Think Outside The Box

Transindex rovatok


Címke: «Korodi Attila»

Politikusok és a WWF örülnek neki, a Zöld Erdély Egyesület azonban aggódik az új erdészeti kerettörvény miatt

erdoize
photo by Lightspring via shutterstock.com

Hét évvel azután, hogy elfogadták az első változatot, és négy éves vita után az új változatról, új erdészeti kerettörvénye van Romániának. A törvény elvileg a helyi kitermelőknek jobban kedvez, mint a monopóliumban levő cégeknek, bevezeti az ökoszisztémák használatáért az adót, és katalógusba veszi az érintetlen erdőségeket. Az, hogy hatékony lesz-e, még nem tudjuk, tekintve, hogy nagyon fontos, hogy alkalmazzák is majd.

UPDATE: A Zöld Erdély Egyesület külön közleményben foglalta össze kifogásait az erdészeti kerettörvénnyel kapcsolatban

A törvény kapcsán több magas rangú politikus is optimistán nyilatkozott, köztük Victor Ponta miniszterelnök, és Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is. Hozzájuk csatlakozik Costel Bucur, a WWF erdőszakértője. „Egy jó keretet teremtettek az erdőgazdálkodás megjavítására, a törvényezést azonban ésszel kell változtatni, hogy a pozitív hatások előjöjjenek” – mondja Bucur.

A kerettörvény első nagy előnye, hogy meghatározza az állami tulajdonban levő fa árusításának elveit, és előnyt teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek a fa értékét jobban ki szeretnék használni. A kerettörvény ugyanakkor lerakja az alapjait annak, hogy megadóztassanak vállalatokat az erdei ökoszisztéma használatáért.

„Az erdők adminisztrátorainak, tulajdonosaiknak jövedelme eddig csak a fák eladásából származhatott, most lehetőség nyílik arra, hogy máshonnan szerezzenek bevételt, pontosabban az erdei ökoszisztémákat használókból közvetve vagy közvetetten profitálóktól” – magyarázta Costel Bucur. A szakértő kifejtette, hogyan is lehet ezt érteni: egy erdőségnek sok funkciója van: védi a talajt, utakat, ha áthaladnak benne, stb. Mindenki örülhet neki, ha az egyben marad, de ebből a tulajdonos veszít. Az új törvény lehetővé fogja tenni, hogy a tulajdonosokat azok kompenzálják, akik előnyöket szereznek az erdő egyben maradásából.

Az érintetlen erdőségek védelme lehetőleg szintén megvalósul, amint elkészül a róluk szóló katalógus: ezekben tilos lesz kitermelést folytatni, ellenőrizni és biztosítani fogják őket az egész országban.

„A törvény lehetőséget ad a kiserdő-tulajdonosoknak, hogy szerződéseket kössenek erdészeti őrségekkel, így maximum három köbméter fát termelhetnek majd ki hektáronként. Sokan azt mondták, ezzel nagy erdőterületeket fogunk elveszíteni az ellenőrzés alól, több mint egy millió hektárt, de a 3 köbméter hektáronként sokkal kevesebb, mint az eddigi védelmi rendszerben” – mondta Korodi a Green Reportnak.

Az új erdészeti törvény kimondja, hogy egy gazdasági csoport egy fafajtának csupán 30%-át termelheti ki egy adott területről, ugyanakkor a kitermelt fa minimum 40%-át helyileg kell feldolgozni. Az EU-s exportot az előírások miatt nem lehet szabályozni, a Kínába tartót viszont igen, így várhatóan kevesebb fa fog a Távol-Keletre szállítódni.

A Környezetvédelmi Minisztérium szerint a faeladás egy kormányrendeletekkel szabályozott rendszer szerint fog történni, amely a következő irányelveket fogja majd követni:

– a faanyagok jobb értékesítése
– az állófa értékesítését csak tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők végezhetik
– a falvak fejlesztése a helyi fafeldolgozás támogatásával
– prioritásként kezelni a helyi közösségek fűtőanyaggal való ellátását
– a faanyagok eladásának és kereskedelmének transzparenciája
– a rönkfát kitermelő vállalatnak legalább 40%-ot fel kell dolgoznia
– monopóliumellenes intézkedések behozatala, amelyt során elérik, hogy egy piaci szereplő az iparin fafeldolgozás során egy fafajnak csupán 30%-át birtokolhassa
– a bútorgyártók prioritást fognak élvezni az állam által birtokolt erdőkből kitermelt fa megvásárlásánál, egységes vételáron

Ezzel szemben a Zöld Erdély Egyesület úgy gondolja, az új kerettörvény megtartja a régi hiányosságait:

„Az 1990-től 2011-ig terjedő időszakban a hatóságok által konstatált illegális fakitermelés okozta kár értéke elérte az 5 milliárd eurót. Az illegális erdőkitermelések okozta problémák valós nagyságáról viszont csak akkor kaphatunk reális képet, ha ehhez még hozzáadjuk a hatóságok által nem konstatált vagy elhallgatott erdőirtásokat, valamint az ezek által generált árvizek okozta károkat, amelyek a jövőben valószínűleg fokozódni fognak. Mindezek az adatok összesítése világítana rá az illegális erdőirtás okozta probléma valós nagyságára, amely már aláássa az ország gazdaságát, az emberek egészséges környezethez való jogát, sőt nemzetbiztonsági kérdéssé vált.

Ebben a helyzetben egyértelmű prioritás kellene legyen a törvényhozók számára, hogy csökkentsék a megmaradt erdőkre nehezedő negatív antropikus nyomást, megakadályozzák a visszaéléseket és nagy hangsúlyt fektessenek az erdősítési programokra.

Ezzel ellentétben, áttanulmányozva a 46/2008-as törvényre vonatkozó, a szenátusban szeptember 17-én elfogadott, módosító javaslatot, akkor azt látjuk, hogy ez messze nem hoz megfelelő reformokat az erdővédelem.”

Az egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az új erdészeti törvényben megtalálhatóak a régi hiányosságai: a törvény nem átfogó (számtalan különböző szintű járulékos jogszabály kapcsolódik hozzá), a szabályozó, végrehajtó és ellenőrző erők túlságosan központosítottak és átpolitizáltak. Problémás még az átláthatóság hiánya, az erdészeti szektor alulfinanszírozottsága, az erdei utak létesítésének prioritásként való kezelése, amellyel pont a további fakitermelést segítik elő, a ROMSILVA érdekkonfliktusban való megtartása, hiszen sok esetben ez a felelős a védett területek megőrzéséért, miközben a rajta levő erdők kitermeltetéséből tartja fenn önmagát.

A Zöld Erdély Egyesület ugyanakkor elismeri, hogy van néhány hasznos pontja az új törvénynek (mint az érintetlen erdőségek katalógusának elkészítése, az erdei legeltetés megtiltása stb.), de szerintük számos más kifogásolnivaló akad.

green report/mediafax/romainacurata

Elfogadták az új erdészeti kerettörvényt, sok pozitív hozadéka lehet

korodi

Több éves folyamat zárult le, amikor ma délután a parlamentben elfogadták az új erdészeti kerettörvényt – jelentette be Korodi Attila képviselő, volt környezetvédelmi miniszter Facebook-oldalán.

A TOTB megkeresésére Korodi elmondta, több fontos újítást is tartalmaz a törvény, legfontosabbnak a kínai rönkexport visszaszorítását, valamint azon erdők védelmét tartja, amelyek eddig azért álltak őrizetlenül, mert a kistulajdonosokat az állam kötelezte, hogy erdészeti üzemtervet dolgoztassanak ki rájuk más tulajdonosokkal összetársulva.

„Szerintem ezek a legfontosabbak, emellett azonban még rengeteg jó dolog van a törvényben, például megszűntek azok a kiskapuk, amelyek segítségével újra lehetett íratni az erdészeti üzemterveket a tíz éves kereten belül, ez szerintem egy olyan előrelépés, amit, ha jó kormányhatározatok követnek a végrehajtás terén, akkor az erdőradar-rendszerrel kimozdulunk az eddigi állapotokból, és reális erdőgazdálkodás, erdővédelem valósulhat meg a jövőben” – nyilatkozta Korodi.

A kerettörvény egyik passzusa a kitermelhető összes famennyiség csupán 30 százalékát engedélyezi kivágásra, ha ezt a mennyiséget egy kereskedelmi társaság túllépi, nem vásárolhat fel több fát az országban. Ez leginkább az olyan mamutvállalkozásokat érinti, mint a Schweighofer, a Kronospan, az Egger.

Korodi a TOTB által tavaly novemberben szervezett kerekasztal-beszélgetésen elmondta: „azt szeretnénk elérni a kerettörvénnyel, hogy csak az kereskedhessen rönkfával, aki a kitermelt famennyiség legalább negyven százalékát helyben feldolgozza”

Korodi a perui klímacsúcson: mások is kövessék Európa példáját

Ma zárul a Peru fővárosában, Limában zajló, az ENSZ által szervezett, COP20 elnevezést viselő klímacsúcstalálkozó, amelyen Romániát Korodi Attila környezetvédemi miniszter képviseli.

Olvasd el a teljes sztorit

Közös fronton kellene tömörülni az erdőirtók ellen

mindenki

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte. Az első rész itt olvasható.

B.D.T.

Schweighofer-ügy

Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnöke szerint a médiának is nagy szerepe van az erdőirtás elleni harcban; örvendetesnek nevezte, hogy a RISE Project foglalkozik a famaffia leleplezésével, beszerezték a Holzindustrie Schweighofer és a beszállítói közötti szerződéseket, és próbálják követni, helyi szinten törvényesen vágták-e ki azt a fát, amit a HS-nek szállítottak vagy sem. Egyre több ilyen kezdeményezés van, jó lenne együttműködni, hálózatba tömörülni, mint ahogyan a Verespatak-ügyben vagy a palagáz-kitermelés elleni fronton történt. Szerinte azonban nehezebb lesz az erdőirtás esetében egy nagy, közös kampányt elindítani, egy erre fókuszáló közösséget összekovácsolni. A Neuer Weg Egyesület rendszeresen pereskedik, most például a Schweighofer ellen, az aktivista szerint minél többen kellene ezt az utat válasszák, forduljanak az igazságszolgáltatáshoz. Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás-kerekasztal: civil kötelesség jelenteni a fás kamionokat

meghivottak2

A természetvédelem, civil aktivizmus és politikum igazi „nagyágyúival” beszélgettünk az erdőirtásról Kolozsváron, a kerekasztalt nagy érdeklődés és médiafigyelem kísérte.

B.D.T.

Mi az erdőirtás, és miért is káros?

Az erdőirtás fogalmát különbözőképpen határozza meg az átlagember, az erdész és a természetvédő – magyarázta Papp Tamás, a Milvus Csoport elnöke. Az erdészek azt nevezik erdőirtásnak, amikor egy kitermelt terület helyén többé már nem lesz erdő, megváltozik a funkciója, pl. felszántják vagy épületeket húznak föl a helyén. Nem nevezik viszont erdőirtásnak azt, amikor kivágják az öreg erdőt. Természetvédő szemszögből viszont ez nagyon problematikus. Ha csak a madarakat nézzük, rengeteg olyan faj van, amely kiemelt védelmet élvez az Európai Unióban, Natura 2000-es jelölőfaj, és csak az öreg erdőkben él. Az ilyen erdőirtás – azaz az öreg erdők kivágása – természetvédelmi szempontból rendkívüli módon káros.

Korodi Attila elöljáróban hangsúlyozta, ő nem erdészeti, hanem környezetvédelmi ügyekért felelős miniszter. Az erdőgazdálkodás szükséges, de jelenleg sok esetben rendszertelenül folyik, még ha esetleg törvényes is; csökkenti a biodiverzitást, gyengíti az árvízvédelmet, rosszat tesz a klímának, sőt, a rendszertelen erdőgazdálkodás egyes vidékek elszegényedéséhez vezet – sorolta. Olvasd el a teljes sztorit

Erdőirtás: helyzetkép és megoldások. Kerekasztalt szervezünk Kolozsváron

TOTB-cover

Pénteken, november 28-án 14 órától a Think Outside the Box beszélgetést szervez Kolozsváron a romániai erdőirtás problémájáról. A vita a “Think Outside the Box – TOTB.ro” projekt keretében zajlik, amelyet a Svájci Államszövetség társfinanszíroz a kibővült Európai Unió számára létrehozott Svájci Hozzájárulásból.

Olvasd el a teljes sztorit

Környezetvédelmi kérdések Romániában: Korodi Attila előadása Kolozsváron

FKKA 2014 Meghivo-ProgramNovember 28-29. között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának Környezettudomány Tanszékén szervezik meg a XIII. Felsőoktatási Környezettani Képzési Ankétot. A rendezvénysorozat keretén belül előadást tart Korodi Attila parlamenti képviselő, miniszter (Környezetvédelmi és Klímaváltozás Minisztérium) is Környezetvédelmi kérdések Romániában címmel, november 28-án 10.40-től. Olvasd el a teljes sztorit

Nyílt levélben fordultak civilek Korodihoz a nejlonzacskók ügyében

zacsihejj

Több mint hetven civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely Korodi Attila környezetvédelmi minisztert kéri arra, hogy támogassa, hogy 2019-re 80%-kal csökkentsék a műanyagzacskók használatát az Európai Unió tagországaiban.

A nyílt levél aláírói aggodalmukat fejezik ki a román kormány hozzáállásával kapcsolatosan, mivel nem fogalmazott meg álláspontot azt illetően, hogy az Európai Parlament 2019-ig 80%-kal szeretné csökkenteni a műanyagzacskók használatát. Annak ellenére, hogy az indítvány nagy támogatottságnak örvend, Románia abba a kisebbségbe tartozik, amely meggátolja ezt a drasztikus csökkentést.

Piotr Barczak, az Európai Környezetvédelmi Iroda tisztviselője nemrég arról panaszkodott, hogy az Európai Tanács egy kis csoportja, amely főleg az új tagállamok képviselőiből tevődik össze, folyamatosan visszautasítja a csökkentést megcélzó javaslatokat.

A nyílt levél figyelmeztet, hogy a műanyag zacskó lebomlási ideje több mint 200 év, használati ideje viszont sokszor csak néhány perc, ilyen szempontból az ipari dizájn egyik legkudarcosabb darabja. A műanyag zacskók és más, egyszer használatos termékek kivonása a piacról prioriás kellene hogy legyen mindenki számára – vélik az aláírók, emlékeztetve: Romániában a folyókban, mezőkön, útszéleken  nagy mennyiségű ilyen szemét található.

Romániában a Környezetvédelmi Alap adatai szerint 2009–2010-ben növekvő tendencia volt a nejlonszatyrok használatában.

Egy európai átlagosan 500 zacskót használ évente, amelyeknek 92%-a egyszer használatos. Az Európában elhasznált mintegy 100 milliárd zacskónak mindössze 6,6%-át hasznosítják újra.

A zacskók nagy arányban kerülnek a tengerekbe és óceánokba, ahol több száz év alatt fognak csak lebomlani, közben mikrorészecskéik mindenhol megtöltik a vizeket, ez pedig hihetetlenül nagy veszélyt jelent az ökoszisztémák fennmaradására nézve. A mikroszkopikus műanyagrészecskék könnyen lenyelhetőek, és elsősorban a tengeri emlősök szervezetébe kerülnek be, de az élelmiszerlánc egészét súlyosan érintik. A műanyag zacskó mérgező anyagokat bocsát ki, és nem csak kibocsátja, hanem koncentrálja is ezeket a mérgező anyagokat. És nem csak a halak és emlősök, hanem a madarak is érintettek ebben: a kutatók megfigyelései szerint az Északi-tenger madarainak 94%-ának került műanyag a májába.

Eddig Franciaország, Olaszország, valamint Ausztrália és Nagy-Britannia különböző városai tiltották be az egyszer használatos, nem lebomló műanyagzacskók forgalmazását. Hozzájuk több, az Egyesült Államokban található város is csatlakozott: San Francisco (2007-ben), Portland (2011), Seattle (2012), Austin (2013), Los Angeles (2014), Dallas és Chicago pedig 2015-ben fog.

Tekintetbe véve, hogy az erről szóló viták az EU-ban a végső fázisban vannak (november 14-én találkoznak az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsának képviselői, és amennyiben nem jutnak egyezségre, hosszú időre megszakadhat az erről szóló kezdeményezés), a levél szerzői 3 javaslatot fogalmaztak meg Korodi Attila számára:

-Támogassa a kezdeményezést, amely 2019-re 80%-kal csökkentené a műanyag zacskók használatát.

-Kezdeményezze az oxidatívan lebomló plasztik zacskók betiltását.

-A projektnek a Margrete Auken (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) által előterjesztett változatát támogassa.

A szöveg teljes terjedelemben itt található.

Románia is felveszi a kesztyűt a klímaváltozás elleni harcban

korodi

Korodi Attila környezetvédelmi minisztert kérdeztük, mely országokon múlik a klímaváltozás elleni harc sikere, mi Románia szerepe ebben a harcban, illetve hogyan csökkenthette Románia a felvállalt 8% helyett 58-cal a széndioxid-kibocsátását.

A miniszter nemrég hazánkat képviselte a New York-i Klímacsúcson, ahol a világ vezetői találkoztak megvitatni az elkövetkező évek stratégiáját a klímaváltozás elleni harcban, különös tekintettel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan. Korodi Románia környezetvédelmi minisztereként a hazai, az ENSZ Környezetvédelmi Ügynökségének alelnökeként a nemzetközi folyamatokban vállal jelentős részeket ebben a harcban.

Az ENSZ Környezetvédelmi Ügynökségének alelnökeként kifejtené, az Ügynökségnek mi a szerepe a klímaváltozás elleni harcban?

Az ENSZ Környezetvédelmi Ügynöksége kétévente ülésezik, a következő ülése 2016-ban lesz. Ez egy döntéshozatali fórum, a Környezetvédelmi Ügynökség döntései az ENSZ nagy közgyűléseinek asztalára kerülnek. Ami az első hozadéka volt ennek, az az, hogy az első közgyűlés eredményeként jövő ősszel létre fog jönni egy olyan stratégiai döntés, amely a 2015 utánra vonatkozó, fenntartható fejlődési nemzetközi stratégiát fogja meghatározni. Ez az első nagy lépés, utána a Környezetvédelmi Közgyűlés ennek a monitoringjában vesz majd részt, és e mögé a stratégia mögé lesz rendelve minden olyan egyezmény, amely jelen pillanatban a különböző felek között van. Az nagyon fontos, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésében van a legtöbb ország. Ehhez képest egy-egy szakmai egyezmény mögött, mint például a klímaváltozási, biodiverzitási egyezmények, csak az ENSZ-tagországok egy része áll.

A közgyűlés döntései mennyire járnak kötelező érvénnyel a tagországokra nézve?

Az ENSZ döntései az ezt felvállalóknak kötelező érvényűek, az viszont a tematikáktól függ, hogy vannak-e vagy nincsenek szankciórendszerek. Itt két lépcső van, vannak olyan Környezetvédelmi Közgyűlések, amelyek direkt módon minden tagországra vonatkoznak, de a nagy stratégiai döntéseket felutalják az ENSZ közgyűlésnek.

Van-e esély arra, hogy 2015-ben Párizsban mind a 192 ENSZ-tagállam felvállaljon kötelező érvényű intézkedéseket a széndioxid-kibocsátás visszaszorítására?

Azt gondolom, hogy a párizsi döntésnél nem a 192 ország a téma, hanem az Egyesült Államok és Kína. Ha ez a két nagy állam kötelezettségeket vállal (és nem önkéntességi alapon, ahogyan a most érvényben levő Kyotói Egyezmény mögött szerepel az Egyesült Államok), akkor ennek rögtön lesz végrehajtási hatékonysága és mechanizmusa, mert jelen pillanatban a Kyotói Egyezménynek pont ez a hibája, hogy leszámítva az Európai Uniós országok többségét, és néhány Unión kívüli országot, nem vállaltak csak önkéntes hozzájárulást. Az egyezményt Románia elsőként ratifikálta (kötelező érvényűként), és ez működött is. Most azonban ez a két nagyhatalom a tét, amennyiben ők belépnek, felzárkóznak hozzájuk a közepes fejlődésben levő országok is, talán egy kibicet már most lehet azonosítani, ez India lenne. De azt gondoljuk, hogy mivel Kína annyit bocsát ki, mint Európa és az Egyesült Államok együttvéve, az Egyesült Államok pedig kétszer annyit, mint Európa, ezért ez a három nagy gazdasági csoportosulás már hatalmasat tud segíteni, hogy valós mértékben elkezdődjön a kibocsátás csökkentése.

És erre van reális esély?

A mostani, New York-i Klímacsúcson elhangzott nyilatkozatok alapján igen, Kína egyelőre azt mondja, hogy kitalál egy saját önkéntes mechanizmust, az Egyesült Államok pedig azt, hogy kész kötelezettséget vállalni. Limában most decemberben találkoznak a felek egy hivatalos klímacsúcson, ahol nem csupán formális megegyezések lesznek, hanem nagyon sok minden kiolvasható lesz majd abból, ami ott körvonalazódik.

Minek köszönhető az, hogy Románia ennyire sikeresen vetette vissza a széndioxid-kibocsátását, a vállalt 8 helyett 58%-kal?

Ez egyértelműen a nehézipar átstrukturálódásából adódik. Úgy vélem, hogy a következő években újabb csökkenéssel nem is igazán számolhatunk már. Az a feladatunk, hogy úgy gazdálkodjunk, hogy a gazdasági növekedésünket garantáljuk, legyen iparosítás, valamint mezőgazdasági és szállítási fejlesztés. Ez azt jelenti, hogy energiahatékonyságba kell rengeteget fektessünk, legyen ez lakott övezeti vagy gazdasági szereplőkre vonatkozó. Előre kell terveznünk, mert jelentős pénzösszegekkel kell készülni az energetikai ipar átstrukturálására, de ebben a zöldenergiai szereplők megjelenése is segítségünkre lesz.

A zöldenergia-szektor növekedése elképzelhető azzal együtt is, hogy az állami támogatások csökkentek?

Az állami támogatások azért csökkentek, mert túlságosan gyors volt ez a növekedés, és túlságosan leterhelte a fogyasztókat, mert ezek költsége megjelent a fogyasztói árban. Ezért kellett ezt újragondolni. Viszont van egy további növekvő tendencia, csak most sokkal lassabban és kényelmesebben. Azt gondolom, hogy ez rendben is van így.

Személy szerint ön szükségesnek tartotta a cernavodai atomerőmű bővítését?

Mivel egy olyan övezetben történnek ezek, ahol már most van nukleáris energia, a szakmai háttér koncepciója pedig egy kanadai versenyképes technológiára alapul, amely már bebizonyította hatékonyságát, ezért támogatom, és azt gondolom, hogy a klímaváltozás elleni harcból nagyon jól ki tudja venni a részét az atomerőmű. Hosszú távon azonban a nukleáris energiát szükséges felváltani.

Csibi Magor, a WWF elnöke nemrég azt nyilatkozta, Romániának nincs egységes stratégiája a környezetvédelemben, a klímaváltozás elleni harcban. Létezik ilyen állami stratégia? Románia hozzájárulása miben mérhető ahhoz, hogy 2050-re 2 Celsius-fokkal essen a bolygó hőmérséklete?

Természetesen hozzájárulhatunk. Románia persze egy csepp a tengerben, de ez is jelentős, mikroregionálisan van ennek jelentősége és haszna, és ha mi is ugyanúgy részt veszünk ebben, mint Európa (egyébként ebben a történetben eddig Közép-Európa jobban teljesít, mint Nyugat-Európa), akkor ez egy működőképes rendszer. Nem értek egyet Csibi Magorral. Van Romániában stratégia, 2013 végén fogadták el, most a Világbankkal együtt dolgoznak különböző szakágazatoknál a szakpolitikák létrehozásában. Az új európai pénzelosztásoknál is kötelező szempont, hogy a támogatandó projekteknek olyan komponenseket kell beépíteniük a költségvetések 20%-ába, amely a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, ez azt jelenti, hogy rengeteg energiahatékonysági elem fog megjelenni ezekben a projektekben.

Hadd mondjak egy példát, éppen most jövök autóval Petrozsényből, itt adtuk át az egész Zsil-völgyre vonatkozó szennyvíztisztító telep beruházást. A helyi illetékesek elmondták, hogy a jelenlegi beruházásnak köszönhetően most már 30%-kal csökkent az energiafogyasztás, a biogázak égetésének csökkentésével ez az arány még jobb lesz. Rengeteg ilyen szakági cselekedet van tehát, amely elősegíti a jobb energiahatékonyságot.

IMPEL: a Duna delta biodiverzitásának megőrzéséről tanácskoztak

Az Európai Bizottság szakértői, valamint Hollandia, Olaszország, Málta, Anglia, Skócia, Makedónia, Csehország és Románia környezetvédelmi hatóságai képviselőinek részvételével zajlott a Duna Delta Bioszféra Rezervátumban szeptember első hetén az IMPEL (Eurpean Network for Implementation and Enforcement of Environmental Law, Európai Unió Hálózata a Környezetvédelmi Jogszabályok Végrehajtására és Érvényesítésére) Felülvizsgálati Kezdeményezés ülése a természetvédelem, a biodiverzitás megőrzése, valamint a védett területek megőrzése témájában. Az ülést Szép Róbert, a Környezetvédelmi Felügyelőség alelnöke és Chris Dijkens, az IMPEL hálózat alelnöke vezették.

Az Felülvizsgálati Kezdeményezés ülésének lejártával Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a román hatóságok és az IMPEL hálózat tagjai közötti partnerség fontosságát emelte ki. Elmondta továbbá, hogy javaslatot tettek arra, hogy a jövőben az együttműködés keretében foglalkozzanak a barnamedve kérdéssel, és közösen keressenek egy olyan megoldást, amely ténylegesen megoldja az említett faj menedzsmentjében felmerülő problémákat.

Korodi meglátása szerint egy másik téma, amely mentén közösen lehetne dolgozni a – főként Erdélyben található – fás legelők problematikája. A miniszter hangsúlyozta, a fás legelők biodiverzitás szempontjából igen különleges jelleggel bírnak, és mivel eltűnőben vannak, fontos, hogy mielőbb megoldásokat találjunk a megőrzésükre.

Chris Dijkens, az IMPEL hálózat alelnöke a maga során elmondta, hogy a Duna Delta nagyon fontos terület, nemcsak Románia, hanem egész Európa számára, és kitért arra, hogy szerinte a román környezetvédelmi hatóságok erőfeszítései előbb-utóbb megtérülnek. Beszélt arról is, hogy az ülésszak során is számos megoldást találtak, amelyet máris elkezdhetnek helyben alkalmazni, de emellett más országoknak is hasznos lehet.

közlemény

előző »