptikusak, szerintük ez egy drága és magas kockázatú terv, az erre szánt pénzt pedig el lehetne költeni jobban is, ha a meglévő biológiai sokszínűség erősítésére használnák fel.

Európában több olyan példa is van, ahol a hiúz visszatelepítésének jótékony hatásai voltak: Németországban 2000-ben 14 hiúzt telepítettek vissza a Harz hegységbe, azóta több más régióba is. Svájcban már 1990-ben visszatelepítették őket, azóta szépen el is szaporodtak.

Az biztos, egy 1300 éve kihalt állat visszatelepítése Angliába és Skóciába nem csupán azt jelentené, hogy a szakértők jól gondolkodnak a biodiverzitás megőrzéséről, hanem, hogy a természetért ennyi idő után is lehet tenni valamit.

A hiúzok Romániában ugyan sokan vannak (2001-ben kb 2050 példányt feltételeztek), nagy gondot jelent, hogy vadászatukra egész évben engedélyt lehet szerezni. A National Geographic éppenséggel a kihalás szélén álló fajnak tekinti a hiúzokat. Egy 2013-ban jegyzett cikkben ők már csak körülbelül 1300 példányra teszik ezt a számot.

via The Telegraph

Nagy-Britannia: az eladott kenyerek 60%-a rovarirtószert tartalmaz

P1440585
A kép illusztráció (fotó: B.D.T.)

Egy kutatás kimutatta, hogy Nagy-Britanniában az eladott kenyerek 60%-a rovar- és/vagy gyomirtószert tartalmaz. A kormányzati megrendelésre készült elemzések adatait környezetvédők elemezték.

Több száz kenyér összetételét elemezve kiderült az is, egynegyedükben egynél több vegyszer is kimutatható volt. A kormány szakértői bizottsága szerint ez nem káros a fogyasztók egészségére, mivel a maximális határértéken belül van a rovar- és gyomirtószer-maradványok aránya. Olvasd el a teljes sztorit

Visszatértek a hódok Angliába? 800 év óta először láttak vadon élő példányokat

hod
Fotó: Matteo Tarenghi via flickr

Nyolcszáz év óta először láttak vadon élő európai hódokat (Castor fiber) Angliában: a hódcsaládot, két felnőtt és egy fiatalabb példányt farágcsálás, tisztálkodás és játszadozás közben kapták lencsevégre a délnyugat-angliai Devon megyében lévő Otter folyónál.

A szakértők szerint az észlelés “óriási jelentőségű”, mivel egy vadon élő, apró hódpopuláció létezését sugallja. Mintegy nyolcszáz éve ez lenne az első alkalom, hogy európai – más néven eurázsiai vagy közönséges – hódok tenyésznek az angliai vadonban. Az egykor széles körben elterjedt állatokat értékes prémjük és húsuk miatt, illetve gyógyászati célokból vadászták, ami a kihalásukhoz vezetett Angliában a 12. században. Olvasd el a teljes sztorit

A britek tudta nélkül kereshetik a házuk alatt a palagázat

Többezer nagy-britanniai otthon alatt kezdhetnek fúrásokba a palagáz kitermelésével foglalkozó vállalatok a lakosok tudta és beleegyezése nélkül egy friss törvénymódosítás-tervezet szerint. Nick Boles tervezési miniszter bejelentette, a hidraulikus repesztésről a tervek szerint nem kell majd értesítsék a vállalatok közvetlenül az érintett lakosságot, ehelyett csupán egy hirdetést kell közzétenniük a helyi lapban, hirdetőtáblákon, és konzultációt szervezniük.

Aktivisták szerint a tervezett lépés negatívan befolyásolja a környezetükért és egészségükért aggódó érintetteket. A brit miniszterek azonban többször visszautasították azokat az érveket, amelyek az eljárással kapcsolatos környezetvédelmi aggályokra hívták fel a figyelmet, szerintük az eljárás szigorúan szabályozott és felelősséggel fogják alkalmazni. Olvasd el a teljes sztorit

előző »