Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «monsanto»

Rákkeltő lehet a világ leggyakrabban használt gyomirtója

weed
photo by Rudy Umans via shutterstock.com

A lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Monsanto Roundup gyomirtóját, amely a világ egyik legnépszerűbb – és az Egyesült Államokban a legtöbbet használt – terméke.

A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) öt rovar- és növényirtó szer, köztük a glifozát alapú herbicidek minősítését végezte el. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is mérlegelni fogja az IARC értékelését.

A francia ügynökség négy kategóriát használ az anyagok besorolására: ismert karcinogének, lehetséges karcinogének, nem besorolható anyagok és valószínűleg nem rákkeltő anyagok. A Lancet Oncology című folyóirat internetes oldalán közölt döntés szerint a glifozátot most a második kockázati kategóriába sorolták a szakemberek, így egy csoportba került az anabolikus szteroidokkal és a váltott műszakban végzett munkával.

A figyelmeztetés elsősorban a hatóanyag ipari felhasználására vonatkozik. Az IARC szakértői szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot.

Az IARC szerint több mint 750 különböző herbicid tartalmaz glifozátot, amelynek jelenlétét – a gyomirtó szer használatától függően – a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben is kimutatták.

A szakértők szerint “korlátozott bizonyítékok” vannak rá, hogy a szer non-Hodgkin limfómát okozhat az embereknél, és meggyőző bizonyítékok támasztják alá, hogy egyéb rákfajták kialakulását eredményezheti patkányoknál és egereknél. A francia ügynökség szerint az anyag kimutatható a mezőgazdasági munkások vérében és vizeletében, ami azt jelenti, hogy a szervezet felszívja a glifozátot.

A glifozát alapú herbicideket gyártó cégek, köztük az amerikai génmódosított növényeket forgalmazó cég, a hírhedt Monsanto, hevesen tiltakoznak a mostani minősítés ellen.

mti

Gyomirtó miatt lesznek autisták az amerikai gyerekek?

10888693_926394177379103_1112611782860636915_n
Forrás: March against Monsanto

Stephanie Seneff, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója egy évtizede kutatja az autizmus lehetséges okait. Az autista gyerekek száma egyre nő az Egyesült Államokban, és ez a növekedés erős korrelációban van a Monsanto által kifejlesztett növényvédő szer, a Roundup 1990-es évektől kezdődően egyre szélesebb körű használatával – állapította meg a kutató.

Olvasd el a teljes sztorit

GMO-laboratóriumot csinált a Monsanto egy paradicsomi, kis szigetből

GMO-laboratóriummá alakította a Monsanto cég a hawai Molokai szigetét, a helyieket pedig úgy kezeli, mint kísérleti egereket – írja a The Mind Unleashed.

A Monsanto azzal az ígérettel telepedett meg a szigeten, hogy munkahelyeket teremt, ám eddig csak környezetszennyezést kaptak tőle a helyiek. A vállalat több mint 800 hektárt birtokol a szigeten, ahol a génmódosított kukoricát tesztelik hatalmas mennyiségű rovar- és gyomirtó bevetésével. A lakosság körében egyre gyakoribb az asztma, a cukorbetegség, valamint a rák különböző formái. Olvasd el a teljes sztorit

Nesze neked génmódosítás: lázadnak a brazil termelők

A brazil gazdák perre mennek a génmódosító-technológiával előállított magokat forgalmazó nagyvállalatok ellen, hiszen az általuk felvásárolt vetőmagok már „nem működnek”- jelentette a Reuters hírügynökség nemrégiben.

A felháborodás oka, hogy a termelők jelentős nyereségkieséseket könyvelhettek el. A GMO-okat forgalmazó cégek ugyanis évek óta azt ígérik, hogy az általuk létrehozott növények képesek önmagukban rezisztensekké válni a kártevőkkel szemben, így további vegyszerezésre már nincs is szükség. Eleinte jó befektetésnek tűnt tehát drágább vetőmagokat venni, hiszen még mindig meg lelehetett spórolni a vegyszerezést utána. (Ez sem teljesen igaz, Indiában például a gyapotültetvényesek csak Monsanto-magokat vehettek, hiszen az minden más, hagyományos vetőmagot kiszorított a piacról. A négyszeres áron megvásárolt termék után a rossz időjárás gyorsan csődbe juttathatta a gazdákat). A brazil termelők problémája most az, hogy egynéhány generáció után a kártevők is kifejlesztették saját ellenálló-képességeiket. Olvasd el a teljes sztorit

A Monsanto kapta a “mezőgazdasági Nobel-díjat”


GMO-ellenes tüntetők. Fotó: occupyreno_media via flickr

A Monsanto igazgatója és két másik, a biotechnológia területén dolgozó szakértő kapta a mezőgazdaság Nobel-díjának számító World Food Prize-t. Ez az első alkalom, hogy a díj a génmódosított szervezetek kifejlesztőihez kerül. A génmódosított szója és kukorica fajtái népszerűek az amerikai termelők körében, ugyanakkor Európában tilos a termesztésük. Az Egyesült Államokban több szervezet is harcol a gmo-tartalmú élelmiszerek megfelelő címkézéséért, annak ellenére, hogy hivatalos kormányzati vélemény szerint a termékek fogyasztása biztonságos.

A díjat az Iowa Foundation adományozza, az alapítványt Norman Borlaug, az 1970-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett amerikai agronómus alapította. A díjjal azokat jutalmazzák, akik sokat tettek az éhínség elleni küzdelemben, valamint az élelmiszerek minőségének javítása és az élelmiszerek biztonságos elérése érdekében. Olvasd el a teljes sztorit

Génmódosított kukorica már a védett területeken is: káros és értelmetlen is?


Fotó: TOTB.ro

A képviselőház június végén szavazta meg a génmódosított növények termesztésének az engedélyezését akár védett területeken is. A 164/2008-as környezetvédelemre vonatkozó sürgősségi rendelet módosítása szerint Románia génmódosított növényeket termeszthet a Natura 2000 hálózatba besorolt területeken. Míg az EU-tagállamok sorra tiltják be a GMO-termesztést, addig nálunk egyre nagyobb teret engednek neki.

M.R.

Az Európai Unióban csak 2004-től lehet génmódosított növényeket termeszteni, de az erre vonatkozó szigorú szabályok csak a hírhedt Monsanto MON810-es kukoricafajta termesztését engedélyezik. Emellett a tagállamok egyénileg is dönthetnek a GMO-termesztés engedélyezéséről, így már több ország betiltotta azt, a közvetlen szomszédaink közül Magyarország és Bulgária is.

A génmódosított szervezetek jelenlétét egy korábbi írásunkban több környezetvédő is Románia legnagyobb környezeti problémájának nevezte meg. A GMO-termesztésben az a veszélyes, hogy ellentétben a kémiai szennyezéssel, a genetikait nem lehet kontrollálni és előre megjósolni a következményeit.

Környezetvédő szervezeteket kérdeztünk a törvénymódosítás esetleges következményeiről, GMO-termesztés veszélyeiről, főként a Natura 2000-es területeken levő védett növény- és állatfajokra.

Alexandru Riza, a génmódosított növények termesztése elleni kampány vezetője – Greenpeace Románia

Elfogadhatatlan, hogy a romániai politikusok megszavaztak egy olyan törvénymódosítást, amely szerint a génmódosított növények még a védett területeken is termeszthetők. Főleg, hogy a román termelők érdeklődése egyre csökken ezek iránt a génmódosított fajok iránt, jelenleg már csak két cég termeszt GMO-t Romániában.

Bizonyos növények és bogarak genetikai mutációkat szenvedhetnek el a génmódosított növények által kibocsátott toxikus anyagoktól. A Natura 2000-es természetvédelmi hálózatot épp azért hozták létre, hogy védelmet nyújtson az ott megtalálható fajoknak. Teljesen érthetetlen és felelőtlen lépés a GMO-termesztés engedélyezése még itt is.

Ahelyett, hogy azoknak az európai uniós tagállamoknak a példáját követnénk, ahol betiltották a GMO- termesztést (legutóbb Lengyelországban), nálunk még több területet biztosítanak neki. Vajon milyen fajta sokkra van szükségünk, hogy mi is felébredjünk?

Márk Nagy János, Erdélyi Kárpát Egyesület– Szatmárnémeti ügyvezető igazgatója

Az EKE a Túrmenti védett területek gondnoka, és mi is gondoltunk már a GMO-termesztésnek a problémájára. A szabályzatába belefoglaltuk azt, hogy nem szabad génmódosított növényeket termeszteni a védett területen, és az attól számított 10 km-es körzetben.

A Natura 2000-es területek kezelői sok helyen biogazdálkodásra ösztönzik a helyieket, ez a törvénymódosítás pedig a már elindított gazdálkodásokra jelentene óriási veszélyt. Ha valaki génmódosított növényeket kezd el termeszteni, akkor nagy a veszélye annak, hogy megfertőzi a szomszédos biokultúrákat is.

Az EU-ban termeszthető GMO kukorica génállománya olyan módon van megváltoztatva, hogy beültettek egy baktériumgént, amelynek hatására a növény a kukoricabogárra veszélyes BT toxint termel, így az nem tudja károsítani. A Natura 2000-es területek védett állatfajai is fogyaszthatják a génmódosított kukoricát, így azokat is megmérgezheti, vagy a toxin bekerülhet az egész táplálkozási láncba.

Ugyanakkor Romániában nincs is értelme génmódosított kukoricát termeszteni, mert az a kukoricabogár, amely ellen kifejlesztették, nálunk csak a nyugati régiókban fordul elő, ott, ahol egyébként nem igazán ültetnek kukoricát. A déli régióban, ahol a nagy kukoricatermelés folyik, ott nem található meg ez a kártevő.

Habár a legtöbb Natura 2000-es terület a Kárpátokban van, ahol egyáltalán nem termesztenek kukoricát, úgy gondolom, hogy nem árt, ha a védett területek kezelői a belső szabályzatukba foglalják azt, hogy nem lehet GMO-t termeszteni a területükön. Ilyen esetben a génmódosított növényekkel kapcsolatos törvénykezések nem jelenthetnek problémát.

Csonta László, a Zöld Székelyföld Egyesület elnöke

Kevés adat létezik a génmódosított növényekről, ezeknek is döntő része az őket „gyártó” cégektől származik, amely nem tekinthető megbízható forrásnak. Egy 2007-ben megjelent tanulmány szerint a laborban végzett tesztek során a Monsanto MON863-as kukoricája komoly elváltozásokat okozott a tengerimalacok máján és veséjén. Számos ellentétes vélemény létezik, és látszólag abban a helyzetben vagyunk, hogy nem a gyártónak kötelessége minden kétséget kizáróan biztosítani a terméke minőségét, hanem a fogyasztókra hárul ez a felelősség. A természetbe bekerülve szinte lehetetlenné válik a folyamat megfordítása, ellenőrizhetetlenné vált/válik.

Ami a felelős döntéshozókat illeti, az ész érv minden bizonnyal ezúttal sem tudja majd a különböző gazdasági érveket felülmúlni. Ezen a ponton meg kell említeni, hogy a 2012-ben kinevezett (azóta ex) mezőgazdasági miniszter, Stelian Fuia több évig dolgozott a Monsantonál. Az önéletrajza szerint 1995-1996 között értékesítési vezető volt a Monsanto Romania Kft-nél, 1996-1999 között a cég Közép-Európáért és a FÁK tagállamaiért felelős fejlesztési igazgatója, illetve 1999-2002 között a kereskedelmi igazgatója.

Romániában az uniós csatlakozással egyidejűleg betiltásra került a szója, de zöld utat kapott a Monsanto MON810 nevet viselő kukoricája, amely az Európai Unióban az egyetlen engedélyezett GMO-növény. Székelyföldön tudomásunk szerint nincsen hagyománya a GMO-termesztésnek, ezt támasztják alá a génmódosított növényekkel foglalkozó infomg.ro adatai is. A honlap szerint az elmúlt időszakban a legnagyobb GMO-ültetvények 2008-ban voltak Romániában, ezeket az ország nyugati, keleti és déli részén termesztették. Ezek területe azonban a 6130,44 hektárról mindössze 216,93 hektárra csökkent a 2012-es évre. A legutolsó, 2012-es adatok szerint Arad, Temes, Dolj, Brăila és Ilfov megyékben vannak MON810-ültetvények, de az elmúlt hat év statisztikáiban sehol nem bukkantak fel a székelyföldi megyék, természetesen ez nem zárja ki azt, hogy kisebb mennyiségben ott is fellelhetők.

A legfőbb kérdés a történetben talán az, hogy miért van szükségünk génmódosított növényekre?
• Megszünteti az éhínséget a Földön? Nem. Az emberek azért éheznek, mert nincs elegendő pénzük, hogy élelmet vásároljanak, vagy hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy megtermeljék a számukra szükséges mennyiséget. Nemrég olvastam valahol, hogy Európában és az Egyesült Államokban megvásárolt élelmiszer fele a szemétben végzi, annyira hatalmas a pazarlás. Tehát valójában létezik egy felesleg, csak a probléma az, hogy nem jut el oda, ahol szükség lenne rá, a génmódosított növényeket előállító cégek pedig pénzért adják „találmányukat”, az pedig nem segít a szegény embereken. Egyetlen GMO-növénynek sincsen nagyobb terméshozama, mint természetes vetélytársának, ezért ez az elmélet sem tud igazán megállni a lábán.
• Ellenállóbbak a kártevőkkel szemben? Nem. A rovarok folyamatosan alkalmazkodnak a vegyszerekhez, ennek eredményeképpen változtatni kell a vegyszereket, erősebbekre van szükség, gyakrabban kell használni és ezáltal kimutathatóan megemelkednek a vegyszermennyiségek.
• Nem utolsó sorban elfogadhatatlan dolognak tűnik, hogy a világ vetőmagjai egyre inkább egy-két nagyobb cég tulajdonába kerüljenek.

Melyik multikra vannak legjobban kiakadva a környezetvédők?

Illusztráció: arewepayingattention.tumblr.com

Környezettudatos multinak lenni eléggé kockázatos, akár vállalhatatlan küldetés, ha azt vesszük, hogy egy globális hálózattal rendelkező gyártónak több száz, akár több ezer szállítója, alvállalkozója van, akik a maguk során akár szembe is mehetnek a legfelső vezetés környezetpolitikájával. Az ilyenek körül szoktak botrányok kirobbanni, és legtöbbször a Greenpeace az, aki ezeket kirobbantja. Megnéztük, melyek azok a multik, amelyekre a legtöbbször vagy legjobban kiakadtak.

Érdekes különben a Climate Counts, amerikai, fenntartható fejlődést és tudatos vásárlást szorgalmazó nonprofit szervezet éves felmérése, amelyben a listát az Unilever vezeti, és olyanok kerültek még környezettudatosságban vezető helyre – nagyon közeli vagy azonos pontszámokkal – mint a Nike, a Levi Strauss & Co., a L’Oreal, az IBM, a Hewlett-Packard, a Coca-Cola, a Danone, a Siemens vagy a Sony. Hátul kullog viszont a nagy nevek közül az Amazon, a Burger King és a LinkedIn. A felmérés azt pontozza, hogy egy-egy világszinten ismert cég mit tesz a klímaváltozás megállításáért, azon információk alapján, amelyeket a cégek nyilvánosságra hoznak. Így a sereghajtók is azok közül kerülnek ki, amelyekről nem rendelkeznek ilyen információkkal.
Olvasd el a teljes sztorit

A Monsanto GMO-kukoricája rákot okozott kísérleti egereknél?


Forrás: naturalnews.com

Francia kutatók egy csoportjának kísérlete nyomán egereknél tumorok alakultak ki az amerikai Monsanto által forgalmazott GMO-kukorica rendszeres fogyasztását követően. A hím kísérleti egerek 50%-a, a nőstényeknek 70%-a halt meg idő előtt ezzel kapcsolatos betegségekben. A másik csoportban, amelyet nem génmódosított kukoricával etettek, csupán 20-30%-uk halt meg a természetesnél korábban.

Más szakértők azonban úgy vélik, a francia csoport kutatási módszerei nem voltak megfelelőek, és szkeptikusak az eredmények hitelességével kapcsolatban. A Monsanto szóvivője, Thomas Helscher azt nyilatkozta, a vállalat is megvizsgálja a kutatás megállapításait, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, korábbi tanulmányok százai bizonyították, hogy termékük biztonságosan fogyasztható. Olvasd el a teljes sztorit

Pert nyert egy francia farmer a Monsanto ellen

Fotó: europe1.fr

Bűnösnek találta egy francia bíróság a Monsanto biotechnológiai multicéget, amiért egy francia farmer emlékezetkiesésekben, fejfájásban és dadogásban szenvedett az általuk gyártott gyomirtó belélegzése miatt. A vád szerint a cég nem tüntette fel a megfelelő figyelmeztetéseket a termék címkéjén.

Paul Francois ügyvédje szerint ez a döntés precedensértékű lehet. Korábban a hasonló perekben nem született a károsultaknak kedvező döntés, mivel úgy vélték, nagyon nehéz megállapítani a gyom- és rovarirtóknak való kitettségből származó betegségeket. A Monsanto az ítélet megtámadását fontolgatja. Olvasd el a teljes sztorit