Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «legenda»

Denevérek – mi igaz a legendákból?

1012939_921902451160700_545416915322022672_n

November 27-én, csütörtökön Bücs Szilárd (Romániai Denevérvédelmi Egyesület) “Denevérek – mi igaz a legendákból?” címmel tart előadást Kolozsváron.

Helyszín: Gerinctelen Állattan Előadóterem (SZN), Mikó-kert, Állattani Múzeum épülete, Clinicilor utca, 5-7. szám.
Időpont: 2014.11.27., csütörtök, 18:00 óra. Az előadást követően az Állattani Múzeum és a Romániai Denevérvédelmi Egyesület tematikus kiállítása is megtekinthető. Helyszín: Állattani Múzeum.

Románia félelmetes legendái

Fotó: Thomas Skjaeveland via Shutterstock.com

Az ember akkor sem nő ki a borzongás vágyából, amikor már esetleg a tábortűz mellett mesélt ijesztgetésekből igen. Ebből születnek a horrorlegendák, mi pedig összegyűjtöttük azokat az ijesztő történeteket, amelyek már több éve, vagy akár évtizede szájról szájra, körlevelekben, fórumokon terjednek több hazai városban is.

Gyerekrabló kisbuszok

A szervkereskedelemtől való félelem, összekötve a gyerekeink elvesztésétől való félelemmel nem hazai sajátosság, Amerikában, Magyarországon, Nyugat-Európában is terjednek olyan sztorik, miszerint különféle színű (általában fekete) kisbuszok egyszerűen a járdáról szedik fel a gyerekeket, akiket aztán vagy soha többé nem látnak a szüleik, vagy borzalmasan megcsonkított hottesteiket találják meg.

A hazai változatokban szerepel sárga kisbusz és mentőautó is, helyszínként pedig Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Bákó, Nagyvárad is felbukkan. A marosvásárhelyi változat szerint a városi szülészet vezetőjének anyukák mesélték, hogy azt hallották, a Meggyesfalvi negyedben (Mureşeni) találtak gyermektesteket, akik mellére borítékban pénzt tettek, „hogy fussa a temetésre”.
Olvasd el a teljes sztorit

Pápák és legendák: jön a magyar világvége?

A Malakiásnak tulajdonított jóslat első írásos emléke 1595-ből. Forrás: Wikimedia Commons

A katolikus világot megrendítette XVI. Benedek pápa hétfői lemondása, ugyanis a legnagyobb egyházi méltóság önkéntes távozására hosszú évszázadok óta nem volt példa. A következő pápa személyére már fogadni is lehet, de ezen kívül is nagyban folynak a találgatások, a jelölt mellett arról is, hogy teljesül-e a hírhedt jóslat, miszerint az utolsó pápa következik. Összegyűjtöttük, milyen legendák övezik még a pápaság intézményét.

A Malakiás-jóslat

Minden pápaválasztás előtt előkerül Szent Malakiás listája, aki II. Celesztin pápától kezdve (1143) listázta a szerinte összes, soron következő pápát, mindegyiket egy rövid jellemzéssel illetve. Így a jövendölés-mániásoknak Nostradamus mellé akadt még egy jós, akinek a kijelentéseit – nyilván utólag – értelmezni lehet, és a megfelelő helyzetre alkalmazni. A lista most attól kelt(het) pánikot, hogy a lemondott XVI. Benedek „olajág” megjelöléssel az utolsó előtti, az utolsó pedig „a római Péter” lesz, „aki számos megpróbáltatás közepette vezeti a juhait, amikor vége, a hét domb városa elpusztul és a félelmetes bíró ítéletet mond népe fölött. Vége.”
Olvasd el a teljes sztorit

Kolozsvár bentlakásainak legendái

A 16-os Haşdeu-beli bentlakás olyan hely, ahol időnként a betonra öntött étolajon csúszkálnak az unatkozó egyetemisták; amely elvileg fiúbentlakás, de mindig is „koedukált” volt: megtörtént, hogy két oszlopban felsorjázva álltak a lányok személyi igazolványai, amelyeket le kellett adni érkezéskor a portán. A valós sztorikon túl számos legendás történet is körüllengi mind a 16-ost, mind az egész kampuszt.

A Váróterem Projekt Mit csináltál három évig? című előadása is több ilyen legendát feldolgoz. Az egyik legismertebb, amely itt is megjelenik, az az, hogy a Haşdeu-beli fiúk éjszaka kiüvöltik az ablakon Andreea Marin nevét – azt azonban nehéz kideríteni, hogy egyáltalán miért.
Olvasd el a teljes sztorit

„Székelyföldön nem szolgálnak ki, ha románul kérsz kenyeret”

Húsz évvel a marosvásárhelyi események után megpróbáltunk vitát indítani a magyarok és románok közötti konfliktussal kapcsolatban. Megfigyeltük, hogy ahányszor valamit írnak a román-magyar viszonyokról, feltűnik egy visszatérő motívum, pontosabban a „Nem tudtam egy kenyeret sem vásárolni a Székelyföldön, mert nem szolgáltak ki, ha románul kértem” panasz városi legendája.

Csibi Magor

A mítosz egyebekről is szól, például egyetemista körökben cigiről, de a leggyakoribb sztori mégis a kenyérrel kapcsolatos. A nem magyar többségű megyékben élő románok mesélik, hogyan próbáltak kenyeret vásárolni. Ebből még az is követhezhetne, hogy a székely kenyér valamitől különleges, ha már ennyi vizet zavar. Olvasd el a teljes sztorit