Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «megfázás»

Mégis a hidegtől fázunk meg? Úgy tűnik, igen!

influenza
photo by Photographee.eu via shutterstock.com

A hidegtől fázunk meg, vagy nem a hidegtől fázunk meg? Korábban egy cikkünkben amellett foglaltunk állást, hogy önmagában nem a hidegtől fázunk meg, hanem mindazoknak a körülményeknek az eredményeként, amit a hőmérséklet lehűlése teremt. Most azonban más mellett foglalunk állást.

A korábbi állításnak az volt az alapja, hogy a vírusokról annyit tudtak, hideg időben gyorsan képesek terjedni. A Német Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatásai szerint alacsonyabb hőmérsékleten a vírusok körül speciális gél képződik, amely védelmet nyújt számukra. Magasabb hőmérsékleten, így például a légutakban, ez a bevonat feloldódik, és a kórokozók akadálytalanul terjedhetnek tovább a szervezetben.

A hűlés további okainak pedig azt tulajdonították, hogy télen kevesebb fényt kap a testünk, ezért lecsökken a D-vitamin szint, az immunrendszer pedig ennek következtében legyengül, kevésbé lesz hatékony a védekezés.

Most azonban hajlandóak vagyunk megváltoztatni a véleményünket a Yale kutatóinak köszönhetően. Ők ugyanis bebizonyították, hogy a náthát okozó vírus nemcsak azért támad könnyebben télen, mert ilyenkor a nyálkahártyák összehúzódnak, hanem mert a vírus jobban érzi magát alacsony hőmérsékleten: könnyebben szaporodik. A rhinovírusra ilyenkor kisebb immunválasz érkezik a szervezet részéről, ami azért nem jó, mert ez felel a legtöbb légúti megbetegedésért. A kutatók laboratóriumi kísérletet végeztek, és ilyen körülmények között a baktériumok sokkal hatékonyabbak voltak 33 ℃-on, mint a normális, 37 fokos testhőmérsékletben, a szervezet reakciója pedig sokkal gyengébb.

A legtöbb ember orra a hideg időben még akkor is elkezd folyni, ha épp nem gyűrte le a rhinovírus. A víztiszta, bő váladék megjelenése a hidegre allergiás embereknél elterjedtebb, de kialakulásának leggyakoribb oka a hidegre adott reflexes idegi válasz, ami az orrnyálkahártya mirigyeit váladéktermelésre ingerli. Ez az orrfolyás azonban azon túl, hogy kellemetlen, nagyon hasznos: a szervezet ennek segítségével könnyebben eltávolíthatja a beszippantott kórokozókat. Ha változik a váladék színe, akkor valószínűleg megjelentek a baktériumok, ha pedig nem áll el az orrfolyás, akkor nagy valószínűséggel már náthásak is vagyunk, de a szervezetünk nagyon igyekszik szabadulni a baktériumoktól, vírusoktól.

Szervezetünknek nemcsak a benti meleg, száraz és a kinti hideg levegő váltakozása megterhelő, de maga a hideg is. A 37 Celsius-foknál nyolc-tíz fokkal alacsonyabb hőmérséklet még nem ad okot didergésre, mivel a testünket körbevevő hőköpeny, azaz magasabb hőmérsékletű levegőréteg védelmet nyújt. Ennél nagyobb hidegben viszont a hőköpeny már nem elég hatékony, ezt főleg az arcunkon érezzük, mivel ezt nem védi ruha. A testről felszálló melegből orrunkra jut a legkevesebb, tehát ez kezd fázni először. Testrészeink hideg elleni védekezésében az ott található zsírmennyiség és vérellátás is szerepet játszik: a fül, orr, térd, az ujjak nemcsak zsírszövetben szegényebbek, de vérellátásuk is csökkenhet amiatt, hogy a szervezet elsősorban a létfontosságú szerveket tartja melegen.

national geographic/webbeteg

Meg vagyunk huzatva, ha félünk a huzattól?

A huzatot a kétkedő románok román, a magyarok magyar találmánynak vélik, a megengedőbbek balkáninak. Állítólag Nyugat-Európa vagy Amerika csak röhög azon, hogy frászolunk két nyitott ablaktól, néha még egytől is. Aki pedig csak egyszer is kínlódott három napig egy egyórás „huzatos” vonatozás után a fájós fogával, egykettőre huzatpárti lesz. Tényleg csak mi járunk egy nagy közös cúgos cipőben?

A TOTB és a Decât o Revistă nagyjából egyidőben dolgozta fel a témát, megállapítva, hogy bár a huzatra, mint fizikai jelenségre más nyelvekben is van kifejezés, betegségokozóként nem ismerik. Így a légmozgástól való félelem is „româneasca” – a DoR említi még a szomszédos államokat is, mint ahol hallottak róla, kivéve Magyarországot. Olvasd el a teljes sztorit

Megfázunk-e a hidegtől?

Fotó: Mosseby/flickr.com

„Hideg van, megfázol! Fiam, viselj sapkát! Izzadtan ne menj ki!” A hideg időszakban ugyanúgy félünk a megfázástól, mint a tavaszi és őszi influenzaszezonban a fertőzéstől. A kettő közötti különbség már számos vita tárgyát képezte, és meglehetősen ellentmondásos vélemények születtek. Megpróbáltunk utánajárni annak, hogy mire kell valóban odafigyelni, és melyek azok a félelmek, amelyeket csak belénk oltottak.

Rácz Tímea

Az egyik véglet szerint minél melegebben kell öltözni, hogy meg ne fázzunk, a másik viszont azt állítja, hogy minden nátha/influenza/hűlés vírusos, tehát csak elkapni tudjuk, a hőmérsékletnek semmi köze hozzá. Bár a hűlést valóban a vírusok okozzák, a hideg is szerepet játszik abban, hogy érzékenyebbek leszünk a fertőzésekre. Olvasd el a teljes sztorit

Megfázásra C-vitamint – placebo vagy valódi segítség?

Fotó: farouq taj/flickr.com

A C-vitamint a nátha leghatékonyabb ellenszerei között szokás emlegetni, sokak szerint segít a megelőzésben és a tünetek enyhítésében is. Viszont több tanulmány tagadja az aszkorbinsav szerepét mind a megfázás elleni védelemben, mind a betegség lefolyásának csökkenésében. Városi legenda-rovatunkban közvélekedéseket igyekszünk tisztázni: ezúttal egy orvost és egy gyógyszerész kutatót kérdeztünk meg.

Olvasd el a teljes sztorit