Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «medve»

Mi történik, ha az erdőben közeledik feléd három medve?

medve_all

Kiderül Gál László (Tekergő) természetfotós és -filmes egyik videójából.

A Transylvanian Wildlife Project igazgatója rendszeresen járja az erdőket, több napig vagy akár hétig terepezik, nyomot olvas, filmez. Számtalanszor találkozott szinte testközelből medvékkel is. Blogján (Transylvanian Tracker) időnként beszámol erdei tapasztalatairól.

“Aki csendben jár az erdőben, nagyon oda kell figyeljen mindenre. A vadnak jók az érzékszervei, de nem biztos, hogy észrevesz. Ha a szél az ő irányából fúj, nagyon könnyen meglepheted. Ekkor lehet, hogy az ellenkező irányba kezd menekülni, de lehet, hogy támad. De egyből ordítani sem szabad; nekem eddig bevált, hogy ha meglátok egy állatot, odaszólok csendben, majd fokozatosan emelem a hangerőt, jelezvén, hogy ott vagyok” – magyarázta a nyomkereső a TOTB-nek adott interjúban.

Még több videó ezen a YouTube-csatornán érhető el. Gál László három év munkáját összegző amatőr filmjének első része megjelent CD-n is (rendelés: kantalaci@yahoo.com).

Kerekasztal a medvékről Csíkszeredában a Sapientián

“A medve áru – akár az emberek. Ébresztő!” címmel tartanak kerekasztal-beszélgetést a csíkszeredai Sapientián, december 10-én, szerdán 18 órától.

A beszélgetés célja egy felhívás a természettel való kibékülésre, ugyanakkor a napjainkban elterjedt medveprobléma megvitatása szakemberek jelenlétében – áll az egyetem közleményében. Olvasd el a teljes sztorit

Visszatért Csernobilba a medve

10799810_10152905713318081_635803335_n
Fotó: Milvus Csoport

Több mint száz év után ismét sikerült megpillantani egy barnamedvét Csernobil környékén. A ritka látogatóról abban a zónában készültek felvételek, amelyet az ukrajnai atomerőműben 1986. áprilisában történt robbanás után lezártak – tudósított a BBC hírportálja.

Olvasd el a teljes sztorit

Megtelepedett Magyarország egyik megyéjében a medve?

Az ez évi adatok alapján bebizonyosodott, hogy Magyarországon, Nógrád megye északi részén, illetve a Heves megyével szomszédos területeken megtelepedett az európai barnamedve (Ursus arctos arctos). A faj jelenléte előbb-utóbb konfliktusok kialakulásához vezethet – hangzott el egy konferencián Salgótarjánban.

Medve az 1850-es évek közepétől az 1990-es évekig csak elvétve bukkant fel ezen a vidéken, azóta viszont sűrűsödnek a bizonyított előfordulások, a 2014-es adatok alapján pedig már az is biztos, hogy nem csak kóborló egyedek jelennek meg alkalmanként Szlovákia felől. Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa elmondta, a medvére, bár mindenevő, csúcsragadozóként tekintünk, mert kiváló vadász is. A vele való találkozás lélektani felkészülést igényel, annak ugyanis esélye sincs, hogy az ember kiabálással elijessze, vagy elfusson előle, hiszen a medve másodpercenként 17 méter megtételére is képes, fára is sokkal jobban mászik. Kellő óvatossággal azonban elkerülhetők a veszélyes helyzetek. Olvasd el a teljes sztorit

A medveátkelőre építkeznének Tusnádon

216,4-ről* 315,33 hektárosra növelnék a beépíthető beltelkek területét Tusnád községben a település új általános területrendezési terve szerint. A szóban forgó kültelkek azok a zöld területek, amelyek a medvék migrációjában fontos szerepet töltenek be: átkelőhelyként funkcionálnak a nagyragadozók számára a Hargita- és a Csíki-havasok még megmaradt erdőségei között.

B.D.T.

Ezek a területek – kaszálók, fás legelők, lápok – Tusnádfürdő határában fekszenek. A város maga is voltaképpen a medvék migrációs útvonalainak ütközőpontjában létesült (nem olyan rég, 1850 körül alakult önálló fürdőteleppé, 1935-ben vált ki Tusnád községből, 1968-ban kap turistavárosi rangot), az Olt szűk völgyében, ahol az utóbbi években egyre nagyobb problémát okoz a helyieknek és a turistáknak a medvék rendszeres felbukkanása.

Egyre több így is az ember-medve konfliktus, az élőhelyeik és táplálékforrásaik csökkenése miatt a településeken portyázó medvék gyakran okoznak károkat a termésben, állatállományban, az emberi jelenléthez egyre inkább hozzászokott példányok rendszeresen bejárnak a városba – ám képzeljük el, mi történne, ha az a néhány kilométernyi, jelenleg beépítetlen szakasz Tusnádfürdő és Tusnád község között még fokozottabb emberi zavarásnak lenne kitéve? Ha felparcelláznák, kerítésekkel szétszabdalnák, hétvégi házakkal telehintenék? Olvasd el a teljes sztorit

A láncfűrész az új népi hangszer a természetjáró fotós szerint

_MG_0804
Gál László: Túl közel

Most is az erdőről jött, hat napig ott volt, terepen. Vagyis otthon. Talán amikor azt mondja, “hazamegyek”, már a csendre, az avarra, lombra, a fák közé kihúzott függőágyára gondol. Nem plafonra, falakra, szobára. Az erdőben megtalálta a helyét. Nem ágyban, párnák közt.

B.D.T.

Gál László (akivel Urban Hero-interjúnk is volt 3 évvel ezelőtt), alias Tekergő, alias Transylvanian Tracker idéntől a Transylvanian Wildlife Project új igazgatója, de végül nemcsak erről beszélgetünk: ez egy formális funkció, levelekre vagy üzenetekre kell néha válaszolni, azon kívül mindenki éppen külön utakon jár, mióta a NatGeós pályázatuk lezárult. Leadták nyáron a videó- és fotóanyagot, a jelentést, és most várják a természetfilmezés globális nagyágyújának a visszajelzését, hogy elfogadják-e, ki kell-e egészíteni, mikor megy műsorba. Olvasd el a teljes sztorit

A nap hőse: fuldokló varjút mentett meg a budapesti medve (videó)

Az ebolánál is jobban terjed a pesti medve hőstette, aki egy fuldokló varjút mentett ki a vízből.

A budapesti állatkertben készült felvételt egy Aleksandr Medves nevű szlovén Youtube-felhasználó készítette.

Az eseményekbe akkor kapcsolódunk, amikor a baj már megtörtént, a madár a vízben, a medve pedig már „akcióban” van, elindul felmérni a problémát. A varjú meg azt hiszi, hogy csak tetőződik a probléma, próbál elmenekülni megmentője elől. A medve azonban rettenthetetlenül üldözi, és aztán lazán kikapja a vízből, majd mintha mi sem történt volna, elmegy ebédelni valamit.

A varjú meg csak néz, a szerencsétlen, el sem hiszi, hogy vele ilyen megtörténhet. Mi is nehezen.

Forrás: hvg.hu

Népszerű a medvemancscsempészet Kínában: rekordméretű letartóztatások voltak

Medvemancscsempészeket ért utol az igazságszolgáltatás Kínában, a kedvelt csemegéből még nyers állapotban rekordmennyiségben – 213 darabot – próbáltak áthozni tavaly az orosz-kínai határon , de rajtavesztettek.

A négy férfit a belső-mongóliai Mancsouli határváros vámosai buktatták le egy véletlennek köszönhetően. Miután a rutinvizsgálat során semmi gyanúsat nem észleltek, az egyik egyenruhás véletlenül belebotlott a mikrobusz kerekébe, mire a sofőr halálra sápadt. A vámosok a dolog végére jártak és a gumiabroncsok felvágása után előkerült a Kínában keresett, drága ínyencség alapanyagának tömege.

A medvemancsok darabonként 200 grammtól egy kilogrammig terjedő súlyúak voltak. A nyomozás megállapította, hogy a talált mancsok legalább 63 medvétől származnak. Az elfogott áru értékét a feketepiacon 2,8 millió jüanra, vagyis több mint 100 millió forintra becsülték.

A két kínai csempész 7, illetve 6 év börtönt kapott, míg két orosz társukra a belső-mongóliai bíróság 5-5 év szabadságvesztést szabott ki. A kínaiakat fejenként 300 ezer jüan (12 millió forint) bírsággal is sújtották. A hatályos kínai törvények szerint akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehetett volna a büntetésük.

Kínában a medvék védett állatnak minősülnek. Mivel azonban a kereslet nagy egyes testrészeikre, s az orvvadászatot szigorúan büntetik, virágzik a csempészet. A beszerzési forrás elsősorban Oroszország, amelynek erdeiben még viszonylag nagy számban találhatók barna medvék. Ott ráadásul 400 jüan (14-15 ezer forint) a medvemancs kilója, míg Kínában ennek a hússzorosáért is találni rá vevőt.

A kínai piacra kerülő helyi medvemancs leginkább a medvéket epéjük miatt tartó farmok elhullott állataitól származik.

A hagyományos kínai gondolkodás és az ezáltal meghatározott szokások szerint a vadállatok egyes testrészei jelentős tápértékkel rendelkeznek. Fogyasztásuk ugyanakkor státuszszimbólum is, leginkább vállalatvezetők, tehetős és rangos állami hivatalnokok asztalára kerül belőlük. A mancsokat dísztárgyak készítéséhez, gyógyászati célokra is felhasználják.

mti

Hogyan menti ki a medvebocsot az anyja az autópályáról? (videó)

Nem mindennapi videófelvétel járja körbe a világot a napokban: egy forgalmas autópályáról menti ki egy anyamedve az úttestre került bocsot. A pár másodperces mentőakciót egy viharvadász, Ricky Forbes örökítette meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban.

Forrás: newsflare.com

Miért jelenik meg egyre több medve az emberi települések környékén?

IMG_0109
Fotó: Bereczky Leonardo

A medvék számára az élőhelyük fokozatos elvesztése jelenti a legnagyobb veszélyt Romániában. A Nagyhagymás-hegységben, Hargita megyében működő “visszavadító” központban árván maradt bocsokat intergálnak vissza természetes környezetükbe. A központ több mint tíz éves létezése óta több mint 80 kismedvét engedtek szabadon, tavaly a tíz megmentett bocsból nyolcat sikerült visszaengedni természetes élőhelyükre.

Jelenleg 12 medvebocs él az emberi közelségtől mentesített központban. Az Európában egyedülálló létesítményt Bereczky Leonardo vezeti, aki megálmodta és megalapította a központot, a medvéknek szentelve az életét, folyamatosan tanulmányozva és megfigyelve őket. Olvasd el a teljes sztorit

« következőelőző »