Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Marton Attila»

Darwin-napi szex: rejtett női ovuláció és csalfa madarak

darwin2

1. Az agy fizikai rendszer, amely úgy működik, mint egy számítógép. Áramkörei olyan viselkedések programozására jöttek létre, amelyek illeszkednek a környezethez.
2. A természetes szelekció úgy alakította ki az agyunk áramköreit, hogy képesek legyünk megoldani a fajunk fejlődése során felmerült (evolúciós szempontból fontos) problémákat, feladatokat.
3. A tudatosság csak a jéghegy csúcsa. Tudatos élményeink félrevezethetnek bennünket, és áramköreinket a valóságosnál sokkal egyszerűbbnek gondoljuk.
4. A különböző adaptációs problémák megoldására különböző agyi áramkörök alakultak ki, specializálódtak.
5. Modern koponyánkban kőkori elme lakik. Bár külsőnk modern, 21. századi, a “hardware” – agyunk – a régi, hiszen az új agyi áramkörök kialakulásához nagyon hosszú időre van szükség.

Ezek az evolúciós pszichológia alaptörvényei, és velük kezdte előadását Csonta András a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet által harmadszor megszervezett kolozsvári Darwin Napon. A négy kiselőadásból és egy filmvetítésből álló rendezvény témája (többnyire) a szerelem és szexualitás volt, mindez természetesen evolucionista vonatkozásokban. Olyan kuriózumok hangzottak el, amelyek nem föltétlenül csak egy biológus számára engedtek betekintést az evolucionista gondolkodás mindennapjaiba, hanem a nagyközönségnek is könnyű tájokozódási terepet biztosítottak. Olvasd el a teljes sztorit

Darwin-nap a babona ellen: mert a tudatlanság kiszolgáltatottá tesz

Február 12-én a Szatmár Megyei Múzeumban ötödik alkalommal került megrendezésre a Darwin-nap. A babonák ködös, mitikus világa ellenében a tudomány kézzel fogható varázslatáról szóltak az idei előadások.

Gozner Gertrud

Az evolúcióelmélet megalkotója, Charles Darwin születésnapját világszerte a tudomány és a kritikus gondolkodás ünnepeként tartják számon. Szatmárnémetiben öt éve hagyományszerűen ezen napon kiállításokkal és előadássorozatokkal várják a múzeumba a tudomány irány érdeklődő fiatalokat. Dr. Sike Tamás biológust, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük a rendezvényről és a tudományos gondolkodás fontosságárról. Olvasd el a teljes sztorit

Svédasztal szárnyas vendégeknek


Mezei verebek a madáretetőn (© Szoldán András)

Újra jégvirágok díszelegnek ablakunkon, érezhetően rövidebbek a nappalok és már lekerültek az első savanyúságos befőttesüvegek a polcról. A hideg téli napokra készülve ne feledkezzünk meg viszont a kertünkben, városunkban áttelelő madarakról sem. Hogyan készítünk etetőt és mivel etessük télen a madarakat? Ki látogatja az etetőnket?

Marton Attila

Függetlenül attól, hogy kertes házban vagy tömbházban lakunk, munkahelyen vagy egyetemen töltjük el a napot, egy madáretetőnek mindig találhatunk helyet. Barkácsolási képességeinkhez mérten készíthetünk álló etetőt, amely esztétikus eleme lehet kertünknek egész évben, vagy akár háztájéki hulladékokból is készíthetünk egész csinos etetőket, „a verebek majd csipogják, hogy maxi respekt”. Olvasd el a teljes sztorit

Ezerarcú ragadozó: az egerészölyv


(c) Eduardo Balogh

Úton-útfélen találkozhatunk vele, hiszen gyakran látható oszlopokon kiülve, amint épp a mindennapi pocok-ebéd után leskelődik. Sokunknak gyerekkorunk hosszabb autóútjai “Néé egy sas!” jellegű felkiáltásai jutnak eszünkbe róla.

Marton Attila

Az egerészölyv (tudományos nevén Buteo buteo, románul şorecar comun, angolul Common Buzzard) a vágómadarak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadarak (Accipitridae) családjába tartozó faj. Románia leggyakoribb ragadozó madara, a laikusok által „ülü”-nek (helyenként „üllü”) nevezett faj egyik megjelenési formája (az ülü – avagy ölyü – az ölyv régi, népies neve, ma már csupán gyűjtőnévként használatos a nagyobb termetű ragadozók megnevezésére). Olvasd el a teljes sztorit

Téli szomszédaink: az erdei fülesbaglyok


Erdei fülesbagoly (c) Győri Zoltán

Az emberi tudatlanság és babona a madarak közül talán a baglyokat sújtotta leginkább. A “halált hozó madarakat” elzavarták, valahányszor lehetőség került rá, sőt már arra is volt példa, hogy a szülők az ott “nappalozó” bagolyok miatt nem engedték ki gyerekeiket a játszótérre. Ha elég éberen sétálunk városunkban, és a megfelelő helyen járunk, előfordulhat, hogy sikerül kiszúrnunk téli szomszédainkat, az itt áttelelő erdei fülesbaglyokat.

Marton Attila

Az erdei fülesbagoly (tudományos nevén Asio otus, románul ciuf de pădure, angolul Long-eared Owl) a bagolyalakúak (Strigiformes), ezenbelül a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. Azon madarak egyike, amelyek sok esetben közvetlen közelünkben élnek, mégis csak ritkán szerzünk tudomást róluk. Olvasd el a teljes sztorit

A mitológiák misztikus madara, a holló


© Horváth Ádám

A skandináv mitológiában az istenek vezére, Odin hírnöke; az ír mitológiában Morrigan egyik megjelenési formája; a haida indiánok szerint a teremtő isten legfőbb szolgája, aki a szárnycsapásaival az ősvízből szárazföldet hozott létre; a görög mitológia szerint Apolló küldötte; Dániában a gyilkosságok áldozatainak szellemei, Németországban a kárhozottak ómene, Kínában háromlábú formája a Nap legkedveltebb jelképe; a keresztény mitológiában Illés próféta táplálója; Hollóháti Hedvig címermadara és sok más legenda teremtő vagy pusztító istene.

Marton Attila

A holló (tudományos nevén Corvus corax, románul corb, angolul raven) messzemenően a legváltozatosabb madárszimbóluma az emberiségnek. A mitológiai szerepkörén kívül találkozhatunk vele Bhután nemzeti madaraként, a Baltimore Ravens maszkótájaként vagy akár az irodalomban (legismertebb ezek közül talán Edgar Allan Poe A holló című verse). A magyarság számára jelentősége Mátyás királyhoz, a Fekete Sereghez és a Corvinákhoz kötődik. Olvasd el a teljes sztorit

Az aréna hősei: a nyírfajdok

Párbaj. Fotó: Frank Renard

Az egykor gyakran puskavégre kerülő nyírfajd ma már madarászok körében is ritka látvány, csak igazán szerencsés emberek mondhatják el magukról, hogy betekintést nyerhettek a dürgési időszakban „megrendezett”, roppantul izgalmas lovagi tornába.

Marton Attila

A nyírfajd (Tetrao tetrix) a tyúkalkatúak rendjébe (Galliformes), ezen belül a fácánfélék családjába (Phasianidae) tartozó madarunk, egyike a legkisebb állományú fajoknak Romániában. A tyúkalkatúak rendjébe tartozó madarak esetében a hímeket kakasoknak, a tojókat tyúkoknak nevezzük. A nyírfajd kakasa szinte egész testén kéken irizáló fekete tollazatot visel, kivételt képez ez alól a repülés közben szembetűnő fehér szárnycsík, a fehér szárnybélés és a szintén fehér alsó farokfedők. A kifele hajló szélső faroktollak alakítják ki a szaporodási időszakban pózoló hím jellemző, lant alakú farkát. Szeme felett mélyvörös bibircseket visel. Olvasd el a teljes sztorit

A madarak James Bondja


Kékvércse-pár. Fotó: Lóki Csaba

Egyenes testtartás, sötét öltöny, éles szem és gyilkos karmok. A neve vércse. Kék vércse. Párja okkersárga ruhájában annyira szép, mint amennyire – a hasonlatot folytatva – a Bond-lányoktól elvárjuk. E páros talán Románia legszebb sólyomfajának büszke képviselője.

Marton Attila

A kék vércse (Falco vespertinus) a sólyomalkatúak rendjébe (Falconiformes), ezen belül a sólyomfélék családjába (Falconidae) tartozó, kistestű ragadozómadarunk. A Falco génusznév a családra utal, amelyhez tartozik, vespertinus meg latinul szürkületet jelent: a madár aktivitása ekkor éri el a csúcsot. Olvasd el a teljes sztorit