Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Lengyelország»

15 falut rombolnának le egy bánya miatt. A helyiek tiltakoznak

Több ezer lengyel és német környezetvédő aktivista és helyi lakos élőláncot alkotva tüntetett a lengyel-német határon a Lengyel Energetikai Csoport (PGE) országos áramszolgáltató cég által létesítendő barnaszénbányák ellen – közölte vasárnap a wnp.pl lengyel gazdasági hírportál.

A hírportál az előző esti tüntetés szervezőinek beszámolójára hivatkozva azt írta, hogy Gubin közelében 7500 ember alakított élőláncot.

A PGE Lengyelországban Gubin és Brody területén létesítene szénbányát. Németországban pedig – a Rzeczpospolita című napilap értesülése szerint – már jóváhagyták a Cottbus és Görlitz környékén működő bányák kiterjesztését.

Donald Tusk miniszterelnök májusban éppen Gubinban jelentette ki, hogy a PGE bányaépítési terve része az ország energiabiztonsági stratégiájának.

A wnp.pl arra is emlékeztetett, hogy a nyugat-lengyelországi barnaszénbányák tervei ellen nem először tüntettek. Az előző tiltakozó akciót április 8-án tartották a varsói miniszterelnöki hivatal előtt.

A beruházás ellenzői nem értenek egyet a bányanyitással, mert az 2-3 ezer ember áttelepítését és 15 falu lerombolását vonná maga után, valamint a falvakhoz tartozó szántóföldek és erdők kiirtását. A bányalétesítési tervek támogatói viszont egyebek között azzal érvelnek, hogy a beruházás kétezer új munkahelyet jelent, és az önkormányzatok is jelentős többletjövedelemhez juthatnak.

A lengyel rádió által közzétett adatok szerint az érintett területen 1,6 milliárd tonna barnaszéntartalék található.

A Rzeczpospolita úgy tudja, hogy az eddig még nem engedélyezett bánya építése 2018-ban indulna, és a kitermelt szenet a 2025-2030 között felépítendő gubini erőmű használná fel.

A határ másik oldalán a Vattenfall társaság tulajdonában lévő Jänschwalde erőmű 3 ezer megawattos gyártókapacitással rendelkezik.

Lengyelországban a zöld aktivisták már több ízben tartottak sikeres tiltakozó akciót. A Rospuda-völgy védelmében például – az uniós szervekhez is folyamodva – 2007-ben megakadályozták a Via Baltica autópálya Augustów környéki szakaszának felépítését.

mti

Kémnek hittek és lelőttek egy jeladóval ellátott sast Montenegróban


Aquila clanga. Fotó: Sergey Pisarevskiy/flickr.com

Lelőttek egy lengyel ornitológusok által megfigyelt fekete sast Montenegróban, a rajta lévő jeladó rendszert pedig madárvédelmi szakemberek helyett a rendőrségnek adták át a helyiek kémkedésre gyanakodva – írták helyi portálok.

Az esetről az a montenegrói ornitológus számolt be a sajtónak, akinek lengyel kollégái jelentették, hogy az egyik általuk megfigyelt madár valószínűleg elpusztult Montenegróban, a jeladó rendszer viszont “ide-oda sétál”. Olvasd el a teljes sztorit

Megmentett medvéknek készül rezervátum Lengyelországban


Az egyik lakó a Vier Pfoten németországi rezervátumában. Fotó: Mihai Vasile/Four Paws

Három hektáros medverezervátum létesítéséről állapodott meg a Vier Pfoten állatvédő szervezet és a lengyelországi Poznan állatkertje. A rezervátumnak lesznek erdős részei is, illetve vízzel teli medencék és búvóhelyek is rendelkezésére állnak majd annak a hét medvének, amelyeket illegális fogva tartóiktól mentenek meg.

Ez lesz Lengyelország legnagyobb és legmodernebb medverezervátuma, kiépítése 2013 tavaszán kezdődik, és nyáron már tudja fogadni a hét medvét. Olvasd el a teljes sztorit

Több tízezer denevér telel a lengyelországi náci bunkerekben


Barna hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) az egyik bunker falán. Fotó: lpk.ovh.org

Várhatóan több mint 30 ezer denevér telel idén is a németek által a második világháború idején felépített nyugat-lengyelországi bunkerekben. Szakértők szerint a Pniew környéki erődítményekben található Közép-Európa legnagyobb telelője. Az 1980-ban létrehozott denevérrezervátumban tavaly több mint 35 ezer kisemlős vészelte át a telet.

A Rzeczpospolita lap szerint a fagyos idő beálltával már idén is megjelentek az első denevérek. Ahogy hűlni fog a levegő, egyre beljebb költöznek. Olvasd el a teljes sztorit

Projekt Baltica: így lehet jó buli is egy környezetvédelmi akció

Fotó: Marcin Zajda via Facebook

Mi késztet néhány frissen érettségizett diákot arra, hogy pillepalack-tutajt készítsenek és 860 kilométert hajózzanak vele a Visztulán, ahol a víz szennyezettsége igencsak magas? Lengyel fiatalok jó bulinak és környezetvédelmi akciónak egyaránt bevált útra indultak, Projekt Baltica néven.

Rácz Tímea

Hazaérkezésük előtt néhány nappal hírt adtunk arról, hogy a krakkói diákok újrahasznosítható hulladékból építették fel tutajukat, mert szokatlan vízi túrájukkal a környezetvédelem szükségességére kívánják felhívni a lengyelek figyelmét. A diákok nemcsak utaztak, hanem víztisztasági méréseket is végeztek, partokat takarítottak és az út egyes állomásain előadásokat tartottak a céljaikról.

A környezetvédelmi akció Zuzanna Lukasik, a tutaj kapitányának ötlete volt – hazaérkezésük után őt kérdeztük az expedícióról.

Az utóbbi időben többen indultak útnak különféle hajókon, hogy a környezetvédelem fontosságára felhívják a figyelmet (pl. a Plastiki-expedíció vagy a Turanor). A ti projektetek beilleszkedik-e tudatosan ezek közé, vagy spontán ötlet volt?

A mi utazásunk fő ihletője Mike Horn és a Pangea Fiatal Felfedezők Program négyéves expedíciója volt. Tavaly nyáron én is részt vettem benne, és azon szerencsések közé kerültem, akik felfedezhették a kanadai Nunavut vidékét. A Pangea hajót 100%-ban újrahasznosított alumíniumból építették. Az expedíció alatt sokat tanulhattam a természetről, az ökoszisztémák egymásra utaltságáról és úgy éreztem, okosan kell felhasználnom ezt a tudást a környezet javára. Úgy gondolom, egy szokatlan hajóút nagyon jó módszer az emberek figyelmének felkeltésére, ugyanakkor nagyszerű lehetőség annak a területnek a felfedezésére, amelyet védeni akarunk.
Olvasd el a teljes sztorit

Kihaltnak hitt virágot találtak Lengyelországban

Fotó: Wikimedia Commons

A lengyelek több mint fél évszázada kihaltnak tekintették az Európa déli részén honos tarka kosbort, de a Tengermelléken mégis találtak ilyen virágot.

A szigorúan védett növényfaj egyetlen lengyelországi élőhelyére még májusban bukkant egy helyi természetvédő egyesület tagja. A helyszínt titkosították, hogy hívatlan emberek ne pusztíthassák el a ritka virágot. Összesen ötven példányt találtak belőle, a szakirodalom szerint az országban utoljára csaknem 60 évvel ezelőtt látták a virágot.

A száraz dolomit- és mészkősziklagyepeken honos, 30 centiméter magas orchideaféle tojásdad-lándzsás levelű. Virágzata tíznél kevesebb apró, legfeljebb 2 centiméteres rózsaszín vagy lila virágból áll, ezért a növényfaj legkisebbjei között tartják számon. Áprilistól júniusig virágzik és elsősorban a mediterrán vidékekre jellemző nyitott, erősen napos helyeken nő.
Olvasd el a teljes sztorit

Pillepalack-tutajjal úsztak le a Visztulán lengyel diákok

Fotó: Dmitry Sharomov/balticaproject.eu

Hulladékból épített tutajjal öt hét alatt több mint 860 kilométert tett meg a Visztulán egy környezetvédő diákcsoport: Krakkóból Gdanskba úsztak le, ahol az ökoprojekttel a helyi vitorlásparádéban is részt vettek.

A krakkói diákok újrahasznosítható hulladékból építették fel tutajukat, mert szokatlan vízi túrájukkal a környezetvédelem szükségességére kívánják felhívni a lengyelek figyelmét. A diákok nemcsak utaztak, hanem víztisztasági méréseket is végeztek, partokat takarítottak és az út egyes állomásain előadásokat tartottak a céljaikról.
Olvasd el a teljes sztorit

Feltérképezik Lengyelországban a szabadon engedett ékszerteknősök élőhelyeit

A lengyel fauna védelmében feltérképezik a Lengyelországban szabadon engedett ékszerteknősök élőhelyeit, majd menhelyet létesítenek a leginkább invazív fajok között számon tartott kisállatoknak.

A Salamandra lengyel természetvédelmi egyesület az internethasználók segítségét kérte honlapján az Idegen fajok inváziójának nevezett akcióban, amelynek célja a hazai víztárolókban szabadon élő édesvízi teknősök számának meghatározása. A természetben megfigyelt példányokat egy kérdőív segítségével lehet bejelenteni.

A vörösfülű ékszerteknősöket az özönfajokkal foglalkozó nemzetközi munkacsoport (ISSG) és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a világ 100 legveszélyesebb inváziós állatfaja között tartja számon, így a hazai fajok védelmében az Európai Unió (EU) már 1997-ben betiltotta behozatalukat.

>>Ékszer, árucikk? Ökológiai probléma

A Salamandra egyesület adatai szerint 1994-1997 között közvetlenül az Egyesült Államokból közel 450 ezer példányt hozattak be Lengyelországba. Az utóbbi években pedig fokozatosan nő a hazai víztárolókba kiengedett hobbiállatok száma, ami veszélyezteti a biológiai egyensúly fennmaradását.

Lengyelországban több állatfaj között az ékszerteknősöket is csak külön engedéllyel lehet tartani, illetve tenyészteni. Aki nem akadályozza meg a kisállat szökését, pénzbírsággal vagy szabadságvesztéssel is büntethető.

Forrás: MTI

Lengyel bölények költöztek Dániába

Már a dániai Bornholm szigetén is legelésznek veszélyeztetett európai bölények: Lengyelországból nemrégiben hét állat kelt át a Balti-tengeren új otthonába.

A program célja egyrészt az, hogy javítsa a sziget ökológiai állapotát azzal, hogy a bölények visszaszorítják a gyepekre beterjedő fásszárú növényzetet. Másrészt nőhet a veszélyeztetett patások létszáma, és persze a turizmus is profitálhat a jelenlétükből.

A két világháború megsemmisítő csapást mért az európai bölény állományára, mivel húsukért kíméletlenül vadászták őket az éhínséggel sújtott országokban. Ma már csak néhány vadon élő csorda maradt, a legtöbb állat – mintegy nyolcszáz – a Fehéroroszország és Lengyelország határán elterülő Bialowieza erdőben él. Olvasd el a teljes sztorit

Nézz élőben lengyel sasokat az interneten!

A Lengyelország címerén szereplő fehér sassal azonosított madárfaj fészkébe kukkanthatnak be az érdeklődők webkamerán, a fészek Lengyelország központi részében található, ahol korábban nem is észlelték a madárfaj példányait. A költő párnak hatalmas sikere van, naponta több ezer lengyel nyitja meg az állami erdészet honlapját.

A 2,5 méter átmérőjű, két méter magas fészek egy 120 éves fenyőn található. Az infravörös kamerát januárban szerelték fel a 2002 óta ismert fészkelőhelyen, ahol március óta valószínűleg két tojáson kotlanak felváltva a szülők. A fiókák kikelése másfél héten belül várható.

>>Kapcsold be a közvetítést! Olvasd el a teljes sztorit

előző »