Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Máramaros»

Használta az erdőradart, megbüntették: botrány Máramarosban

Fotó: totb.ro

Fotó: totb.ro

Megbüntetett ezer lejre egy máramarosi férfit a rendőrség, miután az az 112 hívószámon ellenőriztette egy farakomány legalitását – írja a Romania Curata. Az erdőradar használója ellen az volt az őt megbüntető rendőr érve, hogy “nem igazolt indokkal” hívta a sürgősségi hívószámot.

Olvasd el a teljes sztorit

Máramaros a levegőből is fantasztikus. Vagy még fantasztikusabb

mara

Jön egy nap, amikor választanod kell: vagy repülsz, és fotózol egyet a máramarosi táj fölött, vagy elmész néhány barátoddal és kollégáddal, akik a magánszektorban és erdőkutatásban dolgoznak, Máramaros egyik régi erdejébe túrázni. Te mit választanál?

Lengyel Péter blogjáról

A választás lehetősége eszembe juttatta, hogy egy évvel ezelőtt (2013. október 17-én) ugyanígy választanom kellett: vagy repülök helikopterrel egyet Máramaros felett, vagy elmegyek a Bukarestbe, a Nemzeti Bank Róma Klub találkozójára, amelynek tagja vagyok, és amely akkor rendezte a 20 éves ünnepi ARCoR konferenciát „Merre tovább Európa?” címmel, amelyen jelen volt Etienne Davignon gróf is, a Bilderberg Csoport elnöke. Ritkán adatik meg, vagy sosem, hogy egy ilyen emberrel szóba állhass. Másrészt az, hogy a máramarosi késő-őszi táj felett repülhess, és fotózz, ugyancsak szenzációs élmény, így az utóbbit választottam, kár lett volna kihagyni azokat a színeket és fényeket. Máskor meg Kínába kellett volna mennem, miközben máramarosi projektek voltak, és ugyanígy nem mentem el Egyiptomba, Izraelbe, Brazíliába, Kenyába sem. Kissé sajnáltam ezeket az átfedéseket, de nem lehet mindig mindent megkapni. Olvasd el a teljes sztorit

Szabad átjárás a máramarosi medvéknek

macko

A medvéknek nincsenek nagy igényeik, élelemre van szükségük és háborítatlan környezetre. A máramarosi medvék átkelőhelyei azonban veszélyeztetve vannak, ezért a WWF romániai szervezete egy két évig tartó munkálat során próbálta bebiztosítani azokat. Máramarosban kb. 200-250 medve él, ez csak töredéke a hazánk területén élő, mintegy 6000-esre becsült állománynak, de ez a létszám nagyon könnyen drasztikusan lecsökkenhet. A WWF azon dolgozik, hogy a kohóvölgyi erdőben (Strâmbu Băiuț) olyan ökológiai folyosót alakítson ki, amely biztosítja, hogy a medvék a Cibles-hegységből a Gutin-hegységbe juthassanak. Az állatoknak ugyanis ez egyre nehezebben sikerül a környéken zajló fakitermelések és építkezések miatt.

A Nyitott határok a román és ukrán Kárpátok medvéinek elnevezésű projekt egy milliós hektárnyi területet célzott meg, amelyen hat olyan területet térképeztek fel, amelyek a természetes környezetet fragmentálják. A kutatók öt medvét fogtak be, amelyekre nyomkövetőt helyeztek. Az egyik közülük egy hónapon belül vadorzás áldozatává vált, a másodiknak sikerült megszabadulni a nyomkövetőtől, a három nyomon követhető medvét közvetve azonban feltérképezték azokat a zónákat, ahol problémájuk akadt. 6000 – 10 000 hektárnyi területen bizonyosodott be, hogy a medvék itt nagyon megszenvednek: ez hat átjárót jelent, amelyek ugyan még funkcionálnak, de a fakivágások, az építkezések és más beavatkozások miatt kritikus állapotban vannak. Ennek következtében az ott élő medvék éjjeli állatokká váltak, az erdőket csak ezen napszakokban merik átszelni, holott kétszáz évvel ezelőtt még nappal gyűjtötték az élelmet. Olvasd el a teljes sztorit

Fenntartható turisztikai stratégiát dolgozott ki a WWF Máramarosnak


photo by Labusova Olga via shutterstock.com

A WWF Románia és az Explore Travel a 2014-es londoni World Travel Market nevű kiállításra egy olyan turisztikai programot dolgozott ki, amely elősegítené Máramaros természeti kincseinek, hagyományainak megőrzését, valamint a helyi közösségek életszínvonalán is javítana.

A program többnyire egy hét évvel ezelőtti WWF-kezdeményezésre épül, és célja a szűz és másfajta erdőségek megőrzése, a környék védett területeinek felelős felbecsülése és konzerválása, és a kulturális örökség megvédése. Mindezeket egy minőségi ökoturizmus-tervvel kívánják megvalósítani. A turisztikai csomag árának egy bizonyos százaléka visszakerül a WWF-hez.

“Az ország egy kritikus periódusában bocsájtjuk közre ezt a csomagot, mivel hiszünk Románia turisztikai potenciáljában, az értékeinkben, a nemzeti tradícióinkban és az Európában egyedülálló biodiverzitásban. A program sikere meg fogja mutatni, hogy vannak olyan megoldások, amelyek nem csupán életképes gazdasági módszereket tartalmaznak, hanem tisztelik a természetet és a helyi közösségek hagyományait. Ezt egy olyan időszakban indítjuk, amikor túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek az azonnali profit megszerzésére. E hosszútávon is fenntartható megoldás nem csupán a helyiek megélhetését segíti elő, hanem egyszersmind segít e fantasztikus máramarosi vidék megőrzésében” – nyilatkozta a totb.ro-nak Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.

A turisztikai útvonal elsősorban a külföldi turistákat célozza meg, és a “Máramarosi Örökség Útja” nevet viseli. 7 természetvédelmi területet fog összekötni 7 hagyományos faluval, és összesen 86 km hosszú. Olyan lassú és motorizálatlan közlekedési eszközökkel lesz bejárható, amelyek lehetőséget adnak a tájban való elmerülésre, annak felfedezésére.

“A világ turizmusa a 21. században változóban van. Természetes, hogy Romániának nagy turisztikai potenciálja van, de az is szükséges, hogy az ideérkezők számára egyedi tartalmakat tudjon felmutatni. Az ökoturizmus egyre népszerűbb, és ilyen szempontból Romániának hatalmas előnye van Európa más országaihoz képest. Ez az az irány, amelyet követnünk kellene, ha turisztikai növekedést remélünk. Azért választottuk Máramarost, mert ebben a régióban a természeti érintetlenség és a népi szokások egyaránt megcsodálhatóak, nem beszélve az UNESCO-örökségi helyekről, ezek együtt kiváló ökoturisztikai lehetőséget biztosítanak” – mondta Dragoș Pirnog, az Exlore Travel termékmenedzsere.

Bővebb információ a témáról itt található.

Forrás: TOTB.RO

Lets Do It, Romania: a legtöbb önkéntes Máramaros és Gorj megyében takarított

Május 12-én Románia-szerte önkéntesek csoportjai gyűjtötték a szemetet településeik közelében, parkokban, erdőkben, folyópartokon a Let’s Do It, Romania projekthez csatlakozva. Az eredmények feldolgozása folyamatban, egyelőre annyit tudni, a legtöbb önkéntes Máramaros és Gorj megyében vett részt az akcióban (11 ezer személy).

Botosani-ban 9200, Biharban 8000 önkéntes szedte össze a hulladékot a megye területén. Az eddig feltöltött csapatbeszámolókat itt lehet elolvasni. Olvasd el a teljes sztorit

Máramaros, repülőből

Repülőből azonnal és hatásosan látszik, mennyire zöld a táj… az zöld sokféle árnyalatát gyűjti össze. A levegőből füvek, fák, szántóföldek tengere tárul elénk. Enélkül az állatok sem létezhetnének, mint az ember vagy a sólyom.

Peter Lengyel

Fentről persze nem látszanak pillangók, kis virágok, gyíkok vagy apró madarak, de a részletektől való eltávolodás rálátást enged a nagyobb ökoszisztémákra. Innen két nagy területet lehet megkülönböztetni, a hegyvidéket és a fennsíkot. Előbbi még viszonylag természetes, utóbbit azonban az ember alakította. Eltűntek az összefüggő erdőségek, amelyek valaha a tájat uralták.

A hegyvidéken azonban az erdő az úr, néhol ugyan ”erőszak”, azaz erdőirtás nyomai látszanak; különböző életkorú rengetegek vannak, sok a fiatal, kevés az öreg fa. Vannak nagy kiterjedésű mezők is, például István mezeje az Igniș vulkáni platón. Régóta kivágták innen az erdőt, ma legelőként szolgál.
A hegyvidék tőzeglápjai annyira kicsik és szétszórtak, hogy ritkaságnak számítanak. A Hernécsi-láp (Iezerul Mare) kitűnően elválik a táj többi részétől, ugyanennyire szépen látszik a Tăul Chendroaiei. Eldugottabb viszont a Tăul Morărenilor, a Gutin-hegység és Bréb között.

Olvasd el a teljes sztorit