Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «kutató»

A világ legkisebb csigáit találta meg egy Japánban dolgozó székely kutató

Fotó: Takahasi Miki

Páll-Gergely Barna. Fotó: Takahasi Miki

Hét apró szárazföldi csigafajt fedezett fel egy nemzetközi (japán, magyar és svájci szakértőkből álló) kutatócsoport Kínában. Az egyik legkisebb fajból akár tíz példány is elférne egy tű fokán: héjuk magassága 0,86 milliméter. A mikrocsigák a világ eddig ismert legkisebb földi csigái közé tartoznak – írták a szakértők a ZooKeys című szaklapban. A Dr. Páll-Gergely Barna, a japán Macumotóban lévő Sinsu Egyetem munkatársa vezetésével dolgozó kutatócsoport a Kína déli részén lévő Kuanghszi tartomány talajmintáinak átszitálása során fedezte fel az állatok maradványait. A TOTB a gyergyószentmiklósi születésű Páll-Gergely Barnával beszélgetett, akit egyik barátja álszékelynek hív, mert messze csöppent Gyergyótól, és nem is ott nőtt fel. Ennek ellenére nagyon büszke származására, és Japánban is mindenkinek elmondja, hogy kik azok a székelyek.

kérdezett: Sólyom István

Gyergyószentmiklóson születtél, Pécsen jártál egyetemre, Japánban élsz és kutatsz, Kínában fedeztétek fel a világ legapróbb csigafaját. Miért épp a csigákkal kezdtél el foglalkozni?

Erre azt szoktam mondani, hogy ez olyan, mint a szerelem. Meg lehet magyarázni, hogy miért érdemes és izgalmas a csigákat kutatni, de elsősorban azért csinálom, mert imádom. Nagyjából 5 éves korom óta gyűjtök tengeri csigaházakat, mert azok szép színesek, és nem utolsósorban általában jó nagyok. Gimnazista koromban találkoztam egy nagynevű budapesti csigakutatóval, Erőss Zoltán Péterrel, aki rábírt, hogy kezdjek el szárazföldi csigákat is gyűjteni. Nem igazán volt nehéz dolga. Ez a szenvedély hamar tudományos érdeklődéssé változott. Olvasd el a teljes sztorit

Jegesmedvék kerítettek be orosz tudósokat az Északi-sarkon

Jegesmedvék kerítettek be meteorológusokat kutatóállomásuk közelében Oroszország egy északi, mindentől távol eső területén. A kutatók bezárkóztak az állomásra, ahonnan a medvék nem tágítanak.

Olvasd el a teljes sztorit

Most kell tenni a klímaváltozás ellen: akadémikusok levele a kormányoknak

21-07-15-climate-communique

Precedens nélküli koalíció alakult Nagy-Britanniában: a legelismertebb tudósok, akadémikusok, kutatók, tudományos, orvosi és mérnöki testületek fogtak össze, és egy nyílt levélben szólítják fel a világ országainak kormányait, hozzanak azonnali intézkedéseket a klímaváltozás katasztrofális hatásainak kivédésére.

Olvasd el a teljes sztorit

Kutatók a neten: ismét lehet szavazni a legjobb magyar nyelvű kutatói blogra

kt-2014

November ismét lehet szavazni a legérdekesebb magyar nyelvű kutatói blogokra a IV. Kutatói Blog és Weboldal Találkozó keretében szervezett Kutatók a neten verseny keretében.

Olvasd el a teljes sztorit

Kiszivárgott a Verespatakról készült független régészeti jelentés

A TOTB.ro megszerezte azt a Verespatakról készült független régészeti jelentést, amit három éve Kelemen Hunor volt kulturális miniszter kérésére készítettek oxfordi és leicesteri egyetemi kutatók. Andrew Wilson, David Mattingley és Mike Dawson egyértelműen amellett érvel, hogy egyedülálló történelmi jelentőségű településről van szó, Verespatak teljes mértékben alkalmas arra, hogy az UNESCO világörökségi listájára kerüljön.

A brit régészek nem egy (ennyi szükséges a listára kerüléshez), hanem négy kategóriában találták megfelelőnek Verespatakot a listára helyezni. Nemrég a Pro Patrimoniu Alapítvány feljelentette Daniel Barbu kulturális minisztert, mondván, eltitkolja a jelentést a civilek elöl. Az alapítvány volt egyébként a jelentés elkészítésének finanszírozója is. Kelemen Hunor ezt követően jelezte, Barbu nem birtokolja a dokumentumokat, hiszen nála vannak, s alkalomadtán majd közrebocsájtja azokat. Kelemen elmondta, éppen a független brit régészeti szakemberek által elkészített jelentésnek köszönhető az, hogy miniszterként nem írta alá a Kirnyik-hegységi régészeti lelőhely törlését az A kategóriás műemlékek listájáról.

A jelentés teljes verziója letölthető innen. Az alábbiakban a jelentésnek a TOTB.ro által kiemelt szemelvényeit közöljük (Kulcsár Árpád fordítása):

Állásfoglalási nyilatkozat a vizsgált tárgy fontosságáról, amely a verespataki Kirnyik-hegységet vizsgálja, arra nézve, hogy megfelel-e az UNESCO Világörökségi Listájára való felvételhez, mint „kivételes és univerzális érték”

A római kori bányászatról szóló bizonyítékok egy nagy kiterjedésű földalatti komplexumsorozatban lelhetőek fel, és nagyon fontos részét képezik a Római Birodalomból maradt örökségünknek. Ilyen szempontból egyedinek nevezhetők. A bányászathoz köthető föld alatti leletek, a tárnák, a vájatok és a technológiai maradványok értéktöbblettel bírnak, amennyiben egy olyan földalatti táj részeit képezik, amely bizonyítékul szolgál rítusokról, közösségekről, munkamódszerekről. Más bizonyítékok is, az epigráfiai bizonyítékoktól és viasztábláktól a pontosan datált archeológiai leletekig, kiemelten növelik Verespatak jelentőségét, rámutatva, hogy egyike a világörökség kivételes kulturális javainak. E tanulmány szerzői már a kezdetektől vállalták, hogy a jelentés, a Roșia Montana Gold Corporation lépéseihez hasonlón, a római korra fog koncentrálni.

A lelőhely felszíni és felszín alatti vizsgálata rögtön megerősítette, hogy Verespatakon egy páratlanul összetett régészeti lelőhely van, amely egyszersmind hatalmas történelmi fontossággal bír. Szarvaspatak (Corna) és Verespatak völgyében a kirnyiki, várhegyi (Cetate), kis-kirnyiki (Cârnicel) és Jig-Văidoaia-i római, középkori, 18-19. századi és kommunizmusban létrehozott bányák együttesen egy egyedi, a kitermelés történetére rámutató palimpszeszt alkotnak. Továbbá Dacia római kor előtti és utáni időszakainak különbségeit egyáltalán nem tanulmányozták még. Ezek a helyek a róluk való, eddigi, hiányosan összegzett tudás alapján egyedi fontosságú forrásként mutatkoznak. Ez a 2010-ben végzett, terepvizsgálaton és a szakirodalom figyelembevételén alapuló jelentés Verespatakot nemzetközi kontextusba helyezi. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a verespataki kulturális táj kivételes nemzetközi fontossággal bír. A Verespatakon található római bányák a legkomplexebb földalatti aranybánya-együttesnek számítanak, amelyek a korból fennmaradtak. Ugyanakkor a földalatti berendezések, a bányásztérség felszíni látképe, a települések, vallásos helyek és temetők, valamint a térség írásos története egy hihetetlenül gazdag dokumentációs lehetőséget nyújt a római kori, középkori, modernkori és kommunizmus időszakában történt bányászatra nézve. Mivel adott ama lehetőség, hogy napvilágra kerüljön egy olyan időszak tárgyi öröksége, amely átmenetet képez a preromán és posztromán korok között, ezért Verespatak ugyanolyan fontossággal bír, mint a Világörökségi Listára felvett más lelőhelyek.

Egybevetve azon követelményekkel, amelyek által meghatározható, hogy valami különleges értéket képvisel (s ezáltal felvehető a Világörökségi Listára), és amelyek közül a vizsgált helynek csupán egynek kell eleget tenni, Verespatak térsége a következő négy követelménynek felel meg minden kétséget kizáróan:

II. Az emberiség kultúrájának fontos állomása – valamely történeti korszak, vagy a világ valamely kulturális régiója tekintetében – az építészet, a technika, a művészetek, vagy a város- és látképtervezés-fejlődés szempontjából

III. Valamely kulturális hagyomány, illetve eltűnt vagy máig létező civilizáció egyedülálló, vagy legalábbis kimagasló tanúsága

IV. Valamely épülettípus, építészeti vagy technikai megoldás, vagy tájtípus olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének jelentős állomásait reprezentálja

V. Valamely tradicionális településtípus vagy földhasználati forma olyan kimagasló példája, amely egy bizonyos kultúrára (vagy bizonyos kultúrákra) jellemző, különösen, ha az a környezet visszafordíthatatlan megváltozása következtében veszélyeztetetté válik

A Kirnyik-hegy a legkiterjedtebb földalatti bányászati együttessel rendelkezik Verespatak térségében, ezt pedig tejes mértékben meg kell őrizni.

Az általunk individuálisan megbecsült, külön a térség egyes elemeire figyelő részletek ezután következnek, de mindenekelőtt ki kell jelentenünk, hogy mindezeken kívül az egész térség jóval nagyobb jelentőséggel bír. Egyetlen ilyen régészeti lelőhely megbontása helyrehozhatatlan károkat okozna az egész térségre nézve.

Habăd (római kori és vallási épületek)

Nagyon fontos. Habăd településen vannak épületmaradványok, amelyeket fontos karbantartani, de nem biztos, hogy érdemes őket konzerválni és bemutatásra szánni. Ugyanakkor Hăbad-Brădoaia vallásos régiói más kritérium alá tartoznak, hiszen az itteni épületek olyan oltárokkal rendelkeznek, amelyek fontos információkat tartalmaznak a kisebbségi közösségekről és vallási hiedelmekről, mint ahogyan antik helynevekről szóló és a régi céhekről szóló információkat is.
(…)
Nanului-völgyi római vallásos lelőhely

Nagyon fontos. A Nanului-völgyben fellelhető vallási építmények hatalmas kulturális fontossággal bírnak mind a román, mind az európai kontextusban. Léteznek itt szokatlan és rendkívüli római kori templomegyüttesek, és több itt talált oltár, amelyek isteneket ábrázolnak. A római kort megcélzó archeológiai kutatások számára ezek a lelőhelyek nagyon szokatlanak. Ezen lelőhelyek feltárása nagy jelentőséggel bírna, továbbá lehetséges, hogy más építmények és írásos emlékek is felfedezésre várnak.

Cârpeni (földalatti római-kori munkálatok, felszíni épületek)

Nagyon fontos. A Carpeni dombot helyesen határozták meg a Verespatak-térség egyik legfontosabb elemeként. Az itt felfedezett zúzómalmok egyediek és kivételesek, mint ahogyan dombon elhelyezkedő, római fűtéssel (hypocaustum) ellátott épületek is, amelyek mind a mai napig a legértékesebb építészeti komplexumok, amelyek a római korból előkerültek, annak ellenére is, hogy a rendeltetésüket még nem tudjuk. További vizsgálatokra van szükség.

Kirnyik (római-kori földalatti munkálatok)

Nagyon fontos. Ez a legkiterjedtebb és legfontosabb római bányászrendszer a Birodalom teljes időszakából. Továbbá az itt végzett földalatti bányászati munkálatokhoz kiterjedéséhez és komplexitásához még hozzátartozik az is, hogy legalább három típusú munkálatnak van nyoma: tartóoszlopokkal ellátott munkatermek, spirállépcsős tárnák és függőleges munkahelyiségek. Egy negyedik típus – az alászálláshoz szükséges, kommunikációra szolgáló tárna – megtalálható Tariná-ban és a szerbiai Kosmaj településeken is.

A római kori munkálatok kirnyiki maradványai kivételes nemzetközi fontossággal bírnak, a lelőhelyeket meg kell őrizni a maguk teljességében.

A 2000 és 2006 közötti földalatti archeológiai kutatások a jelentésekben úgy szerepelnek, mint „a hegy déli részének egy majdnem teljes helyrajzi feltérképezése, amely bemutat 16 km-nyi földalatti munkálatot, amelyből 4 km a római korban keletkezett (12 km-nyi pedig modern munkálatokról tanúskodik, a kitermelés ekkor robbanóanyagokkal történt a XVII. századtól a XX. elejéig). Ezek a végeredmények kétségkívül lenyűgözőek, de a hegység északi oldalát még nem vizsgálta meg behatóbb kutatás. Kétség sem férhet hozzá, hogy amint a római kori technológiákról nagyobb tudással fogunk rendelkezni, megkísérelhetjük feltérképezni és rekonstruálni ezt a részt is. A zónák elpusztítása ezt lehetetlenné tenné.

Más figyelemreméltó zónák: Szarvaspatak régió, Cos-Lety, Jig-Vădoaia (római temetők és aranymegmunkálási lelőhelyek), Tarina (római temető, aranymegmunkálási lelőhely, lehetséges település), Orlea (római kori földalatti munkálatok). (…)

A 17-19 század közötti földalatti kitermelések rendkívül jelentősek. Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkiterjedtebb bányászati tevékenységéről van szó, és sok akkor használt szerszám és technológiai eszköz maradt meg, mint például az akkor használatos fasínek. Egy módszere a kornak a robbanószerek használata, amelyeket a nyílt tárnákban használtak, és amelyek sokkal mélyebb behatolást biztosítottak a hegy belsejébe. E periódusból fennmaradt részletek megvizsgálásával átfogóbb képeket kaphatunk az Osztrák-Magyar Monarchia bányászatáról. A modern kor kezdetén művelt bányászat részletes vizsgálatot igényel. A Kirnyik-hegység legtöbb, e korból származó tárnája máig felfedezetlen és regisztrálatlan, ez pedig egy nagy archeológiai küldetést jelent.

Világos, hogy problematikus ezt a területet nem vonni régészeti védettség alá. Ez azt eredményezné, hogy eltűnne egy jelentős iparrégészeti örökség, anélkül, hogy vizsgálat és regisztrálás tárgya lenne, ami megkérdőjelezné az egész (regisztrációval történő) megőrzési stratégiát.

Összegzésképpen: a modern kor bányászati látképe különös jelentőséggel bír, és Verespatak meg környéke illusztrálja a romániai bányászatnak ezt a korszakát. Ez nincs rögzítve az eddig megjelent tanulmányokban, és az adatok sincsenek rögzítve. Amíg nem végeznek mélyrehatóbb kutatásokat, nehezen címkézhetőek fel a lelőhelyek fontossági sorrendben, de az már evidens, hogy Verespatak, Szarvaspatak és a hasonló falvak kiemelt fontossággal rendelkeznek. Ugyanilyen helyzetben vannak a temetők is, ahol a síremlékeket és ezek feliratait regisztrálni kell, hogy a közösség fejlődéséről képet alkothassunk (időszakozás, kronológia, összetétel alapján). Az ércmegmunkálás helyiségei sincsenek megfelelően feltárva, így például a mesterséges tavak, vagy a zúzómalmok vízellátását biztosító csatornák sem. Jobban meg kell vizsgálni más fémek kitermelésének módszereit (például az ezüst), hogy több ismeretet szerezzünk az akkori bányászati technológiákról.

Ami a 20. századot illeti: a kommunizmus időszakának bányaipara nem volt archeológiai szempontok alapján megvizsgálva, s ezek komponensei hamar eltűnnek, ahogyan az épületek összedőlnek, a berendezés elpusztul, és a bányák eltűnhetnek. Pedig ez a periódus is részét képezi a bányászat történetének. Romániában ez jelenti a bányászati munkálatok harmadik fázisát, így a bányászati technikákat érdemes részletesen megfigyelni. A jövő régészei erre a korra fognak koncentrálni, ezért fontos, hogy a dokumentációs források el legyenek látva regisztrált adatokkal és régészeti bizonyítékokkal. Egy ambíciósabb, a bányászat és technológiáira vonatkozó adatgyűjtési program elindítására lenne szükség, a bochumi (Németország) bányászati múzeum példáját követve, ahol a bányászattörténet minden korszakából mutatnak be leleteket.

Kutatók kérik számon a biodiverzitás védelmét az EU agrárpolitikáján


Fotó: Adam Wajrak via euroconbio.blogspot.de

Az európai közös agrárpolitika (KAP) környezetvédelmi reformjának elmaradása miatt aggódik a Természetvédelmi Biológiáért Társaság (Society for Conservation Biology) európai szekciója (SCB-ES). A szakmai szervezet felajánlotta segítségét az Európai Parlamentnek (EP), a tagállamok szakminiszterei tanácsának és az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési (AGRI) Bizottságának, hogy véleményt és javaslatokat fogalmaz meg az agrárpolitika kapcsán. Azzal érvelnek, a három testület között még hátravannak a végső egyeztetések a KAP-ról, így lehetőség nyílik a legkorszerűbb tudás felhasználásával a mostani verzió kijavítására.

A KAP reformjának elmaradása az SCB-ES szerint visszalépés a fenntartható fejlődésre, környezetvédelemre és biodiverzitás-megőrzésre irányuló nemzetközi célkitűzések szempontjából. A mostani verzióban csupán 3%-ban határozták meg a természetvédelemnek szentelt ökológiai fókuszterületek arányát az eredetileg javasolt 7%-hoz képest. Ugyanakkor továbbra is a mezőgazdasági monokultúrák dominanciáját tartanák fenn a vetésforgó használatával szemben. Olvasd el a teljes sztorit

Új bagolyfajt fedeztek fel Indonéziában

Új bagolyfajt fedeztek fel amerikai és svéd tudósok Lombok indonéz szigeten: a madár sehol máshol nem honos, csak ott.

A PloS ONE online folyóiratban közölt leírás szerint a kutatók valójában nem is az új fajt keresték, hanem véletlenül azonosították, miközben egy másik éjjeli madarat tanulmányoztak. (Fotó: AP/PLOS ONE, Philippe Verbelen)

Meglepett, hogy ilyen sokáig rejtve maradt ez a madár a tudományos világ elől, pedig megszokott látvány a szigeten, szinte minden részén megfigyelhető. A hangját is könnyű felismerni – közölte George Sangster, a Svéd Természettörténeti Múzeum munkatársa. Olvasd el a teljes sztorit

Shall I compare thee to a summer’s day? – olvashatjuk a DNS-ben


Az Európai Bioinformatikai Intézet DNS-ben kódolt fényképe

Egy kutatócsoport mesterségesen létrehozott DNS-molekulákra tárolt különböző adatokat, majd a “DNS-merevlemezről” szinte tökéletesen vissza is tudta olvasni azokat. Nick Goldman és munkatársainak cikke a Nature szaklapban az elmúlt hét tudományos fénypontja. Az áttörő jelentőségű tanulmány társszerzője Sipos Botond, erdélyi biológus, őt kérdeztük munkájuk jelentőségéről és felhasználási lehetőségeiről.

kérdezett: Marton Attila

Kifejtenéd kicsit bővebben a laikusok számára, hogy miről is szól a cikketek, illetve eredményeitek milyen újdonságokat hoznak információ-tárolás terén?

Egy mondatba sűrítve, a cikkben közölt eredmények demonstrálják, miként lehet DNS-t digitális adat tárolására használni, egyféle “DNS-merevlemezként”, ha úgy tetszik. Olvasd el a teljes sztorit

Negyven új hüllőfajt fedezett fel Madagaszkáron egy magyar tudós vezette csapat

Fotó: David d’O/flickr.com

Negyven új kígyó-, gekkó- és egyéb gyíkfajt sikerült meghatároznia annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely egy magyar kutató vezetésével mintegy 250, Madagaszkár különböző részein élő hüllőfaj bizonyos génszakaszait hasonlította össze.

Az egyedülálló élővilágáról híres kelet-afrikai szigeten eddig csaknem négyszáz hüllőfaj létezésére derült fény. Bizonyos génszakaszok, az úgynevezett DNS-vonalkódok alapján a legtöbb állatfajt biztonsággal el lehet különíteni, még abban az esetben is, ha megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Belgiumi és németországi intézetek kutatói a hüllőkön végzett eddigi legnagyobb “vonalkódos” kutatás eredményeit a PLoS ONE című internetes folyóiratban ismertették. Olvasd el a teljes sztorit

Tudósbojkott az Elsevier kiadó ellen: Romániából ketten csatlakoztak

Fotó: giulia.forsythe/flickr.com

Egy hónapja tudósok ezrei tiltakoznak az egyik legnagyobb, tudományos folyóiratokat és egyéb publikációkat kiadó holland Elsevier ellen. A bomba január 21-én robbant, amikor Timothy Gowers, a cambridge-i egyetem matematikusa blogján bejelentette, hogy többé nem hajlandó résztvenni a kiadóhoz kapcsolható semmilyen tevékenységben, elege lett ugyanis az irreális árakból és az elfogadhatatlan politikájukból.

R. T.

Az Elsevier kiadót 1880-ban alapították, jelenleg a cég piaci kapitalizációja 19,44 milliárd dollár. A kiadó honlapján található információk szerint az amszterdami székhelyű vállalat 24 országban 7000 alkalmazottat foglalkoztat, 2000 folyóiratot és 20 000 könyvet adnak ki. Olvasd el a teljes sztorit