Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «megújuló energia»

Tovább nőtt a megújuló energiahasználat az Unióban

megujul
photo by SUWIT NGAOKAEW via shutterstock.com

Az Európai Unióban 2014-ben a felhasznált energia 16 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, szemben az adatok rögzítésének kezdő évében, 2004-ben feljegyzett 8,5 százalékkal – közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán.

A megújuló forrásokból származó energiának a fogyasztáson belüli részaránya 2014-ben Svédországban volt a legmagasabb. Az 52,6 százalékos svéd arányt Lettország és Finnország (38,7 százalék), valamint Ausztria (33,1 százalék) és Dánia (29,2 százalék) közelítette meg leginkább, míg a lista végén Luxemburg állt 4,5 százalékkal, majd Málta 4,7, Hollandia 5,5 és Nagy-Britannia 7 százalékkal.

A 2009-ben elfogadott közösségi irányelv szerint az Európai Uniónak 2020-ra a teljes fogyasztása 20 százalékát megújuló források révén kellene előállítania.

A 28 EU-tagállam közül kilenc – Bulgária, Csehország, Észtország, Finnország, Horvátország, Litvánia, Olaszország, Románia és Svédország – már elérte a számára egyénileg meghatározott 2020-as célt, további kettő – Ausztria és Dánia – kevesebb mint 1 százalékpontra áll a cél teljesítésétől. A másik végletet Franciaország képviseli, amely 8,7 százalékpontos lemaradásban van. Hollandia 8,5, Nagy-Britannia 8, Írország pedig 7,4 százalékponttal marad el a 2020-as nemzeti céltól.

A megújuló energia részesedése a 28 tagállam közül 24-ben nőtt 2013-hoz képest. Az arány Bulgáriában, Horvátországban és Szlovéniában csökkent, Magyarországon pedig stagnált.

mti

Lehet, hogy 2050-re kizárólag megújuló forrásokból nyert energiát fogunk használni. És sokat nyernénk vele

szelmalom
photo by JaffarAliAfzar123 via shutterstock.com

Elképzelhető, hogy néhány évtizeden belül a világon csak megújuló energiaforrásokat fognak használni, mivel egy friss tanulmány szerint a világ legtöbb országa már hajlandó lenne megtenni ezt a lépést. A FastCoExist által bemutatott tanulmány szerint nem csak a szándék van meg minden vizsgált országban, hanem erre a technikai lehetőségek is. A vizsgálatot Mark Z. Jacobsen, a Stanford Egyetem professzora vezette, és 139 ország energetikai stratégiáját vizsgálták benne, köztük Romániáét is.

A kutatók először azt vizsgálták meg, hogy országonként körülbelül mennyi energiára lesz szükség 2050-ig (ide beleszámították az elektromos szükségleteket, ipari és mezőgazdasági munkálatokat stb.( majd megvizsgálták, hogy az országok milyen megújuló energia potenciállal rendelkeznek, honnan lehet energiát nyerni, mennyibe kerülne az új berendezések, erőművek stb. felállítása. „Az emberek, akik meg szeretnék akadályozni ezeket a változásokat, általában azzal érvelnek, hogy túl drága lenne átállni, és hogy túl nagy földterületeket igényelne” – mondta Jacombson. „Mi bebizonyítottuk, hogy ezeket a kijelentéseket mítoszként kell kezelni”.

A zöld energia már most is olcsó, és várhatóan egyre olcsóbb lesz. Jacobson elmondta, már most is a szél a legolcsóbb energiaforrás az Egyesült Államokban, 3,5 centbe kerül egy kilowatt/órányi, míg például a földgázból nyert ugyanennyi mennyiségű energia 6-8 centbe kerül. Ehhez még hozzáadódnak a környezeti és egészségügyi nyereségek, merthogy a szakértők szerint évente 4-7 millió (!) ember életét mentené meg, ha nem a fosszilis eredetű energiát használnánk, ugyanis körülbelül ennyien halnak bele légi, vízi, stb. szennyeződésekbe, ez pedig a világ GDP-jének megközelítőleg 3%-al csökkenti. A megújuló energiára való átállás tovább kb. 20 millió új munkahelyet is teremtene, ez több, mint amennyi megszűnne miatta.

romania

Romániában egy ilyen átállás konkrétan 155 000 munkahelyet teremtene 40 év alatt, az ország pedig 39%-al fogyasztana kevesebb energiát el. Az ország továbbá 124,3 milliárd dollárt dpórolna meg a javuló egészségügyi kondíciók miatt, a GDP 9 %-át, évente pedig kb. 10 000-el kevesebben veszítenék életüket.

Másik nagy előny lenne, hogy az energiaárak többé nem ingadoznának ilyen mértékben. Az energiát decentralizálni lehetne, ez pedig mindenféle politikai játszmától, terrorizmustól függetlenítené a lakóssági energiát, nem lehetnének többé olyan esetek, mint néhány napja a Krím-félszigeten. Az országok energetikailag függetlenné válhatnának, és négy milliárd ember sorsa fordulna jobbra, ma ugyanis ennyien vannak akik nem, vagy csak ritkán férnek hozzá az elektromos energiához.

Sudiu prezintă și un plan cronologic pentru această mare transformare. Până în 2020, țările ar trebui să stopeze construcția de noi uzine energetice pe bază de cărbune, gaze naturale, energie nucleară și chiar și biomasă (materie organică de origine biologică) – pe care nu o consideră o alternativă bună. Tot în acest interval de timp, electrocasnicele noi ar trebui să fie electrice, nu pe bază de gaz. Până în 2025, navele comerciale, trenurile și autobuzele nou construite ar trebui să fie la rândul electrificate, același lucru urmând să se întâmple cu autoturismele și camioanele până în 2030. Tranzița completă ar urma să fie finalizată în 2050. Rămâne astfel la latitudinea țărilor dacă vor opta pentru aceasă mișcare.

A tanulmányban készítettek egy kronológiai tervet is, hogy a változás megtörténhessen. Ennek értelmében az országoknak 2020-ig be kellene fejezniük az új, szén- vagy gázalapú erőművek felépítését, sőt, a biomasszával működőket is. 2025-re a kereskedelmi hajók, vonatok, autóbuszok elektromosokká kell váljanak, ugyanez kell történjen az autókkal és teherautókkal is 2030-ra. A hamarosan kezdődő párizsi klímacsúcson kiderül majd mennyire egyezik meg a tudósok és a nagypolitikum véleménye.

via totb.ro

Svédország lehet az első ország, amely 100%-ban lemond a fosszilis energiáról

sved
photo by Mikael Damkier via shutterstock.com

Svédország lehet az első ország, amely kizárólag újratermelődő forrásokból nyert energiát fog használni. írja a The Ecologist lap. Svédország ennek érdekében 546 millió dollárt fog költeni, amellyel új energia-kitermelést fog támogatni jövő évtől.

Ennek fényében például a napenergia-források támogatása 800%-al nő majd meg. A terv részeként Stockholm energetikailag függetlenné fog válni 2050-re. habár Svédország már így is 2/3-ad részben kizárólag megújuló energiát használ, a mostani stratégia arra törekszik, hogy fennmaradó területeken, így például a közlekedésben is megtörténjen az átállás. Az erre fordított összeg a fosszilis energiaipar számára megnövel adóból fog származni.

Svédország továbbá hamarosan be fogja zárni a nukleáris erőműveit is, főleg annak okán, hogy azok már nem számítanak modernnek. Az ország többet kíván fektetni az intelligens hálózatokba, az energiatermelés lehetőségeinek fejlesztésében, a zöld-autók szubvencióinak fejlesztésébe, a régi épületek felújításába és energiatakarékosabbá tételében. jelzésértékű, hogy a svéd kormányzati bejelentés röviddel az ENSZ párizsi klímacsúcsa előtt született.

totb.ro

Az amerikai erőművek károsanyag-kibocsátásának 32%-os csökkentését rendelte el Obama

A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében a 2005-ös szinttel szembeni 32 százalékos csökkentést irányzott elő 2030-ig az erőművek széndioxid-kibocsátásában az amerikai Tisztaenergia-program, amelyet hétfőn ismertetett a Fehér Házban Barack Obama elnök és Gina McCarthy, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) igazgatója.

Olvasd el a teljes sztorit

Miért jobb, ha a föld alatt maradnak az altalajkincsek?

k

Mi az új kulcsszó a 21. században a “befektetés” (investment) helyett? Divestment. A befektetések tervezett és szisztematikus visszafogása, csökkentése. A “fenntartható fejlődés” ugyanis voltaképpen oximoron, mivel a fejlődés maga fenntarthatatlan. A klímaváltozás elleni igazán hatékony fellépésnek pedig a legkárosabb befektetések megszüntetésével kell kezdődnie: a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének leállításával.

Olvasd el a teljes sztorit

Betiltaná a termékek tervezett elavulását az Európai Parlament

P1480154

A természeti erőforrások termelékenységének 30 százalékos növelésével 2030-ra csaknem egy százalékkal növelhetnénk az uniós GDP-t és két millió fenntartható új munkahely születne, jelentették ki az Európai Parlament képviselői egy csütörtökön megszavazott állásfoglalásban. Azonban ehhez kötelező hulladékcsökkentési célokra, a környezetbarát terméktervezés szabályainak átalakítására, és a növekedés és a forrásfelhasználás kapcsolatát megtörő lépésekre van szükség. A Ház 2015 végéig jogszabályjavaslatot vár az Európai Bizottságtól.

Olvasd el a teljes sztorit

Napkemencéket gyárt a Gázai övezetben egy palesztin mérnök

stire-1-iul-palestinian

Khaled Bashir környezetbarát technológiákról tanult mérnökként Dél-Afrikában, most otthonában, a Gázai övezetben lévő Deir al Balaheste településen a közössége javára kamatoztatja tudását.

Olvasd el a teljes sztorit

A Greenpeace ilyen államelnököt szeretne. Mi is.

greenpeace

A Greenpeace Románia úgy érzi, a két elnökjelölt figyelmen kívül hagyja az ország számára égető környezetvédelmi kérdéseket, ezért néhány javaslatot fogalmaztak meg számukra.

A szervezet szerint azért sem szabad ezeket figyelmen kívül hagyni, mert a víz-, levegő- és talajminőségre való fokozott odafigyelés nélkül nem lehetséges nagy és országos stratégiai projekteket elgondolni.

1. Az elnök tehát támogasson olyan rendeleteket, amelyek gátat szabhatnak az erdőirtásoknak és a falopásnak, továbbá amelyek védelmet nyútatnak az érintetlen erdőségeknek.

Romániában óránként 3 hektárnyi erdő tűnik el, nagy részük illegális tevékenységhez köthető (2012-ben naponta 51 ilyen esetet számoltak átlagosan). Ezen tevékenységek negatív hatása jelentős mind a környezetvédelem, mind az erdőkhöz köthető gazdasági tevékenységek szempontjából. Románia erdős területe csupán az ország 27%-át teszi ki, ez az európai átlaghoz (33%) képest jelentős lemaradás.

2. Támogassa a megújuló forrásokból nyert zöld energiára való átállást.

Hogy Románia a klímaváltozás elleni globális erőfeszítésekben részt vehessen, szükség van arra, hogy az ország vezetői szorgalmazzák a veszélyes és szennyező (szénre, atomenergiára, palagázkitermelésre alapuló) technológiákról való átállást olyan minimális kockázatú technológiákra, amelyek el nem fogyó forrásokra támaszkodnak (megújuló energiák).

A Greenpeace Energiaforradalom című tanulmánya szerint 2050-re a ma ismert technológiákkal is képesek lennénk Románia szükségleteinak 84%-át megújuló forrásokból fedezni.

3. Bátorítsa a vegyszermentes és génmódosítás nélküli mezőgazdaságot.

Hogy az emberek egészségére és a környezetre jelentett veszélyeket csökkenthessük, szükség van arra, hogy a leendő államelnök az ökogazdaságokra való áttérésre bátorítson, ahol nincsenek genetikailag módosított növények, a mezőgazdaságból nyert élelmiszer egészséges, és fenntartható forrásokból származik.

4. Gátolja meg a Verespatakhoz hasonló projekteket.

A javaslat teljes szövege itt érhető el.

Ön szerint ki fogadná meg a Greenpeace tanácsait?

View Results

Loading ... Loading ...

via Greenpeace

Tíz éven belül Dánia lemond a szénről

Dánia bejelentette, tíz éven belül szénmentesíti energiaiparát. Még nem tudják, pontosan hogyan, de dolgoznak a stratégián, elemzik a tiszta energiaforrásokra való áttérés lehetőségeit – nyilatkozta Rasmus Petersen energia- és klímaügyi miniszter.

Jelenleg az elektromos energia 20%-át állítják elő széntüzeléssel Dániában. Eredetileg 15 éven belül mondtak volna le teljesen a legolcsóbb energiahordozó használatáról. Egyrészt környezetvédelmi szempontok miatt csökkentették az átállási időt tíz évre, másrészt erős üzenetet akarnak ily módon közvetíteni a világ országainak. Olvasd el a teljes sztorit

Nagyot nőtt a zöldenergia-felhasználás világszerte, és Románia is jól teljesít

zoldike
photo by giSpate via shutterstock.com

Tavaly minden eddiginél nagyobb volt a megújulóenergia-használat terén bekövetkezett növekedés. Több olyan ország is elkezdte alkalmazni, amely eddig csak fosszilis forrásokból gazdálkodott vagy atomenergiát állított elő. Egyes országok környezettudatosságból, mások a zöld energia gazdasági potenciálja miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) frissen nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2013-ban az arányuk minden előző évnél gyorsabban nőtt.

A jelentés szerint a szél- és nap-, illetve más megújuló forrásokból származó energia 2013-ban világszinten már a 22%-át tette ki a teljes energiafogyasztásnak. A zöld energia ugyanakkor számos ország gazdasági fejlődésében is fontos szerepet játszik. Tavaly éppen ezért világszerte 250 milliárd dollárt fektettek bele. Különösen pozitív, hogy a palagáz-kitermelésnél jóval nagyobb a megújuló energiák fejlődése, mindezt úgy, hogy több országban még mindig a palagázt tartják a fosszilis alapú anyagok legjobb alternatívájának. A jelentés megjegyzi, hogy a palagáz kitermelések mértékének növekedése „relatíve stabilnak” mondható.

Az Egyesült Államok energiahasználata 14%-ban biztosított megújuló energiákból, ezek nagy része a napenergia felhasználásából származik. Tavaly egy átfogó állami tervnek és a fényelektronikai eszközök árai csökkenésének köszönhetően Amerika napenergia-kapacitása megduplázódott.

A további növekedést illetően azonban már korántsem ilyen bizakodóak a szakértők. Az IEA 2020-ig elkészítette az előrejelzését, amelyben azt várják, a növekedés jelentősen le fog lassulni. Ez annak köszönhető, hogy a világban kevés kormányzat van, amely konkrét erőfeszítéseket tenne arra, hogy ösztönözze az ilyen befektetéseket.

Az EU-ban vannak meglepetések

Az EU 28 tagországában 2012-ben az előző évi 13-ról 14,1 %-ra emelkedett a megújítható energiaforrások hasznosításának aránya – derül ki az Eurostat közléséből.

Az energiafelhasználási statisztika készítésének első évében, 2004-ben még 8,3 százalék volt az uniós arány. Az Európai Bizottság az EU egészére 2020-ra 20 százalékos részarányt irányzott elő a megújítható energiaforrásokra, országonként eltérő célszámokkal.

A 2020-ra kitűzött célt Bulgária, Észtország és Svédország már 2012-ben teljesítette. Bulgária 16,3 százalékos részarányt ért el 2012-ben, szemben a 2020-as 16 százalékos céllal, Észtország 25,2 százalékot, 0,2 százalékponttal túltejesítve a 2020-as célt.

Svédország energiaszükségletének már 51,0 százalékát fedezte megújítható forrásokból 2012-ben, két százalékponttal a 2020-as cél felett.

A tagállamok között elsőként, még 2011-ben, Észtország érte el a 2020-ra számára kitűzött 25,0 százalékos energiafelhasználási célarányt, 2012-ben pedig 25,2 százalékra növelte azt. 2004 és 2012 között a megújítható források részarányát legnagyobb mértékben Svédország, Dánia, Ausztria, Görögország és Olaszország növelte energiafelhasználásában. Svédország 38,7 százalékról 51,0 százalékra, Dánia 14,5 százalékról 26,0 százalékra, Ausztria 22,7 százalékról 32,1 százalékra, Görögország 7,2 százalékról 15,1 százalékra, Olaszország pedig 5,7 százalékról 13,5 százalékra. Dánia 2020-as célja 30 százalék, Ausztriáé 34 százalék, Görögországé 18 százalék, Olaszországé pedig 17 százalék.

A megújuló forrásoknak a legalacsonyabb részaránya az energiafelhasználásban 2012-ben Máltán (1,4 százalék), Nagy Britanniában (4,2 százalék) és Hollandiában (4,5 százalék) volt. 2020-as célkitűzéseik sorrendben 10, 15 és 14 százalék.

De mi jól állunk

Tavaly csaknem megkétszereződött Romániában a megújuló energiából előállított villamosenergia-kapacitás, amely több mint 2 ezer megawattal nőtt.

2012-ben 2200 megawatt megújuló energiaforrásból termelt működő villamosenergia-kapacitás volt, ami tavaly év végére 4400 megawattra bővült. A növekedés elsősorban a naperőműveknek köszönhető, hiszen 41 megawattról 1155 megawattra nőtt a termelési kapacitásuk, de a szélerőműveké is majdnem ötven százalékkal bővült. A villamosenergia területén Románia vállalta, hogy 2015-ig a termelés 33 százaléka megújuló energiaforrásból fog származni. Románia ezt már most túlteljesíti a nagy vízerőműveket is beleszámolva, hiszen a villamosenergia mintegy 40 százaléka származik zöld energiából.

Nagy-Bege Zoltán, az országos energiaár-szabályozó hatóság tanácstagja szerint az idén nem várható ugyanilyen látványos növekedés, mert egyrészt a román állam csökkentette a megújuló energiaforrások bővítésére irányuló állami támogatást, másrészt telítődött a piac. Romániában a megújuló energiaforrásból termelt villamosenergia-kapacitás legnagyobb részét a szélerőművek teszik ki több mint 2700 megawattal, míg például a naperőművek 1077 MW áram előállítására képesek, a a törpe vízerőművek pedig 530 megawattra, biomasszából pedig 95 MW-ot nyerünk évente.

előző »