Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «medve»

Már infografika is készült a “medvebűnözésről”

01 Medvek helyzete - letszam

“Hargita megyében az optimálisnál négyszer több medve él” – újabban infografikákon is terjeszti saját verzióját a medvepopuláció helyzetéről a Hargita Megyei Tanács.

Olvasd el a teljes sztorit

Medve, farkas, két jó barát

k

Legalábbis a Bored Panda cikke szerint, amelyben egy finn fotós képeit mutatják be egy farkasról és egy medvéről, akik együtt csatangoltak, és dokumentáltan még az élelmet is megosztották egymással.

Lassi Rautiainen Finnország északi részén fotózta le a különös párost.

A természetfotós számos kiállításon, könyvben, cikkben népszerűsíti Finnország élővilágát, előszeretettel fotózza a nagyragadozókat, medvéket, farkasokat és rozsomákokat.

Fotós szafarikat is szervez kezdő természetfotósoknak. Még több infó Rautiainen weboldalán. A fotósorozatot pl. itt lehet megnézni. Olvasd el a teljes sztorit

A grizzly sem játék, de játékos: így bukfencezik le a dombról (videó)

A grizzlymedve is szerete lefele hengeredni a dombon: legalábbis egy videó tanúsága szerint, amelyet turisták készítettek biztonságos távolból egy alaszkai nemzeti parkban.

via digg

Csibi Magor: tévedünk, ha a természetet baltával és puskával írjuk felül

P1420854

A medvepopuláció évente néhány száz, sőt ezer példánnyal nő; “Románia Európa állatkertje”, a medvevédők szava pedig többet ér a jogalkotáskor, mint a gazdáké és a helyi közigazgatásé. Többek között ezek voltak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor sajtóban tett kijelentései abból az alkalomból, hogy a nagyragadozók okozta károk ügyében petíciót nyújtott be Korodi Attila Hargita megyei képviselővel közösen.

B.D.T.

A petíció egyébként nem tartalmaz a fent szemlézett sajtónyilatkozatokhoz hasonló kijelentéseket. A dokumentumot 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását, az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

Mindezzel van egy kis gond: a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá. Mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják. Ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, szakmai érvekkel ellensúlyozzák a medveellenes retorikát. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük (korábbi cikkünk itt elérhető). Olvasd el a teljes sztorit

Vadkárok, medvék: ne a tünetet kezeljük, hanem a kiváltó okokat!

Fotó: Gál László

Fotó: Gál László

Ismét forró téma lett a sajtóban a székelyföldi medvekérdés annak kapcsán, hogy Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor petíciót nyújtott be a környezetvédelmi minisztériumnak. A szenátor a sajtóban azt nyilatkozta, megítélése szerint a medvék elszaporodtak és egyre több kárt okoznak.

B.D.T.

A petíciót 70 székelyföldi polgármester, a Hargita és Kovászna megyei tanácsok elnökei, illetve a két megye parlamenti képviselői és szenátorai jegyzik. A kártérítések kérdésének megoldását sürgető dokumentumban szerepel: 2014-ben 527, medvék által okozott vadkárt jelentettek, ezekből csupán 99 után fizettek kártérítést, 197 esetben nem találták megfelelőnek a dokumentációt, 231 esetben pedig még nem született döntés.

A petíció szövegében az ember-állat konfliktusok megelőzésének fontosságát hangsúlyozzák, valamint arra mutatnak rá, Hargita és Kovászna megyében egyre gyakoribbak a medvetámadások, vadkárok, amelyek elsősorban a kistermelőket sújtják. Emellett hivatalos statisztikákra is hivatkoznak, melyek szerint a medvepopuláció évről évre nő.

>> Tavalyi, kétrészes cikkünk a “medvebűnözésről”: 1., 2.

A kártérítések rendezetlensége (késnek a kifizetések, az ügyintézés egyesek számára hozzáférhetetlen és roppant bürokratikus stb.), a nagyragadozó-ember konfliktusok hatékony megelőzésének kérdése nagyon fontos téma, csak kár, hogy az a kontextus és retorika, amellyel a közéletben erről kommunikálnak, ismét és új erővel a medvék ellen hangolja a közvéleményt. Egyáltalán nem arról van szó, hogy a helyi közösségek, gazdák, termelők érdekeit a természetvédők semmibe vennék, vagy nem fordítanának rá kellő figyelmet. A kompenzációk, kártérítések rendezését legalább ennyire fontosnak tartják, és régóta lobbiznak érte. Viszont a medvék túlszaporodásának tézisét jelen pillanatban semmiféle komolyan vehető tudományos kutatás nem támasztja alá, mégis nap mint nap erről beszélnek a közéletben, és így növekedik a nyomás, hogy az illetékes hatóságok a kilövési kvótákat följebb srófolják.

Az empirikus megfigyelés, hogy “sok a medve” – azaz olyan helyeken is látni a nyomát vagy őt magát, ahol korábban nem, és megszaporodtak a medvék által okozott károk – még nem bizonyítja, hogy többen lennének. (Lásd részletesebben az alábbi idézetet és a belinkelt régebbi cikket.)

A medvéknek nincs „flotantjuk”: sokukról azt sem mondhatjuk, hogy pl. „Hargita megyei”, hiszen rendszeresen vagy időszakosan megfordul több megyében is (mert a vadászterületek határaihoz hasonlóan a medvék az emberi megyehatárokról sem voltak felvilágosítva). Ergo érvényüket veszítik az olyan jellegű kijelentések is, miszerint x megyében elszaporodtak a medvék, ezért növelni kellene a kilövési kvótát.

A mérési módszer pontatlanságával jó esetben maguk a vadászegyesületek is tisztában vannak, ám a terület bérleti szerződése kötelezettségekkel jár: ki kell tölteni az adatlapot valamilyen adatokkal, és le kell jelenteni a számokat. Ezeket megyei, majd országos szinten összesítik. Így jött ki pl. 2011-ben egy 5630-6380 példányos becslés.

A számolási módszer mellett a bürokrácia is keresztbe tesz azoknak, akik lelkiismeretesen szeretnének eljárni. Tételezzük fel, hogy a vadásztársaság maximálisan jóhiszemű és professzionális munkát akar végezni adott keretek között. Vagyis nem pumpálja föl mesterségesen a számokat a kilövési kvóta megnövelése érdekében, sőt valahogyan még a duplázásokat is kiszűrné. Ha ezt tenné, és az előző évben lejelentett számhoz képest reálisan sokkal kevesebb jön ki (mert pl. pont a számláláskor nem jártak arra medvék, különböző okokból: számukra megfelelő élelem hiánya, zavarás hatása miatt stb.), akkor a terület bérleti szerződésének felbontását kockáztatja. Ugyanis a szabályok sincsenek tekintettel a medvék nagytávú mozgásaira, és úgy értelmezik a korábbi évinél kisebb számot, hogy a vadásztársaság nem gazdálkodott megfelelően a területen.

Tehát ördögi kör alakul ki, ami a hivatalos adatokban szereplő számokat egyre feljebb és feljebb srófolja. >>Tovább

A székelyföldi sajtó nagy része jópár éve a politikusok, vadásztársaságok nyilatkozatait visszhangozza a témában, de szinte soha nem esik szó a jelenség hátterében álló okokról. Mi több, aki az okokról próbál beszélni, az azonnal megkapja a “sötétzöld” címkét, és azt, hogy fontosabb neki a medve, mint az ember élete. Ez a leegyszerűsítő és az indulatokra apelláló retorika lassan mindent behálóz, és egyre nehezebb ebből a diskurzusból kilépve racionális érveket felsorakoztatni.

Mégis (ismét) kísérletet teszünk erre, ezért ökológusokat, biológusokat, természetvédőket, természetfilmeseket kértünk fel, vázolják szempontjaikat, és szakmai hírnevüket, tekintélyüket latba vetve erősítsék azt a tábort, amely a medveellenes retorikát károsnak tartja, és érveket próbál bevinni a közbeszédbe. A beérkezett véleményeket sorozatban közöljük. Olvasd el a teljes sztorit

Kilőnék a visszatelepített medvék egy részét Észak-Olaszországban

P1420854

Engedélyezni akarja a veszélyesnek tartott barnamedvék elfogását és elpusztítását az észak-olasz Trentino tartomány elnöke, miután a térségben túlzottan elszaporodtak a mackók.

Olvasd el a teljes sztorit

Orvvadászok lelőtték a Milvus egyik nyomkövetős medvéjét Hargita megyében

m

Vadorzók áldozata lett egy nyomkövetővel ellátott, fiatal felnőtt barnamedve Hargita megyében.

Olvasd el a teljes sztorit

Orosz “alkoholista” medvéket fognak gyógyítani Zernyesten

fotó: Big Hearts Foundation

fotó: Big Hearts Foundation

Szocsiban nehéz sorsuk volt, Zernyesten gyógyulhat ki az „alkoholizmusból” az a két medve, amelyeket a helyi Libearty rezervátumba fognak befogadni. Az állatok a Millió Barát Egyesület jóvoltából kerülnek oda – számol be a Mediafax hírügynökség.

A medvék érkezésére azonban még várni kell: „Mi befogadjuk őket a rezervátumba, de előbb még el kell őket kobozni a jelenlegi tulajdonosuktól, valamint a küldő országnak ki kell bocsátania egy engedélyt. Az állatokra a Szocsi Olimpia idején figyeltek fel, és az állatvédő szervezetek felvették velünk a kapcsolatot, megkérdezték, befogadnánk-e őket. Koszban tartották, kínozták őket, az egyiket meg is vakították” – mondta el Cristina Lapis, a Millió Barát Egyesület elnöke.

A megvakított medve

A megvakított medve

A zernyesti rezervátumban jelenleg 79 medve van, közülük négyen származnak külföldről, ketten az Egyesült Államokból, egy-egy pedig Albániából és Grúziából. A BBC is írt az esetről, ők megemlítik, hogy februárban egy orosz bíróság elrendelte a medvék elkobzását, mivel a tulajdonosuk egy kicsi és koszos ketrecben tartja őket egy szocsi étterem mögött. Az állatok alkoholfüggőek, mivel húszéves fogságuk során látogatóik gyakran adtak nekik szeszes italokat. A bírósági döntés márciusban fog életbe lépni, jelenleg a medvék még ugyanabban a ketrecben vannak, és szükségük lesz még a szocsi hatóságok által kibocsátott utazási papírokra is. „A bírósági döntés kimondja az állatok elkobzását, azonban Szocsiban nincs megfelelő hely az elhelyezésükre” – mondta Anna Kogan, a Big Hearts Alapítvány igazgatója, aki vállalta, hogy elszállíttatja az állatokat. „A külföldön való elhelyezés nagyon költséges”. Kogan arról is beszélt, hogy jelenleg a megfelelő módot keresik, hogy a Fekete-tengeren átszállítsák a medvéket. Amennyiben épségben megérkeznek, nagy esély van arra, hogy erőnlétileg felépülnek és megszabadulnak az alkoholfüggőségtől, ami Cristina Lapis szerint nem is függőség: „Nem léteznek alkoholista medvék, ugyanis ők nem emberek. Nálunk Romániában is voltak példák, hogy éttermek mellett tartottak fogva medvéket, és sört adtak nekik. Tudunk egy esetről, amikor egy medvét egy kolostor udvarán tartották. A medvék nagyon szeretik a sört, de ha megérkeznek az Oroszországból jött medvék, akkor távol tartjuk majd őket az alkoholtól, és csak Borsec ásványvizet kapnak inni, hogy mindenki megnyugodjon” – viccelődött a Millió Barát Egyesület elnöke. mediafax

A medvékre halálos lehet a csokoládé

461px-Chocolate_bear
Fotó: Don-vip via Wikipedia

Négy elpusztult medvét találtak New Hampshire államban a vadászok által csaliként kihelyezett nagy mennyiségű csokoládé közvetlen közelében. Egy szakértő szerint fel kell függeszteni a csokoládécsapdák használatát az erdőkben – írja a New York Daily News portál.

Olvasd el a teljes sztorit

TOTB-legek: 10 környezetvédelmi téma, amitől nem tudunk szabadulni

P1460618
Fotó: Szász Péter

A legnagyobb környezeti probléma 2014-ben és a jövőben is az érdektelenség lesz: a közömbös milliárdokon múlik ugyanis, hogy a haszonszerzés vagy kényelmes nemtörődömség által diktált, környezetrombolással járó intézkedések megvalósulnak-e vagy sem. Szerencse – vagy csak úgy tűnik nekünk – egyre hangsúlyosabban tematizált a környezet védelme, és erősödnek az erre fókuszáló civil kezdeményezések.

Szerk.

Lassan talán a hatóságok és cégek is hozzászoknak majd, hogy az egyszerű állampolgár és fogyasztó egyre több információt kér, amihez joga van, és ha nem kapja meg, egyre hajlamosabb tovább követelőzni. 2015-re még több Bözsikéékhez hasonló tudatos vásárló, még több közérdekű adatigénylő aktivista és sokkal-sokkal több erdőradar-használó egyszerű állampolgár színre lépésére számítunk.

Természetükhöz tartozik, hogy a környezeti problémák nem egy évre szólnak, vagy nem oldódnak meg egy év alatt, sőt pont ellenkezőleg: hosszú távon hatnak, a következő generációkra is. Elég, ha csak a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás megszervezésének évről évre nyomasztóbb és súlyosabb problémájára gondolunk, de nagyjából ugyanez a helyzet mindegyikkel. Lokálisan, regionálisan, sőt, álmodjunk: országosan meg lehet ugyan oldani részproblémákat, de voltaképpen ahhoz hasonlít az egész folyamat, amikor a levágott sárkányfej helyén hét újabb nő ki. A környezeti problémák másik sajátossága ugyanis, hogy összekapcsolódnak. Amit már régóta mondanak a kutatók, hogy az élőhelyvesztés és az antropikus hatások súlyos következményekkel járnak az élővilágra, mindaddig hidegen hagyott, amíg a vadállatok egyre nagyobb károkat el nem kezdtek okozni a mezőgazdasági területeken.

A következőkben olyan témákat listázunk, amelyek a rendelkezésünkre álló információk és saját szubjektív megítélésünk szerint a legfontosabbak közé tartoztak 2014-ben, és várhatóan 2015-ben is kiemelt figyelmet kapnak a Think Outside The Boxon. Olvasd el a teljes sztorit

előző »